Iktatószám: K/2589-25/2025
Tárgy: Kesznyéten GPON hálózat építés építési engedély ügy közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: dr. Poór Csilla
Tel: 46/555-532
Elektronikus levélcím: poor.csilla@nmhh.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. május 8. napján kelt, K/2589-22/2025. számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. június 11. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Snekszer Gábor István (4400 Nyíregyháza, Salamonbokor 62.; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt ÉszakNet Kft. (3561 Felsőzsolca, Bódva u. 7.; a továbbiakban: Építtető) részére a Snekszer Gábor István (Kamarai nyilvántartási száma: 15-02023) tervező által készített, NO-01/2024. számú kiviteli terv alapján a Kesznyéten GPON építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Kesznyéten: 580/4, 13, 26, 62, 81, 147, 191, 358, 419, 542, 1/3, 580/5, 649/1, 39, 100, 123, 198, 277, 306, 336, 379, 408, 486, 533, 534, 541, 564, 565, 122/1, 122/2, 649/3, továbbá meglévő nyomvonalon: Kesznyéten: 076/1, 123, 81, 100, 122/1, 122/2, 184, 198, 217, 244, 306, 325, 336, 379, 388, 408, 461, 464, 486, 503, 508, 533, 541, 559, 564, 565, 580/2, 591, 609, 608, 39, 649/2, 649/3, 0267/3, 0267/4, 246, 199/1, 498, 597, 595/2, 595/1, 518, 519, 515, 479, 199/4, 200, 202, 204/1, 206, 207/2, 208, 578, 577/4, 577/3, 577/2, 583/1, 576, 535, 538, 563, 539, 465/1, 285, 305/2, 566/3, 567, 449, 447/2, 447/1, 445, 444, 442, 440, 439, 010, 011, 014, 015, 0155, 017, 03, 078/10, 078/9, 209, 277, 304/1, 304/2, 310, 311, 409/11, 432, 441, 455, 462/1, 499, 502, 534, 536, 580/3, 596, az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

-        a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály 2025. március 28-i keltű, 30404/2496-2/2025.ált. számú szakhatósági állásfoglalása:

1. I.            A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - CM/2589-11/2025. számú megkeresése alapján, az ÉszakNet Informatikai és Szolgáltató Kft.– 3561 Felsőzsolca, Bódva út 7. - részére, a Kesznyéten GPON építés építési engedélyének megadásához

szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

1. II.            Előírásaink:
   1. A kivitelezés során be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, továbbá a Tiszaújváros Városi Vízmű védőterületeit és védőidomait kijelölő 2936-1/2007. számú határozat vonatkozó előírásait, többek között:

• A hidrogeológiai védőövezeten belül nem végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében: növekszik a terület sérülékenysége és csökken a természetes védettsége, 6 hónapon belül le nem bomló, illetve olyan lebomló anyag juthat a felszín alatti vízkészletbe, amely annak minőségét, felhasználhatóságát károsítja, olyan mértékben megváltoznak (megváltozhatnak) a hidraulikai viszonyok, hogy az ivóvízellátásra hátrányos.

1. Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
2. A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
3. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
4. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
5. Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
6. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-2743-005/2024. számú és nagyvízi mederkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
7. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
8. A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
9. A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
10. Minden olyan jellegű havária jellegű eseményt, amely a felszíni és/vagy a felszínalatti vízkészletre veszélyforrást jelent, a kár megelőzését célzó azonnali beavatkozás megkezdése mellett soron kívül be kell jelenteni hatóságomnak és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak.
11. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Kormányrendeletben meghatározott, a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10- 10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
12. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendeletben foglaltak alapján az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), települési önkormányzat fenntartásában lévő másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.
13. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendeletben foglaltak alapján a töltéskoronán és rézsűn, illetve a mentett és vízoldali védősávokban csak a töltéstartozékok és – szükség esetén – az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el.
14. A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokat be kell tartani.
15. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben az ÉMVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (folyó-, vízfolyások medrében vagy parti sávjában, árvízvédelmi töltés és fenntartási sávjában) bármilyen - a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő - földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

1. III.            A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztályának a 2025. március 24-i keltű, 4158-2/2025/h. számú szakhatósági állásfoglalása:

        A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/2589-10/2025. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, ÉszakNet Kft. (3561 Felsőzsolca, Bódva u. 7.) által kérelmezett Kesznyéten GPON építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

         Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2025. április 25-i keltű, BO/28/00416-2/2025. számú szakhatósági állásfoglalása:

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 31.) Korm. rendelet (Szhr.) 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdése a) pontja és a 87. § (1) bekezdése alapján – örökségvédelmi jogkörben eljárva – építési engedélyezés módosításának eljárásában közreműködő szakhatóságként meghoztam az alábbi

szakhatósági állásfoglalást:

Az Övr. 88. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott követelmények és szempontok vizsgálata, valamint a Snekszer Gábor István (4400 Nyíregyháza, Salamonbokor 62.) által képviselt ÉszakNet Kft. (3561 Felsőzsolca, Bódva u. 7.) által a Kesznyéten GPON építés engedélyezése tárgyában benyújtott kérelem és a mellékelt, NO–01/2024. tervszámú engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálata alapján az építési engedély kiadásához az örökségvédelmi szakhatóság kikötés nélkül

hozzájárul.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot (3529 Miskolc, Görgey u. 28. tel.: 46/560-170) és az örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

-        a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2025. április 8-i keltű, BO/51/03250-3/2025. számú szakhatósági állásfoglalása:

1. A ÉszakNet Kft. (3561 Felsőzsolca, Bódva út 7., KÜJ: 103982368) kérelmére a „Kesznyéten GPON építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájától (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. év március 24. napján érkeztetett CM/2589-12/2025. számú megkeresés, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulást megadom.

2. Előírásaim:

–         Az építési munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendbelet előírásaira.

–         A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

–         A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.

–         Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!

–         A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre.

–         A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.

–         A kivitelezés során keletkező építési-bontási hulladékok építési területen kívüli tárolása a hulladékgazdálkodási hatóság külön engedélyéhez kötött.

–         A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél,„SZ” jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.

–         A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).

–         A kivitelezést a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.

–         A beavatkozással érintett területeket a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.

–         Ahol ez műszakilag lehetséges, az alépítményeket - a fásszárú növényzet kímélete érdekében - a gyökérzet alatt, átfúrással kell kiépíteni.

–         A kiásott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.

–         Az árkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.

3. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 2025. március 28-i keltű, KES/523-2/2025. számú szakhatósági állásfoglalása:

A Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint I. fokon eljáró szakhatóság a Snekszer Gábor István (kamarai nyilvántartási száma: HI-V 15-02023) által tervezett, Kesznyéten GPON építés építési engedélyezési eljárásban

a szakhatósági hozzájárulásomat előírások nélkül megadom,

tekintettel arra, hogy a beruházás a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel.

Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít már, általános és eseti hozzájárulások, engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

A végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-        A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2024. október 18-i keltű, BAZ-2259/3/2024. iktatószámú közútkezelői hozzájárulása;

-        A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az ÉszakNet Kft. között 2025. január 27-én létrejött tulajdonosi hozzájárulás és hasznosítási megállapodás optikai beruházás esetén;

-        Kesznyéten Község Polgármesterének 2025. január 30-i keltű KES/232-3/20252/2025. iktatószámú tulajdonosi és kezelői hozzájárulása;

-        A Hernádvíz Kft. 2025. február 18-án kelt tulajdonosi hozzájárulása;

-        A BIOKER-TÁR Kft. 2025. február 24-én kelt tulajdonosi hozzájárulása;

-        A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2024. október 10-én kelt, 3360/1/2024. iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulása;

-        Az Agrárminisztérium 2024. november 4-én kelt FAGF/557-1/2024. iktatószámú tulajdonosi hozzájárulása;

-        Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 2024. november 21-én kelt, É2024-2743-005/2024. iktatószámú vagyon és nagyvízi mederkezelői hozzájárulása;

-        az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. november 22-i keltű, KOE-206 - 3 – 2024. iktatószámú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása; valamint

-        az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. november 22-i keltű, KOE-206 - 2 – 2024. iktatószámú elvi engedélye;

-        az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. november 22-i keltű, KOE-206 - 5 – 2024. iktatószámú gyengeáramú tervjóváhagyása;

-        az MVM Émász Áramhálózati Kft., 2024. november 22-i keltű, KOE-216 - 4 – 2024. iktatószámú szabványosítási terv vélemény;

-        Az Észak Net Kft. 2025. január 31-én kelt, iktatószám nélküli tervjóváhagyó jegyzőkönyve.

-        A 825906837 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

• OPUS TIGÁZ Zrt.,
• ÉRV Zrt.
• Magyar Telekom Nyrt.,
• MVM Émász Áramhálózati Kft.,
• MosonTelekom System Kft.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 825906837 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata:

Az Építtető meghatalmazásából eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok a hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-        a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-        a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-        az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-        az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

-        az építmény részben az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő oszlopsor felhasználásával valósul meg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással új kábelek felhelyezésével, részben új alépítmény építésével és kábel behúzásával, továbbá új oszlopok állításával.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda –– 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - CM/2589-11/2025. számon 2025. március 24-én megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, az ÉszakNet Informatikai és Szolgáltató Kft.– 3561 Felsőzsolca, Bódva út 7. - megbízásából eljáró Snekszer Gábor István - 4400 Nyíregyháza Salamonbokor 62. - kérelme alapján, a Kesznyéten GPON építés építési engedélyezési eljárás ügyében.

A beruházás Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 392/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. §-a és 1. mellékletének 1. pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősül.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

„Az ÉszakNet Kft. Kesznyéten településen GPON hálózat építését tervezi. Az optikai légkábel jellemzően az áramszolgáltató meglévő oszlopsorán, részben saját oszlopsoron épül. Érintett településrészek:

- Rákóczi Ferenc utca, Táncsics utca, Arany János utca, középső része, Táncsics utca, részletekben, Kossuth utca, Petőfi utca, Vörösmarty utca, Sajó utcában.

Földkábel az Újtelep utcában a 21-35 szám között épül.

A tervezett nyomvonal kisfeszültségű és középfeszültségű elektromos kábeleket, gáz, víz, társ szolgáltatói hálózatot, valamint Országos és Önkormányzati utakat közelít meg, illetve keresztez. A 0155 hrsz töltés keresztezésénél két 0,4 kV-os oszlopra oldalkitartót kell felszerelni a szükséges keresztezési magasság biztosításához.„

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-2743-005/2024. számon vagyonkezelői és nagyvízi mederkezelői hozzájárulását előírásokkal megadta.

„Az optikai légkábel nyomvonala keresztezi a 08.10. számú Inérhát-taktaföldvári árvízvédelmi szakaszhoz tartozó Takta vízfolyás bal parti töltését (Kesznyéten 0155 hrsz). Terv szerint az árvízvédelmi töltés keresztezésénél, a töltés két oldalán lévő két 0,4 kV-os oszlopra oldalkitartó kerül felszerelésre annak érdekében, hogy az új kábel a meglévő kábelek mellé kerülhessen, ezáltal biztosítva, hogy a töltéskeresztezés helyén a keresztezési magasság ne csökkenjen. Vagyongazdálkodási szempontból érintett ingatlanok

Kesznyéten külterület 0155 hrsz.-ú, Natura 2000 terület jogi jellegű ingatlan megnevezése kivett töltés.

Kesznyéten külterület 017 hrsz.-ú, Natura 2000 terület jogi jellegű ingatlan megnevezése kivett csatorna.

Nagyvízi mederkezelői szempontból

A Takta vízfolyás és üzemvízcsatornáján átvezető úttal párhuzamosan vezetett légkábel vezeték ezen kb. 500 méter hosszú nyomvonal szakasza érintett a Takta vízfolyás nagyvízi medrével.”

A tervezési terület a Tiszaújváros Városi Vízmű 2936-1/2007. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai „B” védőzónájában helyezkedik el, amely az 50 év elérési időhöz tartozó felszíni utánpótlódási területnek, azaz a hidrogeológiai „B” védőterületnek felel meg. A védőterület lehatárolására és kijelölésére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján került sor, azonban a kijelölést megalapozó dokumentáció előírt időszakos felülvizsgálata ezidáig nem történt meg.

Az érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és az 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából „fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartozik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület.

Felhívtam a figyelmet, hogy amennyiben az ÉMVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (folyó-, vízfolyások medrében vagy parti sávjában, árvízvédelmi töltés és fenntartási sávjában) bármilyen - a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő - földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Snekszer Gábor István (tervező) által tervezett – NO-01/2024 munkaszámú, 2024. szeptember hóban kelt engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,
• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,
• a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,
• a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.
• valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

A szakhatósági eljárás, hatósági eljárás, vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott 9.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját az engedélyes hatóságom felé megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) 5 bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

        A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/2589-10/2025. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Kesznyéten GPON építés tárgyában.

        A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

       Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésének b) pontján, 59. § (1) bekezdésének a), d)-e) pontján alapszik.

       A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

       Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály:

A Snekszer Gábor István (4400 Nyíregyháza, Salamonbokor 62.) által képviselt ÉszakNet Kft. (3561 Felsőzsolca, Bódva u. 7.) a Kesznyéten GPON építés engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájához. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 55. §-ára tekintettel, az Szhr. 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelemhez csatolt tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítom, hogy a tervezett építési tevékenység érinti a védett 16339 azonosító számú Szérűskert elnevezésű-, és a 15995 azonosító számú Béke tér 19. elnevezésű régészeti lelőhelyek területét és környezetét..

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. § (2) bekezdésében rögzítettek szerint a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

A tervezett optikai lefedő hálózat kiépítése jellemzően áramszolgáltatói- és saját oszlopsoron épül meg, a védett területeken földmunkavégzés nem történik, így régészeti vonatkozású előírást nem teszek.

Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökségvédelem érdekeit nem sérti, ezért a fentiekre tekintettel az építési engedély kiadásához előírás nélkül hozzájárultam.

A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a Kötv. 24. § határozza meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Döntésem a hivatkozott jogszabályokon alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájától (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. március 24. napján kelt. megkeresésében az ÉszakNet Kft. kérelmező részére a „Kesznyéten GPON építés” megnevezésű NO-01/2024. tervszámú, Snekszer Gábor István (4400 Nyíregyháza, Salamonbokor 62.) által tervezett építési engedélyezéséhez szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

Az ÉszakNet Kft. hálózatépítési feladatoknak megfelelően Kesznyéten településen optikai hálózat építését tervezi. A benyújtott terv műszaki leírásában foglaltak alapján a nyomvonal jellemzően az áramszolgáltató oszlopsorán, részben saját oszlopsoron, épül. Saját új építésű oszlopsor 6,5 m-es sótelítésű faoszlopok, betonlábra szerelve alkalmazásával épül. Saját oszlopsor azokon a területeken épül, amelyeken az MVM ÉMÁSZ oszlopai igénybevételének feltételei nem teljesülnek, illetve nincs 3 áramszolgáltatói oszlop. Földkábel az Újtelep utcában a 21-35 szám között épül.

A Kesznyéten település bel- és külterületén tervezett elektronikus hírközlési hálózat tervezett nyomvonala a megkereséshez csatolt nyomvonalrajzok alapján túlnyomó részben nem érint védett vagy védelemre tervezett, továbbá Natura 2000 területet, azonban az érintett földrészletek közül a Kesznyéten 0267/3, 0267/4 hrsz.-ú ingatlanok érintik az 5/1990. (VI. 18.) KöM rendelettel védetté nyilvánított Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet védett természeti területét, továbbá részei a HUBN10005 kódszámú, „Kesznyéten” elnevezésű különleges madárvédelmi és a HUBN20069 kódszámú „Kesznyéteni Sajó-öböl” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területnek. A Kesznyéten 0155, 017, 014 hrsz.-ú ingatlanok országos jelentőségű védett természeti területet nem érintenek, azonban szintén részét képezik a HUBN10005 kódszámú, „Kesznyéten” elnevezésű különleges madárvédelmi Natura 2000 területnek.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „R”) 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a „R” 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Tekintettel arra, hogy a tervezett létesítéssel érintett földrészletek közül néhány országos jelentőségű védett természeti terület és a Natura 2000 hálózat részét képezi, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) rendelkezései és az „R” 10. § (1) bekezdése alapján a kérelmet megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a kérelmezett tevékenység/létesítés a „R” 1. számú mellékletben meghatározott fajok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatást nem gyakorol, azok állományait és azok élőhelyeit nem érinti, így védett természeti értékeket nem károsít vagy veszélyeztet, így a Tvt.-ben és a „R” 4. § (1) bekezdésében meghatározottakkal nem ellentétes.

A tervezett létesítés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek további feltételek mellett megfelel, azok betartása esetén természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

A szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022 (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bek.-ében valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A döntés elleni jogorvoslatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése figyelembevételével adtam tájékoztatást.

Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a CM/2589-14/2025 számú végzésével az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésére tekintettel szakhatóságként jelölte ki hivatalomat, mint az I. fokon eljáró szakhatóságot, Snekszer Gábor István (kamarai nyilvántartási száma: HI-V 15-02023) által tervezett Kesznyéten GPON építés  építési engedélyezési eljárásban, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indokok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.rend.) 1. melléklet 7. táblázat 7. pontja szerinti szakkérdésben.

A végzéshez csatolta az NO-01/2024 munkaszámú Engedélyezési Tervet, melynek áttanulmányozását követően megállapítást nyert, hogy Kesznyéten GPON építés megnevezésű beruházás Kesznyéten Község Önkormányzatnak a helyi építési szabályzatáról szóló 4/2002. (IV.18.) önkormányzati rendeletében, vaéamint az épített környezet és természeti környezet értékeinek védelméről szóló 11/2008. (XI.21.) önkormányzati rendeletében foglalt természetvédelmi követelményeknek megfelel.

A fentiek alapján a rendelkező rész szerint döntöttem.

Az engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatósági állásfoglalást az Ákr. 55. §-a, valamint a Korm. rend. 1. § (1) bekezdése és 1. melléklet 7. táblázat 7. pontjában foglaltak alapján adtam ki, Az önálló jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak zárják ki.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. § szakaszban és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 71. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A Hatóság tájékoztatja, hogy az NMHH rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.

A közös eszközhasználatról megkötött megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén elérhető elektronikus bejelentő lapok kitöltésével kell teljesíteni.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-532 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető, Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2025. június 12.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.