„Nem minden illegális, ami káros” – fókuszban a digitális tartalmak hitelessége
Teltházas konferencián értekeztek a PPKE és az NMHH szakértői
„Közvetítés és a meggyőzés – a személyes és a digitális hitelesség ereje és dinamikái” címmel, a diákok rendkívüli érdeklődése mellett tartotta meg negyedik közös, évenkénti konferenciáját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE). A két intézmény médiatudományi szakértői ezúttal a sajtó és közösségi média közvetítő és befolyásoló hatásait vizsgálták, valamint azt, hogy miképpen alakul át a bizalom, a hitelesség és a meggyőzés ereje a személyes és a digitális kommunikáció határán.
Nyakas Levente rendezvénynyitó plenáris előadásában elmondta: kiemelten fontos megvizsgálni, milyen társadalmi hatással bír a média adott irányú szabályozása. Az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője hozzátette: ez a sajtó társadalomban betöltött demokratikus funkcióiból ered. Kiemelte: napjainkban az óriásplatformok társadalmi hatásai különösen meghatározók, de az új médiakörnyezetben a közérdekű célok másképpen érvényesíthetők, mint korábban a hagyományos tömegmédiumoknál. A szakértő emlékeztetett: egy felügyeleti szerv a klasszikus sajtóorgánumokat még számon tudta kérni hatósági eszközökkel, az újmédia világában azonban – a platformok globális jellegéből adódóan – már elengedhetetlen az államokon átívelő közösségi szabályozás. Emellett nagyon fontos a fogyasztók médiatudatosságának támogatása a hatósági eszköztáron túlmutató edukatív programokkal, kiadványokkal és más módszerekkel, amelyek fejlesztése iránt az NMHH is elkötelezett – hangsúlyozta Nyakas Levente.
Sorbán Kinga előadásában az online platformokra is kiható közösségi jogforrást, az audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet (AVMS) és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet (DSA) ismertette. Az NMHH Médiatudományi Intézetének szakértője rámutatott: az uniós szabályozásba ütköző jogellenes tartalmakat az AVSM és a DSA szerint is el kell távolítani, a káros vagy veszélyes, de nem feltétlenül illegális tartalmak esetén azonban elsősorban a soft-law eszközök kínálnak megoldást – így a felnőttek nethasználatát nem kell feleslegesen korlátozni. Ilyen eszköz például a videómegosztókon beállítható korhatárbesorolás és a szülői felügyeleti rendszerek – tette hozzá az NMHH szakértője.
Papp János Tamás előadásában rámutatott, hogy hazánkban is egyre nő az online platformok jelentősége a mindennapi tájékozódásban, miközben az online térben egyre elterjedtebb a mesterségesintelligencia-alapú tartalomkészítés, -keresés és -fogyasztás. Az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának kutatási szakértője elmondta: a tendencia nyomán a médiafogyasztók egyre kevésbé lehetnek biztosak abban, hogy az éppen eléjük táruló tartalom valós vagy MI által létrehozott. A kutató szerint – bár nagyon fontosak a hatékony jogi alapok – törvényi szabályozással önmagában nem lehet hatékonyan védekezni a jelenséggel szemben. Papp János Tamás szerint az újságírói szerepet kell újraértelmezni, vagyis vissza kell hozni az etikus újságírás alapjait. A hiteles újságírói munka ugyanis ki fog tűnni, a társadalom így ezen hírforrásokra jobban fog figyelni – mutatott rá a szakértő, hangsúlyozva, hogy a jog eszközei nem helyettesíthetik az ember erkölcsi felelősségét.
Nemere Péter prezentációjában arra figyelmeztetett, hogy a dezinformáció az online térben alááshatja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, növelheti a társadalmi feszültségeket, illetve erősítheti a véleménybuborékokban terjedő szélsőséges nézeteket is – különösen választási kampányok idején. Az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának kutatási és jogi szakértője hozzátette: az Európai Unió 2024-ben a jelenségre reflektálva ugyan szigorú feltételeket és átláthatósági követelményeket határozott meg a politikai hirdetésekkel szemben, a platformok a közösségi szabályozást annak bizonytalan megfogalmazásai miatt „teljesíthetetlennek” vélték. Ezek után a META és a Google például az idei évben egyszerűen megszüntette a politikai hirdetéseket a kontinensen, hogy biztosan megfeleljen a szigorított szabályozásnak – emlékeztetett az NMHH szakértője, majd hozzáfűzte: az csak a jövőbeli választási kampányokban derül ki, mennyiben érvényesül a platformok teljes tilalma a gyakorlatban.
A média értékközvetítő szerepét bemutatva – más neves szakértők mellett – előadott Radetzky András, a PPKE egyetemi docense és a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese is. A Goldmark Péter Károly-díjas szakértő prezentációjában kitért a Magyar Katolikus Rádió pre-evangelizációs küldetésére, amelyben a médium a közszolgálatiság étoszát és alapértékeit szem előtt tartva próbálja megszólítani azokat a hallgatókat is, akik – még – nem hívei az egyháznak. Ennek érdekében a műsorok rendszeresen foglalkoznak közéleti, kulturális, irodalmi, történelmi és más, közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel, arra is rávilágítva, hogy az egyház miképpen gondolkozik ezen dolgokról - tette hozzá a szakértő. Radetzky András ezután bemutatta a rádió egyes műsorainak tartalomelemzésére épülő kutatását is, amely kimutatásokkal alátámasztva igazolta: a Magyar Katolikus Rádió egyértelműen közszolgálatot, ezáltal értékközvetítést végez.
A konferencia előadásai között a főképpen diákokból álló hallgatóságnak időről időre lehetősége volt kérdezni a felszólalt szakemberektől. A szervezők nagy örömére a fiatalok rendre éltek is ezen lehetőségükkel, számos gondolatébresztő kérdéssel és újszerű szemlélettel gazdagítva az előadássorozatot.
Az NMHH fontos célja, hogy a jövőben is hiteles szakértői megszólalásokkal, adatalapú elemzésekkel és széleskörű tudományos együttműködésekkel segítse mindazokat, akik az új technológia formálta digitális világban is tudatosan szeretnének eligazodni. Nyakas Levente ennek kapcsán a rendezvény végén hangsúlyozta: nem az október 12-i szimpózium volt a két intézmény utolsó közös konferenciája.