A dokumentumokban ezúttal is több módszertani hiányosság azonosítható. Továbbra is kérdésként merül fel, hogy a jelentések mennyiben adnak teret a médiaviszonyok sokoldalú értékelésének, miután több esetben csupán egy-egy szakértőt vagy szervezetet vontak be a jelentések összeállításába és a pontozásba, helyenként pedig nem ismerhetők meg az e folyamatban résztvevő személyek. Kritikával illethető továbbá, hogy a vizsgált kiadványok nem minden esetben tüntetik fel a felhasznált forrásaikat, illetve nem biztosítják az eltérő nézőpontok megjelenítését szolgáló, sokoldalú forrásfelhasználást.

Mindemellett a 2025-ös jelentésekben is tárgyi tévedések és szubjektív vélemények találhatók. A kiadványok ismételten megkérdőjelezik az NMHH, valamint a Médiatanács függetlenségét, annak ellenére, hogy a médiatörvény mindkét szerv függetlenségét biztosítja. Továbbá ezúttal is kritizálták a médiapluralizmus helyzetét, annak ellenére, hogy – miként arra az NMHH Médiapiaci Jelentése is utal – a legjelentősebb piaci szereplők között számos eltérő álláspontot megjelenítő médium található Magyarországon. A Médiapluralizmus Monitor aktuális jelentése pontatlanul mutatja be a digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendelet peren kívüli vitarendező testületekkel kapcsolatos elvárásait. A Riporterek Határok Nélkül, illetve a Safety of Journalists Platform szakmai hitelességét pedig rontja, hogy olyan országokkal vetik össze a magyarországi médiaviszonyokat, amelyeket ők maguk is jóval kedvezőtlenebbül ítélnek meg, esetükben súlyos, akár az újságírók szabadságát és testi épségét érintő visszaéléseket is említve.

Tekintettel arra, hogy a jelentések megállapításai, eredményei sokszor hivatkozási alapként szolgálnak a témában állást foglaló intézmények, szakemberek, közszereplők, valamint laikusok számára is, fontos, hogy a médiaszabadság egyes aspektusait illetően a nyilvánosság pontos tájékoztatást kaphasson, amelyhez az NMHH jelen értékelésével kíván hozzájárulni.