Iktatószám: K/4616-3/2026
Tárgy: hirdetmény eljárás megindulásáról 2024/041 tervszámú, Balatonhenye GPON hálózat építés II. ütem kiviteli terv

Hirdetmény

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 88. § (1) bekezdés c) pontjaalapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) értesíti a Tisztelt Ügyfeleket a 2024/041 tervszámú, Balatonhenye GPON hálózat építés II. ütem tárgyú építési engedélyezési eljárás megindulásáról.

A közzététel dátuma: 2026. 02. 19.

A döntés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 5. nap.

Az építési beruházás a 484/2017. (XII.28.) Korm. rendelet alapján kiemelt beruházásnak, a tárgyában folyó hatósági eljárás kiemelt jelenőségű ügynek minősül.

Az építési beruházás az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján kiemelt beruházásnak, a tárgyában folyó hatósági eljárás kiemelt jelenőségű ügynek minősül.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 196. § (1) bekezdése értelmében a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, az eljárásban közreműködő szakhatóságok részére kézbesítendő, valamint a katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi ipari célú és rendeltetésű építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásban hozott döntések kivételével – hirdetményi úton közli.

A hirdetményt a Hatóság a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 162. § (3) bekezdése szerint a honlapján helyezi el (nmhh.hu).
A Méptv. 196. § (2) bekezdése szerint a döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83. § (4b) bekezdése alapján az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az új fizikai infrastruktúra létesítését magában foglaló, építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. Az Eht. 83. § (4c) bekezdése szerint a (4b) bekezdésen túlmenően az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A fentiek mellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (1) bekezdése alapján az eljárásban ügyfélként részt vehet az, akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti.

Az Eht. 44. § (2) bekezdése alapján a Hatóság elsőfokú határozata ellen kizárólag azon – az eljárásról szabályszerűen értesített – ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

A gazdálkodó szervezetnek minősülő, elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél beadványait kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton – Cégkapun vagy NMHH Adatkapus regisztráció megléte esetén az NMHH Adatkapun keresztül – nyújthatja be a Hatósághoz. [Ákr. 26. § (1) bekezdés, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont.

A természetes személy ügyfél beadványait írásban, papír alapú dokumentumként (postai úton, az 1525 Budapest Pf. 75. postacímre), a Dáptv.-ben meghatározottak alapján elektronikus úton, az e-Papír szolgáltatás igénybevételével vagy személyesen (a Hatóság ügyfélszolgálati irodáiban - írásban vagy szóban) terjesztheti elő. A kapcsolattartás formáját a hatóság előbbi tájékoztatása alapján a természetes személy ügyfél választhatja meg. [Ákr. 26. § (1)-(3) bekezdés]

A Méptv.164. § (1) bekezdése értelmében a kérelemre indult építésügyi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő a kérelemnek vagy a bejelentésnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik.

Az eljárás ügyintézési határideje az Ákr. 50. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó az Eht.  31. § (1) bekezdése értelmében 60 nap, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 1/2026. (I. 30.) NMHH rendelet 13. § (10) bekezdésének alkalmazása esetén 15 nap.

Az Ákr. 50. § (5) bekezdése alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

A Hatóság, amennyiben az ügyintézési határidőt az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint túllépi, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet alapján megállapított igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 000 Ft-ot megfizet a kérelmező ügyfélnek.

Az eljárásba bevonandó szakhatóságok körét és ügyintézési határidejét az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg.

A Hatóság az Ákr. 26. § (1) bekezdése értelmében írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton (együtt: írásban) vagy személyesen, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

Az Ákr. 26. § (2) bekezdése szerint, ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet.

Az Ákr. 5. § (1) bekezdése alapján az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet, illetve az Ákr. 63. §-a alapján a Hatóság nyilatkozattételre hívhatja fel.

Az Ákr. 62. § (1) bekezdése szerint a Hatóság abban az esetben, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

A Hatóság az eljárás ideje alatt folyamatosan biztosítja a bizonyítékok megismerését és bizonyítási indítványok előterjesztésének lehetőségét.

Az ügyfél, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője Ákr. 33. §-ának szabályai szerint, a 34. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kivételekkel. betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíthet, vagy másolatot kérhet. Az iratbetekintési jogot mind személyesen, mind pedig elektronikus úton lehet gyakorolni a Hatóságnál előterjesztett kérelem útján.

Az elektronikus hírközlési építményt érintő építésügyi hatósági eljárásról információ az nmhh.hu honlapon található.

A Hatóság hatásköre a Méptv. 194. § (2) bekezdése alapján az Eht. 10. § (1) bekezdés 12. pontján és a (2) bekezdésén alapul.

Elektronikusan aláírt dokumentum.

Kiadmányozta: Simon Imre építésügyi csoportvezető, Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Sopronban (Soproni Hatósági Iroda), az elektronikus aláírás szerinti időpontban