A tartalomból

• Meddig gép az ember? Meddig ember a gép? – Beszélgetés egy a mesterséges intelligenciát érintő legégetőbb kérdésekre válaszokat kereső interaktív kiállítás kurátorával, Bodó Bencével és a tárlatnak helyet adó Adaptér egyik alapítójával, Petrik Alexandrával.
• Tükröm, tükröm, mondd meg nékem – Aczél Petra írása azt vizsgálja, hogyan vált az MI a digitális hízelgőnkké, miközben torz tükröt tart elénk. Vajon meddig vagyunk hajlandóak hinni annak, aki mindig egyetért velünk?
• Deus ex Machina – Miként lett a mesterséges intelligencia a 21. század digitális Messiása? Horváth Gergely esszéje az MI és a tömegkommunikáció kapcsolatát járja körül, miközben történelmi, társadalmi, technológiai és etikai kérdéseket is felvet. Ki irányít, mi a gépet, vagy az MI minket?
• A poszthumán világ radikális rebellisei – Hogyan őrizhetjük meg kultúránkat és identitásunkat az MI térnyerése mellett? Kell etikai határokat szabnunk a technológiai fejlődésnek? Sacks, Bellamy és Žižek gondolatai az emberi értékekről egy gépek uralta jövőben.
• Az év szava: agyrohasztás – Gyarmati László cikkében rávilágít, hogy a túlzott digitálistartalom-fogyasztás milyen hatással van nemcsak a fiatalok, hanem az egész társadalom mentális dopaminreceptoraira. Az online tér egyre inkább a valódi élet versenytársává válik, ez pedig komoly következményekkel jár mindannyiunk számára…
• A TikTok-ügy Amerikában és a nyilvánosság szabályozásának új útjai – A TikTok betiltásának kérdése az Egyesült Államokban a szólásszabadság és a nemzetbiztonság határvonalát feszegeti. Koltay András értekezése rávilágít új szabályozások szükségességére, hiszen a platformok szabályozása nem csupán jogi, hanem politikai kérdéssé is válhat a jövőben.
• Az infokrácia szorításában: a like minden forradalmat kizár – A kommunikációs és információs áradat valóban a demokratikus folyamatok torzulásához vezet? Hogyan kiskorúsít az okostelefon? Mit vesz el tőlünk a FOMO kultúrája? Miként hatnak ránk tudat alatt az algoritmusok? Lapozzuk fel együtt Byung-Chul Han Infokrácia című könyvét!
• A Nagy Ő nem létezik – Spike Jonze A nő (Her) című filmje a digitális intimitás és a virtuális kapcsolatok komplexitását tárja elénk. A film egy technológiailag fejlett világban ábrázolja az intimitás válságát, ahol a gép képes utánozni az emberi érzelmeket. Jonze története arra kérdez rá, hogy miként változtatják meg a virtuális kapcsolatok a valós érzelmi kötődéseket.
• Hazudik, ha tud – A mesterséges intelligencia magabiztosan válaszol sületlenségeket, de ha tévedésen kapjuk, bocsánatot kér – majd mégis újra hibázik. Előfordulhat, hogy szándékosan vezet meg bennünket? Hogyan tudjuk kordában tartani, amikor már okosabb lesz nálunk?
• Mi fán terem a fake news? Spagettifán? – A dezinformáció jelensége nem a digitális kor szülötte: történelmi és irodalmi példákon keresztül mutatjuk be, hogyan működik a fake news, és milyen kihívásokat tartogat a 21. századi információs térben.
• MI – megéri? – Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Megéri-e ennyi pénzt és energiát fektetni egy technológiába, amelynek jövője kiszámíthatatlan? Az MI-technológiák fejlesztése nemcsak gazdasági és környezeti kihívásokat hoz, hanem óriási kockázatokat is rejt magában...
• Száguldás, Tesla, szerelem? – Az önvezető autók eljövetele új kérdéseket vet fel a társadalom számára, különösen az etika és a biztonság terén. Vajon képesek leszünk-e megbízni az intelligens rendszerekben, amikor emberi élet és biztonság forog kockán? Hol húzódik a határ az élmény és a gép irányította száguldás között?
• Ember a zajban, ember a csendben – Beszélgetés Balla Gergely Fonogram-díjas énekes-gitárossal a tudatosságról, hogy miért nem használt okostelefont 30 éves koráig, miként befolyásolja a digitális világ zaja a művészi alkotói folyamatot, a valódi kapcsolódásokról és a mindannyiunkat körülvevő zajról és csendről.

Dr. Somogyi Ákos Gergő, az NMHH Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal elnökének köszöntője

A technológia rohamos változása eddig is sok kihívás elé állított bennünket, nincs ez másként a mesterséges intelligencia esetében sem. Miben lehetünk biztosak a mai világban? Az információs társadalom korszakában, ahol az adatok és tartalmak végtelen áradata vesz körül minket, egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a manipulált tartalmaktól.

Az álhírek és a manipulált tartalmak elterjedése komoly társadalmi és egyéni felelősséget ró ránk. Nap mint nap találkozunk olyan hírekkel, képekkel, videókkal, amelyek valóságtartalma kétséges, ráadásul ezek rendkívül gyorsan terjednek az online térben. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése és térnyerése még tovább nehezíti a helyzetet, hiszen egyre kifinomultabb eszközökkel lehet előállítani és népszerűsíteni ezeket a valósnak hitt, félrevezető tartalmakat. Ebben a zajos, információkkal túlterhelt világban felértékelődik a megbízható források szerepe, valamint a tényeken alapuló tudás jelentősége.

Ismereteink alapját azok az információk és tapasztalatok alkotják, amelyeket a legfőbb szocializációs színtereinken, az iskolában és a családban szerzünk meg. Az ezekből fakadó alaptudásunk meghatározza, hogy egy adott médiatartalom esetében – legyen az hír, kép vagy videó – mennyire tartjuk azt hitelesnek és valóságosnak. Napjainkban ez a tudás még kiemeltebb jelentőséggel bír, mint valaha, hiszen egy-egy információról sok esetben csupán néhány másodperc alatt kell eldöntenünk, hogy igaznak véljük-e. A médiafogyasztás gyorsasága és a folyamatos információáramlás miatt gyakran nincs elegendő időnk a források ellenőrzésére vagy a tartalmak mélyebb elemzésére.

Az információáradat nem csupán az igaz és hamis tartalmak megkülönböztetését nehezíti meg, hanem azt is, hogy a saját és a közvetlen környezetünk érdekeit pontosan azonosítsuk, és ennek megfelelően, tudatosan legyünk jelen az online térben. Ezért is rendkívül fontos, hogy időnként kívülről tekintsünk médiahasználati szokásainkra, és önreflexiót végezzünk. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: tudatosan és saját érdekeinket szem előtt tartva használjuk-e a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket, vagy csupán sodródunk az információs zajban?

A mindennapi kihívásunk mára már nem az információk elérése, hanem sokkal inkább azok értő feldolgozása és kritikus szemlélete. Ahogy a technológia tovább fejlődik, úgy kell nekünk is folyamatosan fejlesztenünk médiaműveltségünket, hogy a digitális világ ne csupán körülvegyen minket, hanem mi magunk is aktívan és tudatosan alakíthassuk azt. Az értő médiahasználat nem csupán egyéni érdek, hanem közös társadalmi felelősségünk, amely hozzájárulhat egy átláthatóbb, hiteles és hasznos információkban gazdagabb jövőhöz.

A digitális világban való eligazodás egyik kulcsa a tudatosság. Nem elég csupán fogyasztanunk a médiatartalmakat; fontos, hogy aktívan értékeljük, elemezzük és kellően kritikusan szemléljük azokat. Az internet és a technológia fejlődése rengeteg lehetőséget is kínál számunkra, de rajtunk múlik, hogy ezeket előnyünkre fordítjuk-e.

Médiahasználatunk ne csupán céltalan időtöltés legyen, hanem eszköz céljaink eléréséhez magunk, családunk és közösségeink fejlődésének támogatása érdekében.

Hiszem, hogy az Új Médiakultúra Magazin is segítséget nyújt ebben, ezért külön öröm számunkra, hogy olvasóként Önök is támogatják ezt a missziót!

Az Új Médiakultúra Magazin 2025. évi 2. száma az alábbiakban megtekinthető lapozható online változatban, illetve letölthető akadálymentes PDF-ként is a lap alján elérhető PDF-ikonra kattintva.