A felújított és most átadott diósdi Rádió- és Televíziómúzeumban tartott ünnepségen, megnyitották A telefonhírmondótól a műholdakig - a műsorszórás története Magyarországon című kiállítást, ahol az NMHH főigazgatója arról beszélt, hogy Diósd neve összefonódott a magyar rádiózás és televíziózás történetével. Az egykori rövidhullámú adóállomás falai most újra megteltek fényekkel, hanggal és sok-sok történettel.

Aranyosné dr. Börcs Janka kiemelte, a rádión nemcsak információkat és híreket lehet hallani, a rádió nemcsak fontos tudást közvetít, hanem érzelmeket, élményeket és sokszor reményt is sugároz az embereknek, és talán ezért is mondhatjuk azt, hogy olyan kommunikációs eszköz, amelynek "emberi arca van". Ez az a küldetés, amelynek a digitális korban is meg kell felelni.

A kiállítás interaktív módon, élményszerűen teszi kézzelfoghatóvá mindazon változásokat, amelyeken a műsorszórás világa keresztülment napjainkig, a detektoros rádiótól az űrtávközlésig, vagy a fekete-fehér televíziózástól a magas színvonalú műsorszórásig.

„Az NMHH mindig is támogatta az olyan kezdeményezéseket, amelyek nemcsak bemutatják a technikai fejlődést, hanem felkeltik a fiatalok kíváncsiságát, a tudásvágyat és a felfedezni vágyást is. Ez a kiállítás pontosan ilyen – mondta a főigazgató.

Árki Zsolt, a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. műszaki igazgatója felidézte, hogy Puskás Tivadar találmánya az 1881-es párizsi világkiállításon mutatkozott be, majd 1882-ben Budapesten egy operaelőadást, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját továbbították vezetékesen 12 készülékre. Ez a technológia már broadcasting volt, ahogy már akkor is nevezték.