Iktatószám: K/6838-23/2025
Tárgy: Selyeb GPON lefedő hálózat építési engedély ügy közlemény hatósági döntésről
Ügyintéző: Berecz Ádám
Tel: +36 46 555 528
E-mail: berecz.adam@nmhh.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. május 27. napján kelt, K/6838-20/2025. számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2025. június 28. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Nevitel Hungary Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. u. 3/37.; a továbbiakban: Kérelmező) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36; a továbbiakban: Építtető) részére Sárközi András (kamarai azonosító: 13-51175) által készített NEVI-ÉM-07/2022. számú kiviteli terv alapján Selyeb GPON lefedő hálózat elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek helyrajzi számai: Selyeb: 295; 93; 82; 83; 042; 033/5; 117; 273; 260; 167/2; 229; 214; 276; 186; 183; 04; 03; 02; 043/1; 10; 12; 139; 140; 142; 148; 230; 277; 9.

az 

építési engedélyt megadja, 

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően vagy azzal párhuzamosan kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik - a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni. /az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32.§/. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített - a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő - előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezett kiviteli tervet, az építés helyszínén hozzáférhetővé tenni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

-        Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2025. április 9-i keltű, 5069-2/2025/h számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) CM/6838-9/2025. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kérelmezett Selyeb, GPON lefedő hálózat építése (munkaszám: NEVI-ÉM-07/2022) tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

HOZZÁJÁRULOK.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2025. április 14-i keltű, BO/51/03505-3/2025. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

1. I.       A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) részére, a „Selyeb GPON lefedő hálózat” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. április 8. napján kelt CM/6838-11/2025. számú megkeresése, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulásomat megadom. 

II.    Előírásaim:

-      Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni,  különös  tekintettel  a  hulladékról  szóló  2012.  évi  CLXXXV.  törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásaira.

-      A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

-      A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.

-      Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!

-      A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre.

-      A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.

-      A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.

-      A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).

-      A kivitelezést a természeti értékek legnagyobb kíméletével kell végezni.

-      A beavatkozással érintett területeket a műszakilag indokolható legkisebb térmértékre kell csökkenteni.

-      Ahol ez műszakilag lehetséges, az alépítményeket - a fák kímélete érdekében - a gyökérzet alatt, átfúrással kell kiépíteni.

-      A kiásott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni.

-      Az árkokba betelepült vagy beleesett védett hüllőket, kétéltűeket, kisemlősöket naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő élőhelyen szabadon kell engedni.

III.    Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került.

IV.   A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, a jelen állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

-        A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2025. április 17-i keltű, 30404/3077-2/2025.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda –– 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - CM/6838-10/2025. számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. - részére, a Selyeb GPON lefedő hálózat építési engedélyének megadásához

szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

II. Előírásaink:

1. Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
2. A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
3. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
4. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
5. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
6. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható.
7. Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
8. A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
9. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
10. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-0931-004/2024. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani.
11. A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
12. A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokat be kell tartani.
    1. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben az érintett vízfolyás - a Selyeb 042 és 83 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan (Selyebi-Vadász-patak) - parti sávján belül bármilyen földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

III. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály 2025. április 23-i keltű, BO/28/00473-2/2025. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.31.) Kormányrendelet [továbbiakban: Szhr.] 1. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. táblázata 18. pontja, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Kormányrendelet [továbbiakban: Övr.] 3. § (1) bekezdése a) pontja és a 87. § (1) bekezdése alapján – örökségvédelmi jogkörben eljárva – építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságként meghoztam az alábbi

szakhatósági állásfoglalást:

Az Övr. 88. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában és az Övr. 89. § (2) bekezdésben meghatározott követelmények és szempontok vizsgálata, valamint az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36. sz.) a meghatalmazásából eljáró Nevitel Hungary Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. u. 3/37. sz.) által a „Selyeb GPON lefedő hálózat” építési engedélyezés tárgyában benyújtott kérelem és a tervező – Sárközi András (kamarai azonosító: HI-V 13-51175) felelős tervező által készített NEVI-ÉM-07/2022 munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálata alapján az építési engedély kiadásához az örökségvédelmi szakhatóság az alábbi előírásokkal

járul  hozzá:

1. A tervezéssel érintett területen nemzeti emléknek minősülő műemlékek találhatóak a Selyeb belterület 112/2 és a 113, valamint a 117 hrsz.-ú ingatlanokon. A védett ingatlanok ex-lege műemléki környezeti védelemmel érintett földrészletek [továbbiakban: MK] vesznek körül, mely műemléki környezetekre a műemléki területre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

• A 112/2 és 113 hrsz.-ú ingatlanokon álló „Tiszta-kúria” ex-lege műemléki környezetéhez tartozó belterületi ingatlanok: 046/2, 82, 84, 85, 86, 87, 93, 111, 114, 115, 116, 117, 118, 120 és 121/2 hrsz.-ú földrészletek;
• A 117 hrsz.-ú ingatlanon található „Nepomuki Szent János-szobor” ex-lege műemléki környezetéhez tartozó belterületi ingatlanok: 79, 80, 82, 93, 112/2 és a 118 hrsz.-ú földrészletek.

Összegezve: a tervezett hálózat a védett ingatlanok előtti 93 hrsz.-ú közterület 111 és 118 hrsz.-ú ingatlanok közötti szakaszán új légkábel, oszlop nem helyezhető el, ezen a szakaszon az új hálózat építése földbe helyezett kábellel történhet.

2. Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot (3529 Miskolc, Görgey u. 28. tel.: 46/560-170) és az örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-        Selyebi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2025. április 15-i keltű, SELKH/88-2/2025. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásai:

Selyebi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál a Magyar Telekom Nyrt. meghatalmazásából eljaró Nevitel Hungary Kft. (2440 Szászhalombatta, Csenterics S. tt. 3/37.) kérelmére indult, Sárközi András tervező által tervezett, Selyeb GPON lefedő hálózat építései engedélyezési eljárásában a NEVI-ÉM-0712022 munkaszámú engedélyezési tervdokumentációban foglaltakra tekintettel a létesítményhez a szakhatósági hozzájárulásomat megadom, a létesítmény az illetékességembe tartozó Selyeb Község Önkormányzat önkormányzati rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel.

A szakhatóság eljárása illetékmentes.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellenei fellebbezésben támadható meg.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

-          Selyeb Község Önkormányzatának 2024. január 8. napján kelt SELKH/5-2/2024. számú tulajdonosi és kezelői hozzájárulása;

-          Magyar Közút Nonprofit Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatóság 2024. február 12. napján kelt BAZ-449/2/2024. számú közútkezelői hozzájárulása;

-          Az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2024. október 17-én kelt, KOE-127-2-2024 iktatószámú elvi engedélye;

-          Az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. 2024. október 17-én kelt, KOE-127-3-2024 iktatószámú jogszerűségi nyilatkozata és tulajdonosi hozzájárulása;

-          Magyar Telekom Nyrt. 2025. március 14. napján kelt jogszerűségi nyilatkozata;

-          Magyar Telekom Nyrt. 2024. március 10. napján kelt tervjóváhagyó tárgyalási jegyzőkönyve;

-          Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságának 2024. március 27. napján kelt vagyonkezelői hozzájárulása.

-          A 906481693 azonosítószámú közműnyilatkozatokban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:

-        Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.

-        Magyar Telekom Nyrt.

-        MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.

-        Oláh & Társa Elektronikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 906481693 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve - csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata:

Az Építtető meghatalmazásából eljáró Kérelmező építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok – hiánypótlás teljesítését követően – megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

A Hatóság felhívja az Építtető figyelmét a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra, mely szerint: „a tervezett hálózat a védett ingatlanok előtti 93 hrsz.-ú közterület 111 és 118 hrsz.-ú ingatlanok közötti szakaszán új légkábel, oszlop nem helyezhető el, ezen a szakaszon az új hálózat építése földbe helyezett kábellel történhet”.

A Hatóság kéri, hogy erre fokozott figyelmet fordítson, továbbá tájékoztatja, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során szakhatóságként – mivel a szakhatóság állásfoglalását kikötéssel adta meg – a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya is bevonásra kerül.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

-        a tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,

-        a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,

-        az Építtető építési jogosultsága fennáll,

-        az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené.

-        az Építmény részben Magyar Telekom Nyrt. és MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő oszlopsor felhasználásával valósul meg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda CM/6838-9/2025. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Selyeb, GPON lefedő hálózat építése (munkaszám: NEVI-ÉM- 07/2022) tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § (11) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésének b) pontján, 59. § (1) bekezdésének a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. április 8. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) építtető részére, „Selyeb GPON lefedő hálózat” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 7 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, nem helyezkedik el barlang védőövezetében.

A tervezett létesítés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek további feltételek mellett megfelel, azok betartása esetén természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó dokumentáció az általános előírások mellett tartalmazza a szükséges hulladékgazdálkodási tervfejezetet, mely részletezi a tevékenység során keletkező hulladékok típusait és azok kezelési módját, tervezett műszaki leírásokat, helyszínrajzokkal kiegészítve.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az építési tevékenység során várhatóan keletkező építési-bontási hulladékot az előírások szerint tervezik kezelni és a kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint, engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni.

A benyújtott iratok alapján, előírásaim betartása mellett a „Selyeb GPON lefedő hálózat” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezése hulladékgazdálkodási, valamint természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (2) bekezdése értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra, a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében, a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Fentiek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 1. mellékletének 7. Hírközlési ügyek 3-4. pontja, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja által biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak szerint adtam tájékoztatást.

Kérem az engedélyező hatóságot, hogy döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint közölje a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztállyal.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. - CM/6838-10/2025. számon, 2025. április 8-án érkezett beadványában megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. - megbízásából eljáró Nevitel Hungary Kft. - 2440 Százhalombatta, Csenterics S. u. 3/37. - kérelme indult, a Selyeb GPON lefedő hálózat építési engedélyezési eljárás ügyében.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

„Selyeb település hálózat megépítése részben légkábel építési és részben földalatti kábelépítési technológia alkalmazásával történik.

A nyomvonal kialakításánál törekedtünk, a területen már korábban kiépült, meglévő infrastruktúra (támszerkezetek) maximális kihasználására.

Igénybe vett oszlopok száma:

-  Magyar Telekom oszlop: 63db

-  MVM ÉMÁSZ 0,4 kV-os oszlop: 11db

Selyeb településén található magánút a központi telep irányába. A Magyar Telekom megbízása alapján a telepet szintén szükséges csatlakozási ponttal lefedni. A telephez vezető út során keresztezzük Selyebi- Vadász-patakot. A tervezett hálózat irányított fúrással keresztezi Selyebi-Vadász-patakot.”

A tervezett létesítmény meglévő közműnyomvonalakat keresztez, illetve megközelít.

A tervezett nyomvonal országos közutat és önkormányzat kezelésében lévő utakat érint.

A kivitelezéssel érintett ingatlanok: Selyeb 04, 82, 117, 148, 167/2, 186, 190, 214, 260, 273, 277, 281 hrsz.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság É2024-0931-004/2024. sz. vagyonkezelői hozzájárulását előírásokkal megadta:

„A tervezett optikai kábel érinti Selyeb község külterületének 042 és belterületének 83 helyrajzi számú, kivett patak (vízügyi nyilvántartás szerint Seyebi-Vadász-patak) megnevezésű állami tulajdonú ingatlanát. Selyebi-Vadász-patak keresztezése:

A tervezett optikai kábel a közúti híd alvízi oldalánál keresztezi a Selyebi-Vadász-patakot a 6+270 sz. szelvényében irányított fúrással. A meder alatt az optikai kábelt 2x KPE 110 védőcsőbe helyezik el.”

Felhívtam a figyelmet arra, hogy a tervdokumentációban foglaltakon kívül bármilyen mértékű földmunka esetén az Selyeb 042 és 83 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan (Selyebi-Vadász-patak) hatóságomtól szakhatósági hozzájárulást, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól vagyonkezelői hozzájárulást kell kéni.

Hatóságom nyilvántartása szerint a kivitelezéssel érintett terület nem esik hatályos határozattal kijelölt védőterületre. A Vízügyi Geoinformatikai Portálon közzétett nagyvízi meder határ térkép alapján nem érint nagyvízi medret.

Az érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és az 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Sárközi András (felelős tervező) által tervezett 2025. 03. hóban kelt, NEVI-ÉM-07/2022 tervazonosítójú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,

• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,

• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,

• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,

• a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,

• a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,

• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,

• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,

• a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.

• valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

A szakhatósági eljárás, hatósági eljárás, vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott 9.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját az engedélyes hatóságom felé megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály:

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36. sz.) meghatalmazásából eljáró Nevitel Hungary Kft. (2440 Százhalombatta, Csenterics S. u. 3/37. sz.) által a „Selyeb GPON lefedő hálózat” építési engedélyezése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájához. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben a CM/6838-12/2025. számú végzésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. [továbbiakban: Ákr.] 55. §-ára tekintettel, és az Szhr. 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelemhez csatolt NEVI-ÉM-07/2022 munkaszámú engedélyezési tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a helyszín ismeretében megállapítottam, hogy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által vezetett, az örökségvédelemmel érintett ingatlanokról szóló közhiteles nyilvántartás [továbbiakban: IVO] szerint a 112/2 és 113 hrsz.-ú ingatlanon található az 1108 [3172] törzsszámú/azonosítójú, „Tiszta-kúria”, amelyet övezi a 046/2, 82, 84, 85, 86, 87, 93, 111, 114, 115, 116, 117, 118, 120 és 121/2 hrsz.-ú földrészleteket magába foglaló, 1108 [23106] azonosítójú „Tiszta-kúria ex-lege műemléki környezete” megnevezésű terület. A 117 hrsz.-ú földrészleten áll az 1109 [3171] törzsszámú/azonosítójú, „Nepomuki Szent János-szobor”, amelyet övez a 79, 80, 82, 93, 112/2 és a 118 hrsz.-ú földrészleteket magába foglaló, 1109 [23105] azonosítójú, „Nepomuki Szent János-szobor ex-lege műemléki környezete” megnevezésű terület.

Jelen eljárásban a területet érintő örökségvédelmi szakkérdést az Övr. 87. § (1) bekezdése szerint, az Övr. 89. § (2) bekezdésben foglalt szempontok alapján, a hivatkozott jogszabályi előírások figyelembe vételével vizsgáltam.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény [továbbiakban: Méptv.] 124. § (1) bekezdése értelmében műemléki területen a területet érintő beavatkozást a műemléki érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

A Méptv. 133. § (1)-(3) bekezdései szerint a műemléket és a műemlékvédelem sajátos helyszíneit érintő hatósági eljárásban a műemlékvédelmi szempontok érvényesülését vizsgálni kell. Műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a műemlék megőrzését, fenntartását biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét, mivel mint nemzeti emlék, hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható nemzeti eleme. Az örökségvédelmi hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett műemléki érték fennmaradását, anyagában való megmaradását, érvényesülését, méltó megjelenését, vagy műemléki értékeit veszélyezteti.

Az Övr. 89. § (2) bekezdése kimondja, hogy a műemléki környezetet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a műemlék érvényesülése, illetve a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló értékek megőrzése és hangsúlyos érvényesülése érdekében vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelménynek.

Az Övr.. 20. § (3) bekezdése értelmében a műemléki környezet esetében a műemléki területre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Övr. 56 § (4a) bekezdése szerint a műemléki helyreállítás vagy felújítás, restaurálás, jókarbantartás, üzemeltetés keretében, valamint a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti, műszaki megoldások alkalmazása során előnyben kell részesíteni a vezeték nélküli műszaki megoldásokat, egyéb szerelvények rejtett elhelyezését, amely nem eredményezheti a műemléki értékleltárba felvett elemek sérülését, megjelenésük hátrányos megváltozását, érvényesülésük csökkenését.

A tervezett műszaki tartalmat a hivatkozott jogszabályi előírások alapján áttekintve megállapítottam, hogy a nemzeti emléknek minősülő műemlék Tiszta-kúria (112/2 és 113 hrsz), valamint a Nepomuki Szent János-szobor (117 hrsz) előtti 93 helyrajzi számú közterületen a 111 és 118 helyrajzi számú ingatlanok közötti ex-lege műemléki környezeti területen a tervezett hálózat kiépítése a jelzett szakaszokon földbe helyezett kábellel történik.

Megállapítom, hogy a tervdokumentációban bemutatott tervezett állapot a műemléki környezeti terület megjelenésében kedvezőtlen változást nem eredményez, az örökségvédelmi szempontoknak a terv megfelel.

A földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a Kötv. 24. § határozza meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Fentiekre tekintettel az építési engedély megadásához kikötéssel hozzájárultam.

Döntésem a hivatkozott jogszabályokon alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 4. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII.23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Selyebi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hírközlési Hatóság) az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020.(XII.18.) NMHH rendelet 11. § szerinti engedélyezési eljárást folytat le. A Hírközlési Hatóság a CM/6838-13/2025. számú végzésével megkereste a Selyebi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, mint szakhatóságot, hogy nyilatkozzon abban a szakkérdésben, hogy a Selyeb GPON lefedő háIózat létesítmény a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

A szakhatósági megkereséshez mellékelten megküldött dokumentáció (NEVI-ÉM-07/2022) alapján megállapítottam, hogy a tervezett létesítmény az illetékességembe tartozó Selyeb Község Önkormányzat helyi önkormányzati rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelel.

Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapián eljáró szakhatóságok kijelöléséról szóló 531/2017.(XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Kormányrendelet 1. melléklet 7. pontja határozza meg. Illetékességemet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 15. § (1) bekezdése biztosítja.

Szakhatósági állasfoglalásom ellen a fellebbezési lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdése határozza meg.

Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról nem kellett rendelkeznem.

A szakhatósági állásfoglalás a Kormányrendelet 2. §-ában meghatározott ügyintézési határidon belül kiadásra került.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok – hiánypótlást követően – megfelelnek a Rendelet 11.-13. §-ában, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A Hatóság az engedélykérelem és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a törvényi vélelemnek megfelelően tárgyi Építmény tekintetében a meglévő fizikai infrastruktúra meglévő nyomvonalon megvalósuló felhasználásához nem volt szükséges az érintett ingatlanok magántulajdonosainak hozzájárulását megkérni.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás Ákr. 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-532 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az Ákr. 89. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (www.nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: Kormosné dr. Kriston Ildikó hatósági irodavezető-helyettes, Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2025. július 17.

A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.