Iktatószám: K/6632-21/2025.
Tárgy: közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: dr. Kiss Benjámin
Tel.: 46/555-520
E-mail: kiss.benjamin@nmhh.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. május 14. napján kelt, K/6632-18/2025. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. június 14. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) az Innotium Holding Kft. (1085 Budapest, József körút 69. Fsz. 1. ajtó; a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina körút 39.; a továbbiakban: Építtető) részére a Novák Krisztián (kamarai azonosító: 10-00661) tervező által készített, 1000002915 számú kiviteli terv alapján az Alsótold helyi optikai kábelhálózat építése megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Alsótold: 22, 94, 122, 109, 110/1, továbbá meglévő nyomvonalon: Alsótold: 10, 11, 30, 31, 35, 45, 045, 46, 49, 88, 99, 0101, 144, 146, 148, 177, 182, 229, 231, 232, 233, 82/1, 048/1, 048/4, 100/1, 100/2, 110/2, 123/1, 124/1, 124/2, 124/3, 124/5, 145/1, 147/2, 149/1, 149/2, 149/3, 223/2, 230/1, 230/2 az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

-        a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2025. április 2.-i keltű, 4702-2/2025/h. nyilvántartásiszámú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/6632-8/2025 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) által kérelmezett Alsótold, helyi optikai kábelhálózat építése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 2025. április 8.-i keltű, NO/EPFO/00225-2/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) – továbbiakban: Hatóság – megkeresésére a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya – továbbiakban: Kormányhivatal – a tárgyi ügyben szükséges

kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást

az alábbi kikötésekkel adja meg:

1. A beruházáshoz szükséges elsődleges földmunkák a 12, 18 és a 20 hrsz.-ú ingatlanok előtt (Temető u.) régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők.
2. A földmunkát a feltárás (régészeti megfigyelés) vezetőjének irányításával kell végezni.
3. Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.
4. A régészeti bontómunkák megkezdését a Kormányhivatal felé be kell jelenteni.
5. A régészeti megfigyelést a beruházó és a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum, azaz a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. tel.:32/520-700) előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell elvégezni.
6. A régészeti megfigyelés eredményét dokumentálni kell. A megfigyelést végző régésznek a munkálatok során azonosított régészeti lelőhelyet és a régészeti jelenségek felszíni nyomait dokumentálni szükséges. A régészeti megfigyelésről készült jelentést a befejezését követő 30 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a Kormányhivatalnak, valamint a jogszabályban meghatározott intézményeknek.
7. Ha a földmunka bármely – pl. a régészeti megfigyelésen kívüli – szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Dornyay Béla Múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.
8. Építtető (engedélyes) a tárgyi munkálatok megkezdéséről 10 nappal korábban köteles írásban értesíteni a Kormányhivatalt, valamint a területileg illetékes múzeumot.

A bejelentési kötelezettségek elmulasztása örökségvédelmi birság kiszabását vonhatja maga után. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2025. április 14.-i keltű, NO/KVO/775-4/2025. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása:

A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság, a D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina körút 39.; KÜJ: 104565371, továbbiakban: Építtető) megbízásából az Innotium Holding Kft. (1093 Budapest, Közraktár utca 30–32., a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az Alsótold helyi optikai kábelhálózat építési engedélyezéséhez

hozzájárul.

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályának, mint területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kikötései:

1. A tevékenység során tilos a természeti értékek, a környezeti elemek károsítása, illetve veszélyeztetése!
2. A munkálatokat a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.
3. A kivitelezés során védett-, fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.
4. A kivitelezési munkálatok területigényét a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.
5. Törekedni kell a fák és cserjék kivágásának elkerülésére. Amennyiben a kivitelezés során fák és cserjék kivágása elkerülhetetlen, az ilyen jellegű tevékenységre fészkelési időszakon kívül, augusztus 15. és március 15. között kerülhet sor. A fészkelési időszakban tervezett cserjeirtást és fakivágást a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BNPI) szakembereivel a helyszínen előzetesen egyeztetni szükséges.
6. A kiásott munkagödröket, munkaárkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.
7. A tervezett létesítés során keletkező ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba esetlegesen bekerült, csapdázódott védett állatokat (kisemlősök, kétéltűek, hüllők stb.) naponta és betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni.
8. A beruházással érintett területet a munkálatok befejezése után helyre kell állítani.
9. A tevékenység során bolygatott felszíneken az invazív, idegenhonos növényfajok terjedését – szükség esetén – kaszálással meg kell akadályozni.

10.A Kelet-cserháti Tájvédelmi körzet részét képező Alsótold 045, 048/1 és 048/4 hrsz.-ú területeken zajló munkálatok megkezdése előtt a BNPI szakembereivel előzetesen egyeztetni szükséges.

A Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási Osztályának, mint területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóság kikötései:

1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény [a továbbiakban: Ht.] 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
2. A létesítési munkák során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a Ht. 63. §-ában foglaltak alapján azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] 2. számú melléklete szerint és a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében szelektíven kell gyűjteni.
3. A hulladékot további kezelésre (szállítás, gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás), figyelembe véve a Ht. 31. §. (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező szervezetnek lehet átadni. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a hulladék tulajdonosának meg kell győződni. A keletkező hulladékok kezelése során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. Amennyiben hulladéklerakóban kerül ártalmatlanításra, úgy vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettségeket.
4. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosításra vagy energiahordozóként való felhasználásra a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.
5. A növényzetirtás során keletkező hulladékokat hasznosítani szükséges.
6. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésénél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet] előírásait be kell tartani.
7. A létesítési munkák során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő.
8. A létesítési munkák során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő munkahelyi gyűjtőhelyet, és/vagy a hulladékgazdálkodási hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzattal rendelkező üzemi gyűjtőhelyet kell biztosítani, kiemelt figyelemmel az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 7. és 8. fejezetében részletezett, a munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyekre vonatkozó előírásokra. Munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladék a keletkezésétől számított maximum 6 hónapig, üzemi gyűjtőhelyen 1 évig gyűjthető.
9. A létesítési munkák során törekedni kell arra, hogy a kitermelt talajt mennyisége a lehető legkevesebb legyen, figyelembe véve a Ht. 11.§ f) pontját, miszerint „a hulladékhierarchia legmagasabb szintjét – a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban – szolgáló minimum követelmények: az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával.”
10. A kitermelt talajt elsősorban helyben kell hasznosítani, tekintettel a Ht. 7§ (1) bekezdésére:

A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:

a)      a hulladékképződés megelőzése,

b)      a hulladék újrahasználatra való előkészítése,

c)       a hulladék újrafeldolgozása,

d)      a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint

e)      a hulladék ártalmatlanítása.

1. A létesítési munkák során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell a Ht. 2.§ (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. A kitermelt talaj szennyezettsége esetén, illetve abban az esetben, ha azt nem a kitermelés helyén használják fel, azonosító kód szerint be kell sorolni a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. számú melléklete szerint.
2. Feltöltésre, illetve visszatöltésre kizárólag hulladéknak nem minősülő, a Ht. 9. § (1) bekezdésében foglalt hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesülését igazoló dokumentummal rendelkező inert anyag, vagy tiszta talaj használható fel.
3. A használatbavételi engedély kérelemmel együtt be kell nyújtani a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak stb. megfelelően végezték, az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték, és legkésőbb az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről – engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának ki kell térnie arra is, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet] előírt mértéket. Amennyiben a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége eléri a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” kísérőjegy, számla, stb.) a Kormányhivatalnak meg kell küldeni.
4. Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
5. A létesítési munkák végzése során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztályát értesíteni kell.

Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügy érdemében hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés ellen irányuló jogorvoslat keretében gyakorolható.

-        a Pest Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2025. április 22.-i keltű, 30414/5706-1/2025.ált. hivatkozásiszámú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.; a továbbiakban: Kérelmező hatóság) szakhatósági megkeresésére a Pest Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi Főosztály, Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi osztály (a továbbiakban: Vízügyi Hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja:

A D-Infrastuktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) megbízásából eljáró Innotium Holding Kft. (1093 Budapest, Közraktár utca 30-32.) kérelme alapján indult eljárásban a „Alsótold helyi optikai kábelhálózat építése” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezéséhez

vízügyi és vízvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok:

1. A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, földtani közeg és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.
2. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos.
3. A tevékenység során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag, kenőanyag elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.
4. A megvalósítás során a csapadékvíz elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
5. A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
6. A kivitelezés befejezését követően – szükség esetén – a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
7. Amennyiben a hálózat építése során víztelenítés válik szükségessé, meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.
8. A megvalósulás során a vízfolyásba (Zsunyi-patak) a szabad áramlást akadályozó, illetve szennyezőanyag nem kerülhet.
9. Parti sávban depónia nem létesíthető, munkagép, folyékony üzemanyag vagy potenciálisan vízszennyező anyag nem tárolható.
10. A tevékenységet a felszíni vizek jogszabályban meghatározott parti sávjára és nagyvízi medrére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kell végezni.
11. A tevékenység úgy végezhető, hogy a vízfolyás parti sávján a vízfolyás kezelője számára biztosított maradjon a fenntartási és üzemeltetői feladatok ellátása.
12. A vízfolyások irányított fúrással történő keresztezése során a jogszabályban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
13. A vízfolyást keresztező létesítmények kialakítása során be kell tartani vonatkozó jogszabályok előírásait.
14. 14.   A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 7.000 Ft, amely megfizetésre került.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        a Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2025. május 12.-i keltű, ALS/8-8/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Székhely: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. Levelezési cím: 3501 Miskolc, Pf. 391.) 2025. április 02.-án kelt végzésére, – az Alsótold helyi optikai kábelhálózat építése építési engedélyezési eljárás ügyében – a szakhatósági állásfoglalásomat megadom, a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően az engedély kiadásához feltétel nélkül

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít más, általános és eseti hatósági hozzájárulások, engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-        Alsótold Község Önkormányzatának Polgármestere, 2025. március 14.-i keltű, ALS/8-2/2025. iktatószámú tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulása;

-        D-Infrastruktúra Távközlési Kft., 2025. március 21.-i keltű, szám nélküli tervjóváhagyó nyilatkozata;

-        Magyar Közút Nonprofit Zrt., 2025. január 10.-i keltű, MK-1317/2/2025. iktatószámú közútkezelői hozzájárulása.

-        A 772019013 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

• D-Infrastruktúra Távközlési Kft.,
• ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.,
• Invitech ICT Infrastructure Kft.,
• Magáz Magyar Gázszolgáltató Kft.,
• Magyar Telekom Nyrt.,
• MVM Émász Áramhálózati Kft.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 772019013 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

A döntés indokolásának kivonata:

Az Építtető képviseletében eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-        a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-        a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-        az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-        az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

-        az építmény részben D-Infrastruktúra Kft. tulajdonában lévő oszlopsor és alépítmény felhasználásával valósul meg.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/6632-8/2025 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Alsótold, helyi optikai kábelhálózat építése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § 11. pontján, 6. § (1) bekezdés b) pontján, 59. § (1) bekezdés a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály:

Kormányhivatal a kérelemhez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a 39921 azonosító számon ismert és regisztrált régészeti lelőhelyet érintik a tervezett munkák.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény – a továbbiakban: Kötv. 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal – beleértve az ásványi vagyon kitermelését is – a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, a Kötv. 22. § (1) bekezdése alapján a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. Kötv. 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében a kivitelezéshez szükséges elsődleges földmunkák Kötv. 22. § (3) bekezdés ae) pontjában foglaltak alapján régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők.

Kötv. 23. § (3) bekezdése szerint, ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

A megfigyelés közben történő bontásról a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 (IV.9) Kormányrendelet – továbbiakban: Kr. 35. § (1) bekezdése, a régészeti bontómunka bejelentéséről a Kr. 35. § (2) bekezdése, a megfigyelés költségeinek viseléséről a Kötv. 22. § (10) bekezdése, a régészeti megfigyelésről készítendő jelentésről és annak megküldéséről a Kr. 26. § (1)-(4) bekezdése, a bírságról a Kötv. 82. § (2) bekezdése rendelkezik.

Kormányhivatal döntése a hivatkozott jogszabályokon alapul. A jogorvoslat lehetőségét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése határozza meg. Kormányhivatal hatáskörét a Kr. 3. § (1) a) pontja, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII.23) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

Kormányhivatalhoz 2025. április 2-án érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési HatóságCM/6632-10/2025. számú megkeresése a D-Infrastruktúra Távközlési Kft. (1013 Budapest, Krisztina körút 39.; KÜJ: 104565371, továbbiakban: Építtető) megbízásából a Innotium Holding Kft. (1093 Budapest, Közraktár utca 30–32., a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az Alsótold helyi optikai kábelhálózat építési engedélyezése ügyében.

A megkeresést, valamint a csatolt dokumentumokat a Kormányhivatal megvizsgálta és a következőket állapította meg:

A tervezési terület három külterületi földrészlete (Alsótold 045, 048/1 és 048/4 hrsz.), a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 150/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján egyedi jogszabály által kijelölt országos jelentőségű védett természeti terület részei.

A tervezett tevékenység az előírások betartása mellett természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. A Kormányhivatal az előírásokat a természeti értékek általános védelme érdekében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (2) bekezdés c) pontja, 17. § (1) bekezdése és 43. § (1) bekezdése alapján tette.

A Kormányhivatal hulladékgazdálkodási előírásait a Ht., a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, a 72/2013.(VIII. 27.) VM rendelet, a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet, illetve további, az engedélyezési dokumentáció benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján tette meg.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 13. § (3) bekezdésének j) pontja alapján, a felelős műszaki vezetőnek az építmény használatbavételi engedélyezéséhez a 14. § szerinti tartalmú nyilatkozatot kell tennie.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet [a továbbiakban: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet] 1. § (1) bekezdése és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 7 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetése 2025. március 14-én megtörtént a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal 10037005-00299547 számú számlájára.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A §. (2) bekezdése, valamint a Tvt. 38/A. (2) bekezdése alapján a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, természeti értéket vagy védett természeti területet veszélyeztetne vagy károsítana.

A Kormányhivatal a hatáskörébe utalt kérdések tekintetében a környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontok érvényesülésének vizsgálata során a rendelkezésre álló dokumentációt elbírálva megállapította, hogy a tárgyi környezethasználattal járó tevékenység végzése környezeti elemet, természeti értéket és védett természeti területet nem veszélyeztet. A vonatkozó jogszabályi előírások betartásával tárgyi tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, ezért a rendelkező részben tett kikötés(ek) betartásával a Kormányhivatal szakhatósági hozzájárulását megadta.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55.§ (1) és (2) bekezdése alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Kormányhivatal jelen végzését az Ákr 80. § (1) bekezdése, 81. § (1) és (3) bekezdése alapján hozta.

A Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 7. táblázat 3. és 4. pontjai, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény jelen döntésben meghatározott jogszabályi helyei, valamint a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján adta meg.

A Kormányhivatal általános illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza. A Kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szabályozza, a természetvédelmi feladat- és hatáskörét a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, illetékességét a 2. § (1) bekezdése állapítja meg, hulladékgazdálkodási hatáskörét és illetékességét a 124/2021 (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdése szabályozza.

Pest Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály:

Kérelmező hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017. (XXI. 29.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése alapján szakhatósági állásfoglalást kért az Vízügyi Hatóság-tól.

A Vízügyi Hatóság által az 531/2017. (XXI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja, valamint a 19. táblázat 31. és 32. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

-        Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

-        Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A hírközlési hálózat a Zsunyi-patakot meglévő oszlopsoron keresztezi.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint.

A Zsunyi-patakra vonatkozó parti sávot a nagyvízi meder, parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet] 1. § 11. pontja, valamint 2. §-a határozza meg.

A parti sáv használatára vonatkozó előírást a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet figyelembevételével tettem.

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdése alapján

„(1) Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett

a) határértéknek megfelelő,

b) határérték alattie rendelet alapján engedélyezett kibocsátások kivételével

A fent leírtak alapján megállapítom, hogy a vízügyi és vízvédelmi szakkérdéseket megvizsgáltam. Tárgyi létesítmény a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és áramlási viszonyaira, az árhullámok és a jég levonulására, valamint a földtani közegre jelentős hatást várhatóan nem gyakorol.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. számú melléklet 8. pontja alapján állapítottam meg.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM- FVM együttes rendelet állapítja meg.

A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a Vgtv,, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § figyelembevételével adtam ki.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése zárja ki.

Az Vízügyi hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet] 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.

Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a CM/6632-7/2025 iktatószámú végzésével megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása iránt - az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek tábla 7. pontja alapján - annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A végzésében tájékoztatott arról, hogy az Innotium Holding Kft. (1093 Budapest, Közraktár utca 30-32.) 2025. március 15. napján beterjesztett kérelmére – Novák Krisztián (kamarai azonosító: 10-00661; a továbbiakban: Tervező) által tervezett, az Alsótold helyi optikai kábelhálózat építése építési engedélyezési eljárás indult. A Hatóság a 1000002915 tervszámú engedélyezési tervdokumentációban foglaltak alapján kéri az Alsótold Község Önkormányzat Jegyzője szakhatósági állásfoglalását.

Az eljárásom során megállapítottam, hogy Alsótold Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 5/2006. (IV. 3.) számú rendeletével fogadta el Alsótold község településrendezési tervéhez készült HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT - át. A rendelet előírásait a településrendezési szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

Alsótold Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017 (XII.20.) számú önkormányzati rendelete - a településkép védelméről - 1. mellékletének, és a 5/2006. (IV. 3.) számú önkormányzati rendelete – helyi építési szabályzatról – 2. mellékletének alapján megállapítottam, hogy az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéket – a szakhatósági állásfoglalás kiadásának napjáig - nem helyezett oltalom alá az érintett területen.

A rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy az Alsótold helyi optikai kábelhálózat építése nem ellentétes a helyi szabályozási tervek előírásaival, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint az szakhatósági állásfoglalásomat megadom.

Hatáskörömet és illetékességemet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 16.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint az 57. §, továbbá az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek tábla 7. pontja állapítja meg.

Döntésemet az előző bekezdésben hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg.

Az önálló jogorvoslatot Ákr. 116.§. (3) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségéről.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. § szakaszban és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A Hatóság tájékoztatja, hogy az NMHH rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.

A közös eszközhasználatról megkötött megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén elérhető elektronikus bejelentő lapok kitöltésével kell teljesíteni.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Hatóság Miskolci Hatósági Irodájánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a +36 46 555 520 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az Ákr. 89. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető, Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátum: 2025. július 2.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15 nap.