Hírfogyasztási klaszterek és véleménybuborékok a médiatérben

A dokumentum letöltése (pdf)

Közzétéve: 2025. május 5.

1. Vezetői összefoglaló

A kutatás célja a magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerése volt, különös tekintettel a véleménybuborékok és klaszterek azonosítására hálózatelemzési megközelítéssel. A vizsgálat során a hírmédia-termékek közötti kapcsolatokat és az olvasók közötti közös médiafogyasztási mintázatokat tártuk fel egyéni szintű adatok alapján. Feltérképezésre került, hogy milyen mértékben jellemzi a hírfogyasztást a szegmentáltság, a polarizáltság, illetve kialakulnak-e jól körülhatárolható médiabuborékok. A kutatásban a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó és az online hírportálok jelentek meg klasszikusnak számító hírforrásként. Ezek mellett kitért a felmérés a közösségi oldalak, a videómegosztó platformok, a blogok, a fórumok, a podcastok és az influenszerek által gyártott tartalmak információszerzés célzatú használatára is.

A hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája, továbbá az új digitális platformok előretörése. A megkérdezettek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71%), illetve televízión keresztül (69%) jut el a hírekhez. Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők közel fele (55%) használja rendszeresen tájékozódásra. Ezek mellett kisebb, de nem elhanyagolható szerepet töltenek be a videómegosztó oldalak (38%) és a rádiók (35%). Sokan merítenek információt podcastokból (18%), blogokból, fórumokból (15%), illetve influenszerek által gyártott tartalmakból (14%). A nyomtatott sajtó súlya jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11 százaléka jelölte meg, mint rendszeres hírforrást.

A 16 éves és idősebb internetezők hírfogyasztási szokásai alapján – klaszteranalízis segítségével – hat, jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki:

  1. Online hírfogyasztók (12%): a csoportot az online hírportálok dominálják (pl. 24.hu, hvg.hu, Telex), de a Facebook, az RTL, az ATV és a YouTube jelenléte is fontos, s közös jellemzőjük a digitális hírfogyasztás.
  2. Televíziós hírfogyasztók (23%): elsősorban a nagy kereskedelmi csatornák (RTL, TV2) hírfogyasztói, de az ATV, az M1, a Duna, néhány online hírportál és a Facebook szerepe is markáns.
  3. Média mixerek (36%): a legnagyobb csoport, változatos médiahasználattal. A Facebook a legdominánsabb szereplő, de jelen van a két nagy tévéadó, a Messenger, az M1, az ATV, a Hír TV, a YouTube és a TikTok is. Az online hírportálok ellenben kevésbé számítanak fontosnak.
  4. Közösségi hírfogyasztók (21%): a hírfogyasztás központja a Facebook és a TikTok. Jelentős részt hasít ki magának a YouTube, a Messenger, valamint a podcastok, influenszerek és blogok is, azonban a hagyományos tévék háttérbe szorulnak.
  5. Retro rádiós hírfogyasztók (4%): a Retro Rádió és a Facebook dominál, kiegészülve az RTL-lel, a TV2-vel, az online portálokkal (index.hu, origo.hu), az M1-gyel és a Kossuth Rádióval.
  6. Rádió1-es hírfogyasztók (3%): a legkisebb csoport, fő médiuma a Rádió1, valamint a Facebook és a YouTube. A közszolgálati csatornák itt nem játszanak szerepet.

A kutatás hálózati szemléletű elemzést is alkalmazott a hírfogyasztási szokások behatóbb megismerése érdekében. A médiatermékek közötti kapcsolatokat vizsgálva a csúcsok (médiatermékek) és az élek (kapcsolatok) alapján feltárta a kulcsszereplőket és a rejtett összefüggéseket. 246 médiatermék került a hálózatba, köztük hírportálok, influenszerek, közösségimédia-platformok, podcastok, rádiók, tévécsatornák és újságok. A legerősebb kapcsolatokat a nagy médiatermékek, mint az RTL, TV2 és Facebook mutatták, hiszen őket használják a legtöbben. Az elemzés eredményei szerint a hálózat elég sűrű (41%) és nem jellemzők a médiabuborékok, ugyanis nem formálódnak erős csoportosulások.
Elsősorban nem a médiatermékek fő témája, politikai álláspontja, deklarált célcsoportja, esetleg a valós közönségének demográfiai összetétele határozza meg a főbb csoportosulások kialakulását, hanem a médiatermékek típusa. Az emberek inkább hírportálokból vagy influenszerektől, esetleg rádióból informálódnak, mintsem, hogy a saját ideológiai üzenetüket közvetítő termékeket keressenek fel. A magyar hírfogyasztók elenyésző hányadára jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódna, még akkor is, ha médiatípusok szintjén vizsgáljuk őket. Az elemzés szélesebb rálátást ad külön-külön a nyomtatott sajtótermékek, a hírportálok és az influenszerek hálózatára. Az egyes médiatípusok gráfjai szerint a csoportosulások olvasótáborai között kismértékben figyelhetők meg szociodemográfiai különbségek, az attitűdbeli eltérések viszont annál jellemzőbbek az eltérő médiacsoportokat követő hírfogyasztókra.

A sajtópiacon három különböző csoport választható el egymástól, a hírportálok és az influenszerek médiaterében pedig négy-négy. Leginkább a hírportálok olvasóinál figyelhetők meg ideológiai eltérések, ugyanakkor sehol sem jellemző, hogy egyoldalúan tájékozódnának az emberek.
Az olvasócsoportok beállítódása között nagy ellentétek mutatkoznak egyes témákban. A legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, Magyarország gazdasági helyzete és a kormány munkája. Nincs megosztottság a környezetvédelem, a háborútól és a globális felmelegedéstől való félelem terén, vagy a mesterséges intelligencia térnyerésétől való aggály tekintetében, amennyiben a médiafogyasztási dimenziókat nézünk.

2. Módszertan, szociodemográfiai jellemzők

A kutatás ezer fő megkeresésével, személyes megkérdezés (CAPI) formájában zajlott 2024. december 4. és 2024. december 20. között a Társadalomkutató Kft. közreműködésével. A minta reprezentatív volt a 16 évnél idősebb internetező magyar lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint.

1. táblázat: A felnőtt internetező magyarok eloszlása a mintában
Demográfiai kategóriaCsoportArány
A kérdezett neme szerint férfi 48%
52%
A kérdezett életkora szerint 18-29 éves 22%
30-39 éves 18%
40-49 éves 23%
50-59 éves 16%
60+ 21%
A kérdezett iskolai végzettsége szerint alapfokú 16%
középfokú 58%
felsőfokú 26%
A kérdezett lakóhelye szerint Budapest 19%
Vármegyeszékhely, MJV 22%
Egyéb város 32%
Község, falu 28%

A megkérdezettek többsége (74%) teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatott/vállalkozó volt, a mintában a nyugdíjasok aránya 15 százalékot, a tanulóké pedig hat százalékot tett ki.

2. táblázat: Az alábbiak közül melyik jellemző Önre jelenleg? (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
FőtevékenységArány
Teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatott / vállalkozó  74%
Nyugdíjas 15%
Tanuló 6%
Munkanélküli 2%
Háztartásbeli, GYES-en, GYED-en lévő 2%
Egyéb inaktív 0%

A válaszadók 57 százaléka gyermekes szülő volt, 45 százalékuk 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelt. 25 százalékuknak egy, 17 százalékuknak kettő, három százalékuknak pedig három gyermeke volt.

1. kérdés: Van-e Önnek gyermeke? (teljes minta: N=1000)

  • Igen: 57%
  • Nem:: 43%

2. kérdés: Hány 18 évnél fiatalabb gyermeke van? (akiknek van gyermeke; N=569)

  • Egy gyermek: 25 fő.
  • Két gyermek: 17 fő.
  • Három gyermek: 3 fő.
  • Nincs: 55 fő.

A családi állapotot tekintve a megkérdezettek közel egynegyede (23%) egyedülállónak számított és ehhez hasonló volt az élettársi kapcsolatban élők aránya is (24%). A legmagasabb arányban a házasok képviseltették magukat (42%).

3. táblázat: Mi az Ön jelenlegi családi állapota? (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
FőtevékenységArány
Egyedülálló (hajadon/nőtlen)  23%
Élettársi kapcsolatban él 24%
Házas 42%
Elvált 7%
Özvegy 4%
NT/NV 0%

3. A hírfogyasztás, tájékozódás médiafelületei

A hírfogyasztásra, tájékozódásra használt médiafelületek közül kiemelkedik a közösségi média és a televízió 70 százalék körüli látogatási, nézési aránnyal (közösségi média 71%, televízió 69%). A középmezőnybe tartoznak az online hírportálok (55%), a videómegosztók (38%) és a rádiócsatornák (35%). A podcastok használata nem éri el a húsz százalékot (18%), míg az online blogok felkeresési gyakorisága 15 százalékos, az influenszerek követése pedig 14 százalékos. A sort a nyomtatott sajtó zárja a maga 11 százalékos értékével. A kutatásban csak az internetező lakosok vettek részt, így ezen értékek nem a teljes lakosság hírfogyasztási szokásait reprezentálják.

4. táblázat: Ön mely felületekről tájékozódik információszerzés, tájékozódás céljából? (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
PlatformArány
Közösségi média (pl.: Facebook, Instagram, TikTok) 71%
Televízió 69%
Online hírportálok 55%
Videómegosztók (pl.:YouTube, Videa) 38%
Rádió 35%
Podcastok 18%
Online blogok, fórumok 15%
Influenszerek 14%
Nyomtatott sajtó 11%
Egyikről sem tájékozódik 1%

Az ábrákon pirossal emeltük ki azokat a csoportokat, amelyek alulreprezentáltak, tehát rájuk kevésbé jellemző a médiahasználat, mint a teljes társadalomra. Zölddel a felülreprezentált csoportokat jeleztük, akikre viszont átlagon felüli fogyasztás jellemző.

Jelentős különbségeket találunk az egyes médiafelületek használatában szociodemográfiai változók szerint. Kor alapján elsősorban a legfiatalabbak fordulnak a közösségi médiához információszerzés és tájékozódás céljából, a 16-29 évesek 83 százaléka. A 30-39 évesek használata közelít leginkább az átlaghoz (73%), míg a hatvan év felettiek böngészik legkevésbé a közösségi médiafelületeket hírfogyasztás céljából (63%). Az alapfokú végzettségűek 78 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 62 százaléka tájékozódik a közösségi oldalakról, mely értékek szignifikánsan eltérnek a teljes mintában mérttől (71%).

A legfiatalabbak a legkevésbé televíziónézők (54%), míg a hatvan év felettiek 87 százaléka ennek a médiatípusnak a tartalmait fogyasztja, mely jóval magasabb arány a teljes mintában mértnél (69%). Budapesten és a kisebb városokban a legalacsonyabb a tévéből tájékozódók részaránya (61-61%), míg a vármegyeszékhelyek és megyei jogú városok lakóinak 76 százaléka, a községekben élők 80 százaléka követi a médiumot.

Az online hírportálokból való hírfogyasztás, tájékozódás az egész társadalomra azonos mértékben jellemző, egyedül az iskolai végzettség mutat szignifikáns különbséget az alapfokú végzettségűek körében – ők használják legkevésbé ezt az információforrást (42%).

5. táblázat: Ön mely felületekről tájékozódik információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #1 (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
Demográfiai csoportKözösségi médiaTelevízióOnline hírportál
Teljes minta (N=1000) 70,7% 69,4% 54,8%
Férfi (N=484) 67,7% 64,5% 55,9%
Nő (N=516) 73,6% 74,1% 53,9%
16-29 éves (N=218) 83,3% 53,9% 51,3%
30-39 éves (N=179) 73,3% 67,7% 61,7%
40-49 éves (N=231) 66,5% 65,1% 50,7%
50-59 éves (N=164) 67,1% 76,1% 60,4%
60+ éves (N=207) 62,7% 87,0% 52,8%
Alapfokú (N=162) 78,5% 66,6% 42,1%
Középfokú (N=578) 72,5% 69,5% 57,4%
Felsőfokú (N=260) 62,0% 71,1% 57,1%
Budapest (N=188) 64,2% 60,8% 59,1%
M.J.V. (N=216) 70,3% 76,1% 59,5%
egyéb város (N=319) 74,9% 61,1% 49,1%
község (N=277) 70,6% 79,7% 55,0%

A videómegosztók révén történő tájékozódás legkevésbé a hatvan év felettiekre jellemző (28%). A kisebb városok lakóinak körében számottevően magasabb (44%), a községek lakói között pedig érdemileg alacsonyabb (30%) a videómegosztók nézőinek részesedése.

A rádióhallgatás, mint a hírfogyasztás és tájékozódás forrása, a hatvan év felettiekre jellemző leginkább (50%), legkevésbé pedig a 16-29 évesekre (19%). Településtípus szerint főként a kisebb városok lakói tájékozódnak a rádióból (42%), míg legkevésbé a budapestiek (25%).

A podcast adásokból informálódók aránya a hatvan évnél idősebbek között veszi fel a legalacsonyabb értéket (9%), az eggyel fiatalabb korosztálynál, az 50-59 éveseknél pedig a legmagasabbat (25%). A diplomások szignifikánsan magasabb arányban követik figyelemmel a podcastokat hírfogyasztás és tájékozódás céljából (23%), mint a teljes minta átlaga (18%).

6. táblázat: Ön mely felületekről tájékozódik információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #2 (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
Demográfiai csoportVideómegosztókRádióPodcast
Teljes minta (N=1000) 37,7% 35,2% 17,6%
Férfi (N=484) 42,5% 36,5% 19,4%
Nő (N=516) 33,2% 33,9% 15,9%
16-29 éves (N=218) 44,2% 18,8% 20,4%
30-39 éves (N=179) 40,9% 30,3% 21,5%
40-49 éves (N=231) 38,2% 35,8% 14,5%
50-59 éves (N=164) 37,2% 42,5% 24,7%
60+ éves (N=207) 28,0% 49,9% 9,1%
Alapfokú (N=162) 33,9% 27,2% 15,0%
Középfokú (N=578) 36,0% 35,2% 15,8%
Felsőfokú (N=260) 44,0% 40,1% 23,1%
Budapest (N=188) 31,7% 24,6% 17,3%
M.J.V. (N=216) 43,7% 34,1% 17,2%
egyéb város (N=319) 43,9% 42,0% 22,0%
község (N=277) 30,1% 35,2% 12,9%

Az online blogokhoz kötődő hírfogyasztás a fővárosban élőkre jellemző legkevésbé (9%), ugyanakkor említésre méltó, hogy az átlagos 15 százaléktól más demográfiai csoport nem tér el számottevően.

A legfiatalabbak 19 százaléka követ influenszereket, míg a hatvan év felettieknek mindössze a nyolc százaléka. Az országos 14 százalékos átlaghoz képest a községekben élőknél csupán nyolc százalékot tesz ki azok aránya, akik influenszerek által közölt tartalmakból tájékozódnak.

A nyomtatott lapok hasábjain követik a híreket a legkevesebben, a 16 évnél idősebb lakosság mindössze 11 százaléka. A 16-29 éveseknek csupán egy százaléka teszi ezt, a 30-39 éveseknek hat százaléka, a hatvan évnél idősebbek körében ellenben még mindig kiemelkedően népszerűnek bizonyul (25%). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a teljes mintához képest érdemileg magasabb (18%) azok aránya, akik figyelemmel kísérik a nyomtatott sajtóban megjelenő híreket. Településtípus szerint a budapestiek tájékozódnak legkevésbé print újságokból (6%).

7. táblázat: Ön mely felületekről tájékozódik információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #3 (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
Demográfiai csoportOnline blogokInfluenszerekNyomtatott sajtó
Teljes minta (N=1000) 15,3% 13,7% 11,1%
Férfi (N=484) 15,7% 15,7% 10,8%
Nő (N=516) 15,0% 12,0% 11,3%
16-29 éves (N=218) 15,4% 19,1% 1,3%
30-39 éves (N=179) 21,1% 15,9% 5,9%
40-49 éves (N=231) 15,1% 12,1% 11,4%
50-59 éves (N=164) 12,5% 14,0% 12,1%
60+ éves (N=207) 12,6% 7,9% 24,7%
Alapfokú (N=162) 13,2% 17,0% 7,0%
Középfokú (N=578) 15,5% 11,7% 9,1%
Felsőfokú (N=260) 16,2% 16,2% 18,0%
Budapest (N=188) 8,6% 14,0% 5,7%
M.J.V. (N=216) 20,7% 14,2% 14,6%
egyéb város (N=319) 17,4% 17,8% 13,8%
község (N=277) 13,2% 8,5% 8,8%

4. Hírfogyasztás és tájékozódás gyakorisága és nyelve az igénybe vett felületeken

A különböző médiafelületek használatának gyakoriságát is szemügyre vettük a kutatás során. Ennek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a televízió és a közösségi média tartalmaihoz fordulnak az emberek leggyakrabban információszerzés és tájékozódás céljából. A naponta többször vagy naponta használók aránya a televízió esetében 88 százalék, a közösségi médiánál pedig 85 százalék. A naponta többszöri fogyasztás tekintetében kimagaslik a közösségi média (41%), megelőzve a rádiót (29%), az online hírportálokat (26%) és a televíziót (24%) is. A rádiót hallgatók nyolcvan százaléka legalább naponta tájékozódik erről a felületről. Az online hírportálok látogatóinak 68 százaléka naponta többször vagy naponta felkeres ilyen platformokat, a videómegosztóknál ez az arány 57 százalékot ér el, a nyomtatott sajtónál pedig 48 százalékot. Legkevésbé az influenszerek által megosztott tartalmakból (26%) és a podcastok adásaiból (32%) informálódnak a megkérdezettek legalább naponta egyszer.

8. táblázat: Ön milyen gyakran keresi fel ezen felületek médiatermékeit információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki használja az adott médiumot információszerzés, tájékozódás céljából; százalékos megoszlás)
Médium Naponta többször Naponta Hetente többször Hetente Havonta többször Havonta, vagy ritkábban NT/NV TOP2 TOP3
Televízió (N=694) 24% 64% 12% 1% 0     87,2% 98,8%
Közösségi média (N=707) 41% 44% 13% 1% 1% 0   84,5% 97,8%
Rádió (N=352) 29% 51% 17% 2% 1% 1%   79,6% 96,4%
Online hírportálok (N=548) 26% 43% 26% 5% 1% 0   68,1% 93,8%
Videómegosztók (N=377) 15% 42% 33% 8% 2% 0   56,5% 89,3%
Nyomtatott sajtó (N=111) 4% 45% 26% 12% 14% 0   48,3% 74,1%
Online blogok, fórumok (N=153) 10% 30% 39% 17% 4% 1% 0 39,3% 78,7%
Podcastok (N=176) 6% 26% 41% 17% 8% 1%   32,3% 73,6%
Influenszerek (N=137) 8% 18% 44% 26% 2%   1% 26,7% 70,5%

Csaknem mindenkire jellemző, hogy magyar nyelven (is) tájékozódik a vizsgált médiafelületekről. A teljes lakosság öt százaléka fogyaszt hírt bármilyen forrásból idegen nyelven. A közösségi média, az influenszerek, a podcastok és a videómegosztók követőinek angol nyelvű használati aránya eléri az öt százalékot, míg az online hírportáloknál ez az érték négy százalék.

9. táblázat: Az alábbi felületeken Ön milyen nyelve(ke)n fogyaszt híreket? (Bázis: Aki használja az adott médiumot információszerzés, tájékozódás céljából; százalékos megoszlás)
Médium Magyar Angol Német Román
Nyomtatott sajtó (N=111) 100% 0 0 1%
Televízió (N=694) 100% 1% 1% 0
Rádió (N=352) 99% 0 1% 0
Online hírportálok (N=548) 100% 4% 1% 0
Közösségi média (N=707) 100% 5% 0 0
Influenszerek (N=137) 100% 5% 0 0
Podcastok (N=176) 100% 6% 0 0
Online blogok, fórumok (N=153) 100% 4% 1% 0
Videómegosztók (N=377) 100% 7% 1% 0

5. Hírfogyasztás, tájékozódás – nyomtatott sajtó

A nyomtatott sajtót hírfogyasztásra, tájékozódásra a 16 évnél idősebb internetező népesség mindössze 11 százaléka használja. Körükben a Blikk olvasóinak tábora a legmagasabb (54%), amelyet a vármegyei napilapok (45%), a HVG (39%), a Bors (32%) és a Vasárnapi Blikk (31%) követ a sorban. A Metropol cikkeiből az újságolvasók 28 százaléka tájékozódik, míg a helyi, kerületi, önkormányzati időszakos kiadványokból a 27 százaléka.

10. táblázat: Ön mely nyomtatott sajtótermékeket, újságokat, magazinokat olvassa információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki használ nyomtatott sajtótermékeket információszerzés, tájékozódás céljából (N=111); százalékos megoszlás)
Nyomtatott sajtótermék Arány
Blikk 54%
Vármegyei napilap 45%
HVG 39%
Bors 32%
Vasárnapi Blikk 31%
Metropol 28%
Helyi, kerületi, önkormányzati lap 27%
24 óra 19%
Vasárnap Reggel 19%
168 óra 18%
Nemzeti Sport 15%
Magyar Nemzet 12%
Szabad Föld 11%
Magyar Demokrata 11%
Magyar Hang 9%
Ripost7 9%
Népszava 8%
Forbes 7%
Magyar Narancs 7%
Mandiner 6%
Jelen 5%
Hetek 4%
Színes Ász 2%

6. Hírfogyasztás, tájékozódás – televízió

A televízióból tájékozódók aránya magas, a megkérdezettek 70 százaléka szokott informálódni ezen médiafelületről. A tévénézők körében kiemelkedő az RTL (83%) és a TV2 (72%) felkeresési aránya a többi vizsgált televíziócsatornához képest. Az ATV (42%) és az M1 (39%) sorolható még az élmezőnybe, valamint a Duna és a Hír TV műsoraiból tájékozódók aránya éri el a harminc-harminc százalékot. A helyi tévék szerepe elhanyagolható, főleg, ha az önkormányzati lapok súlyához mérjük őket.

11. táblázat: Ön mely tévécsatornákat nézi információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki használ televíziót információszerzés, tájékozódás céljából (N=694); százalékos megoszlás)
Televíziócsatorna Arány
RTL 83%
TV2 72%
ATV 42%
M1 39%
DUNA TV 30%
HírTV 30%
SuperTV2 19%
TV2 Klub 19%
M4 Sport 18%
Duna World 13%
M2 12%
RTL Gold 12%
M5 10%
ATV Spirit 10%
Spíler1 6%
M4 Sport+ 5%
Prime 5%
Izaura 3%
Jocky TV 3%
helyi TV 1%
Dikh TV 1%

Az RTL műsoraiból tájékozódók legmagasabb arányban a 16-29 évesek (93%) köréből kerülnek ki, míg a hatvan év felettiek csupán 74 százaléka fordul a csatornához információszerzés céljából. Az átlagos RTL-fogyasztási arányhoz képest (83%) a megyei jogú városokban élők érdemileg alacsonyabb szinten (74%) használják a csatornát tájékozódásra. A TV2 műsoraiból a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők szignifikánsan magasabb arányban (81%) szoktak informálódni, mint az összes megkérdezett (72%). Az ATV-t legkevésbé a 16-29 évesek (28%), leginkább pedig a hatvan év felettiek (51%) szokták nézni. A kisebb városokban élők szignifikánsan magasabb (50%), a megyei jogú városokban élők pedig érdemileg alacsonyabb (32%) arányban nézik az ATV-t.

12. táblázat: Ön mely tévécsatornákat nézi információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #1 (Bázis: Aki használ televíziót információszerzés, tájékozódás céljából (N=694); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportRTLTV2ATV
Televíziónézők (N=694) 83% 72% 42%
Férfi (N=312) 81% 66% 47%
Nő (N=382) 84% 76% 39%
16-29 éves (N=118) 93% 79% 28%
30-39 éves (N=121) 87% 68% 39%
40-49 éves (N=150) 80% 70% 40%
50-59 éves (N=125) 86% 80% 48%
60+ éves (N=180) 74% 66% 51%
Alapfokú (N=108) 87% 81% 37%
Középfokú (N=402) 84% 71% 43%
Felsőfokú (N=185) 78% 68% 43%
Budapest (N=114) 89% 68% 48%
M.J.V. (N=165) 74% 76% 32%
egyéb város (N=195) 83% 70% 50%
község (N=221) 86% 72% 39%

A 16-29 évesek körében találhatók a legalacsonyabb arányban (26%) azok, akik az M1 műsorait szokták figyelemmel kísérni. Míg a kisebb városokban élők között kiemelkedően magas (51%), addig a budapestieknél meglehetősen alacsony (25%) az M1 csatornából tájékozódók aránya. A fiatalok mérsékeltebben (18%) nézik a Dunát, mint az országos átlag (30%). A felsőfokú végzettségűek körében a Dunából tájékozódók aránya kiemelkedően magas (40%), településtípus szerint pedig leginkább a kisebb városokban élőkre (39%) jellemző, hogy a csatorna tartalmaiból informálódnak. A Hír TV fogyasztói között túlsúlyban vannak a legidősebbek (41%), egyúttal a legfiatalabbak használják a legkevésbé (15%). Elsősorban a kisebb városokban élők (44%) preferálják a műsoraikat.

13. táblázat: Ön mely tévécsatornákat nézi információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #2 (Bázis: Aki használ televíziót információszerzés, tájékozódás céljából (N=694); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportM1Duna TVHírTV
Televíziónézők (N=694) 39% 30% 30%
Férfi (N=312) 40% 28% 29%
Nő (N=382) 38% 32% 30%
16-29 éves (N=118) 26% 18% 15%
30-39 éves (N=121) 40% 27% 31%
40-49 éves (N=150) 35% 35% 28%
50-59 éves (N=125) 43% 32% 29%
60+ éves (N=180) 47% 36% 41%
Alapfokú (N=108) 39% 27% 24%
Középfokú (N=402) 36% 27% 28%
Felsőfokú (N=185) 45% 40% 37%
Budapest (N=114) 25% 24% 21%
M.J.V. (N=165) 41% 31% 26%
egyéb város (N=195) 51% 39% 44%
község (N=221) 33% 26% 23%

A Super TV2 műsoraiból tájékozódóknál nem látható érdemi eltérés az összes megkérdezett körében mért átlaghoz képest. A TV2 Klub tartalmait legmagasabb arányban a kisebb városokban élők teszik ki (28%), legalacsonyabb arányban pedig a Budapesten élők (7%). Az M4 Sport műsoraiból a férfiak jóval magasabb arányban (29%) tájékozódnak, mint a nők (9%). Legkevésbé a Budapesten élőkre jellemző (5%) az M4 Sport műsoraiból történő információszerzés.

14. táblázat: Ön mely tévécsatornákat nézi információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #3 (Bázis: Aki használ televíziót információszerzés, tájékozódás céljából (N=694); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportSuperTV2TV2 KlubM4 Sport
Televíziónézők (N=694) 19% 19% 18%
Férfi (N=312) 18% 18% 29%
Nő (N=382) 20% 19% 9%
16-29 éves (N=118) 16% 18% 15%
30-39 éves (N=121) 17% 20% 21%
40-49 éves (N=150) 15% 14% 18%
50-59 éves (N=125) 26% 24% 19%
60+ éves (N=180) 20% 19% 18%
Alapfokú (N=108) 21% 17% 14%
Középfokú (N=402) 19% 20% 21%
Felsőfokú (N=185) 19% 16% 14%
Budapest (N=114) 13% 7% 5%
M.J.V. (N=165) 25% 18% 20%
egyéb város (N=195) 20% 28% 20%
község (N=221) 16% 17% 21%

A Duna World műsoraiból életkor alapján az 50-59 évesek informálódnak leginkább (23%), a 16-29 évesek pedig a legkevésbé (5%). Az M2 műsorait nyomon követőket szociodemográfiai jellemzők alapján vizsgálva egyik csoportban sem fedezhető fel markáns eltérés az összes megkérdezett körében mért arányhoz képest (12%). Az RTL Gold-nézők legalacsonyabb arányban (6%) a községekben élők közül kerülnek ki.

15. táblázat: Ön mely tévécsatornákat nézi információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #4 (Bázis: Aki használ televíziót információszerzés, tájékozódás céljából (N=694); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportDuna WorldM2RTL Gold
Televíziónézők (N=694) 13% 12% 12%
Férfi (N=312) 9% 11% 13%
Nő (N=382) 17% 13% 11%
16-29 éves (N=118) 5% 12% 18%
30-39 éves (N=121) 9% 14% 17%
40-49 éves (N=150) 15% 7% 7%
50-59 éves (N=125) 23% 16% 14%
60+ éves (N=180) 14% 12% 8%
Alapfokú (N=108) 10% 11% 15%
Középfokú (N=402) 12% 12% 11%
Felsőfokú (N=185) 20% 12% 12%
Budapest (N=114) 12% 12% 11%
M.J.V. (N=165) 9% 11% 15%
egyéb város (N=195) 21% 11% 17%
község (N=221) 10% 13% 6%

7. Hírfogyasztás, tájékozódás – rádió

A hírfogyasztás, tájékozódás céljából rádiót hallgatók csaknem hatvan százaléka (59%) a Rádió1 adásait követi. A második leginkább hallgatott a Retro (45%), melyet a Petőfi követ (33%) a sorban. A rádióból tájékozódók közel negyede (24%) hallgatja a Kossuthot. A helyi rádiók összevont (14%) és a Sláger FM (12%) hallgatottsága szintén tíz százalék feletti értékkel büszkélkedhet.

16. táblázat: Ön mely rádiócsatornákat hallgatja információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki használ rádiót információszerzés, tájékozódás céljából (N=352); százalékos megoszlás)
Rádiócsatorna Arány
Rádió1 59%
Retro Rádió 45%
Petőfi Rádió 33%
Kossuth Rádió 24%
helyi rádió 14%
Sláger FM 12%
Best FM/ Rádió M 8%
Dankó Rádió 7%
Inforádió 6%
Hír FM 6%
Spirit FM 5%
Jazzy 4%
Klubrádió 4%
Bartók Rádió 3%
Rock FM 3%
Mária Rádió 3%
Magyar Katolikus Rádió 3%
Klasszik Rádió 2%
radiocafe 2%

A Rádió1 követői a rádióhallgatókhoz (59%) képest a 30-39 évesek köréből egyértelműen magasabb (74%), a hatvan év felettiek pedig érdemileg alacsonyabb (42%) arányban kerülnek ki. A Retro Rádiót leginkább a 16-29 évesek (62%) tüntetik ki figyelmükkel, legkevésbé pedig a 30-39 évesek (26%).

17. táblázat: Ön mely rádiócsatornákat hallgatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #1 (Bázis: Aki használ rádiót információszerzés, tájékozódás céljából (N=352); százalékos megoszlás) )
Demográfiai csoportRádió1Retro Rádió
Rádióhallgatók (N=352) 59% 45%
Férfi (N=177) 59% 42%
Nő (N=175) 58% 48%
16-29 éves (N=41)* 65% 62%
30-39 éves (N=54) 74% 26%
40-49 éves (N=83) 69% 40%
50-59 éves (N=70) 56% 53%
60+ éves (N=103) 42% 48%
Alapfokú (N=44)* 57% 54%
Középfokú (N=203) 56% 46%
Felsőfokú (N=104) 65% 40%
Budapest (N=46)* 64% 32%
M.J.V. (N=74) 65% 52%
egyéb város (N=134) 53% 47%
község (N=98) 60% 44%
* alacsony elemszám

A Petőfi Rádió hallgatása a kisebb városokban élők között jelentősen magasabb (45%), a megyei jogú városokban pedig érdemileg alacsonyabb (18%). A Kossuth Rádió követői (24%) kiemelkedően magas arányban kerülnek ki a hatvan évnél idősebbek közül (40%), míg a 30-39 évesek körében csupán kilenc százalék használja a rádiócsatornát tájékozódásra.

18. táblázat: Ön mely rádiócsatornákat hallgatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #2 (Bázis: Aki használ rádiót információszerzés, tájékozódás céljából (N=352); százalékos megoszlás) )
Demográfiai csoportPetőfi RádióKossuth Rádió
Rádióhallgatók (N=352) 33% 24%
Férfi (N=177) 35% 24%
Nő (N=175) 30% 24%
16-29 éves (N=41)* 33% 11%
30-39 éves (N=54) 30% 9%
40-49 éves (N=83) 39% 18%
50-59 éves (N=70) 27% 27%
60+ éves (N=103) 33% 40%
Alapfokú (N=44)* 33% 14%
Középfokú (N=203) 32% 26%
Felsőfokú (N=104) 33% 24%
Budapest (N=46)* 27% 14%
M.J.V. (N=74) 18% 27%
egyéb város (N=134) 45% 30%
község (N=98) 29% 18%
* alacsony elemszám

8. Hírfogyasztás, tájékozódás – online hírportálok

Csaknem ötven online hírportálról kérdeztük meg a válaszadókat, hogy szokták-e olvasni hírfogyasztás, tájékozódás céljából. Legtöbben az index.hu-t (55%), a 24.hu-t (53%) és a hvg.hu-t (50%) nevezték meg, mint hírforrást, de negyven százalék felett szerepelt az origo.hu (47%) és a 444.hu (45%) is.

19. táblázat: Ön mely online hírportálokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki látogat online hírportálokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=548); százalékos megoszlás)
Online hírportál Arány Online hírportál Arány
index.hu 55% szeretlekmagyarorszag.hu 8%
24.hu 53% hirklikk.hu 7%
hvg.hu 50% hang.hu 6%
origo.hu 47% kuruc.info 6%
444.hu 45% magyarnemzet.hu 6%
168.hu 36% magyarhirlap.hu 6%
blikk.hu 34% pestisracok.hu 5%
telex.hu 34% nyugatifeny.hu 5%
startlap.hu 20% privatbankar.hu 5%
hirado.hu 20% magyarnarancs.hu 5%
borsonline.hu 16% nyugat.hu 5%
atv.hu 15% vasarnap.hu 4%
hirtv.hu 15% infostart.hu 4%
ripost.hu 14% economx.hu 4%
portfolio.hu 14% vg.hu 4%
rtl.hu 12% alfahir.hu 4%
hirstart.hu 11% agrarszektor.hu 4%
metropol.hu 11% naphire.hu 4%
merce.hu 11% helyi hírportál 4%
figyelo.hu 10% g7.hu 4%
mandiner.hu 10% hetek.hu 4%
atlatszo.hu 10% mfor.hu 3%
penzcentrum.hu 9% valaszonline.hu 2%
forbes.hu 9% nepszava.hu 1%

Az index.hu 55 százalékos látogatottsági arányához képest életkor alapján legalacsonyabb mértékben a 16-29 évesek (41%), legmagasabb arányban pedig az 50-59 évesek (71%) fogyasztják a tudósításait. Településtípus szerint leginkább a megyei jogú városokban élőkre (66%), legkevésbé pedig a községek lakóira (46%) jellemző az oldal látogatása. A 24.hu összes látogatójához (53%) képest a budapestiek szignifikánsan magasabb (65%), a községekben élők pedig érdemileg alacsonyabb arányban (41%) fogyasztják. A hvg.hu-ról leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (68%), legkevésbé pedig az alapfokú végzettségűek (28%) tájékozódnak. A budapestiek körében kiemelkedően magas (68%) azok aránya, akik fel szokták keresni hírfogyasztás céljából.

20. táblázat: Ön mely online hírportálokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #1 (Bázis: Aki látogat online hírportálokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=548); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportindex.hu24.huhvg.hu
Online híroldalak látógatói (N=548) 55% 53% 50%
Férfi (N=271) 56% 51% 47%
Nő (N=278) 55% 55% 53%
16-29 éves (N=112) 41% 60% 41%
30-39 éves (N=110) 57% 54% 48%
40-49 éves (N=117) 53% 48% 53%
50-59 éves (N=99) 71% 51% 57%
60+ éves (N=109) 56% 53% 52%
Alapfokú (N=68) 43% 50% 28%
Középfokú (N=332) 54% 52% 46%
Felsőfokú (N=149) 63% 58% 68%
Budapest (N=111) 62% 65% 68%
M.J.V. (N=129) 66% 54% 52%
egyéb város (N=157) 51% 56% 44%
község (N=152) 46% 41% 41%

Az origo.hu látogatói közül az 50-59 évesek használják legmagasabb arányban az oldalt hírfogyasztásra (61%), jóval többen, mint az átlag (47%). A 444.hu esetében csak településtípus alapján figyelhetők meg érdemi eltérések: a kisebb városokban élők között kiemelkedően magas (54%) az oldalról tájékozódók aránya, ami legkevésbé a községek lakóira jellemző. A 168.hu felületéről történő hírfogyasztás legmagasabb arányban a Budapesten élő online hírfogyasztókra jellemző (51%).

21. táblázat: Ön mely online hírportálokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #2 (Bázis: Aki látogat online hírportálokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=548); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportorigo.hu444.hu168.hu
Online híroldalak látógatói (N=548) 47% 45% 36%
Férfi (N=271) 44% 45% 37%
Nő (N=278) 49% 45% 35%
16-29 éves (N=112) 45% 49% 41%
30-39 éves (N=110) 46% 42% 36%
40-49 éves (N=117) 44% 43% 30%
50-59 éves (N=99) 61% 51% 41%
60+ éves (N=109) 40% 40% 32%
Alapfokú (N=68) 52% 39% 25%
Középfokú (N=332) 47% 46% 36%
Felsőfokú (N=149) 44% 45% 40%
Budapest (N=111) 49% 51% 51%
M.J.V. (N=129) 49% 42% 39%
egyéb város (N=157) 49% 54% 28%
község (N=152) 40% 33% 31%

A blikk.hu oldalról történő tájékozódás (34%) életkor alapján leginkább a hatvan év felettiekre jellemző (48%), ellenben a 40-49 évesek körében ez csupán 25 százalék. A telex.hu-ról informálódókat tekintve nem látható szignifikáns eltérés szociodemográfiai jellemzők alapján. A startlap.hu tekintetében csupán településtípus szerint mutatható ki érdemi különbség az átlaghoz (20%) képest, de ott igen szélsőségesen: a megyei jogú városokban élőknek negyven százaléka, a budapesti lakosoknak pedig csupán két százaléka kíváncsi az oldalon fellelhető információkra.

22. táblázat: Ön mely online hírportálokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #3 (Bázis: Aki látogat online hírportálokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=548); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportblikk.hutelex.hustartlap.hu
Online híroldalak látógatói (N=548) 34% 34% 20%
Férfi (N=271) 30% 35% 18%
Nő (N=278) 39% 32% 23%
16-29 éves (N=112) 40% 32% 24%
30-39 éves (N=110) 26% 39% 17%
40-49 éves (N=117) 25% 33% 17%
50-59 éves (N=99) 33% 28% 24%
60+ éves (N=109) 48% 34% 19%
Alapfokú (N=68) 33% 24% 25%
Középfokú (N=332) 35% 34% 19%
Felsőfokú (N=149) 33% 37% 21%
Budapest (N=111) 34% 41% 2%
M.J.V. (N=129) 36% 34% 40%
egyéb város (N=157) 39% 27% 21%
község (N=152) 29% 34% 16%

A hirado.hu-t az online hírfogyasztók húsz százaléka, a borsonline.hu-t pedig 16 százaléka szokta felkeresni, és egyiküknél sem mutatkozik érdemi eltérés az egyes szociodemográfiai csoportok között. Az atv.hu-n fellelhető hírek iránti érdeklődés legkevésbé a felsőfokú végzettségűekre (9%) jellemző.

23. táblázat: Ön mely online hírportálokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #4 (Bázis: Aki látogat online hírportálokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=548); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoporthirado.huborsonline.huatv.hu
Online híroldalak látógatói (N=548) 20% 16% 15%
Férfi (N=271) 26% 17% 16%
Nő (N=278) 14% 15% 14%
16-29 éves (N=112) 21% 17% 18%
30-39 éves (N=110) 26% 20% 14%
40-49 éves (N=117) 17% 10% 9%
50-59 éves (N=99) 22% 20% 15%
60+ éves (N=109) 14% 13% 21%
Alapfokú (N=68) 22% 14% 15%
Középfokú (N=332) 18% 18% 18%
Felsőfokú (N=149) 24% 12% 9%
Budapest (N=111) 15% 13% 13%
M.J.V. (N=129) 19% 13% 14%
egyéb város (N=157) 24% 22% 19%
község (N=152) 20% 14% 14%

A községekben élők mindössze hét százaléka szokott a hirtv.hu felületéről tájékozódni, ami az átlagos 15 százaléknak kevesebb, mint a fele. A ripost.hu oldalán egyedül a budapestiek emelkednek ki az átlagos 14 százalék helyett 22 százalékkal. A portfolio.hu tekintetében szociodemográfiai jellemzők alapján nem látható érdemi eltérés, az online hírfogyasztók 14 százaléka szokta felkeresni az oldalt.

24. táblázat: Ön mely online hírportálokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #5 (Bázis: Aki látogat online hírportálokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=548); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoporthirtv.huripost.huportfolio.hu
Online híroldalak látógatói (N=548) 15% 14% 14%
Férfi (N=271) 17% 13% 16%
Nő (N=278) 12% 15% 12%
16-29 éves (N=112) 11% 10% 11%
30-39 éves (N=110) 19% 18% 11%
40-49 éves (N=117) 12% 12% 13%
50-59 éves (N=99) 14% 14% 17%
60+ éves (N=109) 16% 16% 17%
Alapfokú (N=68) 11% 8% 9%
Középfokú (N=332) 13% 15% 13%
Felsőfokú (N=149) 20% 15% 19%
Budapest (N=111) 20% 22% 13%
M.J.V. (N=129) 16% 13% 19%
egyéb város (N=157) 17% 10% 10%
község (N=152) 7% 12% 14%

9. Hírfogyasztás, tájékozódás – közösségi médiafelületek

A leginkább látogatott közösségi médiafelület a Facebook, a közösségi platformokat hírfogyasztásra, tájékozódásra használó válaszadók 97 százaléka szokta felkeresni. A Facebookot a TikTok (54%), a Messenger (53%) és az Instagram (48%) követi.

25. táblázat: Ön mely közösségi médiafelületeket látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? /a videómegosztó oldalakat pl. YouTube, Videa ne sorolja ide/ (Bázis: Aki látogat közösségi médiafelületeket információszerzés, tájékozódás céljából (N=707); százalékos megoszlás)
Közösségi médiafelület Arány
Facebook 97%
TikTok 54%
Messenger 53%
Instagram 48%
Viber 23%
Pinterest 11%
Telegram 9%
Whatsapp 8%
X (Twitter) 7%
Reddit 5%
Snapchat 5%
LinkedIn 4%
Discord 4%
Tumblr 2%
Threads 1%
Quora 1%

A Facebookról tájékozódók között nincs szignifikáns eltérés az egyes szociodemográfiai csoportok között. A TikTok használói leginkább a 16-29 évesek köréből kerülnek ki (71%), és minél idősebb egy korosztály, annál kevésbé jellemző rá a felületről történő tájékozódás. A Messenger a községekben élők 66 százaléka számára tekinthető hírforrásnak, míg Budapesten csupán a 26 százalékának. A 40-49 évesek markánsan alacsonyabb arányban (43%) tájékozódnak a Messenger felületéről, mint az átlag (53%).

26. táblázat: Ön mely közösségi médiafelületeket látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? /a videómegosztó oldalakat pl. YouTube, Videa ne sorolja ide/ - háttérváltozók szerint #1 (Bázis: Aki látogat közösségi médiafelületeket információszerzés, tájékozódás céljából (N=707); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportFacebookTikTokMessenger
Közösségi média használói (N=707) 97% 54% 53%
Férfi (N=328) 95% 58% 55%
Nő (N=379) 98% 51% 52%
16-29 éves (N=182) 95% 71% 59%
30-39 éves (N=131) 96% 61% 57%
40-49 éves (N=154) 99% 52% 43%
50-59 éves (N=110) 100% 40% 52%
60+ éves (N=130) 95% 37% 55%
Alapfokú (N=127) 96% 60% 53%
Középfokú (N=419) 97% 53% 55%
Felsőfokú (N=161) 97% 53% 51%
Budapest (N=120) 95% 57% 26%
M.J.V. (N=152) 97% 50% 52%
egyéb város (N=239) 99% 58% 57%
község (N=195) 95% 51% 66%

Az Instagramnál csupán életkor szerint láthatók határozott eltérések az oldalról tájékozódók tekintetében, a 16-29 évesek között 64 százalék a látogatók aránya, a hatvan éven felüliek körében pedig csak 25 százalék. A Viber felületéről informálódók aránya a kisebb városokban élők körében magasabb (30%) az összes megkérdezetthez képest (23%), a Budapesten élők között pedig érdemileg alacsonyabb (13%). A Pinterest törzstáborát a kisebb városokban élők adják (18%), míg a Budapesten (4%) és a megyei jogú városokban lakók (6%) nem igazán használják az oldalt.

27. táblázat: Ön mely közösségi médiafelületeket látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? /a videómegosztó oldalakat pl. YouTube, Videa ne sorolja ide/ - háttérváltozók szerint #2 (Bázis: Aki látogat közösségi médiafelületeket információszerzés, tájékozódás céljából (N=707); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportInstagramViberPinterest
Közösségi média használói (N=707) 48% 23% 11%
Férfi (N=328) 49% 24% 9%
Nő (N=379) 46% 21% 13%
16-29 éves (N=182) 64% 27% 9%
30-39 éves (N=131) 53% 27% 14%
40-49 éves (N=154) 47% 22% 10%
50-59 éves (N=110) 42% 18% 14%
60+ éves (N=130) 25% 18% 11%
Alapfokú (N=127) 47% 23% 13%
Középfokú (N=419) 46% 20% 10%
Felsőfokú (N=161) 52% 30% 14%
Budapest (N=120) 49% 13% 4%
M.J.V. (N=152) 42% 19% 6%
egyéb város (N=239) 52% 30% 18%
község (N=195) 46% 23% 12%

10. Hírfogyasztás, tájékozódás – influenszerek

Az influenszerek követése hírfogyasztás és tájékozódás céljából a 16 év feletti internetező magyar lakosság körében még kevésbé elterjedt. Legnagyobb követőtábora D. Tóth Krisztának (38%) van, Friderikusz Sándor és Azahriah feltöltéseit, megosztásait pedig 31-31 százalék szokta megnézni. 25 százalék körüli követőtábora van továbbá Alföldi Róbertnek (28%), Apáti Bencének (26%), Pottyondy Edinának (26%), Cilának (26%), Hajdú Péternek (25%) és Curtisnek (24%). Az alacsony elérések miatt megbízható demográfiai profil nem is alkotható egy véleményvezérről sem.

28. táblázat: Ön mely influenszereket követi információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki követ influenszereket információszerzés, tájékozódás céljából (N=137); százalékos megoszlás)
Influenszer Arány Influenszer Arány
D. Tóth Kriszta (Elviszlek magammal) 38% Jólvanezígy 12%
Friderikusz Sándor 31% Cs. Király Tamás (Ultrahang) 12%
Azahriah 31% Bohár Dániel 11%
Alföldi Róbert 28% Fókuszcsoport 11%
Apáti Bence 26% Dave világa 10%
Pottyondy Edina 26% Dancsó Péter (Videómánia) 10%
Cila 26% Schiffer András 9%
Hajdú Péter (Frizbi) 25% Lakatos Levente 9%
Curtis 24% Steiner Kristóf 8%
Rákay Philip 23% Győzike 8%
Gulyás Márton (Partizán) 23% Fekete Rita 8%
Puzsér Róbert 23% Magyarósi Csaba 8%
Sebestyén Balázs 21% Trombitás Kristóf 8%
Deák Dániel 20% Nessaj 7%
Noár (Molnár Áron) 20% Szakács Árpád 7%
Dopeman 19% Magyarország kedvenc műsora 6%
Somogyi András 18% A kopasz oszt 5%
Déri Stefi 16% Mérő Vera 5%
Jeszenszky Zsolt 15% Varga Ádám (Fair Right) 5%
Ambrózy Áron 15% Szalai Szilárd 4%
Ceglédi Zoltán 14% Márkó és Barna síkideg 4%
Ábrahám Róbert (Renitens) 14% Korondy Tamás 4%
ZsShowtime (Osváth Zsolt) 14% Nemakarokbeleszólni 3%
Radics Peti 14% Perintfalvi Rita 3%
Krúbi 14% Ibolya Csenge 3%
Lakatos Márk 13% Tóth Bettina 3%
WhisperTon 13% Hodász András 2%
Hont András 12%    

11. Hírfogyasztás, tájékozódás – podcastok

A podcastok közül a Balázsék című a legnépszerűbb, a podcasthallgatók 43 százaléka követi, továbbá a Friderikusz Podcast (39%) és a 444 podcast (32%) éri el a harminc százalékos említési arányt. 25 százalékos vagy ennél magasabb hallgatói bázissal büszkélkedhet Bochkor (29%), a Puzsér Róbert podcast (28%), a Partizán (27%), az ATV podcast (26%), a Bayer Show (26%) és a Telex podcast (25%).

29. táblázat: Ön mely podcastokat hallgatja információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki hallgat podcastokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=176); százalékos megoszlás)
Podcast Arány Podcast Arány
Balázsék 43% Az élet, meg minden 8%
Friderikusz Podcast 39% A világ urai 7%
444 podcast 32% Párnacsata 7%
Bochkor 29% Szabad Európa podcastjai 7%
Puzsér Róbert podcast 28% Brain Bar 7%
Partizán podcast 27% BETONE ORIGINAL 6%
ATV podcast 26% Aroma 6%
Bayer Show 26% Direkt36 Podcast 5%
Telex podcast 25% Concorde Podcast 5%
HVG podcast 23% Qubit Podcast 5%
Rádió 1 podcast 22% Nyugati Pályán Podcast 5%
Index podcast 20% Cringebait Podcast 5%
HírTV podcast 19% Millásreggeli 5%
Átlátszó Podcast 19% Buksó - 24.hu 4%
Konkrétan Rónai Egonnal 18% Légyott 4%
Csörte 17% Heti Agymosó Feldmár Andrással 4%
Mandiner podcast 13% Népszava - Hol élünk? 3%
Alinda Podcast 11% G7 beszélgetések 3%
Apu azért iszik, mert te sírsz! 11% Spirit FM podcast 2%
HetiVálasz podcast 11% Tangó és Kes - 24.hu 2%
Sajtóklub 11% Vármegyei napilapok podcastja 2%
Önkényes Mérvadó 10% The Joe Rogan Experience 2%
Aréna 9% Mit gondol? 2%
Portfolio podcast 9% TED Talks Daily 1%
Kibeszélő 8% TRIÓ! LIVE 1%
Különvélemény 8% Felforgatók 1%
Válaszonline podcast 8%    

12. Hírfogyasztás, tájékozódás – online blogok

Az online blogok és fórumok közül legmagasabb arányban az Index fórumokat olvassák azok (60%), akik szoktak ilyen médiaforrásokból tájékozódni, ezt követi a 444 blogok (46%), majd a Portfolio fórum (34%) és a Mandiner Blog (30%).

30. táblázat: Ön mely online blogokat, fórumokat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki látogat online blogokat, fórumokat információszerzés, tájékozódás céljából (N=153); százalékos megoszlás)
Online blog, fórum Arány
Index fórumok 60%
444 blogok 46%
Portfolio fórum 34%
Mandiner Blog 30%
Átlátszó blog 23%
Blog.hu 19%
Portfolio Blogger 14%
politikusblog.lap.hu 9%
Reblog 8%
Radical Puzzle 5%
Rezeda világa 4%
Ecomania blog 3%

13. Hírfogyasztás, tájékozódás – videómegosztók

A YouTube-ot csaknem mindenki használja (98%) a videómegosztók látogatóinak körében, míg 31 százalék a Videa, 21 százalék az Indavideo és húsz százalék az Origo videó nézőinek aránya.

31. táblázat: Ön mely videómegosztókat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? (Bázis: Aki látogat videómegosztókat információszerzés, tájékozódás céljából (N=377); százalékos megoszlás)
Videómegosztók Arány
YouTube 98%
Videa 31%
Indavideó 21%
Origo videó 20%
Twitch 8%
Vimeo 8%
Dailymotion 7%
Hellovideo.hu 4%
Metacafe 3%
Coub 3%

A YouTube felületéről tájékozódók legalacsonyabb arányban a községekben élők (93%) köréből kerülnek ki. A Videa oldalon található információk elsősorban a 30-39 éveseket (45%) érdeklik.

32. táblázat: Ön mely videómegosztókat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #1 (Bázis: Aki látogat videómegosztókat információszerzés, tájékozódás céljából (N=377); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportYoutubeVidea
Videómegosztók nézői (N=377) 98% 31%
Férfi (N=206) 96% 30%
Nő (N=171) 99% 33%
16-29 éves (N=97) 97% 31%
30-39 éves (N=73) 93% 45%
40-49 éves (N=88) 99% 28%
50-59 éves (N=61) 99% 22%
60+ éves (N=58) 100% 29%
Alapfokú (N=55) 94% 33%
Középfokú (N=208) 98% 29%
Felsőfokú (N=115) 99% 34%
Budapest (N=59) 97% 36%
M.J.V. (N=94) 100% 36%
egyéb város (N=140) 99% 29%
község (N=83) 93% 26%

Az Indavideót információszerzés céljából nézők aránya nem tér el szignifikánsan az egyes szociodemográfiai csoportokban. Az Origo videó nézői leginkább a hatvan év felettiek köréből (33%) kerülnek ki, míg a 30-39 évesekre jellemző a legkevésbé (9%) a platformról történő informálódás. Legkevésbé a Budapesten élők (9%) nézik az oldalon található tartalmakat.

33. táblázat: Ön mely videómegosztókat látogatja információszerzés, tájékozódás céljából? - háttérváltozók szerint #2 (Bázis: Aki látogat videómegosztókat információszerzés, tájékozódás céljából (N=377); százalékos megoszlás)
Demográfiai csoportIndavideóOrigo videó
Videómegosztók nézői (N=377) 21% 20%
Férfi (N=206) 22% 18%
Nő (N=171) 21% 22%
16-29 éves (N=97) 26% 16%
30-39 éves (N=73) 23% 9%
40-49 éves (N=88) 20% 24%
50-59 éves (N=61) 14% 23%
60+ éves (N=58) 21% 33%
Alapfokú (N=55) 27% 23%
Középfokú (N=208) 17% 22%
Felsőfokú (N=115) 26% 16%
Budapest (N=59) 26% 9%
M.J.V. (N=94) 25% 13%
egyéb város (N=140) 18% 28%
község (N=83) 20% 23%

14. Hírfogyasztói csoportok

Az egyes médiafelületek használatából kiindulva fogyasztói csoportokat hoztunk létre. Ezek a csoportok jól szemléltetik, hogy egyrészt miként polarizálódott az egyes médiafelületek hírfogyasztási, tájékozódási célú használata, másrészt pedig jól rávilágítanak az egyes platformok súlyára. A csoportok azonosítására hierarchikus klaszteranalízist alkalmaztunk. A klaszterek képzésére a nyomtatott sajtó, a televízió, a rádió, az online hírportálok, a közösségi média, az influenszerek, a podcastok, az online blogok és fórumok, illetve a videómegosztók hírfogyasztási célú használatát vizsgáló kérdéseket hívtuk segítségül. A klaszterezési eljárásba az adott médiumot a használja (1) vs. nem használja (0) dichotómiával vontuk be, a válaszadót tekintve az elemzés alapegységének. Az alkalmazott klaszterképzési eljárás során az SM (simple matching) és a WAVERAGE (within-group linkage) módszerrel éltünk. Ezzel a metódussal a minél kompaktabb klaszterek létrehozására törekedtünk, kezelve a dichotóm alapadatok sajátosságait. A fenti eljárással hat fogyasztói csoportot különítettünk el a hírfogyasztásra, tájékozódásra használt médiafelületek alapján. Látványos, hogy a sajtó gyakorlatilag súlytalan mindegyik szegmensben, ami a print drasztikus térvesztésével és az online média térnyerésével magyarázható.

Az első szegmensben (CI1) – amely az internetező népesség 19 százalékát fedi le – a közösségi média (93%) túlsúlya mellett a videómegosztók (50%) hírfogyasztási célú látogatása jellemző. Ennek a két platformnak a használata szignifikánsan nagyobb a csoporton belül, mint a teljes populációban (ezt jelzi az alábbi ábrán a zöld kiemelés). A televízió (25%), az online hírportálok (4%), a rádió (8%), a blogok (9%) és a nyomtatott sajtó (3%) használata viszont lényegesen alacsonyabb, mint a teljes vizsgált népességben (ezt jelzi az alábbi ábrán a piros kijelölés). Szembetűnő az online hírportálok alacsony látogatottsága, hiszen összességében csak minden második internetező használja ezt a platformot.

A második szegmensben (CI2), mely a vizsgált népesség 13 százalékát teszi ki, a televízió (100%), a közösségi média (89%) és a rádió (45%) számít a hírfogyasztás a meghatározó felületének. Az online hírportálok (1%), az influenszerek (5%) és a videómegosztók (7%) által gyártott tartalmak hírfogyasztási célú használata ebben a szegmensben lényegesen elmarad a teljes populációra vetített értékektől.

A harmadik szegmensben (CI3), mely a vizsgált populáció közel egynegyedét (24%) jelenti, az online hírportálok a legjelentősebbek, hírfogyasztásra 71 százalék használja. Jelentős a szerepe – bár a teljes populációs jellemzőtől nem tér el lényegesen – a televíziónak, melyet 63 százalék használ tájékozódásra. Érdekes és figyelemre méltó, hogy a közösségi média ebben a szegmensben semmilyen szerepet nem játszik.

A negyedik szegmensben (CI4), mely a vizsgált népesség legnagyobb hányadát (27%) fedi le, a televízió (82%), a közösségi média (95%) és az online hírportál (97%) triásza dominálja a hírfogyasztást. A videómegosztók (28%), a rádiók (27%) és a podcastok (8%) az átlagosnál kisebb szerepet játszanak ebben a csoportban a tájékozódás terén.

Az ötödik szegmens (CI5) – a vizsgált populáció tizede (10%) – kevésbé használja a hírportálokat (42%), azonban jelentős mértékben a televízió (88%) és a közösségi média (95%) felé fordul. Kiemelkedő a rádió (100%) és a videómegosztók (100%) szerepe – ebben a klaszterben mindenki használja ezeket a felületeket hírfogyasztási céllal.

A hatodik szegmens (CI6) a legkisebb (6%), a „mindenevők” csoportja. Tagjai, ha hírfogyasztásról van szó, minden platformot átlag feletti mértékben használnak. Az influenszerek gyártotta tartalmakat 79 százalék, az online blogokat és fórumokat 85 százalék, a televíziót 86 százalék, az online hírportálokat 95 százalék, a közösségi médiát 96 százalék, a podcastokat 98 százalék, míg a videómegosztókat száz százalék használja tájékozódásra. A rádióhallgatók aránya relatív alacsony, azonban még így is magasabb a rádiót hírfogyasztásra használók aránya (53%), mint a teljes populációban.

34. táblázat: Ön mely felületekről tájékozódik hírfogyasztás, tájékozódás céljából? (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
  Cl1 Cl2 Cl3 Cl4 Cl5 Cl6
Csoportok nagysága 19% 13% 24% 27% 10% 6%
 
Az adott csoportra jellemző médiahasználat Cl1 Cl2 Cl3 Cl4 Cl5 Cl6
Televízió 25% 100% 63% 82% 88% 86%
Közösségi média 93% 89% 0% 95% 95% 96%
Online hírportálok 4% 1% 71% 97% 42% 95%
Rádió 8% 45% 28% 27% 100% 53%
Videómegosztók 50% 7% 11% 28% 100% 100%
Influenszerek 18% 5% 4% 10% 8% 79%
Podcastok 20% 16% 8% 8% 13% 98%
Online blogok, fórumok 9% 10% 9% 15% 7% 85%
Nyomtatott sajtó 3% 16% 11% 13% 11% 18%

Az előbb bemutatott médiafelület-használati klaszterek között kevés szociodemográfiai különbséget találni. Legnagyobb jelentősége a lakhelynek van. Az egyes csoportban (CI1) a fiatalok dominálnak, a kettesben (CI2) az idősebbek, a nem budapestiek és a nők, a hármasban (CI3) a nem harminc év alattiak, a nem egyéb városban élő, a budapesti és a felsőfokú végzettségűek, a négyesben (CI4) a nem városban élők és a középfokú végzettségűek, az ötösben (CI5) a városiak és semmiképp sem községben élők, a hatosban (CI6) pedig éppen a városiak, de semmiképp sem a budapestiek.

35. táblázat: Ön mely felületekről tájékozódik hírfogyasztás, tájékozódás céljából? (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
Demográfiai csoport Cl1 Cl2 Cl3 Cl4 Cl5 Cl6
Férfi 52% 34% 55% 43% 54% 55%
48% 66% 45% 57% 46% 45%
16-29 éves 33% 17% 14% 22% 22% 28%
30-39 éves 19% 11% 17% 20% 17% 24%
40-49 éves 22% 22% 28% 20% 22% 23%
50-59 éves 14% 17% 17% 21% 12% 8%
60 év felettiek 12% 32% 24% 17% 26% 17%
Alapfokú 22% 22% 12% 14% 13% 16%
Középfokú 53% 61% 53% 65% 54% 62%
Felsőfokú 26% 17% 35% 21% 33% 22%
Budapest 24% 8% 26% 18% 15% 6%
vármegyeszékhely, megyei jogú város 18% 25% 20% 24% 16% 29%
egyéb város 35% 35% 24% 25% 51% 45%
község 24% 33% 30% 32% 18% 19%

15. Hírfogyasztásra használt médiatermékek klaszterei

A médiatermékek használatát leíró csoportok kialakítására klaszteranalízist és hálózatelemzést használtunk.

A klaszteranalízis során a kiindulópont a válaszadók médiahasználata volt, így a modellbe a konkrét médiatermék használatát (1 – használja az adott médiumot, 0 – nem használja) vontuk be. A klaszteranalízist több lépésben hajtottuk végre, folyamatosan beépítve a következő modellbe az előző tanulságait.

Az elemzés során az előzetes vizsgálatok eredményei alapján csak azokat a médiafelületeket vettük számításba, amelyeknek fogyasztását legalább húsz fő említette a megkérdezett ezerből. Emellett kizártuk az „egyéb” gyűjtőkategóriában összesített, a kérdőívben nem nevesített és mindössze néhány válaszadó által említett médiatermékeket, mivel ezek – és a húsznál kevesebb válaszadó által említettek – túl nagy „zajt” okoztak volna az elemzésben. A fentiek alapján 257 médiumot vontunk be az elemzésbe, amelyen belül hat csoportot különíthettünk el.

Az első fogyasztói csoportot (Klaszter 1.), mely a vizsgált népesség 12 százalékát teszi ki, az online hírportálok használata dominálja, s ezen belül is a leglátogatottabb hazaiak: a 24.hu, a hvg.hu, a 444.hu, az index.hu, a 168.hu és a telex.hu. Azonban a hírportálok mellett feltűnik – jelentős használói körrel – a Facebook, a televíziócsatornák közül az RTL és az ATV, valamint a legnagyobb videómegosztó platform, a YouTube is. A domináns médiafelületek alapján ezt a fogyasztói csoportot „online hírfogyasztóknak” nevezhetjük.

A második csoportot (Klaszter 2.) – mely a vizsgált népesség 23 százaléka – a két nagy kereskedelmi televízió, az RTL és a TV2 dominálja. Ez a hírfogyasztói csoport jellemzően televízióadókat használ informálódásra. Jelentős a csoporton belül az ATV-t, az M1-et és a Dunát nézők aránya is. A tévécsatornák mellett nagy szerepet játszanak egyes online hírportálok, így az index.hu, az origo.hu, a 24.hu, a hvg.hu, valamint a blikk.hu. A Facebook ebben a szegmensben szintén fontos szereplő. A televíziók dominanciája okán „televíziós hírfogyasztóknak” nevezhetjük ezt a csoportot.

A harmadik csoport (Klaszter 3.) a legnagyobb, a populáció 36 százalékát fedi le. Vegyes médiahasználat jellemzi: egyértelmű a Facebook dominanciája, de mellette jelentős súlyt képvisel a két kereskedelmi televízió (RTL, TV2) és a Messenger is. (Meglepő a Messenger szerepe, de láthattuk az általános médiahasználati adatokból, hogy milyen jelentős szerepet játszanak ezek az üzenetküldő platformok az információszerzésben.) Nem megkerülhető ebben a csoportban a tévék közül a közszolgálati M1-nek, az ATV-nek és a Hír TV-nek, míg a videómegosztó platformok közül a YouTube-nak és a TikTok-nak a szerepe. Lényegesen kisebb funkciót töltenek be az online hírportálok – nem is került be a Top10-be egyetlen híroldal sem. A vegyes médiahasználat miatt ezt a csoportot „média mixereknek” nevezhetjük.

36. táblázat: Hírfogyasztásra, tájékozódásra használt médiumok – klaszteranalízis eredményei #1 (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
MédiumokKlaszter 1 (n=124)MédiumokKlaszter 2 (n=231)MédiumokKlaszter 3 (n=357)
24.hu 80% RTL 89% Facebook 91%
hvg.hu 74% TV2 79% RTL 63%
444.hu 70% index.hu 45% TV2 61%
index.hu 58% ATV 42% Messenger 61%
168.hu 54% origo.hu 37% YouTube 49%
telex.hu 47% Facebook 36% M1 40%
origo.hu 40% M1 33% TikTok 36%
Facebook 35% 24.hu 32% ATV 33%
RTL 30% DUNA TV 32% Instagram 33%
TikTok 29% hvg.hu 31% HírTV 32%
merce.hu 25% blikk.hu 29% DUNA TV 26%
blikk.hu 24% SuperTV2 26% index.hu 23%
Instagram 23% 444.hu 24% Viber 22%
YouTube 21% HírTV 24% origo.hu 21%
metropol.hu 20% TV2 Klub 23% 24.hu 20%
portfolio.hu 19% Rádió1 23% Rádió1 17%
hirtv.hu 16% M4 Sport 20% 168.hu 17%
ATV 15% startlap.hu 18% TV2 Klub 17%
hirstart.hu 14% Retro Rádió 17% hvg.hu 17%
szeretlekmagyarorszag.hu 14% 168.hu 16% 444.hu 16%
figyelo.hu 14% Instagram 15% Videa 16%
Messenger 14% Duna World 15% M4 Sport 16%
hirado.hu 13% YouTube 15% telex.hu 14%
mandiner.hu 12% RTL Gold 15% Retro Rádió 14%
startlap.hu 12% telex.hu 15% blikk.hu 13%

A negyedik csoport (Klaszter 4.), amit a jellemzői alapján „közösségi hírfogyasztóknak” nevezhetünk és amely a vizsgált népesség 21 százalékát képviseli, egyértelműen a közösségi média által uralt közeg. A hírfogyasztás, informálódás legjelentősebb platformjai a Facebook és a TikTok ebben a szegmensben, de jelentős szerepet játszik mellettük a YouTube és a Messenger is. A két népszerű kereskedelmi televíziócsatorna (RTL és TV2) jelentős, de az előző médiafelületekhez képest mégis alárendeltebb szerephez jut. A csoporton belül látható részt hasítanak ki maguknak a podcastok, az influenszerek és a blogok, fórumok is.

Az ötödik és hatodik csoport méretében a legkisebb szegmensek, az ötödik a célcsoport négy százaléka, a hatodik pedig mindössze a három százaléka. Mindkét szegmenst egy-egy rádiócsatorna, a Retro illetve a Rádió1, valamint a Facebook uralja.

Az ötödik szegmensben (Klaszter 5.) a Retro Rádió és a Facebook mellett az RTL és TV2 televíziók, az index.hu és az origo.hu portálok, valamint a közszolgálati M1 és a Kossuth Rádió számít jelentős médiafelületnek.

Ezzel szemben a hatodik szegmensben (Klaszter 6.) a Rádió1 a legjelentősebb aktor, míg az előbb hivatkozott két közszolgálati adó (M1, Kossuth Rádió) marginalizálódott, viszont jelentős szerepet játszik a YouTube, ami az ötödik csoportban nem került be a legjelentősebb 25 médium közé sem.

37. táblázat: Hírfogyasztásra, tájékozódásra használt médiumok – klaszteranalízis eredményei #2 (%-os megoszlások a teljes mintában; N=1000)
MédiumokKlaszter 4 (n=209)MédiumokKlaszter 5 (n=40)MédiumokKlaszter 6 (n=31)
Facebook 88% Retro Rádió 99% Rádió1 100%
TikTok 86% Facebook 73% Facebook 65%
Instagram 66% RTL 56% Retro Rádió 45%
YouTube 51% index.hu 53% YouTube 40%
Messenger 44% Rádió1 49% RTL 36%
RTL 35% origo.hu 48% TV2 35%
TV2 26% TV2 46% Messenger 34%
Viber 20% M1 44% SuperTV2 33%
Videa 19% Kossuth Rádió 42% Instagram 29%
24.hu 18% ATV 40% ATV 27%
ATV 16% hvg.hu 35% atv.hu 25%
444.hu 16% DUNA TV 35% M5 24%
Rádió1 15% Messenger 34% Best FM/ Rádió M 23%
hvg.hu 15% YouTube 33% Viber 23%
blikk.hu 14% Petőfi Rádió 32% blikk.hu 20%
Friderikusz Podcast 14% HírTV 30% telex.hu 20%
origo.hu 14% TV2 Klub 25% RTL Gold 20%
telex.hu 14% Instagram 23% hang.hu 20%
Pinterest 13% RTL Gold 22% ATV Spirit 20%
Azahriah 12% blikk.hu 22% TikTok 20%
Balázsék 12% 168.hu 21% 444.hu 19%
Indavideó 12% borsonline.hu 20% Videa 19%
Bochkor 11% Duna World 19% DUNA TV 18%
D. Tóth Kriszta (Elviszlek magammal) 11% 444.hu 19% Petőfi Rádió 17%
Index fórumok 11% telex.hu 18% szeretlekmagyarorszag.hu 17%

16. Hírfogyasztásra használt médiatermékek hálózata

A klaszteranalízist hálózati szemléletű elemzéssel is kiegészítettük. A hálózatelemzés olyan módszer, mely kapcsolatok és kölcsönhatások vizsgálatára szolgál különböző rendszerekben, ahol a csúcsok vagy csomópontok az egyes szereplőket vagy elemeket, az élek pedig a közöttük lévő kapcsolatokat jelölik. A módszer segítségével feltárhatók a kulcsszereplők, a csoportosulások és rejtett összefüggések például társadalmi hálózatokban, gazdasági rendszerekben vagy biológiai folyamatokban. Az elemzés során a Gephi programot használtuk. A kutatás célul tűzte ki a hazai internethasználó népesség hírfogyasztásra, tájékozódásra használt médiájának hálózati elemzését.

A csúcsokat a kutatásban megkérdezett azon médiatermékek adták, melyeket a kérdőív válaszai alapján legalább ketten használnak hírfogyasztásra. 246 médiatermék került a hálózatelemzésbe: 12 blog, 46 hírportál, 54 influenszer, 16 közösségimédia-platform, 51 podcast, 17 rádióadó, húsz tévécsatorna, húsz újság és tíz videómegosztó.

A csúcsok között akkor áll fenn kapcsolat, ha az ezer válaszadó közül legalább egy mindkét csúcsot, mindkét médiaterméket fogyasztja. A két médiatermék közti kapcsolat annál erősebb, minél többen fogyasztják mindkettőt egyszerre. Ha nincs ilyen válaszadó, akkor a két médiatermék között nincs interakció, a gráfban nincs köztük összeköttetés.

A legerősebb kapcsolat az RTL és a Facebook közt áll fenn, 505 ember, a válaszadók 51 százaléka tájékozódik mindkét forrásból. A második legerősebb kapcsolat a TV2 és a Facebook közt fedezhető fel (443), majd a Facebook és a YouTube közt (441). Néhány kevésbé jellemző kapcsolat is álljon itt példaként: a kuruc.info-t és Pottyondy Edinát, a Mandiner podcastot és az Átlátszó blogot, vagy a Bayer Showt és Steiner Kristófot is az ezer válaszolóból csupán egy-egy ember keresi fel tájékozódás gyanánt, s ha ezt a teljes magyar népességre vetítjük, akkor ez egy-egy ezreléknek felel meg.

A kutatás célja a média- és a véleménybuborékok feltárása volt, azonban ha a teljes médiahálózatra tekintünk, ilyenekkel nem találkozunk. Ennek felismerésében több mérőszám együttes vizsgálata segít. Az egyik a hálózat sűrűsége, ami azt mutatja meg, hogy a lehetséges kapcsolatok hány százaléka valósul meg. Ha ez az érték száz százalék, akkor minden elem minden elemmel összeköttetésben áll, ha nulla százalék, akkor egyik között sincs kapcsolat. A teljes médiateret vizsgálva ez az érték 41 százalék, tehát elég sűrűnek minősül. Ha csak a fent említett három abszurdnak tűnő párosítást vesszük alapul, úgy láthatjuk, hogy az emberek eltérő érdeklődési köre átszövi a teljes médiateret. Ezek a kapcsolatok gyengék ugyan (hiszen sokkal kevesebben vannak, akik követik Győzikét és a privatbankar.hu-t, mint akik Instagramoznak és TikTokoznak), de olyan sok van belőlük, hogy a teljes hálózat szerkezetére hatással vannak. Sok óriásmédium van, melyeket az emberek nagyon nagy százaléka látogat (pl.: Facebook, RTL, TV2). Ezek a nagy csomópontok összeköttetést biztosítanak minden apró médiatermék között, és kellően sokan vannak ahhoz, hogy a hálózat minden tagját közel húzzák egymáshoz. A hálózat átmérője három, ami azt jelenti, hogy bármely két csúcsból kiindulva bármely másik csúcshoz legfeljebb három lépéssel el lehet jutni. Más szavakkal: nagyon közeliek a szomszédságok.

A hálózatnak elég gyenge a modularitása (0,15), ami arra utal, hogy nincs erős közösségi struktúrája, nem igazán ismerhetők fel egymástól jól elkülöníthető szigetek. Egyáltalán nem jellemzők a médiabuborékok, de azért egyes csoportok elválnak egymástól.

Kutatói döntés lehetne, hogy vagy a kevesek által fogyasztott médiatermékeket, vagy a médiaóriásokat, vagy a gyenge kapcsolatokat, esetleg akár mindhármat figyelmen kívül hagyjuk és úgy vizsgáljuk a hálózatot, amivel sok zajt el lehetne nyomni. Erősebb lenne a modularitás, kevésbé lenne sűrű a hálózat, a dallam tisztább lenne, de lényegi változást nem hozna a hálózat felépítésén, csak a médiavilág képe lenne átalakítva. Elsősorban nem a médiatermékek fő témája, ideológiája, politikai álláspontja, deklarált célcsoportja, esetleg a valós közönségének demográfiai összetétele van hatással a főbb csoportosulások kialakulására, hanem a médiatermékek típusa.

Négy faktorra osztható fel a hálózat, melyeket az ábrán külön-külön színekkel jelöltünk. A médiatermékeket jelző karikák mérete annál nagyobb, minél több ember használja őket. A hálózat központi szereplői a mainstream médiatermékek. Ők egyrészt nagy hatással vannak az információáramlásra, másrészt összekötő szerepet töltenek be a különböző médiaközösségek között.

  • A legnagyobb csoportosulás az ábrán narancssárga színnel jelölt (jobb felső). A csúcsok 41 százaléka tartozik ide, és jellemzően az online médiatermékek a tagjai, azon belül is főként az influenszerek és a podcastok.
  • 26 százalékot tesz ki a kék csoportosulás (bal alsó), melyet főként nyomtatott sajtótermékek és tévécsatornák alkotnak, de megtalálható benne jónéhány komolyabb témájú blog és fórum is, valamint olyan podcastok, amelyek nagyobb tájékozottságot követelnek meg.
  • A zöld csoportba tartozik a média 21 százaléka, ezek a termékek foglalják el a központi, összekötő szerepet és foglalják el a hálózat közepét.
A negyedik, rózsaszínű csoport a legkisebb: 12 százalékát teszi ki a teljes médiatérnek. Rádióadók és politikai, gazdasági információkat terjesztő médiatermékek adják a gerincét.

A magyar médiatér hálózata

A magyar médiatér hálózata. Az adatok a 38. táblázatban olvashatóak.

38. táblázat: A magyar médiatér hálózata
Médiatermék Súly TípusaMédiatermék Súly Típus Médiatermék Súly Típus Médiatermék Súly Típus Médiatermék Súly Típus
Facebook 684 közösségi Blikk 60 újság magyarnemzet.hu 31 hírportál Jocky TV 19 tévé Direkt36 Podcast 9 podcast
RTL 575 tévé metropol.hu 60 hírportál Metropol 31 újság Krúbi 19 influenszer Magyar Katolikus Rádió 9 rádió
TV2 498 tévé Whatsapp 59 közösségi Csörte 30 podcast Sajtóklub 19 podcast Mária Rádió 9 rádió
TikTok 382 közösségi merce.hu 58 hírportál Twitch 30 videó Schiffer András 19 influenszer Nemakarokbeleszólni 9 influenszer
Messenger 378 közösségi 444 podcast 55 podcast Best FM/ Rádió M 29 rádió Lakatos Márk 18 influenszer Népszava 9 újság
YouTube 369 videó figyelo.hu 55 hírportál Blog.hu 29 blog Önkényes Mérvadó 18 podcast Qubit Podcast 9 podcast
Instagram 336 közösségi mandiner.hu 55 hírportál Vimeo 29 videó Aréna 17 podcast Ripost7 9 újság
index.hu 304 hírportál atlatszo.hu 53 hírportál Deák Dániel 28 influenszer Hont András 17 influenszer Varga Ádám (Fair Right) 9 influenszer
ATV 293 tévé D. Tóth Kriszta (Elviszlek magammal) 52 influenszer LinkedIn 28 közösségi WhisperTon 17 influenszer A kopasz oszt 8 influenszer
24.hu 292 hírportál Portfolio fórum 52 blog nyugatifeny.hu 28 hírportál ZsShowtime (Osváth Zsolt) 17 influenszer Buksó - 24.hu 8 podcast
hvg.hu 273 hírportál Bochkor 51 podcast pestisracok.hu 28 hírportál Cs. Király Tamás (Ultrahang) 16 influenszer Cringebait Podcast 8 podcast
M1 269 tévé penzcentrum.hu 50 hírportál Discord 27 közösségi Jólvanezígy 16 influenszer Dikh TV 8 tévé
origo.hu 256 hírportál Puzsér Róbert podcast 49 podcast Dopeman 27 influenszer mfor.hu 16 hírportál Forbes 8 újság
444.hu 246 hírportál forbes.hu 48 hírportál magyarnarancs.hu 27 hírportál Nemzeti Sport 16 újság Klasszik Rádió 8 rádió
DUNA TV 211 tévé X (Twitter) 48 közösségi nyugat.hu 27 hírportál Portfolio podcast 16 podcast Magyarország kedvenc műsora 8 influenszer
Rádió1 207 rádió ATV podcast 47 podcast privatbankar.hu 27 hírportál Spirit FM 16 rádió Mérő Vera 8 influenszer
HírTV 205 tévé Partizán podcast 47 podcast Pottyondy Edina 26 influenszer Tumblr 16 közösségi Millásreggeli 8 podcast
168.hu 196 hírportál Bayer Show 46 podcast Dailymotion 25 videó Bohár Dániel 15 influenszer Quora 8 közösségi
blikk.hu 188 hírportál Mandiner Blog 46 blog Rákay Philip 25 influenszer Fókuszcsoport 15 influenszer Threads 8 közösségi
telex.hu 184 hírportál szeretlekmagyarorszag.hu 46 hírportál Sebestyén Balázs 24 influenszer Jazzy 15 rádió Heti Agymosó Feldmár Andrással 7 podcast
Viber 160 közösségi Telex podcast 44 podcast Steiner Kristóf 24 influenszer Kibeszélő 15 podcast Légyott 7 podcast
Retro Rádió 159 rádió Friderikusz Sándor 43 influenszer vasarnap.hu 24 hírportál Az élet, meg minden 14 podcast Magyar Narancs 7 újság
SuperTV2 131 tévé HVG 43 újság agrarszektor.hu 23 hírportál Dancsó Péter (Videómánia) 14 influenszer Mandiner 7 újság
TV2 Klub 129 tévé Azahriah 42 influenszer alfahir.hu 23 hírportál Dave világa 14 influenszer Radical Puzzle 7 blog
M4 Sport 125 tévé Sláger FM 42 rádió Dankó Rádió 23 rádió Klubrádió 14 rádió Rezeda világa 7 blog
Videa 118 videó HVG podcast 41 podcast economx.hu 23 hírportál Különvélemény 14 podcast Szalai Szilárd 7 influenszer
Petőfi Rádió 115 rádió hirklikk.hu 39 hírportál infostart.hu 23 hírportál politikusblog.lap.hu 14 blog Tóth Bettina 7 influenszer
startlap.hu 111 hírportál Rádió 1 podcast 39 podcast vg.hu 23 hírportál Válaszonline podcast 14 podcast Trombitás Kristóf 7 influenszer
hirado.hu 109 hírportál Alföldi Róbert 38 influenszer Déri Stefi 22 influenszer A világ urai 13 podcast G7 beszélgetések 6 podcast
Duna World 93 tévé Reddit 38 közösségi Mandiner podcast 22 podcast Hellovideo.hu 13 videó Népszava - Hol élünk? 6 podcast
Index fórumok 91 blog Spíler1 38 tévé Portfolio Blogger 22 blog Magyar Nemzet 13 újság nepszava.hu 6 hírportál
borsonline.hu 87 hírportál Apáti Bence 36 influenszer Somogyi András 22 influenszer Metacafe 13 videó Nyugati Pályán Podcast 6 podcast
Kossuth Rádió 85 rádió Bors 36 újság 24 óra 21 újság Nessaj 13 influenszer Ecomania blog 5 blog
atv.hu 84 hírportál Cila 36 influenszer naphire.hu 21 hírportál Párnacsata 13 podcast Hetek 5 újság
M2 84 tévé Index podcast 36 podcast Noár (Molnár Áron) 21 influenszer Szabad Föld 13 újság Korondy Tamás 5 influenszer
RTL Gold 84 tévé M4 Sport+ 36 tévé Radics Peti 21 influenszer Brain Bar 12 podcast Márkó és Barna síkideg 5 influenszer
hirtv.hu 80 hírportál Puzsér Róbert 36 influenszer Vasárnap Reggel 21 újság Lakatos Levente 12 influenszer Szakács Árpád 5 influenszer
Indavideó 80 videó Snapchat 36 közösségi 168 óra 20 újság Magyar Demokrata 12 újság Ibolya Csenge 4 influenszer
Pinterest 80 közösségi Átlátszó blog 35 blog Ábrahám Róbert (Renitens) 20 influenszer Reblog 12 blog Tangó és Kes - 24.hu 4 podcast
Balázsék 77 podcast Átlátszó Podcast 34 podcast Alinda Podcast 20 podcast Szabad Európa podcastjai 12 podcast Mit gondol? 3 podcast
Origó videó 76 videó Hajdú Péter (Frizbi) 34 influenszer Ambrózy Áron 20 influenszer Bartók Rádió 11 rádió The Joe Rogan Experience 3 podcast
portfolio.hu 76 hírportál HírTV podcast 34 podcast Apu azért iszik, mert te sírsz! 20 podcast Coub 11 videó Felforgatók 2 podcast
ripost.hu 76 hírportál Vasárnapi Blikk 34 újság Ceglédi Zoltán 20 influenszer Fekete Rita 11 influenszer Hodász András 2 influenszer
M5 72 tévé Curtis 33 influenszer g7.hu 20 hírportál Győzike 11 influenszer Színes Ász 2 újság
Friderikusz Podcast 70 podcast hang.hu 33 hírportál hetek.hu 20 hírportál Magyarósi Csaba 11 influenszer TED Talks Daily 2 podcast
444 blogok 68 blog Prime 33 tévé Hír FM 20 rádió Aroma 10 podcast TRIÓ! LIVE 2 podcast
ATV Spirit 68 tévé Gulyás Márton (Partizán) 32 influenszer Inforádió 20 rádió BETONE ORIGINAL 10 podcast      
rtl.hu 65 hírportál kuruc.info 32 hírportál Jeszenszky Zsolt 20 influenszer Magyar Hang 10 újság      
Telegram 63 közösségi Konkrétan Rónai Egonnal 31 podcast HetiVálasz podcast 19 podcast Rock FM 10 rádió      
hirstart.hu 62 hírportál magyarhirlap.hu 31 hírportál Izaura 19 tévé Concorde Podcast 9 podcast      

A centrumot kinagyítva jobban kirajzolódnak a legnagyobb elérésű médiatermékek, melyek közül a Facebook a legjelentősebb, majd az RTL, a TV2, a TikTok és a Messenger követi. A többi csoport szereplői minél közelebb helyezkednek el a központhoz, annál kulcspontibb szerepet töltenek be a hálózatban, és gyakran annál több ember fogyasztja őket. A globális közösségimédia-platformok kiemelkedő szerepet játszanak, hiszen az előbb felsoroltakon kívül az Instagram és a YouTube is ott helyezkedik el a centrumban.

A magyar médiatér hálózatának centruma

A magyar médiatér hálózatának centruma.  Az adatok a 38. táblázatban olvashatóak.

Ha egyes médiatípusokra fókuszálunk, szemmel látható csoportosulásokat, jobban értelmezhető gráfokat kapunk.
A nyomtatott sajtótermékek a legkisebb vizsgált csoport, mindössze húsz újság tűnik fel a hálózatban, melyekhez 106 él tartozik. A hálózat átmérője kettő, tehát két kézfogással bármelyik újság eléri bármelyiket. Három klaszterre oszlanak e lapok.

  • Az ábrán narancssárgával jelölt a legnépesebb (nyolc újság). E csoport törzsét a bulvárlapok adják.
  • A zöld csoportban (hét újság) főként politikával, közélettel foglalkozó, ellenzéki hangvételű lapok szerepelnek.
  • A kékben (öt újság) pedig szintén politikai-közéleti tematikájú, de inkább kormánypárti újságok.

Néhány érdekesség is megfigyelhető. A bulvárlapok táborától viszonylag távol, inkább a kormány mellett állást foglalók közelében helyezkedik el a Nemzeti Sport, tehát oda is erős kötelékek fűzik. A Magyar Narancs ugyan ellenzéki lap, mégis kékszínű. Ezt az magyarázza, hogy kevesen olvassák és kapcsolatot a kormánykritikus lapok közül csak a HVG-vel táplál. A közvélemény-kutatás alapján valószínűleg az újságolvasók olyan kis csoportjának a kezében fordul csak meg, akik politikai oldaltól függetlenül, rendszeresen végiglapozzák a sajtókínálatot. A Magyar Hang és a 24 óra, habár nem bulvárlapok, olvasóik mégis inkább bulvárt fogyasztanak, mint a zöld csoportba tartozó ellenzéki lapokat, éppen ezért az említett két kiadvány a határon helyezkedik el. A Színes Ász után a Heteket olvassák a legkevesebben, melyet a legerősebb szál a HVG-hez köt, ezért került az ellenzéki lapok közé. A Szabad Földet pedig csak olyan emberek forgatják, akik a zölddel jelzett lapokat olvassák, bár ez alól a legolvasottabb Blikk kivételnek számít.

A feltárt három csoport egyike sem nevezhető médiabuboréknak. Egyrészt nem csak egy-egy politikai, társadalmi irányzatot képviselnek, másrészt nagymértékben nem szakadnak el egymástól (a zöld csoport kismértékben). Mélyebben is elemeztük a komolyabb hírfogyasztókat, akik legalább három lapot keresnek fel rendszeresen tájékozódás gyanánt. Ezen olvasókra nem jellemző, hogy egyoldalúan tájékozódnának. Nyolc százalékuk csak a narancs csoporthoz tartozó lapokat forgatja, négy százalékuk csak a zöldeket és kettő csak a kékeket, a maradék 86 százalék azonban átjár a „szigetek” közt. A három csoport olvasói között néhány szociodemográfiai különbség felfedezhető. A zöld csoport tagjai közt a vártnál több felsőfokú végzettségű van és szignifikánsan magasabb a budapesti lakosok jelenléte. A narancs csoport olvasói közt alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, míg a kék csoporthoz tartozó lapokat fogyasztók közt az egyéb városok (nem Budapest és nem megyei jogú) lakói emelkednek ki. Kor és nem tekintetében nincs különbség az olvasók közt.

Nyomtatott sajtótermékek hálózata

Nyomtatott sajtótermékek hálózata. Az adatok a 39. táblázatban olvashatóak.

39. táblázat: Nyomtatott sajtótermékek hálózata
Nyomtatott sajtótermék Súly
Blikk 60
HVG 43
Bors 36
Vasárnapi Blikk 34
Metropol 31
24 óra 21
Vasárnap Reggel 21
168 óra 20
Nemzeti Sport 16
Magyar Nemzet 13
Szabad Föld 13
Magyar Demokrata 12
Magyar Hang 10
Népszava 9
Ripost7 9
Forbes 8
Magyar Narancs 7
Mandiner 7
Hetek 5
Színes Ász 2

A kérdőívben külön blokkot szenteltünk a Magyarországhoz és intézményeihez, a nemzetközi szervezetekhez, a félelmekhez, a válaszadók saját életéhez, a jövőhöz kapcsolódó attitűdök feltárására. A 23 kérdésre adott válaszok segítenek megérteni az egyes csoportok gondolkodását és felfedni a különbségeket az olvasótáborok között. Az adatfelvétel 2024 decemberében történt, így a világ és a magyar politikai, gazdasági, katonai helyzetet ekkor értékelték a válaszolók.

A narancs csoport tagjai a legelutasítóbbak. A többieknél kevésbé bíznak meg az igazságszolgáltatásban, a rendőrségben és politikusokban. Kevésbé mennének el szavazni, ha a hétvégén tartanák a választásokat. Nem ügyelnek annyira az egészséges életmódra és kevésbé elégedettek a magyar média helyzetével, mint az átlagos újságolvasó. Ezzel szemben a kék csoport olvasói pozitívak, inkább elmennének szavazni, mint a többiek, elégedettek az ország gazdasági helyzetével, és ha az országunkat megtámadná egy külső hatalom, nagyobb számban harcolnának a haza megvédéséért, mint a többiek. A zöldek nem bíznak annyira az igazságszolgáltatásban és szerintük nem olyan jó, hogy a NATO tagjai vagyunk, viszont kevésbé félnek a bevándorlóktól és jobban ügyelnek az egészséges életmódra, mint a többiek.

Összesen 46 hírportál került be a hálózatelemzésbe. Az online sajtó gráfjában a lehetséges kötések 77 százaléka megvalósul – a sűrűség 77 százalék. Négy csoportra oszlik a sűrű tér.

  • A központi elemek (az ábrán lilával) a legnagyobb elérést generáló portálok: négy kisebb és hét nagyobb oldal, melyeket a társadalom legalább tíz százaléka tekinti információforrásnak.
  • A narancssárga csoportba tartozik a site-ok 37 százaléka, melyek legfőbb témái a politika, a közélet és a gazdaság.
  • A harmadik csoportba (kék) főként bulvároldalak kerültek. Bár jónéhány politikai, közéleti tematikájú portál is felfedezhető a csoportban, de a legtöbbre a bulvár stílus jellemző, a clickbait címadás, az eltúlzó megfogalmazás.
  • És végül van egy meglehetősen kicsi, háromfős csoport (zöld). Igaz, hogy az mfor.hu (Menedzsment Fórum) elég közel helyezkedik el a privatbankar.hu-hoz és a vg.hu-hoz (VilágGazdaság), a nyugat.hu pedig a ripost.hu-hoz és a merce.hu-hoz, de ezen portálok inkább távolságot tartanak minden szereplőtől.

Azon olvasók között, akik legalább öt hírportált látogatnak, csupán hat százalékra jellemző, hogy egyetlen „buborékból” tájékozódik, és ezen olvasók egytől egyig csak a lila, mainstream forrást használják, elkerülve a többi információforrást.

A négy csoport olvasótábora közt szociodemográfiai különbségek nem fedezhetők fel sem nem, sem kor, sem iskolai végzettség tekintetében, egyedül a lakhely szerinti megoszlás különül el. A narancs csoportot fogyasztók között alulreprezentáltak a községekben élők, a lilák közt az egyéb városokban élők, azonban itt felülreprezentáltak a községek lakói. A kék csoport olvasótáborában a vártnál kevesebben vannak Budapestről, de többen az egyéb városokból.

Hírportálok hálózata

Hírportálok hálózata. Az adatok a40. táblázatban olvashatóak.

40. táblázat: Hírportálok hálózata
Hírportálok Súly
index.hu 304
24.hu 292
hvg.hu 273
origo.hu 256
444.hu 246
168.hu 196
blikk.hu 188
telex.hu 184
startlap.hu 111
hirado.hu 109
borsonline.hu 87
atv.hu 84
hirtv.hu 80
portfolio.hu 76
ripost.hu 76
rtl.hu 65
hirstart.hu 62
metropol.hu 60
merce.hu 58
figyelo.hu 55
mandiner.hu 55
atlatszo.hu 53
penzcentrum.hu 50
forbes.hu 48
szeretlekmagyarorszag.hu 46
hirklikk.hu 39
hang.hu 33
kuruc.info 32
magyarhirlap.hu 31
magyarnemzet.hu 31
nyugatifeny.hu 28
pestisracok.hu 28
magyarnarancs.hu 27
nyugat.hu 27
privatbankar.hu 27
vasarnap.hu 24
agrarszektor.hu 23
alfahir.hu 23
economx.hu 23
infostart.hu 23
vg.hu 23
naphire.hu 21
g7.hu 20
hetek.hu 20
mfor.hu 16
nepszava.hu 6

Az attitűdvizsgálat nagy eltéréseket mutat a három olvasócsoport között. A kis zöld faktor csupán négy kérdés tekintetében tér el az átlagos gondolkodástól: ők kevésbé bíznak meg a magyar politikusokban, szerintük nem a demokrácia a létező legjobb államforma, érzésük szerint rossz egészségi állapotnak örvendenek és nem látják pozitívan a jövőjüket. A másik három csoport válaszait összesítve úgy tűnik, a zöldek az optimisták, a lilák a pesszimisták, a kékek pedig inkább semleges álláspontot próbálnak felvenni. A narancssárgák jobban bíznak az igazságszolgáltatásban, a rendőrségben, a politikusokban, pozitívan látják mind a saját, mind az ország jövőjét, elégedettek Magyarország gazdasági helyzetével, kormányának munkájával, jónak tartják, hogy a NATO tagjai vagyunk, bár rossznak, hogy az EU-é is és többen vannak köztük, akik számára nem fontos a környezetvédelem. A pesszimista lila csoport nem bízik sem az igazságszolgáltatásban, sem a rendőrségben, sem a politikusokban, viszont inkább elmenne szavazni, ha most hétvégén lennének a választások, mint a többi csoport olvasói. Jelentős mértékben kevesebb köztük, aki azt állítja, hogy vallásos. Kevésbé elégedettek a saját életükkel és negatívan látják a saját, valamint az ország jövőjét is. Nem elégedettek sem az ország gazdasági tevékenységével, sem a kormány munkájával, sem a médiahelyzettel. Sokkal kevesebben vannak köztük, akik Magyarország megtámadása esetén fegyvert fognának, viszont kevésbé félnek a bevándorlóktól, mint a többiek. A kékek jobban bíznak az igazságszolgáltatásban és sokkal jobban a magyar politikusokban, mint mások. Kevésbé örvendenek jó egészségi állapotnak és nem is elégedettek annyira az életükkel. Szignifikánsan kevesebben vannak azok, akik az ország jövőjét, gazdasági helyzetét, a kormány munkáját borúsan látják. Kevesebben vannak köztük, akik teljes mértékben elutasítják a harcot hazájuk megvédése érdekében.

Az influenszerek elemzésébe csak azok a véleményvezérek kerültek be, akik legalább az influenszereket követők öt százalékát (hét válaszadó) elérik és csak azok a kapcsolatok, melyek a követők legalább egy százalékára (két kötés) jellemzők. Habár a véleményvezérek közt volt Curtis, Azahriah, Dancsó Péter és Nessaj, akiknek ritkán ugyan, de vannak politikai jellegű megnyilvánulásaik, mégis posztjaik, videóik túlnyomó többsége zenéről, filmekről vagy sportról szólnak, így ők sem kerültek be az elemzésbe. Volt két véleményvezér, akik elérés tekintetében a küszöböt átlépték ugyan, de hallgatóik egyedül őket hallgatják, senki mást az influenszerek hálózatából: Tóth Bettina és a Nemakarokbeleszólni, akik egy-egy apró véleménybuborékot alkotnak. A teljes képet vizsgálva azonban nem figyelhető meg szigetek kialakulása., inkább egy teljes gráfra hasonlít a hálózat – a sűrűsége 47 százalék, az átmérője három. Az elemzett gráfnak 43 csúcsa és 420 éle van. Négy csoportra oszlik a hálózat, melyek közül a két legnagyobb 13-13 taggal a rózsaszín és a zöld színnel jelölt.

  • A zöld legtöbb szereplőjének fő témája a pártpolitika, a politikusok és politikai döntések, lépések elemzése. Nagyrészt kormánypárti véleményvezérek szerepelnek a csoportban, bár megjelennek többen, akik vagy nem a kormány álláspontját képviselik, de az ellenzékről alkotott véleményük sem pozitív (pl.: Hont András, Schiffer András), vagy akik komolyabb politikai témákat hoznak be a közéletbe (pl.: Gulyás Márton). Az említések 36 százalékát kapták a csoport tagjai.
  • A rózsaszín csoportban szinte csak ellenzéki véleményvezérek szerepelnek. A két hallgatótábor közt alacsony az átfedés, leginkább csak a nagy elérésűeket hallgatják mindkét oldalon, így Apáti Bencét, Puzsér Róbertet vagy Friderikusz Sándort. A legnagyobb mértékben Gulyás Márton éri el mindkét csoport figyelmét. Az elemzésben részt vevő influenszereket összesen 902-szer említették meg a kérdezettek úgy, mint követett hírforrást. Az említések 28 százalékát kapták a csoport tagjai.
  • A harmadik nagy csoportosulás, a sárga, szintén 28 százalékot ért el. Az ide tartozók az átmenetet alkotják a bal- és a jobboldal között. Témáik szerteágazóak, nem csak a magyar belpolitikára és közéleti kérdésekre terjednek ki. Steiner Kristóf a középső tengelytől jobbra helyezkedik el, őt nem úgy, mint a csoport többi tagját, egyik rózsaszín csúcs sem húzza maga felé – érdekes módon négy csomóponttal van csupán kapcsolatban: Fekete Ritával, Apáti Bencével, WhisperTonnal és Dave világával.
  • A szürke a sárgához hasonlóan szintén egy köztes átmenet, ám az öt tagja közt lévő erős kapcsolat elválasztja őket a sárgáktól. Lakatos Márkot mindkét oldal figyelemmel kíséri, ami az elmúlt hónapok eseményei magyarázhatnak.
Az influenszereket követők körében ritka, hogy buboréklakókkal találkozzunk. A legalább három véleményvezért követők körében egyedül a rózsaszín csoportban találhatók olyanok, akik csak a saját online közegükből tájékozódnak. A rózsaszínűeket követők hét százaléka, az összes influenszerkövető három százaléka tájékozódik ilyen véleménybuborékból.

Influenszerek hálózata

Influenszerek hálózata. Az adatok a 41. táblázatban olvashatóak.
41. táblázat: Influenszerek hálózata
Influenszerek Súly
D. Tóth Kriszta (Elviszlek magammal) 52
Friderikusz Sándor 43
Alföldi Róbert 38
Apáti Bence 36
Cila 36
Puzsér Róbert 36
Hajdú Péter (Frizbi) 34
Gulyás Márton (Partizán) 32
Deák Dániel 28
Dopeman 27
Pottyondy Edina 26
Rákay Philip 25
Sebestyén Balázs 24
Steiner Kristóf 24
Déri Stefi 22
Somogyi András 22
Noár (Molnár Áron) 21
Radics Peti 21
Ábrahám Róbert (Renitens) 20
Ambrózy Áron 20
Ceglédi Zoltán 20
Jeszenszky Zsolt 20
Krúbi 19
Schiffer András 19
Lakatos Márk 18
Hont András 17
WhisperTon 17
ZsShowtime (Osváth Zsolt) 17
Cs. Király Tamás (Ultrahang) 16
Jólvanezígy 16
Bohár Dániel 15
Fókuszcsoport 15
Dave világa 14
Lakatos Levente 12
Fekete Rita 11
Győzike 11
Magyarósi Csaba 11
Nemakarokbeleszólni 9
Varga Ádám (Fair Right) 9
A kopasz oszt 8
Magyarország kedvenc műsora 8
Mérő Vera 8
Szalai Szilárd 7
Tóth Bettina 7
Trombitás Kristóf 7

Demográfiai különbségek nincsenek a négy csoport követőtábora között, viszont néhány témában elkülönül a véleményük. A zöld véleményvezéreket hallgatók semmiben nem különböznek az influenszereket követő népességtől. A sárga csoport tagjai csak abban térnek el a többségtől, hogy kevesebben vannak köztük, akik Magyarország kormányának munkájával elégedetlenek lennének. A szürke és a rózsaszín egymás ellentétei. Míg a rózsaszínek bizalmatlanok mind a magyar igazságszolgáltatással, mind a politikusokkal szemben, addig a szürkék megbíznak bennük. A rózsaszínek nagyon borúsan, míg a zöldek nagyon derűsen látják az ország jövőjét, gazdasági helyzetét, a kormány munkáját és a magyar média helyzetét. A rózsaszínek közt kevesebben vannak, akik pozitívan látnák a saját jövőjüket, a szürkék inkább semleges választ adnak e kérdés kapcsán. A szürke csoport követői közt szignifikánsan magasabb a magát vallásosnak tartó.

A hálózatelemzés arra hívta fel a figyelmet, hogy az egymástól elzárt médiabuborékok nem jellemzők (hacsak a társadalom ezen része szisztematikusan el nem kerülte a kérdőívre a válaszadást). A hálózat sűrű és sokszálú, a mainstream média (mint a Facebook vagy RTL) pedig összekötő szerepet tölt be a kisebb szereplők között. A médiatermékek közötti kapcsolódásokat elsősorban azok típusa (pl. podcast, újság, tévécsatorna) határozza meg, nem pedig azok ideológiai vagy politikai irányultsága. Az olvasótáborokat vizsgálva szociodemográfiai különbségek csak korlátozottan figyelhetők meg, viszont attitűdbeli eltérések – például az intézményekbe vetett bizalom, jövőkép vagy társadalmi kérdésekhez való viszonyulás – alapján jól elkülöníthetők a csoportok. Egyes attitűdkérdésekre a válaszok alig tértek el. Nincs megosztottság – ha a médiafogyasztási dimenziókat nézünk – a környezetvédelem, a háborútól és a globális felmelegedéstől való félelem, vagy a mesterséges intelligencia térnyerésétől való aggály tekintetében.