Közlemény hatósági döntés véglegessé válásáról – CE/7420-22/2025. számú határozat: Füzesgyarmat, FTTx optikai hálózatépítés, III. ütem
Iktatószám: K/7420-27/2025.
Tárgy: Közlemény
Ügyintéző: Nagy Zsuzsanna
Telefon: 62/568-300
Készült: 2025.05.20.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.
Közlemény
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025.04.15. napján kelt, CE/7420-22/2025. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025.05.17. napján véglegessé vált.
Az Ákr. 89. § (4) bekezdés alapján a hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban hozott.
Az eljárás adatai
Az eljáró hatóság: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala
Az ügy száma: K/7420/2025.
Az ügy tárgya: Füzesgyarmat, FTTx optikai hálózat építés III. ütem (Tervszám: 19-3/2024, Tervazonosító: 1000005331) építési engedélyezési eljárás
Építtető: D-Infrastruktúra Kft. (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013, Budapest, Krisztina krt. 39.; a továbbiakban: Építtető) részére, Ónodi József (HI-V, 09-0936) tervező által készített 19-3/2024. számú kiviteli terv alapján a Füzesgyarmat, FTTx optikai hálózat építés III. ütem (Tervazonosító: 1000005331) tárgyú elektronikus hírközlési építmény építésére, melynek címe, helyrajzi száma:
Füzesgyarmat, 0723/8; 118; 165; 1790; 180; 181; 1630; 1846/1; 1846/2; 1846/3; 1847/1; 1847/2; 1847/3; 1881; 1939; 1999; 2059; 2079; 2080; 2234; 2275; 2304; 2315/2; 2317; 2324/1; 2359; 2379; 2413/1; 2413/2; 2413/3; 2434; 2444; 2452; 2493/1; 2493/2; 2493/3; 2494; 2499; 2519; 2536; 2567; 2577; 2602; 261; 2625; 2643; 2664; 2683; 2713/1; 2713/2; 2713/3; 2713/4; 286; 632/1; 632/6; 98; 0608; 0710; 0723/164; 0723/189; 0723/190; 166; 1837; 1908; 1969; 2030/2; 210/17; 2215/1; 2279; 230; 2323; 2400; 2412; 2442; 2515; 2518; 2554; 2555; 2706/3; 287/2; 0723/159; 0723/188; 1957; 1958; 2260; 2261; 2262; 2409;
az építési engedélyt megadja,
az alábbi feltételek betartása mellett:
Műszaki tartalom:
Az optikai hálózat törzs szakasza a Kossuth u. 10. sz. alatti OLT-tól indul. A műszaki épület előtti SZ3-as szekrénybe elágazó kötés készül. A bevezető kábel Fve 8x12B/T típusú. A kötés biztosítja az I. és II. terület csatlakozást az ODF-re. Az elágazó kötéstől mFve 6x12B kábel épül a Szabadság tér 6. sz. épület Mátyás u. felőli oldalánál található meglévő N2-es szekrényig. Az építési szakaszon több helyen alépítmény építés, meglévő oszlopsor felhasználása, valamint új oszlop építése valósul meg.
A tervezett nyomvonal hossza: 17,36 km
Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.
A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.
A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, OPUS TITÁSZ Zrt. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.
Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési elektronikus építési naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.
Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.
A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.
A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.
A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.
Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.
Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.
Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.
Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.
Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.
Szakhatóságok állásfoglalásai:
- A Békés Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály 30403/1271-1/2025. ált. számon 2025. 04.07. napján az alábbi előírások mellett hozzájárult:
„1. Az építési munkákat úgy kell végezni, hogy a felszíni, felszín alatti víz állapotában romlás ne következzen be.
2. Az építési területen a munkagépek tárolását, mobil üzemanyag-tartályból történő üzemanyaggal, valamint kenőanyaggal való töltését, illetve ezen anyagok tárolását úgy kell megoldani, hogy a felszíni, felszíni alatti vizekbe szennyeződés ne kerülhessen.
3. A kivitelezés meglévő vízilétesítmények funkcióját, állagát, fenntartását nem befolyásolhatja, illetve nem veszélyeztetheti.
4. Vízilétesítmény keresztezése esetén:
- Keresztezés a térszín felett
- A terepszint alatt vezetett vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető nyomóvezetéktől a tartóoszlopokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy az oszlop alapsíkjától 45° szög alatt húzott egyenes a vezeték nyitott munkaárkát ne metssze.
- Vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető nyíltcsatornát keresztezni a vízilétesítmény kezelőjének hozzájárulásával lehet.
- Keresztezés a térszín alatt
- A terepszint alatt elhelyezett vízellátási, csapadékvíz- és szennyvízelvezető nyomóvezeték és gravitációs zárt vezeték keresztezése kábellel, a kábelre vonatkozó biztonsági távolság betartásával keresztezhető.
- Ivóvízminőségű vizet szállító vezeték esetén a betartandó távolság legalább 0,6 m. A vezetéket úgy kell kialakítani, hogy azon a keresztezés helyétől 2-2 m távolságon belül csőkötés ne legyen.
5. Vízilétesítmény megközelítése esetén:
- Vizek és mélyvezetésű csatornák partjával párhuzamosan távközlési vezetéket úgy kell kialakítani, hogy a part menti sávon, illetve fenntartási sávon kívül haladjon.
- A vezeték nyomvonalát jelölni kell.
- Vizet, vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
6. Vizet, vízilétesítményt és tartozékaikat érintő munkák megkezdése előtt a kivitelező köteles a munkakezdést bejelenteni azok kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának.
7. Az építési munkák befejezése után a területet rendezni kell, az eredeti állapotot helyre kell állítani.”
- A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály a szakhatósági állásfoglalása szerint 4536-2/2025/h. számon, 2025. 03. 31. napján kikötés nélkül hozzájárult.
- A Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály a BE/39/00582-2/2025. számon 2025. 03. 13. napján az alábbiak szerint hozzájárult:
„• Az esetleges gallyazási, fakivágási munkálatok vegetációs időszakon kívül (szeptember 1. és február 28. között) végezhetők, védett madár vagy denevér megtelepedése esetén azok kirepülése után.
• Minden betemetésre kerülő munkagödör és árok esetében a betemetés előtt gondoskodni kell a kimászni nem tudó állatok (kétéltűek, hüllők, kisemlősök) kimenekítéséről.
• Az építés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről gondoskodni kell, a munkák befejeztével minden hulladékot el kell szállítani, a területet rendezett és tiszta állapotban kell hagyni.
• Az építési-bontási hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az építési területen elkülönítetten szükséges gyűjteni. A hulladék gyűjtési kötelezettségnek a keletkezés helyén, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hulladékkezelő létesítményben szükséges eleget tenni.
• Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet a további kezelés, hasznosítás elősegítése végett.
• A kivitelezés során keletkező hulladékok átadása csak olyan átvevő részére történhet, amely rendelkezik az adott hulladék átvételére feljogosító hulladékgazdálkodási engedéllyel. E jogosultságról az építtető köteles meggyőződni még a hulladék átadása előtt.
• A hasznosítható hulladékok esetében törekedni kell arra, hogy lerakás vagy egyéb ártalmatlanítás helyett a lehető legnagyobb arányban hasznosításra kerüljenek.
• A kitermelt szennyezetlen talaj a kitermelés helyszínén tereprendezési céllal felhasználható, ehhez nem kell külön engedélyt kérni a hulladékgazdálkodási hatóságtól. Az elkülönítetten gyűjtött építési-bontási hulladékokat – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építtető felhasználhatja az építés során, ugyanazon ingatlanon belül, ahol a hulladék keletkezett.
• A kivitelezési munkálatok során keletkező – helyben nem felhasználható – anyagokat hulladékként kell kezelni és be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló rendelet szerinti hulladékkódok alapján.
• A kivitelezés során keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, valamint bejelentést kell tenni a hulladékgazdálkodási hatóság részére a vonatkozó jogszabály által előírtak szerint.
• A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, az építési bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletben előírt mértéket. Amennyiben a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége eléri a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített építési (bontási) hulladék nyilvántartó lapot és a hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” kísérőjegy, számla, stb.) a kérelemnek tartalmaznia kell.
• Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hulladékok rövid idejű ideiglenes gyűjtését zárt, fedett edényzetben (pl. fém vagy műanyag hordó, konténer, stb.) kell megoldani, továbbá gondoskodni kell a folyamatos elszállításáról, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére történő átadásáról.
• Az építési bontási, illetve egyéb hulladék kezelése tekintetében be kell tartani a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltakat.
• Az építési területen hulladékot felhalmozni tilos!”
- A Békés Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály BE/10/582-2/2025. számon 2025. 04. 09. napján a szakhatósági hozzájárulását az alábbi feltételekkel megadta:
„A régészeti örökség védelme érdekében a tervezett földmunkák régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetőek a Füzesgyarmat 4281 és 4282 azonosítójú régészeti lelőhelyek területén.
A beruházó és/vagy a kivitelező a munkálatok megkezdése előtt vegye fel a kapcsolatot a feltárásra jogosult szervvel, és írásban állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. A régészeti szakmunka elvégzésére a Munkácsy Mihály Múzeum (5600, Békéscsaba Széchenyi u. 9.) jogosult.”
Füzesgyarmat Város Önkormányzat Jegyzője I./1263-13/2025. számon 2025. 04. 01. napján kikötés nélkül hozzájárult.
Az érintett közművek, kezelők nyilatkozatai a 429635775 azonosító számú E-közműnyilatkozat alapján rendelkezésre állnak:
- OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.
- MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt.
- D-Infrastruktúra Távközlési Kft.
- ALFÖLDVÍZ Zrt.
- Magyar Telekom Nyrt.
- Invitech ICT Infrstructure Kft.
- MOL Nyrt.
Az e-közmű rendszerben lefolytatott közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.
További érintettek, tulajdonosok, kezelők nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:
- Magyar Közút Nonprofit Zrt. MK-9692/2/2025. számon 2025. 02. 24. napján a közútkezelői nyilatkozatát megadta.
- Füzesgyarmat Város Önkormányzat I./602-3/2025. számon 2025. 01. 27. napján a tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulását megadta.
- Az OPUS TITÁSZ Zrt. 2024. 11. 29. napján a jogszerűségi és tulajdonosi nyilatkozatát megadta.
- A D-Infrastruktúra Távközlési Kft. 2024. 11. 07. napján a jogszerűségi nyilatkozatát megadta.
- A Füzesgyarmati Ipari Park Kft. a tulajdonosi nyilatkozatát megadta.
A kivitelezés engedély nélküli megkezdése esetén a Hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza.
Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.
Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.
A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.
INDOKOLÁS
(KIVONAT)
Az Építtető meghatalmazásából eljáró HIR-KER Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4033, Debrecen, Sámsoni út 127.) 2025.03.21. napján benyújtott építési engedélykérelme alapján - a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek – hiánypótlást követően - az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.
Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták.
Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.
A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. (továbbiakban Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megfelelnek a Rendelet megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben (továbbiakban NMHH Rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.
Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az Ákr. 33. (1) bekezdésén alapul.
A Hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés h) pontja alapján – a több mint 50 ügyfelet érintő eljárásban - az eljárás során hozott valamennyi döntését hirdetményi úton közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi.
Jelen közlemény egyidejűleg megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).
Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Szabó Tibor hatósági irodavezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Szegeden, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.
Kifüggesztés napja: 2025.05.21.