A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hatáskörében eljárva a következő hirdetményi úton történő tájékoztatást adja a tárgyi eljárásra vonatkozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyben.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. június 3. napján kelt, K/28823-17/2024. számú határozattal döntést hozott, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. július 4. napján véglegessé vált.

A kifüggesztés és közzététel dátuma: 2025. július 4.

A Hatóság döntése az alábbi:

HATÁROZAT

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) ) az AnyRF Kft. (székhelye: 2030 Érd, Kőműves utca 23., a továbbiakban: Meghatalmazott) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a TT-97 számú tervdokumentációban (tervező neve: Szakács Milán; jogosultsága: HI-V; kamarai nyilvántartási száma: 13-16040; a továbbiakban: Tervező) alapján a Maglód HRSZ 4280/1-3 - HelloParks ellátása megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építésére, mely meglévő alépítmény felhasználásával, valamint új alépítmény építésével valósul meg, és amelynél az építéssel érintett ingatlanok helyrajzi számai:

Ecser, hrsz. 039/2, 1370/2, 1459/9, 1364/2, 1364/1, 1412/4, 066/6, 066/4, 066/9, 1345/3, 0126/2, 0127/61, 0127/58, 0127/55, 0127/89, 1360/2, 1363, 0125/3, 1385/1, 1385/2, 1403/2, 1403/3, 1403/4, 0116/14, 087/7, 0119/9, 0119/8, 1364/4, 1364/5,

Maglód, hrsz. 034/4, 4280/12, 4280/13, 013,

Üllő, hrsz. 095/19, 3662, 095/3, 095/4, 3621/6, 3621/7, 3621/8, 3626/3, 3663/2,

Vecsés, hrsz. 035/3, 039/771, 039/398, 039/770, 039/781, 042/6, 042/5, 046/6, 623, 634, 624, 028, 029/156, 029/155, 059/9, 032/7, 047/8, 047/21, 047/23, 047/12, 047/16, 6139/3, 032/4, 038/16, 047/17, 039/788,

az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válásának napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak véglegessé vált építési engedély alapján történhet.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről elektronikus hírközlési építési naplót kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. (az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 32. §). A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
PE/KTHF/25759-3/2025. számú, 2025. május 17. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. Az építés során védett és fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak.
2. Az építés során keletkező munkaárkot reggelente ellenőrizni kell, az esetlegesen bekerült védett kisemlösöket, hüllőket, kétéltüeket ki kell menteni és szabadon kell engedni.
3. A munkálatok során szükségessé váló fa és cserje kivágást lehetőség szerint vegetációs időszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között kell végezni. Amennyiben ez műszakilag nem megoldható, a szükségessé váló növényzetirtást a védett fajok védelme érdekében az illetékességi terület szerint a Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) szakembereivel előzetesen a helyszínen egyeztetni kell.
4. Az érintett építési terület tereprendezése során a homok- és földdepóniák, valamint a közműárkok lehetőséget teremtenek költési időszakban (április 1. - augusztus 31. között) a védett partifecske (Riparia riparia) és a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) megtelepedésének és a védett madárfajok számára potenciális fészkelőhelyül szolgálhatnak. Amennyiben a beruházással érintett területen a fent említett védett madárfajok egyedei fészkelésre megtelepednek, a fészkelés megállapításának tényét a természetvédelmi kezelésért felelős Igazgatóságnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálynak (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) haladéktalanul be kell jelenteni.

• Az érintett területen esetlegesen létrejövő fészkelő- és élőhelyeket (függőleges rézsűk, partfalak, homokfalak, depóniák) április 1-től és augusztus 31. napjáig - amennyiben a bármilyen munkálati tevékenység négy napnál tovább szünetel az adott területen - a partifecskék, gyurgyalagok megtelepedésének megelőzése érdekében le kell fedni.
• Az esetlegesen megtelepedő fent említett védett madárfajok egyedei által lakott üregeket tartalmazó fészkelőhelyet (partfalat, rézsűt, depóniát) a költési időszakában (április 1. - augusztus 31. között) elbontani tilos.
• A költési időszakban esetlegesen történő munkavégzések során a madarak zavartalanságát biztosítani kell, a fészkelés háborítatlanságának biztosításához a fészkelőhelyek körül megfelelő méretű védőzónát kell fenntartani.

1. Az invazív növényfajokat [pl.: bálványfa (Ailanthus altissima), ürömlevelü parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), aranyvesszöfajok (Solidago sp.), selyemkóró (Asclepias syriaca)] teljes mértékben vissza kell szorítani, visszatelepülésüket meg kell akadályozni. Ezért a földmozgatással, tereprendezéssel érintett területeken a gyomosodást tisztító kaszálással kell visszaszorítani az első két évben legalább évi két alkalommal.
2. Az építési tevékenység befejeztével a tereprendezéssel érintett zöldfelületeket a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítani.
3. Az építési tevékenység során keletkező hulladék szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását biztosítani kell.
4. A szelektíven gyűjtött hulladék esetében előnyben kell részesíteni a hulladékhasznosítást az ártalmatlanítással szemben.
5. Az építési tevékenység során keletkező hulladékokat hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra).
6. A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként benyújtásra kerülő felelős műszaki vezető nyilatkozatának a vonatkozó szabályozás értelmében tartalmaznia kell, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM- KvVM rendeletben [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet] előírt mértéket.
7. A felelős műszaki vezető nyilatkozatának arra is ki kell térni, hogy az építési-bontási hulladékokat az előírások szerint kezelték-e, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéséig a munkaterületről - engedéllyel rendelkező szervezet által engedéllyel rendelkező kezelőnek - hasznosításra, illetve ártalmatlanításra elszállították.
8. Amennyiben az építési és bontási munkák befejezését követően a ténylegesen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket, a keletkezett hulladékokról el kell készíteni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti I. és II. jelű építési/bontási hulladék nyilvántartó lapokat, bontási hulladék esetén a hulladékot kezelő átvételi igazolásával együtt be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatóságnak.

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 30414/6764/2025.ált. számú, 2025. május 21. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. A tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csapadékvíz, a földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti víz ne szennyeződjön. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában ne okozzon (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást.
2. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos.
3. A tevékenység során üzemeltetett gépek esetében a biztonsági előírásokat be kell tartani, az üzemanyag, kenőanyag elfolyásokat, és ezáltal a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését meg kell akadályozni. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni.
4. A megvalósítás során a vízfolyásba a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
5. A vízfolyás jogszabályban meghatározott part menti sávját szabadon kell hagyni, a parti sávban depónia nem létesíthető.
6. A kivitelezés befejezését követően - szükség esetén - a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
7. A vízfolyás keresztezése csak a mederkezelő/vagyonkezelő hozzájárulásával történhet.
8. A vízfolyást keresztező létesítmények kialakítása során be kell tartani vonatkozó jogszabályok előírásait.
9. A megvalósítás során a csapadékvíz elvezető rendszerbe a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet.
10. A kivitelezés befejezését követően a burkolatokat az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
11. A kivitelezés befejezését követően - szükség esetén - a csapadékvíz elvezető rendszert az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.
12. Amennyiben a hálózat építése során víztelenítés válik szükségessé, meg kell oldani a kitermelt víz ártalommentes elhelyezését; a kitermelt víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a kezelő hozzájárulása alapján vezethető.
13. A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet.

A PVKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály PE/EPO/967-2/2025. számú, 2025. március 24. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

• A beruházás 30 cm mélységet meghaladó földmunkáit a nyilvántartott régészeti lelőhely területén csak régészeti megfigyelés mellett, tükörfelület kialakításával lehet végezni.
• A régészeti megfigyelést annak megkezdése előtt a szakfeladatot ellátó intézmény útján legalább 1 munkanappal korábban be kell jelenteni elektronikus úton Hatóságomnak, elvégzését pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
• Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését Hatóságomnak Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerinti tartalommal be kell jelenteni.
• A fenti szakfeladatok elvégzésére a Ferenczy Múzeumi Centrum (2000 Szentendre, Fő tér 2-5., www.femuz.hu/regeszet/, megfigyeles@muzeumicentrum.hu) jogosult.
• A régészeti szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező intézménnyel szerződést kell kötnie.
• A szakfelügyeletekről szóló jegyzőkönyvet Hatóságomnak meg kell küldeni.

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 6419-2/2025/h. számú, 2025. május 8. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Országos Bányakapitányság SZTFH-BANYASZ/5311-2/2025. számú, 2025. május 8. napján kelt végzésével a szakhatósági eljárást megszüntette.

Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzője VEC/1842-2/2025. számú, 2025. április 1. napján kelt végzésével a szakhatósági eljárást megszüntette.

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője 2886-5/2025. számú, 2025. május 7. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult.

Maglód Város Önkormányzatának Jegyzője I/320-3/2025. számú, 2025. április 10. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

1. Közterületen végzett útfelbontási és egyéb munkákhoz közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást kell kérni önkormányzatomtól.
2. Jelezzük, hogy a járdák, díszburkolatok, aszfaltozott utak átvágását nem támogatjuk, azok tekintetében a kivitelezési módot kérjük Önkormányzatunkkal leegyeztetni.
3. Közterületen fát, növényzetet csonkolni vagy kivágni csak a jegyző előzetes írásos engedélye alapján, indokolt esetben szabad.
4. Az összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, ezt figyelembe kell venni.
5. A közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy - 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban - kétoldali fasor telepítését ne akadályozza.
6. Az ellátás építményei - a benyújtott tervek szerinti - föld alatti hálózatként létesíthetők
7. Tereprendezés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
8. A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a)    a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt nem okoz,

b)    kizárja a környezetkárosítást.

1. Az út menti meglévő vízelvezető árkok megtartandók.
2. A nyomvonal kitűzésének időpontjáról önkormányzatomat értesíteni kell, a munka megkezdése előtt 8 nappal.

Ecser Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője 1/2561-2/2025. számú, 2025. május 28. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában az építési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-        Az E-közmű rendszerben lefolytatott 255953542 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyeket a kivitelezés során figyelembe kell venni.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az eljárásban ügyfélnek minősülők az engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján tekinthetnek be.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000,- Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

INDOKOLÁS

Az Építtető meghatalmazása alapján eljáró Meghatalmazott építési engedélykérelme alapján a tárgyi létesítményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-           a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-           a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-           az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-           az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással.

A PVKH Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Környezetvédelmi Hatósághoz 2025. május 6. napján érkezett Engedélyező Hatóság fenti hivatkozási számú szakhatósági megkeresése tárgyi ügyben.

A szakhatósági megkereséshez csatolt dokumentációt átvizsgáltam.

Engedélyes a Maglód HelloParks ipari és raktárparkban optikai hálózat kiépítését tervezi.

Táj- és természetvédelmi szempontból megállapítottam, hogy Maglód 4280/1-3 hrsz.-ú belterületi ingatlanok egyedi jogszabály alapján kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege yédett területet nem érintenek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint Natura 2000 területnek az ingatlan nem részei, valamint a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet által megállapított barlang felszíni védöövezetet sem érintenek. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény által lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének sem részei. A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet [továbbiakban: 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet] 3. számú mellékletével megállapított tájképvédelmi terület övezetét a tervezett létesítési helyszín nem érinti.

Az Igazgatóság által rendelkezésre bocsájtott térinformatikai adatbázis alapján védett és fokozottan védett fajok előfordulásáról a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezik adattal az érintett területen.

Az érintett területen a védett partifecske (Riparia riparia) és a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) telepedhet meg potenciális fészkelőfajként az építési területen létrejövő közműárkokban, illetve a munkálatokból származó, és a telephelyen lerakott homokdepóniákban és földdepóniákban. A védett partifecske (Riparia riparia), a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 4. számú melléklete értelmében védett, illetve fokozottan védett állatfajok, eszmei értékük egyedenként 50 000 Ft, illetve 100 000 Ft.

A Tvt. 5. § (1) bekezdése értelmében „Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.”

A Tvt. 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy „A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.”

A Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről.”

A Tvt. 8. § (1) bekezdése szerint „A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”

A Tvt. 17. § (1) bekezdése értelmében „a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”

A Tvt. 42. § (1) bekezdése szerint „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.” Ugyanez § (2) bekezdés alapján: „Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.”

A Tvt. 43. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

Hulladékgazdálkodási szempontból kikötéseimet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján írtam elő.

Az építési tevékenység során keletkező építési hulladékok kezelését és adminisztrálását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.

A keletkező hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (Vili. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerint.

A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése stb. során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint kikötéseim betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi és hulladékgazdálkodási érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet [a továbbiakban: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet] 1. § és 4. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági eljárásokért a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 5. § (6) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.

A 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. számú melléklet 6. pontjában megállapított 7.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj' megfizetésre került.

Szakhatósági állásfoglalásomat az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 1. melléklet „7. Hírközlési ügyek” táblázat 3-4 pontjai és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján adtam meg.      

Környezetvédelmi hatósági jogkörömet a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, természetvédelmi hatósági jogkörömet a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (Xll. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, illetékességi területemet a 2. § (1) bekezdése, hulladékgazdálkodási hatósági jogkörömet a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, illetékességi területemet az 1. § (2) bekezdése szabályozza.

Az ügyintézésre vonatkozó határidőt az 531/2017. (Xll. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdését figyelembe véve a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Kérem Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát az Ákr. 85. § (1) bekezdése értelmében Környezetvédelmi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.”

A PVKH Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Kérelmező hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

(a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Vízügyi Hatóságtól tárgyi ügyben.

A Vízügyi Hatóság által az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdések az alábbiak:

-        Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

-        Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A megkereséshez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok érdemi vizsgálatát követően a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érint, azonban a a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. (2360 Gyál, Kőrösi u. 190.) üzemeltetésében álló, 35100/1237-5/2020. ált. számú (vízikönyvi szám: 6.2/F/701) határozattal kijelölt Vecsés községi vízmű II. számú vízbázis hidrogeológiai „B” védőidoma felszíni vetületén helyezkedik el.

Tárgyi létesítmény keresztezi a Maglódi csatornát, melynek parti sávját a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet határozza meg.

A keresztező létesítmények kialakítása során be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet] és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet előírásait.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg.

Fent leírtak alapján megállapítom, hogy a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdéseket megvizsgáltam, a rendelkező részben tett kikötéseim maradéktalan betartása mellett a tevékenység ellen vízügyi és vízvédelmi szempontból kifogást nem emelek.

A hatósági döntéshozatal a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet], a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembe vételével történt.

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. számú melléklet 8. sorszáma határozza meg.

Szakhatósági állásfoglalásom az Ákr. 55. § (1) bekezdésén alapul.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése zárja ki.

A Vízügyi Hatóság feladat- és hatáskörét a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 2. pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza.”

A PVKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Az AnyRF Kft kérte az NMHH-tól a tárgyi optikai hálózat építési engedélyének megadását, amiben hatóságom az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 7. pontja alapján szakhatóságként működik közre. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg.

A beruházással érintett Vecsés 037/39, /54, 047/12, /16 és Ecser 066/4, /6, 0127/61 hrsz.-ú ingatlanokon

található a közhiteles hatósági nyilvántartásában szereplő, 52325 azonosító számú, „Ecser - 9. lelőhely”, 48768 azonosító számú, „Ecser - 8. lelőhely”, 30927 azonosító számú, „Vecsés - M0 51. lelőhely” és a 30899 azonosító számú, „Üllő - Juhállás-dűlő” nevű régészeti lelőhely, amely Vecsés közigazgatási területére is átnyúlik.

A földfelszíntől számított 30 cm-t meghaladó beavatkozás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 4a. pontja alapján földmunkának minősül, amely esetben nyilvántartott régészeti lelőhelyen a Kötv. 7. § 13. pontja szerint megelőző feltárás elvégzése szükséges.

A régészeti megfigyelést a Kötv. 22. §. (3) bekezdés a) pontja írja elő. A régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 36. pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 35. § (1)-(3) bekezdése szabályozza a régészeti megfigyelés keretében végzett régészeti bontómunkát. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv. 22. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum.

A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (10) bekezdése szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést kell kötnie. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A Kötv. 22. § (9) bekezdése értelmében a megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartamú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.

Tájékoztatom a beruházót, hogy a Korm. rendelet 36. § (3) bekezdése alapján, ha a megelőző feltárást (régészeti megfigyelést) szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni. Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a Korm. rendelet 36. § (4) bekezdése szerint amennyiben a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző, hogy intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

A szakhatóság eljárását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55-56. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 55. § (4) bekezdése rendelkezik.”

A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlés-felügyeleti Főosztály Építményengedélyezési Osztály K/28823-7/2024 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Maglód, hrsz. 4280/1-3 - HelloParks ellátása, Távközlési hálózat építése tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § 11. pontján, 6. § (1) bekezdés b) pontján, 59. § (1) bekezdés a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.”

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Országos Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megkereste a Bányafelügyeletet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontjára hivatkozva szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében.

Az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontjának 19. sorát, illetve a 29., 30., 36. sor tekintetében a benyújtott dokumentáció nem jelzett érintettséget, ezért a Bányafelügyelet a szakhatósági eljárását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 17. §-a alapján megszüntette.

A jogorvoslati tájékoztató az Ákr. 55. § (4) bekezdésén alapul.

A Bányafelügyelet illetékessége a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (1) bekezdésén alapul.”

Vecsés Város Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal megkeresést küldött hivatalunk részére a tárgyi ügyben, szakhatósági nyilatkozat kiadása iránt.

A szakhatósági eljárás megindítását követően, a kérelemhez mellékelt dokumentáció áttanulmányozása után állapítottam meg, hogy a tervezett tevékenység helyi természetvédelmi területet nem érint, ezért az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.r.) 1. melléklet 7. táblázat 7. pont C oszlopában meghatározott bevonás és közreműködés feltételei nem állnak fenn.

Ennek megfelelően a Korm.r. 1. melléklet 7. táblázat 7. pontjában meghatározott szakkérdés tekintetében hatáskör hiányában a szakhatósági eljárást megszüntettem.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 17. § [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata] alapján

„a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.”

Az Ákr. 47. § [Az eljárás megszüntetése] (1) bekezdése szerint „a hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására”.

A fenti végzést a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, a jegyző megbízásából eljárva hoztam. Az eljárás megszüntető végzés elleni önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 112.§ (2) bek. d) pontja alapján biztosítottam.”

Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„Kérelmező megkeresést intézett Üllő Város Önkormányzatának Jegyzőjéhez a Kérelmezőnél 2024. november 29. napján indult, Maglód HRSZ 4280/1-3 - HelloParks ellátása megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárás ügyében, hogy Üllő településre vonatkozóan szakhatósági állásfoglalást állítson ki természetvédelmi hatáskörben.

Kérelmező felhívta Üllő Város Önkormányzatának Jegyzője figyelmét, hogy állásfoglalását az Ákr. 55. § (2) bekezdésének megfelelően, az Ákr. 80-81. §-aiban foglaltak szerint végzés formájában hozza meg.

Szakhatósági állásfoglalásomat a 2016. évi CL. törvény 55.§-a, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 7. táblázat 7. pontja alapján adtam ki.”

Maglód Város Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hírközlés-felügyeleti Igazgatóság Építményengedélyezési Osztálya megkereste hivatalom a fenti engedélyezéséhez szükséges szakhatósági eljárás lefolytatása céljából.

A 2025. 03. 24. napján iktatott megkereséshez csatoltan megküldött AnyRF Kft. által készített TT-97/2023 munkaszámú tervdokumentáció vizsgálata során megállapítást nyert, hogy Maglód Város közigazgatási területét a Ny-19, Ny-20 illetve Ny-21 rajzszámú tervlapjai érintik.

Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 4/2016.(111.3.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) és térképi melléklete alapján ellátással érintett terület KÖu-Gy illetve Gá/1 övezetben van.

A kikötésekre vonatkozó előírásokat a HÉSZ 8. §, 10. §, 12. § tartalmazza az alábbiak szerint:

„8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a)    a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b)    kizárja a környezetkárosítást,

c)    következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. „

„10. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.”

„12. § (1) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. „

„15. §

(1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

a)    vízellátás,

b)    vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c)    energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

d)    elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

…

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

…

b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

a)    a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)    az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c)    új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.”

Maglód Város településképének védelméről szóló 10/2019. (VI. 24.) önkormányzati rendelet

1. melléklete szerint az érintett ingatlanok Ipari-Gazdasági és Közlekedési területen helyezkednek el

23. §-a szerint:

„(1) Új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

- Ipari - gazdasági területek

A Maglód Város Képviselő - testületének helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság egyes kérdéseiről szóló 23/2003.(XII.1.) Kt. rendelete szerint:

„8. § (2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti.

9. § (4) A vizekbe szennyező hatású, de azok fertőzést vagy káros szennyeződést elő nem idéző anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által megállapított előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő- vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.

22. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(6) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.”

A beadott tervek szerint az új hálózat föld alatti elhelyezéssel kerül kialakításra, utak esetén irányított fúrással.

Az érintett ingatlanok közül a Maglód 013 ill. 4280/13 hrsz szilárd burkolatú út, a 034/4 hrsz szántó, a 4280/12 hrsz beépítetlen területek.

Az önálló fellebbezést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozva adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

Szakhatósági állásfoglalásomat az Ákr.55. §-a és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása 7. pontja alapján adtam ki.”

Ecser Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője szakhatósági állásfoglalásának indokolása:

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) megkereste Ecser Nagyközségi Önkormányzat Jegyzőjét, hogy szakhatósági állásfoglalást adjon a 2234 Maglód, 4280/1- 3 hrsz. HelloParks ellátása, távközlési hálózat létesítése ügyében.

Az eljárás során megállapítottam, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala által megküldött (Szakács Milán /13-16040/ által tervezett) TT-97/2023 munkaszámú tervdokumentáció megfelel a jelenleg érvényben lévő Ecser Nagyközségi Önkormányzat 7/2008./IV.17./ számú Helyi Építési Szabályzatában, valamint a Helyi Építési Szabályzat mellékletét képező Szabályozási tervben foglaltaknak.

A tervezett építmény helyi természetvédelmi követelményekkel nem ellentétes, nem helyi jelentőségű védett természeti területen található, de nyomvonala ökológiai hálózat területét, ökológiai folyosó övezetét több helyen keresztezi.

A fentiek alapján Ecser Nagyközség Önkormányzat Jegyzője az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 7. táblázat 7. pontban meghatározott jogkörében eljárva a fentiek szerint szakhatósági hozzájárulását megadta.

A fenti szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése alapján adtam ki.

Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.”

A használatbavételi engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet (jegyzőkönyv másolatát).

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díjat az Építtető megfizette.

A Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok a megfelelnek a Rendelet 11-13. §-aiban, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 26/A. §-a és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás az Ákr. 116. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Ákr. 118. § (3) bekezdésén, a halasztó hatály a 117. § (1) bekezdésén alapul.

A másodfokú eljárás díjának összegét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 5. § (10) bekezdése határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a fellebbező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénz átutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a fellebbező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. A 18. § (3) bekezdése szerint a díjfizetés megtörténtének igazolását (befizetési bizonylat vagy feladóvevény) a kérelemnek tartalmaznia kell.

A döntésbe a Hatóság Építményengedélyezési Osztályon (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) hivatali időben, a fenti telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: dr. Rajnai Judit osztályvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.