A Safety of Journalists Platform 2014-ben jött létre az Európa Tanács és különböző médiaszabadsággal foglalkozó szervezetek, így például az Article 19, a Riporterek Határok Nélkül és az International Press Institute együttműködéseként. A projekt keretében a médiaszabadságot érintő visszaéléseket monitorozzák és összegzik, az azonosított problémák kezelésére felszólítva az államokat. Emellett 2019 óta éves jelentéseket publikálnak. A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül 2002 óta adja ki World Press Freedom Index című jelentését, amelyben közel 180 államot értékelnek, pontoznak és állítanak rangsorba a sajtó- és médiaszabadság állapota alapján. A Civil Liberties Union for Europe a másik két szervezettel ellentétben nem közöl számszerű értékelést, ugyanakkor két jelentést is publikál, a Media Freedom Report és a Rule of Law Report című kiadványokat.

A vizsgált jelentéseket évek óta jellemző módszertani hiányosságok között ezúttal is említhető, hogy a Riporterek Határok Nélkül nem jelöli meg az értékelése alapjául szolgáló forrásokat, a Safety of Journalists Platform hivatkozásai döntően a partnerszervezetek saját dokumentumaira korlátozódnak, a Liberties esetében pedig egyoldalúság figyelhető meg a forráskezelésben. Kérdéseket vet fel a plurális értékeléssel kapcsolatban, hogy a Riporterek Határok Nélkül által történő pontozásban és szöveges értékelésben résztvevők személye nem ismert, a Safety of Journalists Platform csupán a tagszervezeteket jelöli meg készítőként, míg a Liberties egyetlen magyarországi partner közreműködését veszi igénybe. Kifogásolható továbbá, hogy a riportokban visszatérően jelennek meg alátámasztást nélkülöző, szubjektív vélemények. A Riporterek Határok Nélkül kapcsán aggályosnak mondható, hogy a Magyarországról szóló, szöveges értékelést tartalmazó adatlapot az idei évben mindeddig nem aktualizálták.

Az áttekintett médiaszabadság-jelentésekben több tárgyi tévedés és megalapozatlan állítás is azonosítható. Ilyen például az NMHH és a Médiatanács függetlenségének, illetve elfogulatlan hatósági tevékenységének bármiféle alátámasztást nélkülöző megkérdőjelezése, a gyűlöletkeltő online kommentek büntetőjogi szabályozásának félrevezető bemutatása vagy az a téves állítás, miszerint Magyarországon nincsenek „jelentős szabályozási korlátozások vagy biztosítékok” az online médiára vonatkozóan. A Safety of Journalists Platform szakmai megítélését rontja továbbá, hogy az általa jegyzett kiadvány a magyar médiaviszonyokat az oroszoroszági és törökországi helyzettel említi együtt, annak ellenére, hogy beszámolója szerint ezekben az államokban újságírókkal szembeni súlyos atrocitásokra került sor.

Az NMHH továbbra is támogatja, hogy szakmailag megalapozottan, az eltérő álláspontokat részrehajlás nélkül bemutatva értékeljék a médiaszabadság és a médiapluralizmus magyarországi helyzetét, ugyanakkor a vizsgált jelentésekkel kapcsolatban említett tartalmi és módszertani hiányosságok akadályozzák ezen elvárások teljesülését.