Iktatószám: K/5109-18/2025.
Tárgy: közlemény
Ügyintéző: dr. Bálint Erik
Telefon: (1) 429-8604
E-mail: balint.erik@nmhh.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő hirdetményi úton történő tájékoztatást adja a tárgyi eljárásra vonatkozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyben.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a K/5109-14/2025. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. június 9. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2025. június 11.

A Hatóság döntése az alábbi:

HATÁROZAT

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a MÁTRA-PHONE Kft. (székhelye: 2120 Dunakeszi, Madách utca 11., a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.; a továbbiakban: Építtető) részére az MP-2024-22 számú tervdokumentációban (tervező neve: Gellai Zoltán; jogosultsága: HI-V; kamarai nyilvántartási száma: 13-15640; a továbbiakban: Tervező) alapján a Csömör Majorföld GPON lefedő optikai hálózat tervezése megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építésére, mely meglévő alépítmény és meglévő oszlop(sor) felhasználásával, valamint új alépítmény építésével valósul meg, és amelynél az építéssel érintett ingatlanok helyrajzi számai:

Csömör, hrsz. 3284, 0199, 3233, 3183, 3137, 0192/4, 3337, 3335, 3184, 3304, 2887, 2869, 2842, 2821, 2814/1, 2801, 2822, 0207/42, 0207/46, 0207/47, 0207/48, 0207/49, 0207/50, 0207/51, 1901, 1914, 1923, 1924/1, 1924/16, 1925, 0207/4, 1939, 1926, 1948, 1955/15, 1955/13, 0212/628, 0212/629, 0212/632, 0212/633, 0212/636, 0212/637, 0212/640, 0212/641, 0212/644, 0211, 0168/25, 0168/24, 0168/16, 0168/13, 0184/43, 0183/2, 0183/1, 0182/11, 0213/8, 889/1, 862, 1553, 758/2, 753, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 0207/45, Budapest XVI., hrsz. 114020, hrsz. 115190,

az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak véglegessé vált építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus hírközlési építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. (az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 32. §). A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
PE/KTHF/18875-3/2025. számú, 2025. március 28. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. Az építés során védett és fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.
2. Az építés során keletkező munkagödröket reggelente ellenőrizni kell, az esetlegesen bekerült védett kisemlősöket, hüllőket, kétéltűeket ki kell menteni és szabadon kell engedni.
3. Az építési munkálatok során szükségessé váló fás szárú növényzet letermelését lehetőség szerint a fő vegetációs és szaporodási időszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között lehet végezni a védett állatfajok szaporodási időszakának biztosítása, különösen a védett madárfajok fészkelésének védelme érdekében. Vegetációs időszakban esetlegesen szükségessé váló fás szárú növényzet irtása az Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberével történt helyszíni egyeztetés eredményétől függően végezhető. Az egyeztetésekről jegyzőkönyvet kell felvenni és 8 napon belül be kell nyújtani a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) részére.
4. Az építési tevékenység befejeztével a tereprendezéssel érintett zöldfelületeket a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítani.
5. Az építési tevékenység során keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását biztosítani kell.
6. A szelektíven gyűjtött hulladék esetében előnyben kell részesíteni a hulladékhasznosítást az ártalmatlanítással szemben.
7. Az építési tevékenység során keletkező hulladékokat hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
8. A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként benyújtásra kerülő felelős műszaki vezető nyilatkozatának a vonatkozó szabályozás értelmében tartalmaznia kell, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet] előírt mértéket.
9. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának arra is ki kell térni, hogy az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték-e, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéséig a munkaterületről - engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek - hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították.
10. Amennyiben az építési és bontási munkák befejezését követően a ténylegesen keletkezett építési­bontási hulladék mennyisége elérte a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket, a keletkezett hulladékokról el kell készíteni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti I. és II. jelű építési/bontási hulladék nyilvántartó lapokat, bontási hulladék esetén a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz.

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 30414/4841/2025.ált. számú, 2025. március 27. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, a földtani közeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.
2. Az építés során az esetlegesen bekövetkező káreseményt (havária) a felszín alatti víz, vagy a földtani közeg szennyeződését telefonon azonnal, írásban legkésőbb a következő napon az illetékes vízügyi hatóságra be kell jelenteni, és a kárelhárítást a vonatkozó jogszabályok előírásait követve kell elvégezni. A talajba, vagy felszín alatti vízbe esetlegesen bekerülő szennyezőanyag(ok)ra vonatkozóan a vízminőség-vizsgálatokat el kell végezni. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező káresemény (havária), felszín alatti víz, valamint a földtani közeg szennyeződése esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról gondoskodni kell. Havária bekövetkezése esetén biztosítani kell a földtani közeg és a felszín alatti vizek maximális védelmét.
3. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, hulladéknak minősülő anyagok használata tilos.
4. A munkálatok során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag, kenőanyag elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.
5. A megvalósítás során a csapadékvízelvezető-rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
6. Amennyiben a hálózat építése során a munkagödrökben/munkaárkokban víztelenítés válik szükségessé meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvízelvezető-rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.
7. A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a csapadékvízelvezető-rendszert, valamint a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
8. A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

A PVKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály PE/EPO/907-2/2025. számú, 2025. március 28. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A beruházás 30 cm mélységet meghaladó földmunkáit a nyilvántartott régészeti lelőhely területén csak régészeti megfigyelés mellett, tükörfelület kialakításával lehet végezni.
2. A régészeti megfigyelést annak megkezdése előtt a szakfeladatot ellátó intézmény útján legalább 1 munkanappal korábban be kell jelenteni elektronikus úton Hatóságomnak, elvégzését pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
3. Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését Hatóságomnak Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerinti tartalommal be kell jelenteni.
4. A fenti szakfeladatok elvégzésére a Ferenczy Múzeumi Centrum (2000 Szentendre, Fő tér 2-5., www.femuz.hu/regeszet/, megfigyeles@muzeumicentrum.hu) jogosult.
5. A régészeti szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező intézménnyel szerződést kell kötnie.
6. A szakfelügyeletekről szóló jegyzőkönyvet Hatóságomnak meg kell küldeni.

A BFKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály BP/2604/00899–2/2025. számú, 2025. május 7. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A tárgyi munkával összefüggésben szükséges földmunka végzése az elejétől a végéig régészeti megfigyelés mellett végezhető. A régészeti megfigyelés megtörténtét igazoló iratot BFKH Örökségvédelmi Osztályának meg kell küldeni.

A régészeti megfigyelés elmulasztása esetén a jelen engedély jogosultját örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.

A régészeti megfigyelés megtörténtét igazoló iratot a használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.

1. Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal a BFKH Örökségvédelmi Osztályához be kell jelenteni.
2. Ha a régészeti megfigyelés mellett végzett kivitelezési munkák során régészeti leletek kerülnek elő, azok szakszerű feltárásáról, dokumentálásáról és védelméről gondoskodni kell, valamint az előkerült régészeti leletek mértékétől függően megelőző (és próba) régészeti feltárást kell végezni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
3. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a tárgyban megjelölt területen a Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban BTM) jogosult.

A BTM a régészeti szakfeladat (régészeti megfigyelés) ellátását az Építtetővel megkötött megállapodást követően kezdi meg.

A BTM Ásatási Projektiroda elérhetőségei:

telefon: +36 (1) 487-8816

cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2. szám II. em./256.

e-mail: asatas@btm.hu

1. Felhívom az Építtető figyelmét arra, hogy örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)

-      a kulturális örökség védelméről szóló törvényben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély vagy tudomásul vétel nélkül vagy attól eltérő módon végzi,

-      a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti vagy megrongálja, valamint

-      a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti,

-      régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül vagy műemléki területen szakértői tevékenységet szakértői jogosultság nélkül végez,

-      nyilvántartott régészeti lelőhelyen a hatóság engedélye vagy nyilatkozata nélkül beruházást valósít meg.

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője 3716-2/2025. számú, 2025. május 7. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult.

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 3764-2/2025/h. számú, 2025. március 17. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult.

Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője FPH059/900-4/2025. számú, 2025. április 3. napján kelt tájékoztató levelében arról nyilatkozott, hogy a tárgyi beruházás nem érint budapesti helyi jelentőségű védett természeti területet.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-        Az E-közmű rendszerben lefolytatott 987459374 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyeket a kivitelezés során figyelembe kell venni.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000,- Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

INDOKOLÁS

Az Építtető meghatalmazása alapján eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-           a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-           a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-           az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-           az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással.

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Környezetvédelmi Hatósághoz 2025.03.17. napján érkezett Engedélyező Hatóság fenti hivatkozási számú szakhatósági megkeresése tárgyi ügyben.

A szakhatósági megkereséshez csatolt dokumentációt átvizsgáltam.

Táj- és természetvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a beruházással érintett terület egyedi jogszabály alapján kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint Natura 2000 területnek az érintett ingatlanok nem részei, valamint a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) ‘ KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védőövezetet sem érintenek. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény által lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének sem részei.

A Tvt. 5. § (1) bekezdése értelmében „Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.”

A Tvt. 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy „A természeti értékek és területek csak olyan mértékbe igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.”

A Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről."

A Tvt. 8. § (1) bekezdése szerint „A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”

A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”

A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.’’ Ugyanez § (2) bekezdés alapján: „Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.”

A Tvt. 43. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Hulladékgazdálkodási szempontból kikötéseimet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján írtam elő.

Az építési tevékenység során keletkező építési hulladékok kezelését és adminisztrálását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.

A keletkező hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (Vili. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerint.

A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése stb. során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet [a továbbiakban: 14/2015. (111. 31.) FM rendelet] 1. § és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 5. § (6) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.

A 14/2015. (111. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 7.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.

Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet „7. Hírközlési ügyek” táblázat 3-4. pontjai és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.

Környezetvédelmi hatósági jogkörömet a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, természetvédelmi hatósági jogkörömet a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, hulladékgazdálkodási hatósági jogkörömet a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, illetékességi területemet az 1. § (2) bekezdése szabályozza.

Az ügyintézésre vonatkozó határidőt az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdését figyelembe véve a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Kérem Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát az Ákr. 85. § (1) bekezdése értelmében Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.”

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Kérelmező Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Vízügyi Hatóságtól tárgyi ügyben.

A Vízügyi Hatóság által az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
• Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A megkereséshez csatolt, Meghatalmazott által készített MP-2024-22 munkaszámú tervdokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

A Csömöri-patakra vonatkozó parti sáv mértékét a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] 1. § 11. pontja, valamint 2. §-a határozza meg.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítására vonatkozó előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés b) és c) pontján alapul.

A 219/2004 (VII.21). Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint az üzemeltető az általa okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A (B) szennyezettségi határértéket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet határozza meg.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a Vgtv., valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. mellékletének 4. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásom Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.

A Vízügyi Hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.”

A PVKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A MÁTRA PHONE Kft kérte a z NMHH-tól a tárgyi optikai hálózat építési engedélyének megadását, amiben hatóságom az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján szakhatóságként működik közre. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg.

A beruházással érintett Csömör 3233, 3284, 3304, 1948, 1955/15 hrsz.-ú ingatlanokon található a közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő, 25775 azonosító számú, „Csömör - Urasági-tag” és a 66780 azonosító számú, „Budapest 16 - Rákospalotai határút” nevű régészeti lelőhely, amely Csömör közigazgatási területére is átnyúlik. A beruházás, a 1655, 1657, 1658 hrsz.-ú ingatlan viszonylatában, érinti a 6953 törzsszámú, 29022 azonosító számon nyilvántartott „Csömör - r.k. templom” műemléki környezetét, azonban, mivel a műemlék érvényesülését a beruházás nem befolyásolja, ezért műemléki szempontú kikötéseket nem fogalmaztam meg.

A földfelszíntől számított 30 cm-t meghaladó beavatkozás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 4a. pontja alapján földmunkának minősül, amely esetben nyilvántartott régészeti lelőhelyen a Kötv. 7. § 13. pontja szerint megelőző feltárás elvégzése szükséges. A régészeti megfigyelést a Kötv. 22. §. (3) bekezdés a) pontja írja elő. A régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 36. pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 35. § (1)-(3) bekezdése szabályozza a régészeti megfigyelés keretében végzett régészeti bontómunkát. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum.

A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (10) bekezdése szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést kell kötnie. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A Kötv. 22. § (9) bekezdése értelmében a megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartamú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.

Tájékoztatom a beruházót, hogy a Korm. rendelet 36. § (3) bekezdése alapján, ha a megelőző feltárást (régészeti megfigyelést) szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni. Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése szerint amennyiben a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző, hogy intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

A szakhatóság eljárását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55-56. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 55. § (4) bekezdése rendelkezik.”

A BFKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A tárgyi ügyben az Engedélyező hatóság előtt az Építtető által előterjesztett kérel emre hatósági engedélyezési eljárás indult.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 531/2017. R.) 1. § (1) alapján az 1. melléklet 7. táblázatának (Hírközlési ügyek) 18. sora elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárásában a fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát szakhatóságként határozza meg.

Engedélyező hatóság az 531/2017. R. 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklete 7. táblázatának (Hírközlési ügyek) 18. sora alapján az előtte folyamatban lévő engedélyezési eljárásban megkereste BFKH Örökségvédelmi Osztályát szakhatósági állásfoglalás kialakítása érdekében.

A kérelemmel érintett ingatlan a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 35. pontja szerinti régészeti lelőhely, amely a nyilvántartásban 66780 azonosító számon szerepel.

Örökségvédelmi szakhatósági eljárásom során a Kötv.-ben, valamint a 68/2018 R. 87. § (1)

bekezdésében és az ott megjelölt 88. és 89. §-ban előírtak vizsgálatát követően megállapítottam, hogy a kérelemmel érintett ingatlanon a tervezett, földmunkával járó tevékenység a rendelkező részben tett kikötésekkel örökségvédelmi érdeket nem sért, ezért az Engedélyező hatóság eljárásához az előzetes örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalásomat kikötésekkel megadtam. A tervezett építési tevékenység műemléki értéket és érdeket nem érint.

Örökségvédelmi szempontból tett feltételeim a következő jogszabályhelyeken alapulnak:

1. A Kötv. 22. § (1) bekezdése és (3) bekezdésének a) pontja és a 68/2018 R. 29. § (1) bekezdése alapján írtam elő.

A bejelentést a 68/2018 R. 7. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell megtenni.

2. A 68/2018. R. 35. § (1)-(2) bekezdése alapján.

3. A Kötv. 24. § (2) bekezdésének alábbiakban hivatkozott pontjai, valamint a 19. § (2) bekezdése alapján.

4. A Kötv. 20. § (4) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint.

5. A Kötv. 82. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a c)-f) pontjai és (2) bekezdése alapján.

A jogorvoslatról szóló tájékoztatást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdésének figyelembevételével tettem.

A jogorvoslatról szóló tájékoztatást a z Ákr. 55. § (4) bekezdésének figyelembevételével tettem.

A BFKH Örökségvédelmi Osztálydöntési hatásköre és illetékessége az Ákr. 16. § (1) bekezdés a) pontján, a 68/2018. R. 3. § (1) bekezdésének a) pontján, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 39. § (1) bekezdésében, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésén és 31. § a) pontján alapul.”

Csömör Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság K/5109-5/2025 ügyiratszámú döntésében megkereste hatóságomat tárgyi szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében.

Csömör Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi jelentőségű védett természeti területekről és értékekről szóló 24/2021 (XI.22.) rendelete szerint Csömör Nagyközség területén kijelölt helyi jelentőségű védett természeti terület nem érinti a tárgyi ingatlanokra tervezett kivitelezést.

A tervezett beruházás a Helyi Építési Szabályzattal és Településrendezési eszközökkel nem ellentétes, az Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Csömör Nagyközség helyi építési szabályozásról szóló 17/2019. (VII.18.) rendeletének megfelelő.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A jogorvoslatról szóló tájékoztatást az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján adtam.

Az ügyben az egyes közérdekeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017 (XII.29.) Korm. 1. melléklet 7. táblázat és az Ákr. 55. § alapján jártam el.

Hatáskörömet és illetékességemet 531/2017. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés bekezdése állapítja meg.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlés-felügyeleti Főosztály Építményengedélyezési Osztály K/5109-5/2025 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Csömör Majorföld GPON lefedő optikai hálózat tervezése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § 11. pontján, 6. § (1) bekezdés b) pontján, 59. § (1) bekezdés a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.”

Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője tájékoztató levele:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Építményengedélyezési Osztálya által a MÁTRA -PHONE Kft. (2120 Dunakeszi, Madách utca 11.) által képviselt D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) részére tervezett 1000004942 számú tervdokumentációban foglaltak alapján beterjesztett kérelmére indított Csömör, Majorföld GPON lefedő optikai hálózat tervezése megnevezésű elektronikus hírközlési építmény engedélyezési eljárásban az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indokok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 7. sora alapján kért szakhatósági állásfoglalással kapcsolatban tájékoztatom, hogy a tárgyi eljárás tervezési területe Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelete szerint nem érint budapesti helyi jelentőségű védett természeti területet, ezért a további eljárásban Budapest Főváros Önkormányzatának főjegyzője természetvédelmi szakhatóságként nem vesz részt.”

A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet (jegyzőkönyv másolatát).

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díjat az Építtető megfizette.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a megfelelnek a Rendelet 11-13. §-aiban, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 26/A. §-a és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 5. § (10) bekezdése határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénz átutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.

A döntésbe a Hatóság Építményengedélyezési Osztályon (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) hivatali időben, a fenti telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: dr. Rajnai Judit Andrea osztályvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.