A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a következő közhírré tétel útján történő tájékoztatást adja a tárgyban megnevezett elektronikus hírközlési építmény engedélyezési ügyében.

Közlemény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 89. § (4) bekezdése alapján a Hatóság tájékoztatja a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a tárgyi közigazgatási eljárásban a 2025. december 11. napján kelt, K/18711-23/2025. számú határozattal az építési engedélyt megadta, mely határozat – a hirdetményi úton történő közlését követően – 2026. január 15. napján véglegessé vált.

A döntés rendelkező része

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Brenner Miklós (4225 Debrecen, Kútvölgyi utca 17.; a továbbiakban: Kérelmező) által képviselt Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: Építtető) részére a Brenner Miklós (kamarai azonosító: 09-0477) tervező által készített, 21/2024-ép. számú kiviteli terv alapján a Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés megnevezésű elektronikus hírközlési építmény (a továbbiakban: Építmény) építésére, melynek címe, helyrajzi számai: Sajóecseg: 65/2, 413, 021, 057, 74, 76/2, 73/2, 05/16, 08/10, 025, 412, továbbá meglévő nyomvonalon Sajóecseg: 65/1, 037/12, 053/13, 053/14, 053/3, 053/4, 053/15, 053/16, 061/32, 037/7, az

építési engedélyt megadja,

az alábbi feltételek betartása mellett:

Ezen építési engedély a véglegessé válás napjától számított 3 évig hatályos. Az Építtető indokolt kérelme alapján, az építési engedély hatályát, a Hatóság egy esetben 1 évvel meghosszabbíthatja. Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni.

A kivitelezés megkezdése csak végleges építési engedély alapján történhet.

A kivitelezés csak az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére szolgáló, MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. (a továbbiakban: Hálózatüzemeltető) által rendelkezésre bocsátott tartószerkezetnek (a továbbiakban: fizikai infrastruktúra) az Építtető és a Hálózatüzemeltető megállapodása szerint, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítése érdekében történő alkalmassá tételét követően kezdhető meg. Az alkalmassá tétel előzőek szerinti elvégzésére – amennyiben a megállapodás eltérően nem rendelkezik – a hálózatüzemeltető köteles. Az alkalmassá tételhez szükséges átalakítási munkálatok időtartama a megállapodás megkötésétől számított 270 napot nem haladhatja meg.

Az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötöttépítési tevékenység végzéséről hírközlési e-naplót (a továbbiakban: e-napló) kell vezetni. Egy e-naplóban egy engedélyszámhoz tartozó építési tevékenység rögzíthető. Az e-napló készenlétbe helyezését, illetve megnyitását az Építtetőnek elektronikus úton (e-epites.hu) kezdeményeznie kell az üzemeltetésre kijelölt Lechner Nonprofit Kft.-nél. Az e-naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.

Az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. Az Építtető az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: e-közmű rendelet) hatálya alá tartozó közreműködőknek az építmény használatbavételéhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a Lechner Kft. által üzemeltetett e-közmű rendszeren keresztül köteles beszerezni. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze. Az építtető az eljárás meghatározott időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a fővállalkozó kivitelezőt és egyéb érdekelteket. A műszaki átadás-átvételi eljárásról elektronikus jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az e-főnaplóhoz mellékletként csatolni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 32. §-a alapján. A kivitelezői vagy felelős műszaki vezetői nyilatkozat kitöltését követően az e-naplót le kell zárni.

A Hatóság a hírközlési e-napló készenlétét haladéktalanul megszünteti, ha az e-főnaplót az építésügyi hatósági engedély hatálya alatt nem nyitják meg és az engedély hatályának hosszabbítását sem kérelmezik.

A kivitelezés során az Építtető köteles betartatni az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt, az érintett közművek és egyéb érdekelt szervek rögzített – a kiviteli tervekhez csatolt egyeztetési jegyzőkönyvekben szereplő – előírásait.

A kiviteli munkák végzése során az Építtetőnek a vonatkozó, érvényben lévő egyéb, az állékonyságra és a szilárdságra, a használati biztonságra, az élet és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaktól való eltérés esetén, a szabványossal legalább egyenértékű megoldásokat kell alkalmaznia.

Az Építtető köteles a jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott kiviteli tervet, az építés helyszínén tárolni, illetve az ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni.

Az Építtetőnek az elkészült építményt (hálózatot) az Építtető vagy az üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély számának feltüntetése) kell ellátnia.

Jelen engedély hatálya nem terjed ki a hálózathoz kapcsolódó berendezések, fejállomás, antenna és antennatartó szerkezet telepítésére.

Az engedély nem mentesíti az Építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Az Építtetőnek az építési munka befejezésétől számított 60 napon belül meg kell kérnie a megépült létesítmény használatbavételi engedélyét, az építmény használatbavételi engedély nélkül jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható.

Jelen építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.

Szakhatóságok állásfoglalásai

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály 2025. november 14.-i keltű, BO/28/01390-2/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 31.) Korm. rendelet (Szhr.) 4. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Övr.) 3. § (1) bekezdése a) pontja és a 87. § (1) bekezdése alapján – örökségvédelmi jogkörben eljárva – építési engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságként meghoztam az alábbi

szakhatósági állásfoglalást:

Az Övr. 88. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott követelmények és szempontok vizsgálata, valamint az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által a Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése tárgyában benyújtott kérelem és a mellékelt, Brenner Miklós tervező (kamarai azonosító: 09-0477) által készített 21/2024-ép. tervszámú engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálata alapján az építési engedély kiadásához az örökségvédelmi szakhatóság az alábbi előírásokkal hozzájárul:

• A 72 hrsz.-ú ingatlanon található műemlék református templom környezetében a 65/1 hrsz.-ú ingatlan területén, valamint a 70 hrsz.-ú közterületi szakasznak (Széchenyi I. utca) a 72 hrsz.-ú és a 73/4 hrsz.-ú ingatlanokkal érintkező részterületén légkábel hálózat nem helyezhető el sem meglévő, sem új oszlopokon. A hálózatfejlesztés földbe helyezett kábellel történhet.

Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben a kivitelezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot (3529 Miskolc, Görgey u. 28. tel.: 46/560-170) és az örökségvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály 2025. november 20.-i keltű, BO/51/05595-3/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása

I. A Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) részére, a „Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodája (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. november 12. napján érkezett, K/18711-13/2025. számú megkeresése, valamint az ahhoz csatolt 21/2024_ép tervszámú engedélyezési kiviteli terv, továbbá egyéb dokumentumok alapján

a szakhatósági hozzájárulást megadom.

II. Előírásaim:

• Az építési-bontási munkálatok során képződő hulladékokat (így különösen: építési-bontási hulladékok, a gépek és járművek karbantartási hulladékai, vegyes települési szilárd hulladék) a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével be kell sorolni és a keletkező hulladékokkal végzendő hulladékgazdálkodási tevékenységekről (gyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni, különös tekintettel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, így pl. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásaira.
• A kivitelezési tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos, azok kémiai hatásának és a mechanikai igénybevételnek ellenálló göngyölegben történő gyűjtéséről gondoskodni köteles mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
• A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a vonatkozó hatályos jogszabályban – az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet – előírt követelményeknek megfelelő gyűjtési lehetőséget kell biztosítani.
• Tilos a veszélyes hulladékot a települési, vagy az egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni!
• A kivitelezési tevékenység befejezését követően a tevékenység végzése során képződő hulladékokat teljes körűen el kell szállíttatni, át kell adni további kezelésre.
• A kivitelezési tevékenység végzése során képződő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanítására való átadása esetén vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell.
• A kivitelezési munkálatok során a keletkező hulladékok valamely komponensének mennyisége elérte a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket, úgy a ténylegesen keletkezett hulladékokról a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerint elkészített bontási hulladék nyilvántartó lapot és hulladékot kezelő szervezet átvételi igazolását (szállítólevél, „SZ” jegy, számla, stb.) be kell nyújtani.
• A használatbavételi engedélyezési eljárás folyamán benyújtandó dokumentációban szerepeltetni kell a tevékenység végzése során keletkezett hulladékok átadását igazoló bizonylatokat másolatban (pl. mérlegjegy, ill. számla, szállítójegy, kísérőjegy).

III. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került.

IV. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, a jelen állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály 2025. november 26-i keltű, 30404/7814-2/2025.ált. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:

I. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda –– 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – K/ K/18711-14/2025. számú megkeresése alapján, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – részére, a Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés építési engedély megadásához

szakhatósági hozzájárulásomat megadom.

II. Előírásaink:

1. Az építést a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni úgy, hogy a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag ne kerüljön.
2. A tevékenység során a környezetben csak a szükséges mértékű beavatkozás végezhető, a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag nem kerülhet.
3. A kivitelezés során biztosítani kell a területen összegyűlő csapadékvizek biztonságos és ártalommentes elvezetését.
4. A víziközművek keresztezése során az egyeztetési jegyzőkönyvben és az üzemeltetői állásfoglalásban megfogalmazott előírásokat szigorúan be kell tartani, a szolgáltatótól a szakfelügyeletet meg kell kérni.
5. Vízilétesítményt és tartozékaikat más nyomvonalas jellegű létesítménnyel megközelíteni úgy szabad, hogy állagukat, biztonságukat, valamint használatukat, karbantartásukat és üzemeltetésüket a megközelítő létesítmény ne veszélyeztesse, illetve ne akadályozza.
6. A vízilétesítmény más nyomvonalas létesítménnyel való keresztezésének helyét, illetve a párhuzamosan vezetett létesítmény megközelítő szakaszát meg kell jelölni, ha az egyéb módon nem látható.
7. Amennyiben a tevékenység végzése során olyan esemény történik, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletet veszélyezteti, arról és az elhárítása érdekében tett intézkedésről az hatóságomat azonnal tájékoztatni kell.
8. A vizek, vízi létesítmények keresztezésénél a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) kormányrendelet 1. mellékletében foglaltakat be kell tartani.
9. Felszíni vízfolyások, vízelvezetőárkok megközelítésénél, keresztezésénél ügyelni kell arra, hogy a vízfolyásba szennyezőanyag ne kerüljön.
10. A kivitelezést a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletben előírtak betartásával kell végezni.
11. Minden olyan jellegű havária jellegű eseményt, amely a felszíni és/vagy a felszínalatti vízkészletre veszélyforrást jelent, a kár megelőzését célzó azonnali beavatkozás megkezdése mellett soron kívül be kell jelenteni hatóságomnak és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak.
12. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Kormányrendeletben meghatározott, a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
13. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendeletben foglaltak alapján az ár-vízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 méteren, a mentett oldalon pedig 110 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), települési önkormányzat fenn-tartásában lévő másodrendű árvízvédelmi mű esetén a védelemvezető polgármester hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.
14. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendeletben foglaltak alapján a töltéskoronán és rézsűn, illetve a mentett és vízoldali védősávokban csak a töltéstartozékok és – szükség esetén – az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el.
15. A hatályos vízügyi és vízvédelmi jogszabályokat be kell tartani.
16. A használatbavételi engedélykérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát csatolni kell arról, hogy a beruházás az engedélyezett tervek alapján valósult meg!

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben az ÉMVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (folyó-, vízfolyások medrében vagy parti sávjában, árvízvédelmi töltés és fenntartási sávjában) bármilyen – a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő – földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

III. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a jelen állásfoglalás az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 2025. november 13.-i keltű, 15726-2/2025/h nyilvántartási számú szakhatósági állásfoglalása:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc Csabai kapu 17.) K/18711-15/2025. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) által kérelmezett Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

A beruházás megvalósításához

hozzájárulok.

Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2025. január 2.-i keltű, SE/1-2/2025. ügyiratszámú előzetes szakhatósági állásfoglalása:

Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjeként eljárva a Magyar Telekom Nyrt. (1013. Budapest Könyves Kálmán krt. 36. szám) megrendelő megbízásából, a Brenner Miklós távközlési magántervező (4225. Debrecen-Józsa, Kútvölgyi út 17.) által készített Sajóecseg területén létrejövő GPON optikai lefedő hálózat 21/2024 tervszámú terve alapján tervezett építés, sajóecsegi helyi természetvédelmi területet nem érint, a létesítmény, illetve tevékenység megfelel a helyi természetvédelmi követelményeknek.

A közművek nyilatkozatai az alábbiak szerint rendelkezésre állnak:

• ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt., 2025. október 31.-i keltű, KMECS/000796-2/2025. iktatószámú vagyonkezelői hozzájárulása,
• Magyar Közút Nonprofit Zrt., 2025. június 26.-i keltű, MK-31277/2025. számú tulajdonosi hozzájárulása és hasznosítási megállapodása,
• Magyar Telekom Nyrt., 2024. március 14.-i keltű, szám nélküli jogszerűségi nyilatkozata,
• Magyar Telekom Nyrt., 2025. június 18.-i keltű, szám nélküli tervjóváhagyó tárgyalásjegyzőkönyve,
• MÁV Pályaműködtetési Zrt., 2025. február 17.-i keltű, 5962-1/2025/PALYA iktatószámú vasútfejlesztési nyilatkozata,
• MÁV Pályaműködtetési Zrt., 2025. március 19.-i keltű, 5962-4/2025/PALYA iktatószámú vasútüzemeltetői hozzájárulása,
• MÁV Pályaműködtetési Zrt., 2025. június 2.-i keltű, 5962-6/2025/PALYA iktatószámú tulajdonosi hozzájárulása,
• MVM Émász Áramhálózati Kft., 2025. július 23.-i keltű, KTV/É/070/2025. hivatkozási számú elvi engedélye,
• MVM Émász Áramhálózati Kft., 2025. szeptember 26.-i keltű, szám nélküli jogszerűségi nyilatkozata,
• MVM Émász Áramhálózati Kft., 2025. szeptember 26.-i keltű, szám nélküli tulajdonosi nyilatkozata,
• Sajóecseg Község Önkormányzat Polgármester, 2025. január 2.-i keltű, SE/2/2025. ügyiratszámú tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulása,
• Sajóecseg Község Önkormányzat Polgármester, 2025. szeptember 15.-i keltű, SE2-6/2025. ügyiratszámú tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulása.
• A 989300047 azonosítószámú közműnyilatkozatban az alábbi közművek adták hozzájárulásukat:
  • D-Infrastruktúra Távközlési Kft.,
  • ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.,
  • FGSZ Földgázszállító Zrt.,
  • Invitech ICT Infrastructure Kft.,
  • Magyar Telekom Nyrt.,
  • MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.,
  • MÁV Magyar Államvasutak Zrt.,
  • MVM Émász Áramhálózati Kft.,
  • MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt.,
  • OLÁH & Társa Elektronikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
  • OPUS TIGÁZ Gázhálózati Zrt.

Az e-közmű rendszerben lefolytatott 989300047 azonosítószámú közmű-egyeztetés során meghívott szolgáltatók érintettségükről nyilatkoztak és feltételeiket megadták, melyben foglaltakat a kivitelezés során be kell tartani.

Az Építtető az építési engedélyben foglalt előírásoktól és kikötésektől, valamint az építési engedélyhez tartozó kiviteli tervektől – a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – csak a Hatóság előzetes engedélye alapján térhet el. Az eltérésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése esetén az Építtetőnek az egész építményre fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba az ügyintézővel előzetesen egyeztetett időpontban és helyszínen személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselő útján.

A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni 40 000 Ft, azaz negyvenezer forint másodfokú eljárási díjnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára történő befizetése, továbbá a másodfokú szakhatósági állásfoglalás illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának lerovása mellett. A fellebbezéshez az eljárási díj megfizetésére vonatkozó igazolást csatolni kell. A fellebbezést a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság bírálja el.

Az indokolás kivonata

Az Építtető képviseletében eljáró Kérelmező építési engedélykérelme alapján a tárgyi Építményre vonatkozó terveket és mellékleteit a Hatóság megvizsgálta. Megállapította, hogy azok hiánypótlás teljesítését követően megfelelnek az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak.

A Hatóság felhívja az Építtető figyelmét arra, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály 2025. november 14.-i keltű, BO/28/01390-2/2025. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat tartsa be.

Eljárás során a Hatóság megállapította, hogy:

• a Tervező tervezésre jogosult, felelősségi nyilatkozatát csatolta,
• a tervezői egyeztetések megtörténtek, az érintettek észrevételei érvényesülnek,
• az Építtető építési jogosultsága fennáll,
• az Építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené,
• az építmény részben MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. tulajdonában lévő oszlopsor felhasználásával valósul meg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (a továbbiakban: Eht.) 94. § (2a)-(2c) bekezdése szerinti megállapodással.

Az eljárás során a szakhatóságok bevonásra kerültek, kifogást nem emeltek, állásfoglalásukat a rendelkező részben foglaltak szerint megadták az alábbi indokolással:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály:

Az építtető Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.) a Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése tárgyában nyújtott be kérelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Irodájához. Az eljáró hatóság tárgyi ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 55. §-ára tekintettel, az Szhr. 1. melléklet 7. táblázat 18. pontja alapján az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte.

A kérelemhez csatolt tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítom, hogy a tervezett építési tevékenység érinti a 8827 törzsszámú (azonosító: 23027) Református templom ex-lege műemléki környezetét.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 124. § (1) bekezdése értelmében műemléki területen a területet érintő beavatkozást a műemléki érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

A Méptv. 133. § (1)-(3) bekezdései szerint a műemléket és a műemlékvédelem sajátos helyszíneit érintő hatósági eljárásban a műemlékvédelmi szempontok érvényesülését vizsgálni kell. Műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a műemlék megőrzését, fenntartását biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét, mivel mint nemzeti emlék, hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható nemzeti eleme. Az örökségvédelmi hatóság a tervezett tevékenység vagy beavatkozás elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha a tervezett beavatkozás a védett műemléki érték fennmaradását, anyagában való megmaradását, érvényesülését, méltó megjelenését, vagy műemléki értékeit veszélyezteti.

A tervezett műszaki tartalmat a hivatkozott jogszabályi előírások alapján áttekintve megállapítottam, hogy a műemléki védelem alatt álló református templom környezetében az új légkábel létesítése a műemlék látványát zavarja, érvényesülését kedvezőtlenül befolyásolja, ezért a rendelkező részben jelzett nyomvonalszakaszon új légkábel hálózat nem létesíthető sem új, sem meglévő oszlopsoron. A tervezett hálózat kiépítése a jelzett szakaszokon földbe helyezett kábellel történhet.

A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén történő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 24. § határozza meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba.

Fentiekre tekintettel az építési engedély megadásához – a rendelkező részben rögzített kikötéssel – hozzájárultam.

Döntésem a hivatkozott jogszabályokon alapul.

Az önálló jogorvoslatot az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályhelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.

A hivatal hatáskörét az Szhr. 4. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 7. pontja, az Övr. 87. § (1) bekezdése, illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 2025. július 28. napján beterjesztett kérelmére indult, 2025. november 12. napján kelt megkeresésében, a Magyar Telekom Nyrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36., KÜJ: 100170597) építtető részére, a „Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés” megnevezésű elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezési eljárásához szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a Főosztálytól.

Kérelmező a 14/2025. (VI. 19.) EM rendelet 6. melléklet 6. pontja által meghatározott 9 450,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezett létesítés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek további feltételek mellett megfelel, azok betartása esetén természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó dokumentáció az általános előírások mellett tartalmazza a szükséges hulladékgazdálkodási tervfejezetet, mely részletezi a tevékenység során keletkező hulladékok típusait és azok kezelési módját (Építési hulladék tervlap), tervezett műszaki leírásokat, helyszínrajzokkal kiegészítve.

A benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az építési tevékenység során várhatóan keletkező építési-bontási hulladékot az előírások szerint tervezik kezelni és a kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint, engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni.

A benyújtott iratok alapján, előírásaim betartása mellett a „Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés” elektronikus hírközlési építmény építési engedélyezése hulladékgazdálkodási, valamint természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (2) bekezdése értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra, a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az Ákr. 55. § (4) bekezdése értelmében, a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Fentiek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 1. mellékletének 7. Hírközlési ügyek 3-4. pontja, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Kormányrendelet 2 § (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja által biztosított jogkörömben, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bekezdésben foglaltak alapján adtam meg.

A jogorvoslati lehetőségről az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak szerint adtam tájékoztatást.

Kérem az engedélyező hatóságot, hogy döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint közölje a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztállyal.

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Tűzvédelmi, Iparbiztonsági, Vízügyi és Vízvédelmi Osztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda – 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. – K/18711-14/2025. számon, 2025. november 12-én érkezett beadványában megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás megadása céljából, a Magyar Telekom Nyrt. – 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36. – megbízásából eljáró Miskolc HÁLÉP 2000 Kft. – 3533 Miskolc Vasgyári u. 16. – kérelmére indult, a Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés építési engedélyezési eljárás ügyében.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján a területi vízvédelmi és vízügyi hatóság szakkérdése annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység és építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ill. a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e.

A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg:

„A Magyar Telekom Nyrt. Sajóecseg településen GPON optikai lefedőhálózat építését tervezi.

Sajóecseg településen teljes lefedettséget biztosító optikai hálózat tervezése elsősorban saját (MT) oszlopokon ill. bérelt áramszolgáltatói (MVM ÉMÁSZ) oszlopsoron valósul meg.

A lefedő hálózat ellátását a Széchenyi u.7. sz előtti meglévő Sz2 típusú alépítmény szekrényen áthaladó (Sajóbábony-Sajóecseg) viszonylatban élő Fve 4x12B kábel szabad szálkapacitását felhasználva tervezzük.

A településen két helyszínen keresztezi az új tervezett optikai lefedő hálózat a vasutat.

A Petőfi utca 1-5 számok között, mivel a meglévő oszlopsor magánterületen kerítésen belül található, ezért ezen a szakaszon új oszlopokat tervezünk a kerítéseken kívülre, de továbbra is részben magánterületen.

A Petőfi utca 30.-tól a vasút felé 2 oszlopközben optikai légkábelt építünk az erősáramú oszlopsoron, majd a vasútkeresztezéshez a pálya mindkét oldalán tervezünk egy-egy 8,0 m-es új távközlési oszlop elhelyezését 2-2 betonlábra. Ezen oszlopok között 7,5 m magasságban a pálya fölött feszítjük át az új optikai légkábelt. Innen a tervezett optikai légkábelhálózat a Vízmű felé a meglévő telekomos oszlopsoron haladunk.

Új alépítmény építése során szükséges kapubejáró, út- és csatorna keresztezések:

• A tervezett nyomvonal kapubejárókat, közutat és csatornát földalatti építéssel nem keresztez.
• A tervezett optikai hálózat meglévő közműnyomvonalakat keresztez, illetve megközelít.
• A tervezett nyomvonal országos közutat és önkormányzat kezelésében lévő utakat érint.”

A tervezett nyomvonal a Sajóecseg 05/16, 08/10, 021, 025, 037/7, 037/12, 053/3, 053/4, 053/13, 053/14, 053/15, 053/16, 057, 061/32, 65/1, 65/2, 73/2 74, 76/2, 412, 413 hrsz-ú ingatlanokat érinti.

A tervezett nyomvonal (légkábel) és tartóoszlopai által érintett Sajóecseg 053/14, 053/15, 053/16 hrsz-ú ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében helyezkednek el.

Hatóságom nyilvántartása szerint a kivitelezéssel érintett terület nem esik hatályos határozattal kijelölt védőterületre.

Az érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete és az 1:100000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül.

Felhívtam a figyelmet, hogy amennyiben az ÉMVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (folyó-, vízfolyások medrében vagy parti sávjában, árvízvédelmi töltés és fenntartási sávjában) bármilyen – a csatolt tervdokumentáció tartalmától eltérő – földmunka válik szükségessé, a kivitelezés megkezdése előtt a vízfolyás kezelőjétől hozzájárulást, hatóságomtól új szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

Az építési tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelel.

Szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben foglaltak szerint megadtam.

A csatolt, Brenner Miklós (felelős tervező) által tervezett 2025. június hóban kelt, 21/2024-ép. tervszámú engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy az engedélyezési eljárásában benyújtott kiviteli tervek a fenti szakkérdés követelményeit kielégítik, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme valamint a vizek lefolyására a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek előírásaim betartása esetén megfelelnek.

A II. pontban a fent részletezett szakkérdésekben tett előírásaim a következő jogszabályokon alapulnak:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv,
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,
• a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet,
• a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet,
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet,
• a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet.
• valamint az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet előírásai alapján tettem meg.

Szakhatósági állásfoglalásom a kérelemhez mellékelt tervekben foglaltakon alapul, azokkal együtt érvényes.

A szakhatósági eljárás, hatósági eljárás, vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. sz. mellékletének 3. pontjában meghatározott 9.000.- Ft igazgatási szolgáltatási díját az engedélyes hatóságom felé megfizette.

A szakhatósági állásfoglalást az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 7. táblázat 5. és 6. pontja alapján, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 55. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg.

Hatóságom hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8.pontja állapítja meg.

A jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 55. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határoztam meg.

Felhívom az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott döntését az Ákr. 85. § (1) bekezdése szerint küldje meg hatóságom részére.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miskolci Hatósági Iroda K/18711-15/2025. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Sajóecseg területén optikai GPON lefedőhálózat építése új építés tárgyában.

A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 1. § (1) bekezdésén, 3. § 11. pontján, 6. § (1) bekezdés b) pontján, 59. § (1) bekezdés a), d)-e) pontján alapszik.

A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 7. Hírközlési ügyek táblázat 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55. § (4) bekezdése tartalmazza.

Jelen szakhatósági döntést a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás 1. melléklet 6. függelék A) táblázat 15. sorában foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési és Térképészeti Hatósági Osztály vezetőjeként a miniszter nevében és megbízásából kiadmányozom.

Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

A Brenner Miklós távközlési magántervező (4225. Debrecen-Józsa, Kútvölgyi út 17.), abban a szakkérdésben kérte a nyilatkozatomat, hogy a Magyar Telekom Nyrt. mint építtető által becsatolt Sajóecseg GPON optikai lefedő hálózat kiviteli terve szerint tervezett építés megfelel-e az önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek.

A benyújtott tervekből megállapítottam, hogy az építés helyi védelem alatt álló területet nem érint.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 55.§ (4) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

Hatáskörömet az ügyben az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017(XII.29.) Kormányrendelet 1. melléklet 4. pont 43. alpontja állapítja meg.

Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó eljárási díj megfizetésre került.

A Hatóság az Eht. 10. § (2) bekezdése szerinti a 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti hatáskörében eljárva, a kérelmet, a benyújtott dokumentációt és a mellékleteket megvizsgálta és megállapította, hogy azok hiánypótlást követően megfelelnek a Rendelet 11-13. § szakaszban és 2. mellékletében, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló8/2012. (I. 26.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: NMHH rendelet), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak, melyek figyelembevételével az építési engedélyt megadta.

A kivitelezésre és az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 8. §-a és az Épkiv. tartalmazza.

Az Eht. 94. § (2a) bekezdése értelmében a hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy köteles a fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét elvégezni. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. A (2b) bekezdés alapján a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához való hozzájárulásról szóló megállapodás megkötését az elektronikus hírközlési szolgáltatónak (Építtetőnek) írásbeli ajánlattal kell kezdeményeznie a hálózatüzemeltetőnél. Az átalakítási munkálatok elvégzésének időtartamát a (2c) bekezdés állapítja meg. A megállapodás létrejöttére vonatkozó további rendelkezéseket a (2b)-(2g) bekezdések határozzák meg.

Az Eht. 94. § (4e) bekezdése értelmében a fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

Az Eht. 94. § (4f) bekezdése szerint a (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

A kivitelezés engedély nélküli megkezdésére, továbbá az engedélytől való eltérésre vonatkozó rendelkezések a Rendelet 13. § (7) bekezdésén és 14. §-án alapulnak.

A Hatóság tájékoztatja, hogy az NMHH rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató az Eht. 90. §-a, illetve a 107. §-a alapján közös eszközhasználatról arra jogosult szolgáltatóval megállapodást köt, e megállapodást, az Eht. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hatóságnak.

A közös eszközhasználatról megkötött megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül elektronikus úton a Hatóság elektronikus ügyintézési felületén elérhető elektronikus bejelentő lapok kitöltésével kell teljesíteni.

Az iratbetekintésről szóló tájékoztatás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdésén alapul.

A döntésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Hatósági Irodájánál (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.), ügyfélszolgálati időben (Hétfő: 8:00-12:00, Szerda: 13:00-16:00, Péntek: 8:00-12:00), a 46/555-520 telefonszámon előre egyeztetett időpontban lehet betekinteni.

A Hatóság az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetekben a döntés hirdetmény útján történő közlését vagy a döntés közhírré tételét alkalmazza.

Jelen közlemény megtalálható a Hatóság honlapján (nmhh.hu).

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Pap-Tóth Tamás hatósági irodavezető, Miskolcon, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

A közzététel dátuma: 2026. január 26.
A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap.