Iktatószám: K/19820-26/2024
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Hocza Ferenc
Tel.: +36 46 555 524
Elektronikus levélcím: hocza.ferenc@nmhh.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. április 29. napján kelt, CM/19820-23/2024 számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. május 31. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.; a továbbiakban: Építtető) képviseletében eljáró Brenner Miklós (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.; a továbbiakban Meghatalmazott) részére a Brenner Miklós (kamarai azonosító: 09-0477) által készített, 5/2024-jav. számú kiviteli terv alapján a Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi száma: Gesztely: 077, 097, 0109, 0110/10, 83, 168, 197, 202, 203, 289, 299, 371, 441, 513, 531, 551, 647/1, 660, 841, 861, 901/1, 909, 969, 985, 1547, 1583, 89/1, 212/1, 298/1, 306/1, 458/1, 500/5, 528/1, 578/1, 50, 223, 201/2, továbbá meglévő nyomvonalon: Gesztely: 06, 011, 046, 053, 05/4, 05/5, 07/1, 07/2, 07/5, 054/3, 84, 90, 112, 193, 257, 276, 278, 305, 312, 313, 322, 324, 353, 400, 401, 445, 457, 564, 597, 609, 621, 646, 680, 691, 714, 741, 879, 930, 945, 957, 989, 990, 1567, 1584, 1585, 1604, 1643, 89/2, 1642/1, 1642/2, 1642/3, 1702/3, 212/2, 282/2, 292/1, 321/2, 578/2, 697/2, 742/1, 742/2, 842/12, 958/1, 49, 224/1, 980 az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM Émász Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik – a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. /az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§/. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2025. március 28-i keltű, BO/51/03153-3/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:
I. A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) részére, „Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése” elektronikus hírközlési építmény építési engedély módosítása eljárásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. március 18. napján kelt, CM/19820-15/2025. számú megkeresése, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II. Előírásaim:

• Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIlI. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételévei be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás. előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIlI. 7.) Kormányrendelet előírásaira.
• A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amig a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
• A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előirt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztositani.
• Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
• A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre.
• A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.
• A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.
• A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kisérőjegy).
• A kivitelezést a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.
• A beavatkozással érintett területeket a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.
• Ahol ez műszakilag lehetséges, az alépítményeket – a fák kímélete érdekében – a gyökérzet alatt, átfúrással kell kiépíteni.
• A kiásott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.
• Az árkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.

Ill. Döntésem az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály 2025. április 09-i keltű, BO/28/00393-2/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 31.) Korm. rendelet (Szhr.) 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdése a) pontja és a 87. § (1) bekezdése alapján – örökségvédelmi jogkörben eljárva – építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságként meghoztam az alábbi
szakhatósági állásfoglalást:

Az Övr. 88. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában és az Övr. 89. § (2) bekezdésben meghatározott követelmények és szempontok vizsgálata, valamint az Építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró Brenner Miklós (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) által a Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építés engedélyezése tárgyában benyújtott kérelem és a mellékelt 5/2024 munkaszámú tervdokumentáció felülvizsgálata alapján az építési engedély kiadásához az örökségvédelmi szakhatóság az alábbi előírásokkal hozzájárul:

Az 1 helyrajzi számú ingatlanon található nemzeti emléknek minősülő műemlék római katolikus templom műemléki környezetében:

a 257 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Posta utca) a 265, 264, 263 és 262 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén légkábel hálózat nem helyezhető el sem meglévő, sem új oszlopokon. A hálózatfejlesztés földbe helyezett kábellel történhet.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Tájékoztatásképp jelzem, hogy a régészeti lelőhelyek, műemlékek és műemléki területek aktuális adataival kapcsolatban a 419/2021. Korm. rendelet 10. mellékletének 14–16. és 23–25. pontjai alapján az adatszolgáltató szerv a Lechner Tudásközpont (Lechner Nonprofit Kft., 1111 Budapest, Budafoki út 59, E/3. épület). Szükség esetén a Kérelmező adatigénylésért az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz is fordulhat.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2025. április 01-i keltű, 30404/2338-2/2025.ált számú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – CM/19820-16/2024. számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36. – részére, a Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése építési engedélyének megadásához

szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

II. Előírásaink
1. A kivitelezés során be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, továbbá a Hernádnémeti, Keleti Csúcsvízmű (ÉRV Zrt. X. telep) védőövezeteit kijelölő, (BAZ MKI) 35500/10109/2017.ált. és (ÉMI-KTVF) 8817-6/2010. számon módosított, (ÉVÍZIG) H-7275- 19/2003. számú határozat vonatkozó előírásait, többek között:

A hidrogeológiai védőövezeten belül nem végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében: növekszik a terület sérülékenysége és csökken a természetes védettsége, 6 hónapon belül le nem bomló, illetve olyan lebomló anyag juthat a felszín alatti vízkészletbe, amely annak minőségét, felhasználhatóságát károsítja, olyan mértékben megváltoznak (megváltozhatnak) a hidraulikai viszonyok, hogy az ivóvízellátásra hátrányos.

• Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
• A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
• A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
• A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
• Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
• Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-1110-005/2024. számú és nagyvízi mederkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
• Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
• A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
• A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
• Minden olyan jellegű havária jellegű eseményt, amely a felszíni és/vagy a felszínalatti vízkészletre veszélyforrást jelent, a kár megelőzését célzó azonnali beavatkozás megkezdése mellett soron kívül be kell jelenteni hatóságomnak és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak.
• A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Kormányrendeletben meghatározott, a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10- 10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
• A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendeletben foglaltak alapján az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), települési önkormányzat fenntartásában lévő másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.
• A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendeletben foglaltak alapján a töltéskoronán és rézsűn, illetve a mentett és vízoldali védősávokban csak a töltéstartozékok és – szükség esetén – az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el.
• A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokat be kell tartani.
• A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben az ÉMVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (folyó-, vízfolyások medrében vagy parti sávjában, árvízvédelmi töltés és fenntartási sávjában) bármilyen – a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő – földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást kell kérni.

III. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2025. március 18-i keltű, 3863-2/2025/h számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/19820-18/2024 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kérelmezett Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Gesztelyi Polgármesteri Hivatal Jegyzője 2024. július 03-i keltű, 1405-6/2024 ügyiratszámú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

A Magyar Telekom Nyrt. megbízásából Brenner Miklós távközlési magántetvező az 5/2024. tervszámú kiviteli terv alapján előzetes szakhatósági hozzájárulás megadását kérte Gesztely és Újharangod külterületi lakott hely területén az optikai GPON lefedőhálózat létesítése tárgyú hírközlési hálózat építési munkálatok engedélyezéséhez.

A tervezett rekonstrukció a településfejlesztési tervvel nem ellentétes, a települési önkormányzat természetvédelmi követelményeinek megfelel, helyi védettségű természeti területet nem érint.

A kérelmet megvizsgálva megállapítható, hogy a hálózat építési munkálatainak megvalósítása nem ellentétesek Gesztely község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) Gesztely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendeletével (HÉSZ) és a településkép védelméről szóló 11/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelettel, melynek folytán az előzetes szakhatósági hozzájárulás megadom.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• Magyar Telekom Nyrt. 2024. július 24-i keltű tervjóváhagyó tárgyalás jegyzőkönyve;
• Magyar Telekom Nyrt. 2024. július 24-i keltű jogszerűségi nyilatkozata;
• Gesztely Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének 2024. július 02-i keltű, 1405-4/2024. ügyiratszámú kezelői hozzájárulása;
• Gesztely Község Önkormányzat 2024. július 02-i keltű, 1405-5/2024. ügyiratszámú tulajdonosi hozzájárulása;
• Gesztely Polgármesteri Hivatal 2024. július 03-i keltű, 1405-6/2024. ügyiratszámú szakhatósági hozzájárulása;
• Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024. február 28-i keltű, BAZ-587/2/2024 iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;
• Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024. július 19-i keltű, BAZ-587/4/2024 iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;
• Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024. március 06-i keltű, KOZ-3305/2024 iktatószámú tulajdonosi hozzájárulás és hasznosítási megállapodása;
• Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2024. április 12-i keltű, É2024-1110-005/2024 iktatószámú vagyonkezelői és nagyvízi mederkezelői hozzájárulása;
• Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkár 2024. október 29-i keltű, FAGF/529-1/2024. iktatószámú tulajdonosi hozzájárulása;
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2024. szeptember 04-i keltű, KOE-32-2-2024 iktatószámú elvi engedélye;
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2024. szeptember 04-i keltű, KOE-32-3-2024 iktatószámú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2024. szeptember 04-i keltű, KOE-32-5-2024 iktatószámú gyengeáramú tervjóváhagyása.

A 468731005 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

• OPUS TIGÁZ Gázhálózati Zrt.
• ÉRV Zrt.
• Magyar Telekom Nyrt.
• Borsodvíz Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.
• MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.
• Oláh & Társa Kft.
• Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.
• Unique Investment Kft.
• D-Infrastruktúra Távközlési Kft.
• Az e-közmű rendszerben lefolytatott 468731005 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

A Hatóság felhívja az Építtető figyelmét a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra, mely szerint: „Az 1 helyrajzi számú ingatlanon található nemzeti emléknek minősülő műemlék római katolikus templom műemléki környezetében: a 257 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Posta utca) a 265, 264, 263 és 262 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén légkábel hálózat nem helyezhető el sem meglévő, sem új oszlopokon. A hálózatfejlesztés földbe helyezett kábellel történhet.” A Hatóság kéri, hogy erre fokozott figyelmet fordítson, továbbá tájékoztatja, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során szakhatóságként – mivel a szakhatóság állásfoglalását kikötéssel adta meg – a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály is bevonásra kerül.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
• az Építmény részben az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő tartószerkezet felhasználásával valósul meg, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. március 18. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.) építtető részére, „Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedély módosítása eljárásához szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A Gesztely település bel- és külterületén tervezett elektronikus hírközlési hálózat tervezett nyomvonala és kialakítása nem érint országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, azonban a Gesztely 077 hrsz.-ú külterületi ingatlanon (kivett, Hernád-folyó) a HUAN20004 kódszámú, „Hernád-völgy és Sajóládi-erdő” elnevezésű kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési Natura 2000 területen valósul meg.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „R”) 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a „R” 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Tekintettel arra, hogy a tervezett létesítéssel érintett Gesztely 077 hrsz.-ú földrészlet a Natura 2000 hálózat részét képezi, a „R” 10. § (1) bekezdése alapján a kérelmet megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a kérelmezett tevékenység/létesítés a „R” 1. számú mellékletben meghatározott fajok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatást nem gyakorol, azok állományait és azok élőhelyeit nem érinti, védett természeti értékeket nem károsít vagy veszélyeztet, így a „R” 4. § (1) bekezdésében meghatározottakkal nem ellentétes.

Előírásaimat általános élővilágvédelmi szempontok miatt tettem.

Állásfoglalásomat a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontja alapján adtam meg.
Az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó dokumentáció az általános előírások mellett tartalmazza a szükséges hulladékgazdálkodási tervfejezetet, mely részletezi a tevékenység során keletkező hulladékok típusait és azok kezelési módját, tervezett műszaki leírásokat, helyszínrajzokkal kiegészítve.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az építési tevékenység során várhatóan keletkező építési-bontási hulladékot az előírások szerint tervezik kezelni és a kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint, engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni.

A szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bek.-ében, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A döntés elleni jogorvoslatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése figyelembevételével adtam tájékoztatást.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály:

Az Építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) képviseletében eljáró Brenner Miklós (4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17.) a Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építés engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájához. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 55. §-ára tekintettel, az Szhr. 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelemhez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tervezett munkálatok érintik a 2774 azonosító számú R. k. templom (Nagyboldogasszony templom) ex-lege műemléki környezetét (törzsszáma: 1194; azonosító száma: 22678). Továbbá érintett az 52178 azonosító számú Hernád u. 5. nevű régészeti lelőhely, illetve a 16587 azonosító számú Nagypart-, a 73485 azonosító számú Kinizsi u. 6.-, és a 32271 azonosító számú Bolgár földek nevű régészeti lelőhelyek környezete.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 124. § (1) bekezdése értelmében műemléki területen a területet érintő beavatkozást a műemléki érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.
A Méptv. 133. § (1)-(3) bekezdései szerint a műemléket és a műemlékvédelem sajátos helyszíneit érintő hatósági eljárásban a műemlékvédelmi szempontok érvényesülését vizsgálni kell. Műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a műemlék megőrzését, fenntartását biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét, mivel mint nemzeti emlék, hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható nemzeti eleme. Az örökségvédelmi hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett műemléki érték fennmaradását, anyagában való megmaradását, érvényesülését, méltó megjelenését, vagy műemléki értékeit veszélyezteti.

A tervezett műszaki tartalmat a hivatkozott jogszabályi előírások alapján áttekintve megállapítottam, hogy a nemzeti emléknek minősülő műemlék római katolikus templom műemléki környezetében  légkábel létesítése a műemlék látványát zavarja, érvényesülését kedvezőtlenül befolyásolja: ezért a rendelkező részben jelzett nyomvonalszakaszon új légkábel hálózat nem létesíthető sem új, sem meglévő oszlopsoron. A tervezett hálózat kiépítése a jelzett szakaszokon földbe helyezett kábellel történhet.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. § (2) bekezdésében rögzítettek szerint a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

Tekintettel arra, hogy az érintett régészeti lelőhelyeken és környezetükben a légkábel hálózat kiépítése földmunkavégzéssel nem jár, így ezeken a szakaszokon régészeti vonatkozású kikötést nem teszek.

Fentiekre tekintettel az építési engedély megadásához – a rendelkező részben rögzített kikötéssel – hozzájárultam.

Döntésem a hivatkozott jogszabályokon alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.)Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda –– 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – CM/19820-16/2024. számon 2025. március 18-án megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36. – megbízásából eljáró Brenner Miklós e.v. – 4225 Debrecen, Kútvölgyi u. 17. – kérelme alapján, a Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése építési engedélyezési eljárás ügyében.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

„A tervezési feladat szerint Gesztely településen – és Újharangod településrészen is – teljes lefedettséget biztosító optikai hálózat tervezése elsősorban saját (MT) oszlopokon ill. bérelt áramszolgáltatói (MVM ÉMÁSZ) oszlopsoron valósul meg, de alépítményes szakasz is épül.

A tervezett nyomvonal keresztezi gépi átvágással és gépi átfúrással kapubejárókat, a Harsona utcát, a Házgyár utcát és a Nívó utcai burkolt utakat, illetve irányított átfúrással keresztezzük a Harsona utcaHázgyár utcai csomópontot.

A tervezett optikai hálózat nyomvonalban – Kpe100-es védőcsőben – keresztezi a 17216 helyrajzi számú – a Debrecen Megyei Jogú Város tulajdonában lévő csatornát.”

A kivitelezés a csatolt e-közműjegyzőkönyv (azonosító:922397206) és a dokumentáció alapján szennyvíz-, ivóvíz-, csapadékvíz elvezető hálózatot, továbbá a Hernád folyó nagyvízi medrét érinti.

A tervezett nyomvonal és tartóoszlopai által érintett Gesztely 299, 077, 0110/10 és 0109 hrsz-ú ingatlanok a Hernád folyó nagyvízi medrében helyezkednek el.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-1110-005/2024. számon vagyonkezelői és nagyvízi mederkezelői hozzájárulását előírásokkal megadta.

„A tervezett optikai légkábel nyomvonala keresztezi a Hernád folyót a 24,375 fkm szelvényben. A folyó két oldalán 7,0 m-es kettős betongyámos oszlop kerül elhelyezésre.

Vagyongazdálkodási szempontból érintett ingatlanok:

A Gesztely külterület 077 hrsz.-ú kivett Hernád folyó.

Gesztely külterület 0109 hrsz.-ú kivett töltés.

Nagyvízi mederkezelői szempontból:

A nyomvonal és tartóoszlopai által érintett Gesztely 299, 077, 0110/10 és 0109 hrsz-ú ingatlanok a Hernád folyó nagyvízi medrében helyezkednek el.”

A „védőterület” jogi jelleg feljegyzésére az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság H-7275-19/2003. számú határozata alapján került sor, amely értelmében a Gesztely 077 és 097 helyrajzi számú ingatlanok a „Hernádnémeti ÉRV Rt. Keleti Csúcsvízmű X. telep” ivóvízbázis határozattal kijelölt hidrogeológiai „A” és „B” védőterületén, ill. védőidomában (együttesen: védőövezetében) helyezkedik el. A kijelölő határozatot a hatóság 8817-6/2010. és 35500/10109/2017.ált. számú határozataival módosította, de ez a tárgyi terület vízbázisvédelmi érintettségét nem érinti.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. § (1) bek. értelmében

a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza;

bb) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe.

Az érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és az 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából „fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

Felhívtam a figyelmet, hogy amennyiben az ÉMVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (folyó-, vízfolyások medrében vagy parti sávjában, árvízvédelmi töltés és fenntartási sávjában) bármilyen – a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő – földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Brenner Miklós (tervező) által tervezett – NO-01/2024-jav.munkaszámú, 2025. február hóban kelt engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,
• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,
• a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,
• a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.
• valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

A szakhatósági eljárás, hatósági eljárás, vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott 9.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját az engedélyes hatóságom felé megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg. Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/19820-18/2024 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Gesztely területén optikai GPON lefedőhálózat építése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § 11. pontján, 6. § (1) bekezdés b) pontján, 59. § (1) bekezdés a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Gesztelyi Polgármesteri Hivatal Jegyzője

A Magyar Telekom Nyrt. megbízásából Brenner Miklós távközlési magántetvező az 5/2024. tervszámú kiviteli terv alapján előzetes szakhatósági hozzájárulás megadását kérte Gesztely és Újharangod külterületi lakott hely területén az optikai GPON lefedőhálózat létesítése tárgyú hírközlési hálózat építési munkálatok engedélyezéséhez.

A tervezett rekonstrukció a településfejlesztési tervvel nem ellentétes, a települési önkormányzat természetvédelmi követelményeinek megfelel, helyi védettségű természeti területet nem érint.

A kérelmet megvizsgálva megállapítható, hogy a hálózat építési munkálatainak megvalósítása nem ellentétesek Gesztely község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) Gesztely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2008. (VI. 4.) önkormányzati rendeletével (HÉSZ) és a településkép védelméről szóló 11/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelettel, melynek folytán az előzetes szakhatósági hozzájárulás megadom.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az EHT. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló8/2012. (I.26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A döntésbe a Hatóság Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a +36 46 555 524 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2025. június 3.
A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.