A televíziókban közzétett új reklámszpotok (2025)

Bevezetés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének szerves részét képezi a médiatörvény betartásának rendszeres ellenőrzése a reklámok közzététele során. 2011 közepén a hatóság létrehozott egy reklámadatbázist, amelynek keretében tartalomelemzésnek veti alá a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat. Az adatfelvétel közel száz szempont alapján kerül elvégzésre, ami – a hatóság ismeretei szerint – egyedülálló hazánkban. A reklámszpotok alapadatain (bemutatás napja és időpontja, reklámszpot címe, reklámozó cég neve, hirdetés típusa, reklámozott termék-/szolgáltatás kategória szerinti besorolása) kívül olyan tartalmi jellegzetességek is rögzítésre kerülnek, mint például a kereskedelmi üzenet műfaja, célcsoportja, ábrázolásmódja, a reklámozott termék-/szolgáltatás vélelmezett ára, vagy egy reklámarc és szlogen feltűnése.

A hatóság elsődleges feladata a médiatörvényben foglalt szabályok betartásának ellenőrzése, a törvénysértő reklámok kiszűrése. Az új reklámok megjelenésére vonatkozó alapadatok a Nielsen Közönségmérés Kft. információiból kerülnek kibontásra. A következőkben a 2025. január 1. és december 31. között első alkalommal közzétett reklámszpotok legfontosabb jellemzői kerülnek bemutatásra.*1146*

A televíziók műsorkínálatában a vizsgált periódusban 5201-féle új reklámszpotot regisztrált az NMHH, melyek összesen 8.233.022 alkalommal kerültek adásba. Ez a teljes év során közreadott hirdetések (melyek között több mint 74.000 idegen nyelvű reklám is helyet kapott) 54,8 százalékát jelentette (1. táblázat).

A reklámszpotok adásba kerülésének száma havi bontásban

Az új reklámszpotok száma havi bontásban

Az első alkalommal bemutatott új reklámfilmek számát tekintve az év legerősebb hónapjainak október és november számított. (1. ábra) Ennek két fő oka van: egyrészt hagyományosan ekkor kezdődik el a karácsonyi szezon a kiskereskedelemben, másrészt az itthon is mind népszerűbbé váló Black Friday hatása a hirdetési piacon is megmutatkozik. Ugyanakkor a kereskedelmi akciók korábbra tolódása is észlelhető: 2014 óta minden esztendőben november volt a legerősebb hónap az új reklámfilmek számát tekintve. Idén – noha a november is élmezőnyben maradt – az október lépett a dobogó felső fokára. Az év tizenegyedik hónapjában elsőként adásba kerülő szpotok mintegy negyede (27,4%) kifejezetten a Black Friday-vel és/vagy a karácsonyi bevásárlással kapcsolatos akciót hirdetett.

Az új reklámszpotok megoszlása a hét napjai szerint

2025-ben - a korábban tapasztaltakhoz hasonlóan - hétfőkön mutatták be a legtöbb új hirdetést, az elsőként közzétett reklámszpotok bő harmada ezekre a napokra összpontosult (2. ábra). A hónapok első napjai szintén népszerűnek számítottak, az összes új reklámfilm ötödét ekkor szerkesztették adásba. Az év legerősebb napjának október 1-je bizonyult 129 friss szpottal.

Az elemzett televíziók összesített nézettsége

Hagyományosan az esti, 18-22 óra közötti műsorsáv számít a legnézettebb időszaknak (3. ábra)*1147*, s ekkor a legmagasabb a reklámok összesített megjelenésszáma is. Ugyanakkor az új reklámfilmek első sugárzási időpontja az esetek 87,5 százalékában hajnali 4 és reggel 8 óra közé esett, a legnépszerűbbnek számító 18-22 óra közötti idősávban a reklámok mindössze 5,52 százaléka került adásba első alkalommal. A jelenség valószínűsíthető magyarázata szerint a reklámkampányokkal kapcsolatos szerződésekben általában a kívánt elérésszámot határozzák meg, ezért kevésbé lényeges az első adásba kerülés időpontja. A szpotokat a későbbiekben a médiaszolgáltatók addig rotálják, amíg a megcélzott korcsoportokban el nem érik a kívánt kontaktusszámot.

A kiemelt figyelmi zónákban bemutatott új reklámszpotok aránya

A reklámblokkon belül megkülönböztethetünk alacsony és kiemelt figyelmi zónát. Kiemelt figyelmi zónának számít a blokk első és utolsó helye, mivel a néző ezekre emlékszik a legjobban, valamint ide tartoznak az egyetlen hirdetést közreadó ún. single spotok is. A közbülső szpotok az alacsonyabb figyelmi zónába sorolhatók, hiszen a „reklámkerülők” gyakran elkapcsolnak, ha hirdetésekkel találkoznak, esetleg el is hagyják a tévénézés helyszínét. A vizsgált időszak új reklámfilmjeinek 21,1 százalékát a kiemelt figyelmi zónákban szerkesztették adásba (4. ábra).

Csatornatípusok részesedése

A legtöbb új reklámszpotot az általános szórakoztató médiumokon mutatták be (5. ábra). A helyzet objektívebb megismerése érdekében a csatornánkénti átlag*1148* alapján számolt megoszlást vizsgáltuk, így kiszűrve a kategóriák eltérő elemszámából adódó torzítást. Ezen kalkuláció alapján az országos kereskedelmi csatornák játszották a legfontosabb szerepet az új szpotok bemutatásában (2. táblázat).

A médiaszolgáltatók besorolása a következőképpen történt:

• Általános szórakoztató: AMC, AXN, Comedy Central, Cool, Galaxy 4, Izaura TV, Jocky TV, MAX4, Prime, RTL Gold, RTL Három, RTL Kettő, RTL Otthon, Sorozat+, Sorozatklub, STORY4, Super TV2, TV2 Comedy, TV2 Klub, TV4, Viasat 2, Viasat 3, Viasat 6,
• Életmód: ATV Spirit (2025. május 1-ig), Life TV, Spektrum Home, TV Paprika, TV2 Séf,
• Film: Film Cafe, Film mánia, Film+, FILM4, Filmbox, Magyar Mozi TV, Mozi+, MoziKlub, Moziverzum, Paramount Network, Viasat Film,
• Hír: ATV, ATV Extra (2025. május 1-től), Hír TV,
• Ismeretterjesztő: Discovery Channel, History, ID (Investigation Discovery), National Geographic, National Geographic Wild, Ozone TV, Spektrum, TLC, Travel Channel, Viasat Explore, Viasat History,
• Közszolgálati: Duna, Duna World, M1, M2, M5,
• Országos kereskedelmi: TV2, RTL,
• Sport: Arena 4, Eurosport, M4 Sport HD, Match 4, Spíler 1 TV, Spíler 2 TV, Sport1, Sport2,
• Gyerek: Cartoon Network, Cartoonito, Disney Channel, JimJam, Kölyökklub, MINIMAX, Nick Junior, Nickelodeon, Nicktoons, TeenNick,
• Zene: DIKH TV, Muzsika TV, Sláger TV, Zenebutik.

Az új reklámszpotok megoszlása hossz alapján

A reklámszpotok hossza alapján 2025-ben is a húsz és a harminc másodperces hirdetések számítottak a legjellemzőbbnek (56,3%), s ezen belül is az előbbiekből regisztráltuk a legmagasabb esetszámot (33,63%) (6. ábra). A leghosszabb új reklámszpotok közül a dobogóra a „Superman” című film 180 másodperc hosszúságú ajánlója került. A második helyet (egyenként 120 másodperccel) a Szerencsejáték Zrt. egyik hirdetése és egy szpotként közreadott teleshopping ajánlat foglalta el.

Az új reklámfilmek megoszlása szektorok szerint

A reklámok tematikai összetétele megegyezett a korábbi években tapasztaltakkal. A hirdetések legnagyobb része két fő kategóriába volt sorolható: 60,6 százaléka szolgáltatást népszerűsített, míg minden harmadik reklámszpotban (35,8%) valamilyen termék került a középpontba. A többi kategória elenyésző arányban jelent meg, mindössze 3,7 százalékban népszerűsítettek a reklámok márkát, ingatlant, más csatorna műsorát vagy egyéb kategóriába nem besorolható terméket vagy szolgáltatást (pl. környezetvédelmet, streamingszolgáltatókat vagy sporteseményeket). Figyelemre méltó, hogy a szolgáltatáshalmaz közel háromnegyedét (71,6%) a kereskedelmi szektor reklámfilmjei tették ki. Az ilyen szpotok 47,8 százalékában ráadásul előfordult konkrét termék is, ezért ezek a hirdetések valamelyest mindkét fő kategóriának megfeleltethetők.

A reklámok szektor szerinti megoszlásában a kereskedelem dominált (44,4%) (7. ábra). A második legerősebbnek a gyógyhatású készítmények számítottak (15,2%), ezt követte a szabadidő- (7,2%) és az élelmiszerszektor (5,6%). Fontos azonban megjegyezni, hogy a kereskedelem hirdetéseinek 46,7 százaléka legalább egy konkrét élelmiszertermék említését is tartalmazta, így amennyiben ezeket a reklámfilmeket az élelmiszerszektorhoz sorolnánk, úgy az 26,3 százalékkal a második legmagasabb részesedéssel rendelkezne.

Az új reklámszpotok megoszlása célcsoportok szerint

A kiskorú célcsoportot elérni kívánó hirdetések részesedése a korábbi évekhez hasonlóan idén is alacsony volt (2,1%) (8. ábra). Ezen hirdetések 81,7 százaléka valamely gyermekcsatornán jelent meg, 82,7 százaléka pedig játékokat népszerűsített. A leggyakoribb reklámozó cégek a Mattel (21 megjelenés) és LEGO (14 megjelenés) voltak. A harmadik helyen a Modell & Hobby Kft. és a Spinmaster osztozott (10-10 megjelenés). Ezen hirdetések 63,3 százalékában előfordult kiskorú szereplő (míg az összes reklámot tekintve ez az arány csak 23%), a szpotok 9,2 százaléka élt a humor vagy irónia eszközével, a reklámfilmekben leggyakrabban megjelenő domináns szituáció pedig a játék-hobby volt (68,8%), ami az összes elsőként megjelenő szpot esetében mindössze 2,5 százalékot tett ki. Majdnem 20 százalékuk (19,3%) alkalmazott jingle-t, ritmust vagy jól megjegyezhető dallamot, noha ezek nem feltétlenül magához a reklámozott termékhez, sok esetben az azt forgalmazó céghez kapcsolódtak (pl. „Ha játék és internet, irány a Játéknet”). Kevesebb mint négy százalékukban (3,7%) reklámarc vagy sajátos embléma is feltűnt.

Noha az idősek létszáma és részaránya folyamatosan növekszik Magyarországon, az úgynevezett szeniormarketing egyelőre kezdeti fázisban jár a szakértők szerint. 2025-ben is egy százalék alatt maradt az időseket megszólító hirdetések aránya, ezek 71,8 százaléka gyógyhatású készítményeket vagy egészségügyi szolgáltatásokat népszerűsített, az esetek 18 százalékában továbbá a nyugdíjasoknak szóló élelmiszerutalvánnyal kapcsolatos speciális kedvezmények is feltűntek.

A kifejezetten a férfiakat vagy a nőket megcélzó hirdetések a teljes minta 6,5 százalékát tették ki, ami stagnálást mutat a korábbi években tapasztaltakkal. A háztartásokban a fogyasztói döntések többségét hagyományosan a nők hozzák, így a reklámok velük igyekeznek kommunikálni. Eredményeink szerint a nemeket célzó hirdetések 82 százaléka a hölgyek figyelmét kívánta felkelteni. Ezen reklámfilmek 41,2 százalékát a szépségápolás (ezen belül legtöbbet a hajápolás – főleg hajfestékek, samponok – és az illatszerek fordultak elő, többségében a Notino hirdetései voltak), 17,6 százalékát a szabadidő-, 14,7 százalékát a gyógyhatású készítmények, 10 százalékát a kereskedelem, 7,9 százalékát pedig a ruházati szektor biztosította. Míg a nőket leginkább az ősz hajszálaikon keresztül kívánták megszólítani a hirdetők, a férfiak esetében úgy tűnhet, számukra a testszag és a szőrzet okozza a legnagyobb nehézséget, legalábbis az őket targetáló hirdetések tanúsága szerint. A férfiakat célzó szpotok 34,4 százalékát a szépségápolás (főként szőrzetápoló termékek és izzadásgátlók), 23 százalékát a szabadidőszektor adta, de itt is megjelent a gyógyhatású készítmények 21,3, illetve a kereskedelem szektor 11,5 százalékkal.

Az új reklámszpotok megoszlása ábrázolásmód szerint

Az animációt vagy számítógépes grafikát kisebb-nagyobb mértékben alkalmazó reklámfilmek aránya kifejezetten magas volt 2025-ben (79,5%), ami újfent emelkedést mutat a megelőző évekhez képest (2023: 76,6%, 2024: 78,5%). Ennek egyik oka az MI térnyerése lehet. A magyar szabályozásban nincs olyan általános előírás, amely kötelezővé tenné a mesterséges intelligencia használatának jelzését, ugyanakkor a hazai önszabályozási elvek és az uniós átláthatósági követelmények alapján az MI alkalmazása nem vezethet megtévesztő kommunikációhoz.*1150* Az élőszereplős hirdetések aránya az előző esztendőhöz hasonlóan alakult (2024: 13,2%vs. 2025: 13,7%) (9. ábra).

A legelterjedtebb reklámfilmes ábrázolási módok és a hirdetések célcsoportjainak összefüggéseit a 3. táblázat demonstrálja.

A reklámozott termék vagy szolgáltatás ára célcsoport szerint

A kiskorúakat megszólító reklámok 89 százaléka használt animációs eszközt vagy önálló animációnak minősült. A kínált termék-szolgáltatás ára és a reklámfilm célcsoportja közötti összefüggéseket a 4. táblázat és a 10. ábra szemlélteti. A 18 év alattiakhoz szóló hirdetések 44 százaléka tízezer forintnál olcsóbb cikket propagált. A karácsony előtti időszakban – októbertől decemberig – megszaporodtak a kiskorúakat célzó, tízezer forintnál drágább termékek reklámjai is (73,6%), amik egytől egyig játékokat népszerűsítettek. Az ingyenes kategóriába sorolható hirdetések az idei évben is főként különféle rendezvényeket, internetes oldalakat, applikációkat próbáltak kívánatossá tenni.

Hírességek az új reklámszpotokban

A hirdetők előszeretettel alkalmaznak hírességeket a reklámfilmjeikben. Ennek alapvetően négy fő oka van: az ismertség, amely betölti a figyelemfelkeltés funkcióját; az erős hitelesítési potenciál, mivel egy celebritás mögé az emberek (valós vagy vélt) teljesítményt képzelnek; a celebek jelentős kommunikátori vonzóereje („ha valaki »amúgy« tetszik nekünk, akkor mi tetszeni akarunk neki, és ez többek között abban jelenik meg, hogy hagyjuk magunkat befolyásolni”); illetve „a celebek kaput nyitnak egy olyan világra, ahová a legtöbb ember szeretne bekerülni”.*1153* A közismert személyeket alkalmazó reklámszpotok aránya 7 százalékot tett ki 2025-ben (11. ábra). A korábbi periódusokhoz hasonlóan ezúttal is a film és a színház világa delegálta a legtöbb hírneves szereplőt (36,24%), de a média aktorai sem sokkal maradtak el (31,34%).

A képzeletbeli dobogó csúcsára a megelőző évekhez hasonlóan 2025-ben is Csonka András „Pici” és a Penny-reklámkampánya került (81-féle szpot, a vonatkozó szpotok 22,1%-a), a második helyet Sápi Vivien Rossmann-reklámkampánya foglalta el (35-féle szpot, 9,5%). A dobogó harmadik helyét Ganxsta Zolee és Stohl András közösen nyerte el a Nissan kampányával (15-féle szpot), noha ők nem csak párban, de külön-külön is megjelentek a reklámfilmekben. Emellett több esetben (5-féle szpot) csak narrátorként tűnt fel egyik vagy másik színész, így ezek – bár ugyanazon kampány részét képezik–, nem sorolhatók kifejezetten a hírességeket megjelenítő reklámok közé. Ganxsta Zolee önállóan további négyféle Nissan-szpotban képviselte a márkát, Stohl pedig az év második felében a Chery-autómárka hirdetéseiben jelent meg, összesen kilenc különféle reklámfilmben.

Összefüggés az ár és az igénybevétel gyakorisága között

Vizsgáltuk azt is, hogy az új reklámszpotokban népszerűsített termékek és szolgáltatások ára, illetve azok igénybevételének gyakorisága között milyen összefüggések mutathatók ki (12. ábra).*1154* A legnagyobb megjelenésszámmal (2101 eset) a havonta többször is megvásárolható termékek vagy szolgáltatások rendelkeztek. Az évente többször igénybe vehető, 1000-10.000 forint közötti árú cikkek tették ki a teljes minta 21,9 százalékát. E területen elsősorban a gyógyhatású készítmények (49,8%), a kereskedelem (12,1%) és a szabadidőszektor (11,3%) számított meghatározónak. A havonta többször igénybe vehető, ezer és tízezer forint közé eső anyagi ráfordítást igénylő termékek hirdetéseinek (1073 eset) körét a kereskedelem, azon belül is elsősorban a hiper- és szupermarketek reklámjai, a mindennapi bevásárlást ösztönző akciók dominálták (60,76%). A harmadik legnagyobb halmazt a havonta többször igénybe vehető, legolcsóbb termékeket vagy szolgáltatásokat propagáló hirdetések alkották (730 eset), ahol szintén meghatározó volt a kereskedelmi szektor jelenléte (62,7%).

A reklámozott cikkek ára

A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is az ezer és tízezer forint közötti ráfordítást igénylő cikkek reklámjai kerültek túlsúlyba (45,2%) (13. ábra). A minta közel kétharmadát (61,3%) olyan reklámok tették ki, melyeknek tárgya 10.000 forintnál nem került többe. A 100.000-1.000.000 forint közötti termékek (12,9%) 72 százalékát a kereskedelemi szektor adta, ezen belül főképpen a műszaki termékekkel foglalkozó áruházak vagy webshopok kínálata dominált.

A reklámok 17,8 százalékához kapcsolódott valamilyen garantált ajándék. Ebben a kategóriában nagyobb arányban fordultak elő drágább termékek, szolgáltatások, mint a teljes mintában. Az összes vonatkozó hirdetés 61 százaléka a kereskedelmi szektorhoz kötődött. A nyereménysorsolással kecsegtető reklámszpotok aránya mindössze 4,3 százalék volt 2025-ben. Ebben a kategóriában a tízezer forintnál olcsóbb termékek hirdetései domináltak (80,8%), ezen belül az összes vonatkozó hirdetés 41 százalékában 1000 forint alatti termék jelent meg. A sorsolást ígérő reklámfilmek legnagyobb arányban a kereskedelem- (54,5%), az élelmiszer- (16,1%) és a tömegtájékoztatás-szektorhoz kötődtek. A leggyakoribb nyeremények közé tartoztak a – jellemzően saját márkához kapcsolódó – utalványok, ajándékkártyák, emellett a pénznyeremények és az új autók voltak a legcsábítóbb jutalmak.

Hazai termékek reklámozása

Az első ízben adásba szerkesztett reklámszpotok között a termék, szolgáltatás hazai származását kihangsúlyozó hirdetések aránya 8,4 százalék volt, ami visszaesést mutat az előző évhez képest (2024: 9,7%) (14. ábra). A Nielsen 2017-es felmérése szerint „három magyar fogyasztó közül ketten (65%) mondták azt, hogy a márkák származási helye vásárlási döntéseiket jobban befolyásolja, mint kilenc másik szempont, amelyek közé tartozik például az ár, íz, funkció vagy csomagolás is” és „Magyarországon (…) a 21 százalékos európai átlaghoz képest jóval nagyobb, 26 százalék azok aránya, akiknek vásárlási döntéseiben lényeges szerepet játszik a nemzeti büszkeség”.*1155* A trendet az általunk mért adatok is visszaigazolták: bár az élelmiszerszektor mindössze 21 hirdetéssel képviseltette magát, de a legnagyobb arányban jelen lévő kereskedelemi szektorban főként (74%, 324 féle szpot) hazai eredetű élelmiszerterméket megnevező reklámok jelentek meg (Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Metro, Penny, Reál, Spar, Tesco). A hangsúlyozottan magyar eredetű termékeket vagy szolgáltatásokat népszerűsítő szpotok túlnyomó többsége szolgáltatást propagált, de ahogy a teljes mintában, itt is hangsúlyos volt a már említett kereskedelmi szektor. Több mint hat százalékban (6,6%) tűnt fel valamilyen híresség (legnagyobbrészt Csonka András a Penny reklámokban). A hirdetések összesen 18,3 százaléka kecsegtetett ajándékkal és/vagy nyereménysorsolással; s minden ötödik (18%) élt a humor vagy irónia eszközével; 34,6 százalékában pedig a reklámozott termék vagy szolgáltatás ára maximum ezer forintra rúgott.

Az újonnan közreadott reklámszpotok kapcsán azt is regisztráljuk, hogy a termék vagy szolgáltatás külföldi eredetét mennyire hangsúlyozza ki a hirdetés. Az első ízben adásba szerkesztett szpotok között ezek aránya 2025-ben 4,4 százalékot tett ki, ezen belül is a kereskedelem kapta a legnagyobb hangsúlyt (a vonatkozó hirdetések 36,1%-a). Az országok közül az idei évben is kiemelkedett Dánia (49-féle szpot) a skandináv életérzés említésével (Jysk-reklámszlogenje), majd Németország (47-féle szpot), legnagyobb arányban gyógyhatású készítményekkel (Dr. Theiss-, Dolgit-, Tebofortan-hirdetések), végül az Egyesült Államok zárta a sort (21-féle szpot) főleg filmajánlókkal és a KFC termékeivel.

A termékek divatos tulajdonságainak hangsúlyozása

A növényi alapú termékek piaca az utóbbi években robbanásszerű növekedést mutatott, amit a fogyasztói szokások változása, a fenntarthatóság iránti növekvő elköteleződés és az egészségtudatos életmódra való törekvés motivált.*1156* Ennek hatása az általunk mért adatokban is visszaköszönt: a reklámszpotok 3,4 százalékában emelték ki a termék és szolgáltatás valamely divatos tulajdonságát (15. ábra)*1157*, a vonatkozó hirdetések 51,1 százalékában jelent meg a „fenntartható termék” jelzés, és 34,1 százaléka propagált növényi eredetű vagy vegán terméket. A hirdetések 13,6 százaléka egyéb tulajdonságokat is kiemelt, mint például a glutén- vagy laktózmentességet, a környezetre gyakorolt hatást, illetve a természetes alapú összetevőket.

A környezetvédelem megjelenése a reklámokban

Az első ízben adásba szerkesztett reklámok 4,2 százalékában jelent meg a környezetvédelem ügye (16. ábra). Az ide sorolható szpotok 23,85 százalékában a hirdetés fő üzenete a környezet védelme volt, a téma leggyakrabban a tömegtájékoztatás- (30,77%), a közlekedés- (19,23%) és a háztartásicikk-szektorban (11,54%) tűnt fel. A vonatkozó reklámszpotok 61 százalékánál bár nem képezte a hirdetés fő üzenetét a környezetvédelem, de azért közvetetten megjelent, például az energiahatékonyság vagy a csomagoláson lévő jelzések formájában, míg a hirdetések 15,14 százalékában indirekt módon öltött testet – azaz valamilyen külsőség vagy körülmény utalt a környezettudatosságra (pl. hazai terméknél nincs szállítási környezetszennyezés).

Alkalmazás vagy weboldal ajánlása

Az okostelefonok térnyerését jelzi, hogy az első alkalommal adásba került reklámszpotok majd’ 60 százalékában megjelent valamilyen applikáció vagy weboldal (57,7%) ajánlása. Az ehhez tartozó hirdetések kb. harmadában nyereményjátékot vagy további kedvezményt kínáltak.

Tegeződés versus magázódás a hirdetésekben

Az elmúlt években terjed a tegeződés*1158* a személyközi kommunikációban, ami az általunk vizsgált hirdetéseknél is kiütközött. A premier reklámok közel kétharmada (59,24%) a bizalmasabb, tegeződő formát választotta (17. ábra). A nézőket tegező hirdetések elsősorban a kereskedelemi szektorhoz kapcsolódtak (48,2%), és főleg az élelmiszerüzletek, műszaki áruházak választották ezt a megszólítási formát. A képzeletbeli dobogó első három helyét a Spar/Interspar (14%), a Media Markt (10,4%) és az Alza, illetve a Penny (9,3-9,3%) hirdetései foglalták el.

A nézőket magázódva megszólító hirdetések elsősorban a gyógyhatású készítmények (37,9%) és a kereskedelem (32,9%) szektorban voltak jellemzők, az utóbbinál kiemelkedtek az élelmiszerkereskedelem reklámjai.

Összefoglalás

2025-ben 5201 új reklámszpotot regisztrált az NMHH 82 televízió műsorkínálatában, amely érték 7,7 százalékkal maradt el a megelőző év eredményétől (2024: 5605 új reklámszpot). A reklámozás volumene az év második felében volt erőteljesebb, októberben és novemberben mérte a hatóság a legmagasabb értékeket. A hirdetések 35,8 százalékában termékeket, 60,6 százalékában pedig szolgáltatásokat népszerűsítettek. A leggyakoribb hirdetőnek a kereskedelem- és a gyógyhatásúkészítmény-szektor számított (44,4%, illetve 15,2%). A kifejezetten kiskorúakat megcélzó hirdetések aránya 2,1 százalékot tett ki. A hangsúlyozottan hazai származású termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámszpotok – a korábbi évekhez hasonlóan – alacsony mértékben képviseltették magukat (8,4%).