Bevezetés

A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.

Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás, illetőleg az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I. A. komponensének rádióit, azaz az országos és/vagy fővárosi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.

Az összefoglalóban közölt adatok a Megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.

Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok országosan a 15 éves és idősebb sokaságra értendők.

A mérés módszertana

A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, komplett lekérdezést/ kitöltött naplót tartalmazzák:

• Budapest: legalább 2.000 db,
• Megyei jogú városok és a 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15.500 db,
• Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4.000 db.

A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk. Az adatvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.

A minta súlyozását iterációs módszerrel végeztük szükség szerint egy-, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégeztük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90 százalékának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg az 6,0-t.

Hallgatottsági adatok

Országos napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2025. IV) (Reach N, ezer fő, N=8.253)

Jelen negyedéves mérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,7 míg hetente 7,5 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 70 százaléka napi szinten, míg 92 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Budapesti napi és heti hallgatottság negyedéves bontásban (2018. IV. – 2025. IV.) (Reach N, ezer fő, N=2.355)

Budapesten a 15 éves vagy annál idősebb lakosság közel 40 százaléka (923 ezer fő) naponta, míg 57 százaléka (1,3 millió fő) heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót.

A napi, illetve heti rendszerességgel rádiót hallgatók aránya a fővárosban kis mértékben eltér az országos napi és heti hallgatottság arányától.

Országos napi hallgatottság 2025. IV. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

Országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság körében – egy átlagos napot alapul véve – a Retro Rádió (1,9 millió fő) a leghallgatottabb rádió, melyet a Rádió 1 (1,6 millió fő),
a Kossuth Rádió (1 millió fő), majd a Petőfi Rádió (539 ezer fő) követ a sorban. Ezután következik a Dankó Rádió 340 ezer főnyi hallgatóval. A Best FM 232 ezer fő, a Sláger FM pedig 206 ezer napi követővel rendelkezik. Utánuk a Bartók Rádió következik 144 ezres, valamint a Hír FM 110 ezres napi hallgatótáborral. A Rock FM 69 ezer főhöz ér el napi szinten országosan.

Budapesti napi hallgatottság 2025. IV. negyedévében – toplista (Reach N, ezer fő)

A fővárosban az átlagos napi hallgatószám tekintetében vezető adó a Rádió 1 (342 ezer hallgató naponta), majd a Retro Rádió (263 ezer) és a Kossuth Rádió 142 ezer fős hallgatótáborral következik a sorban. A Sláger FM-et 97, a Rock FM-et 69, a Petőfi Rádiót 59 ezer fő hallgatja. A Bartók Rádió 31 ezres, a Best FM 28 ezer fős eléréssel rendelkezik. Az InfoRádió 25, a Dankó Rádió pedig 24 ezer embert ér el napi szinten a fővárosban.

Kereskedelmi rádiók országos napi hallgatottsága 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi rádiók rangsorát az országos Retro Rádió vezeti. A Rádió 1 csaknem kétszáz településen fogható a szűkebb, folyamatosan sztereó vételi lehetőségeket tartalmazó lista szerint is. Előbbi 1,9 millió fős, utóbbi pedig 1,6 millió körüli napi hallgatószámmal rendelkezik. A Best FM napi szinten 232 ezer hallgatót tudhat magáénak, a Sláger FM 206 ezer főt, a Rock FM pedig 69 ezer főt.

Közszolgálati rádiók országos napi hallgatottsága 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A négy vezető közszolgálati rádió között nincsenek nagyságrendi lefedettségbeli különbségek, eltérő napi hallgatótáborukat alapvetően az eltérő profiljuknak és műsorstruktúrájuknak tudhatjuk be.

A Kossuth Rádió hallgatótábora meghaladja a napi 1 millió főt, a Petőfi Rádió pedig az 530 ezer főt. A Dankó Rádió tábora 340 ezer fő körül alakul, a Bartók Rádióé pedig 144 ezer fő.

A Nemzetiségi rádiók és a Parlamenti Rádió esetében a közszolgálatiság önmagában való célkitűzés, és ebben a formájában sokkal előbbre való, mint a hallgatottsági mutatók üldözése; így nincs is igazán értelme érdemben interpretálni a számaikat ebben a kontextusban.

Közösségi rádiók országos napi hallgatottsága 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A közösségi rádiók körében a nagyobb, itt is ábrázolt hallgatottsági értékeket a fővárosi és a hálózatosként működő adók tudhatják magukénak; megkockáztathatjuk, hogy az élmezőny a lefedettség szempontjából is ezekből az adókból áll össze.

A közösségi rádiók hallgatottsági listáját a Hír FM (110 ezer fő) vezeti ebben a negyedéves periódusban, az InfoRádió (35 ezer fő), Jazzy (33 ezer fő) és a Klasszik Rádió (23 ezer fő) előtt. A radiocafét ebben a hullámban 16, a Spirit FM-et 12, a Manna FM-et pedig 11 ezren hallgatták. A Tilos Rádió 9 ezer fős napi hallgatótábort tudhat magáénak, míg a sort az Első Pesti Egyetemi Rádió zárja majdnem 100 fős hallgatottsággal.

Napi rádióhallgatási görbék 2025. IV. negyedévben

A következő ábrák helyes értelmezéséhez fontos tisztázni, hogy pontosan mit mutatnak be és milyen módon.

A napi rádióhallgatási görbék – a hétköznap/hétvége bontás kivételével, ahol épp e szempont szerint aggregált eredmények szerepelnek – az ún. „átlag napi” rádióhallgatási adatokat jelenítik meg.

Kereskedelmi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közszolgálati rádiók napi hallgatottsági görbéje 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéje 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók napi hallgatottsági görbéit hétköznap/szombat/vasárnap bontásban, óránkénti osztásközökkel közöljük, a tendenciák így jól kivehetőek az órán belüli kilengések nélkül.

A reggeli csúcsidőszak a kereskedelmi és a közszolgálati rádiók tekintetében sokkal markánsabb, mint a közösségi rádióknál. A déli hírek kiugró hallgatottsága a közszolgálati csatornákon jelentkezik, a kereskedelmi adóknál nem; de a délutáni visszaesés is az állami finanszírozású rádiókat érinti leginkább, a kereskedelmieket kevésbé, a közösségi rádiók pedig már-már stagnáló hallgatottságot produkálnak a délután folyamán egészen az esti visszaesésig, amikor a rádiók szerepe visszaszorul.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban hétköznap és hétvégén, 2025. IV. negyedévében (Reach N, ezer fő)

Hallgatók száma (Reach N, ezer fő) hétköznap és hétvégén

Elérési százalékok (Reach %) hétköznap és hétvégén

Az ábrán jól látható, hogy hétvégén az emberek később kelnek fel és kevesebben kapcsolják be a készüléket. Ugyanakkor a déli hírek hétvégén is kiemelkednek a hallgatottsági görbén.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban nemek szerint 2025. IV. negyedévében

Hallgatók száma (Reach N, ezer fő) nemek szerint

Elérési százalékok (Reach %) a férfiak és a nők körében

Az ábrán a napi rádióhallgatottsági görbe nemek szerinti bontása követhető. Az eltérések nem nagyok, főleg a délelőtti órákra jellemzők. Összességében megállapítható, hogy a rádiózás napi íve nagyon hasonló a férfiak és a nők körében.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban korcsoportok szerint 2025. IV. negyedévében

Hallgatók száma (Reach N, ezer fő) korcsoportok szerint

Elérési százalékok (Reach %) korcsoportok szerint

A rádióhallgatási görbék alapvetően párhuzamosak, a 15-17 évesek lefelé, a 60 év feletti korcsoportok felfelé térnek el a 18-39 évesek és a náluk nagyobb arányban rádiózó 40-59 évesek két-két korcsoportjának páronként együtt futó szálaitól. Azt sem mondhatjuk, hogy a különböző életkorúak máskor kezdenék a napjukat (pontosabban a napjuk rádióhallgatással töltött szakaszát); a görbék nagyjából egyszerre szöknek fel a hajnali órákban. Reggel 8 órakor „csúcshallgatás” figyelhető meg, ahogy ezután stagnálás vagy lassú csökkenés, ami csak az egész órás hírek idején törik meg. A déli hírek csúcsa után az egyre erőteljesebb süllyedés is közös.

A 15-17 évesek hallgatottsági görbéje az egyetlen, ami kilóg a sorból. Ez részint a csoporthoz tartozók alacsony mintabéli számából fakad: még egy olyan volumenű kutatásban is, mint az NMHH rádiós hallgatottságmérése, elég kis méretű mintarész fedi le a legfiatalabb életkori csoportot. Az említett csoportba tartozó fiatalok életritmusa és rádiózási szokásai alapvetően mások az idősebbekhez képest egészen onnantól, hogy a közös reggeli után (otthoni rádiózási lokális csúcsérték) kilépnek a lakásból és elmennek iskolába. Nem meglepő módon, a délelőtt során egészen kora délutánig, a rádióhallgatás nem tömeges tevékenysége a 15-17 éveseknek. A másik markánsan kimutatható hallgatási tendencia a reggeli csúcs után a délutáni-kora esti emelkedés körükben.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban településtípus szerint 2025. IV. negyedévében

Hallgatók száma (Reach N, ezer fő) településtípus szerint

Elérési százalékok (Reach %) településtípus szerint

A településtípus szerinti napi rádiózási görbék szintén hasonló ívet írnak le: a reggeli csúcsot egészórás farkasfogakkal tarkított enyhe süllyedés követi, majd a napi rádiózás „hattyúdala” a déli hírekkel veszi kezdetét, onnantól pedig – településtípusonként talán némileg eltérő ütemben, de – folyamatos lassú süllyedés jellemzi a rádióhallgatást.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban Esomar-státusz szerint 2025. IV. negyedévében

Hallgatók száma (Reach N, ezer fő) Esomar-státusz szerint

Elérési százalékok (Reach %) Esomar-státusz szerint

Az ESOMAR (The European Society for Opinion and Market Research, Európai Vélemény- és Piackutatók Társasága) egységes társadalmi státus-besorolása a főkereső (a háztartásban a legmagasabb jövedelemmel bíró személy) beosztása, iskolai végzettsége, vagy a háztartás tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltsége alapján állapítja meg a megkérdezettek társadalmi státusát. A besorolás módszertana, az alkalmazott változók és a klasszifikáció interpretálhatósága nyilvánvalóan képezhetik (és képezik is) vita tárgyát, de az ESOMAR státusbesorolás vitathatatlan előnye, hogy nemzetközileg egységes és nagyjából összehasonlítható kategóriarendszert alkot. A státuscsoportokat rendszerint a latin ábécé betűivel jelölik A-tól kezdve (legmagasabb státus) egészen E-ig; szokás továbbá a középosztályi kategóriákat is megkülönböztetni (C1 és C2).

Nos, ha az eddigi görbék nem tették volna egyértelművé, az ESOMAR státus szerinti csoportok rádióhallgatási diagramja mindenképp arról tanúskodik, hogy a rádió az utolsó tömegmédium: a rádióhallgatottsági görbék párhuzamosan alakulnak, legfeljebb számossági különbség van a csoportok között.

Napi hallgatottság negyedórás bontásban iskolai végzettség szerint 2025. IV. negyedévében

Hallgatók száma (Reach N, ezer fő) iskolai végzettség szerint

Elérési százalékok (Reach %) iskolai végzettség szerint

Az iskolai végzettség tekintetében a napi rádiózási görbék a reggeli csúcsot követően egész órás farkasfogakkal tarkított enyhe süllyedésbe kezdenek, majd a déli hírektől eltérő ütemű, de folyamatosan lassuló csökkenés jellemzi a rádióhallgatást. A görbék alapvetően párhuzamosak, az egyes csoportok rádióhallgatási szokásai csak minimálisan térnek el egymástól.

Budapesti rádiók hallgatottsági görbéje hétköznap, szombaton és vasárnap 2025. IV. negyedévében

A táblázatok jól szemléltetik, hogy a rádió meghatározó médium a napi rutinban a magyarok nagy tömegei számára:reggel ugrik meg a rádióhallgatók száma, 8 óra körül ér a csúcsra, a délelőtt folyamán lassan ereszkedik, majd a nap további részében tovább süllyed, hogy aztán a késő délutáni, esti órákban átadja helyét a televíziózásnak, majd az alvásnak. (A rádiózás és a televíziózás napi görbéit egymás mellé téve egyértelműen kirajzolódik ez a tendencia.) Érdekes lehetne az egyéb médiafogyasztási szokások napi alakulását együtt bemutatni a rádiózással: a közterületi hirdetésekkel való kontaktusok száma a reggeli és a délutáni utazásokkor tetőzik, míg az online tartalomfogyasztással jól kiegészítik egymást a hagyományos médiumok, egyelőre utóbbiak fogyasztásának görbéjét nem módosította érdemben az előbbiek megjelenése és mind nagyobb térnyerése.

A fenti táblázaton látható fővárosi tendenciák hasonlóképp érvényesülnek a különböző vidéki településeken.

Hallgatott rádiók száma

A hallgatott rádiók átlagos száma egy kissé absztraktabb mutató. A számértékek önmagukban nehezen interpretálhatók – egyfelől azért, mert törtszámokról van szó, így nem igazán értelmezhető 0,8-féle rádióadó; másrészt azért, mert ha túl is lépünk a rádióadók törtszámokból eredő elméleti „széttördelésén,” akkor is befolyásolja a megjelenített értékeket az a tény, hogy azok a teljes alapsokaságra vonatkoznak, tehát a rádiót nem hallgatók nulla darab rádióadóval szerepelve húzzák lefelé az átlagokat (így lehetséges, hogy akadnak célcsoportok, ahol a hallgatott rádiók átlagos száma egy alá süllyed). Éppen ezért a tendenciákra, illetve a célcsoportok közötti különbségekre érdemes figyelni a hallgatott rádiók száma esetében, legyen az napi vagy heti viszonylatban értelmezett rádiószám.

Napi statisztika

A táblázaton látható, hogy hétköznap a rádiózással töltött idő is hosszabb és a hallgatott rádiók száma is magasabb: nemcsak többet, hanem többfélét is rádióznak hétköznap a megkérdezettek. A nemek között nincs számottevő különbség a hallgatott rádiók számát tekintve. Életkor szerint fokozatos növekedés figyelhető meg, az idősebb korosztályok több adót hallgatnak, mint a fiatalabbak. Megyeszékhelyeken valamivel többféle rádiót hallgatnak, mint más településtípusokon.

Heti statisztika

A táblázat úgy interpretálható, hogy heti szinten egy adót hallgat egy átlag 15 éves vagy idősebb. A helyzet azonban nem pontosan ez: emlékezzünk vissza a korábbi, országos és budapesti rádióhallgatással foglalkozó fejezetben látott számokra. Nagyságrendileg naponta a népesség héttizede rádiózik, hetente legalább egyszer viszont tíz emberből kilencen rádióznak Magyarországon. Ebből az következik, hogy kevesebben vannak a nulla rádiót hallgatók, akik lefelé húzzák a hallgatott rádiók átlagos számát. Ez azt jelenti, hogy a magyar rádióhallgatók márkahűsége elég magas fokú a mérés tanúsága szerint, hiszen a kieső zérusok hatásával együtt is ritkán közelíti meg a kettőt a hetente átlagosan hallgatott rádiók száma.

A bontásokból nagyjából ugyanaz rajzolódik ki, mint a napi átlagos rádiószámok esetében: az egyre idősebb korcsoportokban egyre több rádióadó között oszlik meg a hallgatók figyelme. A napival megegyezően, a településtípus szerinti heti rádióválasztásnál a megyeszékhelyeken többféle adót hallgatnak, mint az ország egyéb területein.

Rádióhallgatással eltöltött idő

Napi rádióhallgatással eltöltött idő (perc) átlagban és a hét egyes napjain 2025. IV. negyedévében

A rádióhallgatással töltött idő átlagosan 3 óra. Ez igen magasnak mondható; annál is inkább, mivel az értékek tartalmazzák a nem rádiózók nullás adatait is, amelyek mind lefelé húzzák az átlagot. Ebből adódóan, ha leszűkítenénk a kört a rádióhallgatókra, akkor a hallgatási időtartam akár a négy órát is jócskán meghaladná.

Az adatok szerint a rádiózással töltött időtartam kevéssé függ a naptól, még hétköznap/hétvége viszonylatban figyelhetők meg csak kisebb eltérések.

Napi rádióhallgatással eltöltött idő (perc) a kereskedelmi rádióknál 2025. IV. negyedévében

Az alábbi táblázatokban a napi rádióhallgatással eltöltött idő figyelhető meg a kereskedelmi, a közszolálati és a közösségi rádiók körében, percben kifejezve. Az adatbázis tartalmazza azokat is, akik egyáltalán nem hallgatnak rádiót, ami jelentősen lehúzza az átlagos rádióhallgatási időt.

Kereskedelmi rádiók

Kereskedelmi rádiók alatt a következő rádiókat értjük: Best FM /Rádió M, Rádió 1, Retro Rádió, Sláger FM, Rock FM.

A férfiak és a nők között a napi kereskedelmi rádiók hallgatására fordított idő tekintetében nem figyelhető meg jelentős különbség. A legfiatalabbak rádióhallgatással töltött ideje jóval elmarad az idősebb korosztályokhoz képest. Településtípusok szempontjából a megyeszékhelyeken a legtöbb a hallgatással eltöltött idő. De a többi településtípuson is hasonló eredmények figyelhetőek meg.

Továbbra is a kereskedelmi rádióknál maradva, a szakmunkásképzőt végzettek hallgatnak a leghosszabb ideig kereskedelmi rádiókat, míg legrövidebb ideig az egyetemet, főiskolát végzettek hallgatnak profitorientált adót. Az iskolai végzettséggel összefüggésben az ESOMAR társadalmi státus-besorolás szerinti bontást tekintve a DE státusúak hallgatnak a legkevesebb ideig kereskedelmi rádiókat.

A régiókat tekintve pedig Észak-Magyarországon fordítanak a legtöbb időt a kereskedelmi rádiók hallgatására.

Közszolgálati rádiók

Közszolgálati rádiók alatt a következő csatornákat értjük: Bartók Rádió, Dankó Rádió, Duna World, Kossuth Rádió, Parlamenti Rádió, Petőfi Rádió, illetve a nemzetiségi rádiók.

A közszolgálati rádiók esetében nemek szerint kisebb eltérés figyelhető meg a férfiak javára. Életkor tekintetében markáns és tendenciózus a különbség: minél idősebb valaki, annál több időt tölt közszolgálati rádiók hallgatásával. A 70 évesnél idősebb korosztály naponta 217 percet hallgat közszolgálati rádiót. Településtípus tekintetében nem figyelhető meg nagyobb eltérés a rádióhallgatással eltöltött időben.

A közszolgálati rádiókat hallgatók közt szintén vegyes képet mutatott a végzettség szerinti bontás. Jelen hullámban a 8 általánost végzettek hallgatták a legtöbbet, és a középiskolát végzettek a legkevesebbet az ide besorolt rádiókat. A C1-es ESOMAR státuszúak töltenek a legtöbb időt, de a többi státuszúak is jelentős időt töltenek ezen rádiók hallgatásával.

Regionális bontásban a nyugat-dunántúli régió esetében mutatható ki a legmagasabb hallgatottsági arány.

Közösségi rádiók

Közösségi rádió hallgatásával alapvetően kevesebb időt töltenek a válaszadók, mint a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók hallgatásával. (Ez is arra vezethető vissza, hogy sokan nem hallgatják ezeket a rádiókat, tehát az alacsony elérés húzza le itt is az átlagot.)

Közösségi rádiók alatt a következő rádiókat értjük: Hír FM, Klasszik Rádió, Első Pesti Egyetemi Rádió, InfoRádió, Jazzy, Manna FM, Spirit FM és Tilos Rádió.

A férfiak és a nők között a napi kereskedelmi rádiók hallgatására fordított idő tekintetében nem figyelhető meg jelentős különbség. A kereskedelmi rádiókhoz hasonlóan a közösségi rádiók esetében is megfigyelhető, hogy a legfiatalabbak igen kevés időt töltenek az adott típusú rádió követésével.

Régiók szerint Közép-Magyarországon, iskolai végzettség szerint a középiskolát végzettek, ESOMAR státus szerint pedig az alacsonyabb státusúak hallgatták leginkább a közösségi rádiókat ebben a hullámban.

27. táblázat: A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő a férfiak és a nők esetében

Nem	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Férfi	170	181	93
Nő	157	145	94

28. táblázat: A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő korcsoportok szerint

Korcsoport	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
15–17 éves	77	117	35
18–29 éves	178	93	43
30–39 éves	143	119	71
40–49 éves	146	113	94
50–59 éves	171	138	119
60–69 éves	178	220	84
70+ éves	187	217	104

29. táblázat: A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő településtípus szerint

Településtípus	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Budapest	145	133	115
Vármegyeszékhely	174	168	51
Egyéb város	166	172	81
Község	165	162	73

30. táblázat: A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő végzettség szerint

Végzettség	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
8 általános	167	226	31
Szakmunkásképző	196	149	90
Középiskola	156	119	114
Főiskola, egyetem	140	131	92

31. táblázat: A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő Esomar-státusz szerint

Esomar-státusz	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
AB	145	139	102
C1	168	213	71
C2	167	177	89
DE	173	142	91

32. táblázat: A kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi rádiók hallgatásával eltöltött idő magyarországi régió szerint

KSH-régió	Kereskedelmi	Közszolgálati	Közösségi
Közép-Magyarország	158	142	105
Közép-Dunántúl	161	174	31
Nyugat-Dunántúl	171	189	93
Dél-Dunántúl	174	172	89
Észak-Magyarország	181	177	43
Észak-Alföld	156	130	62
Dél-Alföld	161	187	65

Médiaszolgáltatás típusa – az elemzésben szereplő rádiók csoportosítása

Közszolgálati rádiók (6)

• Bartók Rádió
• Dankó Rádió
• Kossuth Rádió
• nemzetiségi rádiók
• Parlamenti Rádió
• Petőfi Rádió

Közösségi rádiók (9)

• Első Pesti Egyetemi Rádió
• Inforádió
• Jazzy
• Hír FM
• Klasszik Rádió
• Manna FM
• radiocafé
• Spirit FM
• Tilos Rádió

Kereskedelmi rádiók (5)

• Best FM /Rádió M
• Rádió 1
• Retro Rádió
• Sláger FM
• Rock FM

Budapesti rádiók (12)

• Best FM /Rádió M
• Első Pesti Egyetemi Rádió
• Inforádió
• Jazzy
• Hír FM
• Klasszik Rádió
• Manna FM
• Rádió 1
• radiocafé
• Sláger FM
• Spirit FM
• Tilos Rádió

Zártak, ezért nem szerepelnek (7)

• Base FM
• Magyar Katolikus Rádió
• Mária Rádió
• Rádió Dikh
• Sola Rádió
• Nemzeti Sportrádió
• Trend FM