A közösségi média használata gyakran szorongáshoz vezet: a felhasználókban aggodalom jelenik meg amiatt, hogy mások jobban élnek és sikeresebbek náluk, ez a folyamatos összehasonlítás pedig stresszt okoz – jelentette ki a „Nyomás alatt – Szorongásaink a valós és a virtuális térben” című konferencián Bodolay-Papp Zsófia. Az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának kutatási szakértője hozzátette: jellemző a félelem az online megítéléstől és a kimaradástól, valamint az üzenetküldéssel kapcsolatos szorongás is. Emiatt egyre több ember fordul a mesterséges intelligenciához lelki támogatásért, és sokan még pszichoterápia helyett is a ChatGPT-hez hasonló algoritmusoktól próbálnak segítséget kérni – fűzte hozzá Bodolay-Papp Zsófia. Elmondta: mára a szorongásra egész iparág épült, az interneten a legkülönbözőbb megoldásokat – vitaminok, stresszlevezető gyakorlatok, táplálékkiegészítők – kínálják, ezek azonban sokszor eredménytelenek, károsak, veszélyesek is lehetnek.

Brlázs Ágnes, a hatóság kutatási szakértője arról beszélt, hogy a nőkre és lányokra sokkal jellemzőbb a szorongó attitűd, mint a fiúkra és férfiakra. Kutatások szerint, ha a gyermekek, kamaszok sok időt töltenek a közösségi médiában, hajlamosabbak úgy érezni, hogy az életük unalmasabb, ők kevésbé boldogok, és irigylik mások életét – mondta el a szakértő. Hozzátette: ezen fiatalok ennek ellenére is jelen vannak a platformokon, mert félnek, hogy kirekesztetté válnak a kortárs közösségből. Hangsúlyozta: ahol alacsony a digitális készségek szintje, ott kiemelkedően magas az online bántalmazások aránya is.

Ferenczi Borbála addiktológiai konzultáns rámutatott: jelenleg mintegy 400 ezer gyermek nő fel olyan családban, ahol legalább egy szülő szenvedélybetegséggel küzd. Aki ilyen családban nevelkedik, az sokkal jobban kitett mindenféle szorongásnak – húzta alá a szakértő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érintettek többnyire akkor kérnek segítséget, és akkor jelennek meg a szociális ellátórendszerben, amikor már nagy a baj. Egy szenvedélybetegséggel küzdő családban állandó a bizalmatlanság és a kiszámíthatatlanság, nem lehet tudni, milyen állapotban van a szülő, illetve, hogy mire milyen érzelmi reakció érkezik – fogalmazott. Hozzátette: a szenvedélybetegséget sok szégyen és titok övezi, ezért a hozzátartozók nem tudnak és nem mernek segítséget kérni. Aki szerhasználat alatt áll, érzelmileg elérhetetlen – jelentette ki a szakértő, aki kiemelte azt is, hogy az aktív függőség minden esetben izolálja az érintettet és a családtagjait is.

Ficzere Andrea, a FOEA elnöke hangsúlyozta: ha valaki szorong, az sokszor önmaga számára sem nyilvánvaló, és nem látszik kívülről – de különösen igaz ez a gyermekeknél. Reményét fejezte ki, hogy a konferencia sokaknak segít abban, hogy saját bajaikat, fel nem térképezett érzéseiket felszínre hozzák.

Az NMHH fontos célja, hogy a jövőben is hiteles szakértői megszólalásokkal, adatalapú elemzésekkel és széleskörű tudományos együttműködésekkel segítse mindazokat, akik az új technológia formálta digitális világban is tudatosan szeretnének eligazodni. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója ennek kapcsán közölte: már negyedik alkalommal szervezték meg az alapítvánnyal közös konferenciát. Megjegyezte: a szorongás digitális és valós térben egyaránt jellemző, és reményei szerint mindkét esetben megoldást kínálhatnak a rendezvényen elhangzott előadások.