Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata, 2025 – üzleti felmérés

Letölthető dokumentumok

Összefoglaló – A kutatás fő megállapításai

• Némileg visszaestek a vállalkozások valamint a kormányzati és non profit szektor távközlési költései 2025-ben. Az 5–249 fős cégek esetében a teljes távközlési piac értéke éves szinten 104 Mrd forint, mely egy 12%-os csökkenést jelent a tavalyi évben mért 118 Mrd-hoz képest.
• Bár továbbra is a mobil hang- és internetszolgáltatás a legjelentősebb szereppel bíró szolgáltatások, a helyhez kötött telefon jelentősége viszont csökkent idén a távközlési büdzsében.
• Bár a Telekom tavalyhoz képest veszített a piaci súlyából a 250 fő alatti vállalkozások körében (2024-ben: 73% vs. 2025-ben: 63%) még így is a Telekom a legnagyobb részesedéssel bíró szolgáltató. A Yettel és a Digi szintén visszaesést mutatott, ellentétben a One-nal, mely növekedett (méghozzá szolgáltatói kötődés szempontjából nagyobb mértékben, mint a havi költés alapú piacrészesedés összehasonlításkor). Az egyéb szolgáltatók szerepe a helyhez kötött internet, a nagyképernyős mobilinternet és a helyhez kötött telefon esetén erősödött a 250 fő alatti cégek esetén.
• Továbbra is teljeskörűnek mondható a mobiltelefon üzleti célú felhasználása. Mobilszolgáltatáshoz kapcsolt internetszolgáltatás tekintetében közel megduplázódott a (belföldön) korlátlan csomag használata az előfizetéshez (mely jelentős előrelépés a 2024-ben leginkább jellemző 1-5 Gbyte-os csomagokhoz képest).
• Nagyképernyős mobilinternet terén a nagyvállalati szektorban 6 százalékpontos csökkenés történt idén, tavalyhoz képest. Ezen a piacon (is) a legnagyobb szolgáltató a Telekom – minél nagyobb a vizsgált cég mérete, annál inkább jellemző, hogy a Telekomot használja erre a célra.
• Helyhez kötött internet tekintetében teljeskörűnek mondható a piaci lefedettség. Az elavult technológiákat dinamikusan felváltja az optikai hálózat, valamint idén előre tört a vezeték nélküli helyhez kötött megoldás is. Továbbra sem jellemző a szolgáltatóváltás a helyhez kötött internet piacán. A vállalkozások több, mint kétharmada (mely a 2024-ben mért értéknél ugyan 25%-al kevesebb) megfizetné a vezetékes internet szolgáltatásért a magasabb árat is a szolgáltatójának.
• Helyhez kötött telefon használatában csökkenés volt tapasztalható a tavalyi évhez képest – a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében 13 százalékpontos, míg a nagyvállalatok esetében 24 százalékpontos csökkenés történt a helyhez kötött telefon használatában.
• Valamelyest csökkent a bundling igénybevételének az aránya is – míg 2024-ben az 5–249 főt foglalkoztató cégek 67%-a, 2025-ben már csak 61%-a vásárolt csomagban távközlési szolgáltatást.
• A digitalizáció folyamatos előrehaladtával és fokozódásával egyidejűleg mára teljeskörűnek mondható az email üzleti célú használata, az online bankolás, és az online történő ügyintézés.
• Az online szolgáltatásokra szánt összegek emelkedést mutattak az előző évhez képest – a 2024-es havi kb. 100 ezer forintról idénre 120 ezer forintra nőtt az 5–249 fős vállalkozások átlagos havi költése. Folytatódott az online számlázó szoftverek népszerűsödése, 6 százalékpontos növekedést mutatva 2024-hez képest a 250 fő alatti cégek körében.
• A Messenger visszanyerte a korábbi (2023-as) használati szintjét, a tavalyi csökkenését követően.
• Több mint kétszeresére nőtt a Google Meet szolgáltatásainak használata tavaly óta.
• A Microsoft Teams igénybevétele a cégek méretével arányosan növekszik – leginkább a nagyvállalatok körében népszerű.
• Az IoT megoldások penetrációja továbbra is alacsony – mindössze 6%-a használja a megkérdezett vállalatoknak.
• A mesterséges intelligencia (AI/MI) használata növekedést mutatott a tavalyi évhez képest. Egyes szegmensekben a használat megduplázódott 2024-hez képest. A legnépszerűbb MI alkalmazás vitathatatlanul a ChatGPT (79%), melyet ötször annyian használnak, mint a második helyen álló Gemini-t.

Rövidítések

A jelentésben használt rövidítések:

HK telefon

helyhez kötött, vezetékes (azaz nem mobil) telefonszolgáltatás

HK internet

helyhez kötött, azaz vezetékes vagy vezeték nélküli, de területileg korlátozottan használható internetszolgáltatás

M2M

gépek egymás közötti, emberi beavatkozás nélküli, automatikus kommunikációját szolgáló mobilinternet-szolgáltatás (machine to machine)

SSI

kisképernyős, azaz mobiltelefonos mobilinternet, olyan mobilinternet szolgáltatás, amihez mobil hanghívás-szolgáltatás kapcsolódik (small screen internet)

LSI

nagyképernyős, azaz jellemzően laptoppal használt mobilinternet; olyan mobilinternet szolgáltatás, amihez mobil hangszolgáltatás nem kapcsolódik (large screen internet)

Adatátviteli szolgáltatás

elyhez kötött hálózati végpontok közötti adatkommunikáció bérelt, saját vagy virtuális magánhálózaton (VPN) (a nyilvános internet és a telefonszolgáltatás nem tartozik ide)

VPN

a nyilvános internethálózatra épített virtuális magánhálózaton megvalósuló szolgáltatás (virtual private network)

AI/MI

mesterséges intelligencia, azaz olyan gépi megoldás, amely a rendelkezésére álló adatok alapján és a korábbi tapasztalatokból tanulva önállóan is képes döntéseket hozni (artificial intelligence)

IOT

olyan megoldás, amely automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül gyűjt, feldolgoz, vagy cserél adatokat az internethálózaton keresztül (internet of things)

NP+GOV

non profit és költségvetési szervezetek

Üzleti költés a teljes piacon

Havi teljes költések 2025-ben a teljes piacon*1181*

Az 5–249 fős vállalkozói szektor távközlési költségeinek nagyobb hányadát az 5–19 fő alkalmazotti létszámú vállalkozások viselik.

Az 5–249 fős vállalkozói szektorban költségalapon a legnagyobb részpiacot az előző évekhez hasonlóan a mobil hang és az ehhez kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatás jelenti.

Költségalapú részpiacok arányai, 5–249 fős vállalkozások

A piac legnagyobb szelete továbbra is a mobil hang és mobilinternet szolgáltatásért fizetett összeg. A mobil hang- és internetszolgáltatás súlya enyhén csökkent, míg a helyhez kötött internet súlya enyhén nőtt a tavalyi évhez képest.

A használt szolgáltatások, 5–249 fős vállalkozások

Az előző évhez képest a helyhez kötött telefon és az adatátvitel esetében visszaesés tapasztalható használat tekintetében, míg a helyhez kötött internet esetében pedig növekedés tapasztalható.

A távközlési piac mérete

Az 5–249 fős vállalkozások esetén nagyobb mértékű visszaesés volt tapasztalható a távközlési célú költéseikben 2024 hez képest. A 2025 ben becsült költések inkább a 2023 ban mért értékekhez kerültek közelebb.

Az 5 249 főt foglalkoztató vállalatok között is a mobiltelefon területe esett a legnagyobbat az éves költést vizsgálva.

Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozói szektor szinten is csökkenés tapasztalható az előző évhez képest, aminek leginkább a középvállalatok (50–249 fő) esetén tapasztalt visszaesés magyaráz.

Szolgáltatói részesedések a teljes piacon

A 2024-es évben a nem lakossági elektronikus hírközlési piac költéseiben történt drasztikus növekedést követően 2025-ben számottevő visszaesés történt a vállalkozások, valamint a kormányzati és non profit szektor becsült távközlési költéseiben.

Az 5–249 fős vállalkozások szegmensében a távközlési piac mérete a 2024. évi havi 9.9 Mrd forintról 2025-ben havi 8.7 Mrd forintra csökkent. Ez éves szinten 103.8 Mrd forintot jelent, mely 12.3%-os visszaesést jelent a tavalyi évhez (118.4 Mrd) képest.

A távközlési kiadások legnagyobb hányadát, 39%-át, továbbra is az 5-9 fős mikrovállalkozások viselik (az 5–249 fős vállalkozások kiadásain belül).

A részpiacok közül továbbra is a mobil hang és az ehhez kapcsolódó mobilinternet szolgáltatás a legnagyobb részpiac.

Az 5–249 fős vállalkozások körében a helyhez kötött telefon és az adatátvitel esetében visszaesés látható használatban.

A helyhez kötött internet jelentősége viszont nőtt használatban, és a távközlési büdzsében levő súlyát tekintve is (15%-ról 21%-ra).

Telekom továbbra is a legjelentősebb szolgáltató az 5–249 fős vállalkozói szegmensben. A cégek kétharmada kapcsolatban áll a Telekommal. Továbbra is a One és a Yettel a másik két jelentős ügyfélkörrel rendelkező szolgáltató.

A 5–249 fős vállalkozások körében a telekommunikációs szolgáltatók részesedése tekintetében a Telekom, Yettel és a Digi visszaesett, míg a One növekedett az előző évhez képest. A kisebb szolgáltatók aránya is némileg visszaesett.

Az 5–249 fős vállalkozások a távközlésre fordított pénzeszközeik közel 40%-át a Telekomnál költik el. Jelentősebb piaci súllyal rendelkezik továbbá a One és a Yettel is. Összességében a költések háromnegyede csapódik le ennél a három szolgáltatónál.

Az adatátvitel kivételével teljes szolgáltatási spektrumban a Telekom a legjelentősebb szolgáltató mind a 250 fő alatti, mind pedig a nagyvállalati szektorban.

Összefoglaló

Továbbra is a Telekom/T-Systems a legnagyobb piacrészesedéssel rendelkező szolgáltató.

Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 63%-a áll kapcsolatban a Telekommal.

A további két nagy szolgáltató: a One 34%-os, a Yettel 23%-os részesedéssel bír.

Ennél lényegesen alacsonyabb részesedéssel bíró piaci szereplő a Digi – a maga 4%-os -, valamint az Invitech a 2%-os részesedésével.

A 2025-ös év során a Telekom súlya 10 százalékponttal visszaesett a 250 fő alatti vállalkozások körében. A Yettel és a Digi szintén visszaesést mutatott, míg a One súlya növekedett (a részesedése a havi költésben azonban stagnált).

A Telekom használata népszerűbb a 250 fő feletti cégek körében, mint a kisebbeknél.

A kisebb szolgáltatók szerepe elsősorban az adatátvitel esetén jelentős – a 250 fő alatti cégek esetében az egyéb szolgáltatóktól történő szolgáltatás vásárlása a helyhez kötött internet, az LSI és telefon esetén magasabb lett a tavalyi évhez képest.

Mobiltelefon-előfizetések

Az 250 fő alatti vállalkozások között a mobiltelefon-szolgáltatást használó vállalkozások aránya 88% volt 2025-ben, ami az előző évhez képest enyhe csökkenést jelent.

A vállalkozások döntő többsége saját nevén lévő mobil előfizetéseket használ.

Az 5–249 fős vállalkozások körében 85% a cég saját nevén lévő mobil előfizetések aránya.

A szolgáltatói kötődés tekintetében az 5-249 fős vállalkozások körében a Telekom a legnagyobb mobilszolgáltató, a vállalkozások fele (49%) ettől a szolgáltatótól vásárol mobilszolgáltatást. A One (26%) és a Yettel (23%) is jelentős piaci részesedéssel bírnak, míg más szolgáltatók csekély piaci részesedéssel vannak jelen.

A 250 fő alatti vállalkozások körében a maximum 5 db SIM-kártya (58%), míg a 250 főnél nagyobb cégek esetében a 10-nél több SIM-kártya használata jellemző (92%).

Az alkalmazottak által használt mobilelőfizetések költségeit a vállalkozások 89%-a teljes egészében fedezi.

Nem jellemző a szolgáltatóváltás – csupán 10% váltott szolgáltatót az elmúlt 3 év során. A többség elégedett a jelenlegi szolgáltatójával, vagy nem talált kedvezőbb ajánlatot a piacon.

Mobilelőfizetések – használat

Az 5–249 fős vállalkozások döntő többsége a saját cég nevén lévő mobilelőfizetéseket használ.

Az 5-249 fős vállalkozások döntő többsége a saját cég nevén lévő mobilelőfizetéseket használ.

Mobilelőfizetések – szolgáltatói kötődés

Minden vizsgált vállalkozás típus körében a legnagyobb mobilszolgáltató a Telekom; a vállalkozások fele ettől a szolgáltatótól vásárol mobilszolgáltatást.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 770 darab; 10–249 fős vállalkozás: 562 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 57 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 59 darab.

Mobilelőfizetések – külsősök szerződései

Az 5 249 fős vállalkozások 17% nál van olyan mobilelőfizetés, melyet külsős (azaz nem dolgozó) használ.*1193*

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 770 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 57 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 59 darab.

Mobilelőfizetések – számlafizetés

A mind a vállalkozói, mind az NP+GOV szektorban a szervezetek többsége teljes egészében fizeti az alkalmazottak mobilköltségeit.

Mobilelőfizetések – szolgáltatóváltás

A mobilszolgáltatást közvetlenül igénybe vevő 5-249 fős vállalkozások tizede váltott szolgáltatót az elmúlt három év során. A 250 fő feletti létszámú vállalkozások körében ez az arány jelentősen magasabb.

Akik nem váltottak szolgáltatót, többségükben elégedettek a jelenlegi szolgáltatójukkal.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 770 darab; 10–249 fős vállalkozás: 562 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 57 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 59 darab.

Small screen mobilnet, large screen mobilnet

Az előző évekhez hasonlóan mobil hang előfizetések nagy többségéhez, 92%-hoz, tartozik mobilinternet csomag is.

Közel megduplázódott a (belföldön) korlátlan csomag használata az előfizetéshez, mely jelentős előrelépés az előző évben leginkább használt 1-5 Gbyte-os csomagokhoz képest.

A mobil hang előfizetéshez nem kapcsolódó ún. large screen mobilinternet (LSI) – előfizetések penetrációja idén változatosan alakult.

Az 5–249 fős vállalkozásoknak továbbra is a 29%-a használ ilyen mobilinternet előfizetést, változás nem történt. A döntő többség 1–2 darab LSI SIM-et használ.

A nagyvállalati szektorban azonban 6 százalékpontos csökkenés történt ezen a téren.

Az LSI piacon (is) a legnagyobb szolgáltató a Telekom, a cégek méretének növekedésével párhuzamosan növekvő mértékben.

Az LSI-t használó 5-249 fős vállalkozások 47%-a, a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok 57%-a, míg a költségvetési és non-profit szervezetek 84%-a a Telekomtól vásárolja a mobil hang szolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetet.

A piac jól érzékelhető részét tudhatja magáénak a One és a Yettel is.

A One a kisebb cégeknél 22%-os, a nagyvállalatok körében 38% részesedéssel bír. A Yettel a kisebb cégeknél 29%, a nagyvállalatok között a piac 20%-át tudhatja magáénak.

A small screen internet használata – jellemző adatmennyiség

A mobilelőfizetések 92%-ához tartozik mobilinternet-csomag is.

A legtöbb szervezetnél jellemzően (belföldön) korlátlan csomag tartozik az előfizetéshez, mely jelentős előrelépés az előző évben leginkább használt 1–5 Gbyte-os csomagokhoz képest.

A large screen internet (LSI) használata

Az 5–249 fős vállalkozások közel harmada használ továbbra is LSI mobilinternetet. A döntő többség 1-2 darab LSI SIM-et használ.A belföldi korlátlan adatforgalommal rendelkező LSI SIM-ek a leginkább jellemzők.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 252 darab; 10–249 fős vállalkozás: 177 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 23 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 12 darab.

Large screen internet (LSI) – szolgálatói kötődés

A legnagyobb szolgáltató az LSI piacon (is) a Telekom. Az 5-249 főt foglalkoztató vállalkozások közel fele a Telekomtól (is) vásárol LSI mobilnetet, míg a Yettel végzett második helyen, megelőzve a One-t.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 252 darab; 10–249 fős vállalkozás: 177 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 23 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 12 darab.

Adatátviteli és M2M-szolgáltatás

Összességében az 5-249 fős vállalkozások 14%-a vesz igénybe bármelyik telephelyükön adatátviteli szolgáltatást.

Az adatátviteli szolgáltatások használata elsősorban a közepes és nagyvállalati szektorra jellemző.

Az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozások 12-15% használ adatátviteli szolgáltatást.

A 49–250 fő munkavállalóval rendelkező cégek 28-%-a használ adatviteli szolgáltatást.

A 250 fő feletti vállalkozások körében az adatátviteli szolgáltatást használó cégek aránya már 50%, azaz közel kétszer annyi, mint a kisebb vállalkozások esetében.

Az adatátviteli piacon is a legnagyobb szolgáltató – az előző évekhez hasonlóan – a Telekom. Az adatátviteli szolgáltatást használó cégek 33%-a van kapcsolatban a Telekommal az adatátviteli szolgáltatást illetően (mely azonban jelentős, 17 százalékpontos csökkenés a tavalyi értékkel szemben). A piac jelentős hányadát tudja magáénak a One (18%) is. A nagy szolgáltatók mellett jelentős szerepet játszanak a kisebb – bizonyos esetekben lokális – szolgáltatók. Összességében a cégek 21%-a vásárol ilyen kisebb cégtől adatátviteli szolgáltatást.

Továbbra is alacsony az M2M (Machine-to-Machine) megoldások penetrációja.

Összességében az 5-249 fős cégek mindössze 3%-a alkalmaz ilyen technológiát, hasonlóan a nagyvállalati szektorhoz (mely azonban tavaly jelentősen magasabb, 19%-os értéken állt).

Változatos területeken használják a vállalkozások az M2M-megoldásokat.

Az M2M felhasználási területe erősen függ a vállalkozás tevékenységétől, de jellemzően biztonságtechnika, fizetési megoldások, és gépjárművek nyomon követése a fő felhasználási célok.

Adatátviteli szolgáltatás használata

Az adatátviteli szolgáltatás használata leginkább a 250 fő feletti vállalkozásokra jellemző. Az 50–249 főt foglalkoztató cégek esetén az arány 28%-os, többi vállalkozás típus esetében a használat aránya 20% alatt marad.

Adatátviteli szolgáltatás – szolgáltatói kötődés

Az 5–249 fős vállalkozások körében az adatátviteli piac harmadát a Telekom/T-Systems uralja, majd őt követi a One.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 115 darab; 10–249 fős vállalkozás: 93 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 23 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 11 darab.

Adatátviteli szolgáltatás – a használt technológiák

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében továbbra is a VPN és a bérelt vonali szolgáltatás dominál, ugyanakkor a használt technológiák terén levő bizonytalanság jelentősen nagyobb volt ezúttal, az előző évhez képest.

M2M-szolgáltatás – használat

A vizsgált vállalkozások körében nagyon kevesen használnak M2M-megoldást, minden szektorban.

Helyhez kötött internet

A helyhez kötött internet használata a vizsgált vállalkozások és szervezetek körében szinte teljeskörű, és idén növekedést is mutatott.

A helyhez kötött internetszolgáltatásban is a legjelentősebb piaci szereplő a Telekom – az 5-249 fős vállalkozások 49%-a, míg a nagyvállalatok 52%-a vásárolja ettől a szolgáltatótól a helyhez kötött internetszolgáltatást.

Jelentős szereplő a piacon a One – az 5-249 főt foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok esetén is egyaránt 18%-a vásárol vezetékes internetszolgáltatást a One-tól.

A piac jelentős szeletét fedik le a kisebb cégek – összességében a vizsgált vállalatok több mint 15%-a áll kapcsolatban a helyhez kötött internetszolgáltatás kapcsán kisebb, esetenként lokális vállalkozásokkal.

A szolgáltatók fejlesztéseinek köszönhetően folytatódik a technológiaváltás. Az elavult technológiák helyett optikai hálózat igénybevétele továbbra is dominál, de növekvő mértékben kezd teret nyerni a vezeték nélküli helyhez kötött megoldás is.

2025-ben a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások 58% kapta a helyhez kötött internetet optikai hálózaton.

A vezeték nélküli helyhez kötött technológiát a cégek 20%-a használta, míg tavaly ez csupán 6% volt.

Bár tavalyhoz képest 10%-kal szűkült, de ezzel együtt még mindig jelentős fejlődési lehetőséget mutat ez a piac – a cégek 23%-a még mindig koax vagy adsl technológián keresztül kapja szolgáltatójától a vezetékes internetszolgáltatást.

Nem jellemző a szolgáltatóváltás a helyhez kötött internet piacán. A vizsgált vállalkozások és szervezetek kis hányada váltott internetszolgáltatót az elmúlt időszakban.

Hasonlóan a korábbi évekhez, a 250 fő alatti vállalkozások mindössze 8%-a váltott internetszolgáltatót az elmúlt három év során.

Nem jelenti továbbra sem a mobilinternet a vezetékes net igazi alternatíváját a vállalkozások szemében. Inkább kifizetnének egy 10%-os áremelést (a 5–249 fős vállalkozások 46%-a) a vállalkozások mint, hogy mobilnetre váltsanak.

Egy 10%-os extra áremelés hatására a vizsgált 5-249 fős vállalkozások mindössze 17%-a váltana mobilnetre.

Azon vállalkozások 68%-a (tavalyhoz képest 25 százalékponttal kevesebb), akik körbenéznének a piacon, de nem találnának kedvezőbb díjcsomagot, szintén megfizetné a vezetékes internet szolgáltatásért a magasabb árat is a szolgáltatójának és csupán 14%-a (tavalyhoz képest 10 százalékponttal több) döntene a lemondás mellett.

Helyhez kötött internet – használat

Szektortól függetlenül teljeskörűnek mondható a helyhez kötött internet használata, és az előző évhez képest is növekedés látszik.

Helyhez kötött internet, SSMI és LSI kereszthasználata

Szinte minden 5-249 fős vállalkozás használ valamilyen internetet.

Ötvennégy százalékuk együttesen használja a helyhez kötött internetet és a mobil hangszolgáltatáshoz kapcsolódó mobilinternet szolgáltatást (SSMI). Sokan, a szóban forgó vállalkozások 26%-a használ helyhez kötött internet, SSMI és LSI szolgáltatást is.

Helyhez kötött internet – szolgáltatói kötődés

A Telekom a legnagyobb helyhez kötött internetszolgáltató -mindhárom vizsgált vállalkozási szegmens fele ettől a szolgáltatótól vásárolja a helyhez kötött internetszolgáltatást.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 711 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 47 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 71 darab.

Helyhez kötött internet – sávszélesség

Bár a megkérdezettek többsége nem volt tisztában a cégük által használt helyhez kötött internet sávszélességével, leginkább az 1Gbit/s feletti sávszélesség volt a jellemző, minden vizsgált szegmensen belül. A 100 Mbit/s sávszélességnél alacsonyabb már csak a vizsgált cégek kb. tizedénél fordult elő.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 748 darab; 5–9 fős vállalkozás: 204 darab; 10–19 fős vállalkozás: 220 darab; 20–49 fős vállalkozás: 214 darab; 50–249 fős vállalkozás: 121 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 50 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 76 darab.

Helyhez kötött internet – használt technológia

A legelterjedtebb technológia a helyhez kötött internet szolgáltatás terén továbbra is az optikai hálózat. A költségvetési és non-profit szervezetek körében jelentős továbbá a vezeték nélküli, de helyhez kötött internet használata is.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 511 darab; 5–9 fős vállalkozás: 143 darab; 10–19 fős vállalkozás: 145 darab; 20–49 fős vállalkozás: 148 darab; 50–249 fős vállalkozás: 75 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 34 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 54 darab.

Helyhez kötött internet – sávszélesség és technológia, idősor

Sávszélesség tekintetében az elmúlt időszakhoz képest jelentősen csökkent a 100 Mbit/s és az alatti sávszélességek aránya, és ezzel együtt szintén jelentős mértékben növekedett az 1Gbit/s feletti sávszélességet használók aránya.

A használt technológia tekintetében továbbra is domináns az optikai hálózat, és növekvő teret nyer a vezeték nélküli helyhez kötött technológia, míg a régebbi technológiák használata csökken.

Helyhez kötött internet – szolgáltatóváltás

Az elmúlt évek tapasztalatához hasonlóan továbbra sem jellemző a helyhez kötött internetszolgáltató váltása. A 5–249 fős vállalkozások nagy többsége ragaszkodik meglévő szolgáltatójához.

Helyhez kötött internet – 10%-os áremelés hatása

Nem jelent még valódi alternatívát a mobilinternet a helyhez kötött internetszolgáltatásban – csupán a válaszadó cégek kevesebb, mint ötöde váltana erre egy 10%-os áremelés esetén. A többség inkább megfizetné az áremelést.

Helyhez kötött telefon

A vizsgált cégek, szervezetek idénre már kevésbé ragaszkodnak a helyhez kötött telefonos elérhetőséghez, mint tavaly, azonban még mindig jelentős mértékű a használata.

A 250 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások 54%-a (13 százalékpontos csökkenés tavalyhoz képest), míg a nagyvállalatok 69%-a (24% százalékpontos csökkenés tavalyhoz képest) használ a napi munkája során helyhez kötött telefont.

A költségvetési és non-profit szervezetek 94%-a használ még mindig helyhez kötött telefont.

A helyhez kötött telefonok piacán messzemenően a legnagyobb szolgáltató a Telekom – a vezetékes telefont használó 250 fő alatti vállalkozások 61%, a nagyvállalatok 60%-a a Telekomtól vásárolja a vezetékes telefon szolgáltatást.

Helyhez kötött telefon – használat

A helyhez kötött telefonszolgáltatást a vizsgált cégek és szervezetek elsősorban saját néven veszik igénybe.

Helyhez kötött telefon – szolgálatói kötődés

A helyhez kötött telefon piacán a Telekom a legjelentősebb szolgáltató társaság.

Súlyozatlan n = 5–249 fős vállalkozás: 485 darab; 250 főnél nagyobb létszámú vállakozás: 42 darab; nonprofit vagy költségvetési szervezet: 77 darab.

Bundling

Népszerű a szolgáltatások egy szerződés alatt történő igénybevétele. Sok cég használja ki – elsősorban a 20 fő alatti vállalkozások – a szolgáltatók által nyújtott csomagajánlatokat és az ezzel járó kedvezményeket.

A vizsgált 5-249 főt foglalkoztató vállalkozások közel kétharmada (61%) csomagban (is) fizet elő távközlési szolgáltatást.

A mikro és kisvállalkozások körében magasabb a bundling, mint a nagyobb cégek között: az 5–9 fős és 10–19 fős vállalkozások 60-68%, a 20–49 fős vállalkozások 51%, az 50–249 főt foglalkoztató cégek 65%-a fizet elő csomagban távközlési szolgáltatásra.

Az 5–249 fős szolgáltatást csomagban vásárló vállalkozások körében a leggyakoribb csomag összetétel a helyhez kötött internet+telefon+mobiltelefon kombináció (20%), valamint a helyhez kötött internet+telefon (18%) szolgáltatások.

Az elmúlt évekhez képest enyhén csökkent a bundling aránya – míg 2024-ben az 5–249 főt foglalkoztató cégek 67%-a, 2025-ben már csak 61%-a vásárolt csomagban távközlési szolgáltatást.

Csomagok – távközlési szolgáltatást csomagban igénybe vevők

Az 5-249 fős cégek több mint fele csomagban veszi igénybe a távközlési szolgáltatásait.

Csomag

a szolgáltatásokra egy közös szerződés vonatkozik, vagy azokról egy közös számla érkezik, és az együttes igénybevételért valamilyen csomagkedvezményt kapnak.

Csomagban igénybe vett távközlési szolgáltatások – csomagban kötött szerződések

Az LSI, a beszédcélú mobil, a helyhez kötött telefon, és helyhez kötött internetszolgáltatások vannak elsősorban csomagokban.

Csomagok – kereszthasználat

A leggyakoribb csomagkombinációk a helyhez kötött internet, telefon, valamint mobil hang előfizetéssel alkotott csomagja, illetve a két helyhez kötött szolgáltatás – internet és telefon – kombinációja.

Csomagban igénybe vett távközlési szolgáltatások elterjedtsége – idősor

Az elmúlt évhez képest tovább emelkedett a 10–249 fős vállalkozások körében a távközlési szolgáltatásokra csomagban szerződő szervezetek száma – jelenleg már a cégek közel kétharmada vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatást.

Ugyanakkor az elmúlt évhez képest valamelyest csökkent az 5–249 fős vállalkozások körében a távközlési szolgáltatásokra csomagban szerződő szervezetek száma – jelenleg a cégek közel kétharmada vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatást.

Internet, online szolgáltatások és platformok

A digitalizáció erősödésével gyakorlatilag teljeskörűvé vált az email üzleti célú használata, az online bankolás és ügyintézés.

Az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások 96%-a használ üzleti céljaira elektronikus levelezést. 88% használja az internetet bankolásra, illetve 87% online ügyintézésre.

Jelentős továbbá az internetes beszerzés (erre a célra a vizsgált vállalkozások 75%-a használja az internetet), valamint a honlap-üzemeltetés (66%).

Minden második cég használja az internetet online közösségi portálokon történő megjelenésre (47%), internetes telefonos és videós kommunikációra (45%), és távmunkára (41%).

A legkevésbé jelentős használati területek az IP telefonrendszer (11%), és az intranet/extranet üzemeltetése (10%).

Az egyes használati területek az előző évhez képest átlagosan 2–6%-al alacsonyabb használati szintet értek el.

Az internethasználat területei

Az 5–249 fős gazdasági szervezetek körében az előző évhez képest változatlanul az internet használatának legjelentősebb területei az elektronikus levelezés, az online bankolás és online ügyintézés.

Internethasználat – idősor

Az elektronikus levelezés, online banki tranzakciók végzése, és az online ügyintézés szinte teljes körűnek mondható a vizsgált cégek körében.

Kiegészítő informatikai szolgáltatások

Az informatikai szolgáltatások piacán az 5–249 főt foglalkoztató vállalkozások szolgáltatótól elsősorban wifi-képes eszközt (vélhetően magát az internetezéshez szükséges hálózati routert értik ezalatt), email-postafiókot, online számlázó rendszert, domainnevet, vírusvédelmi és internetbiztonsági megoldásokat, valamint Microsoft office csomagot vásárolnak.

Bizonyos szolgáltatásokat (leginkább az email-postafiókot, online számlázó rendszert, domainnevet, vírusvédelmi és internetbiztonsági megoldásokat, valamint Microsoft office csomagot) elsősorban nem saját távközlési szolgáltatójuktól, hanem egy külső szolgáltatótól vásárolják.

A wifi-képes eszköz ezzel szemben elsősorban saját telekommunikációs szolgáltatótól származik – a cégek 56%-nál saját telekommunikációs szolgáltatótól, 22%-nál más, külső szolgáltatótól származó eszköz található.

A wifi-képes eszközt cégmérettől függetlenül (nagyvállalatok kivételével) közel azonos arányban veszik igénybe a cégek. A nagyvállalatok és a költségvetési és non-profit szervezetek a vírusvédelmi, internetbiztonsági szolgáltatások igénybevételekor emelkednek ki.

Folytatódik az online számlázó szoftverek dinamikus térnyerése.

Az előző időszakhoz képest 6 százalékponttal nőtt az ilyen alkalmazásnak a használata a 250 fő alatti cégek körében.

A domain név, és a vírusvédelmi szolgáltatások igénybevétele ezzel szemben csökkenést mutatott a tavalyi évhez képest.

Az igénybe vett online szolgáltatások költségvonzata jelentős növekedést mutatott az előző évhez képest, a 2024-es havi 95 ezer forintról idénre 119 ezer forintra nőtt az 5–249 fős vállalkozások átlagos havi informatikai költése.

Kiegészítő informatikai szolgáltatások telekommunikációs vagy egyéb szolgáltatótól

Az 5–249 fős vállalkozások elsősorban wifi-képes eszközt (pl. wifi routert), email-fiókot, online számlázó szoftvert, és domain nevet vesznek igénybe a telekommunikációs szolgáltatójuktól.

Más szolgáltatótól leginkább email postafiókot, online számlázót, és szintén domain-nevet vesznek igénybe.

Összességében a vállalatok méretének növekedésével párhuzamosan csökken a kiegészítő szolgáltatások igénybevétele a távközlési szolgáltatóktól (vélhetően azért, mert nagyobb vállalatok már inkább adott témára specializálódott szolgáltatókat használnak).

Kiegészítő informatikai szolgáltatások szegmensek szerint

A wifi-képes eszközöket cégmérettől függetlenül nagyjából hasonló arányban veszik igénybe a vállalatok. A 250 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások esetén ez némileg kevésbé jellemző. A vírusvédelmi szolgáltatások igénybevétele viszont pont ezen cégek körében valamint a költségvetési és non-profit szervezetek esetén a legmagasabb.

A wifi-képes eszközöket cégmérettől függetlenül nagyjából hasonló arányban veszik igénybe a vállalatok. A 250 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások esetén ez némileg kevésbé jellemző. A vírusvédelmi szolgáltatások igénybevétele viszont pont ezen cégek körében valamint a költségvetési és non-profit szervezetek esetén a legmagasabb.

Kiegészítő informatikai szolgáltatások használata – idősor

Tovább folytatódott az online számlázók és a wifi-képes eszközök (vélhetően wifi-routerek) térnyerése a 5–249 fős gazdasági tarsaságok körében – a tavalyi évhez képest 2025-ben is némi emelkedés történt a használatuk tekintetében. Az email postafiók használata nem változott érdemi szinten, míg a vírusvédelmi és a domain név szolgáltatások igénybevétele csökkent a tavalyi évhez képest.

Kiegészítő informatikai szolgáltatások – csomagban történő vásárlás

A 5–249 fős vállalkozások körében jellemzően ugyanannyian fizetnek elő IT szolgáltatásokra csomagban*1226*, mint az előző évben.

A 5–249 fős vállalkozások körében jellemzően ugyanannyian fizetnek elő IT-szolgáltatásokra csomagban*1226*, mint az előző évben.

Kiegészítő informatikai szolgáltatások – költés

Az 5–249 fős vállalkozások körében történt tavalyi jelentős költésnövekedés 2025-re tovább erősödött.

Online kommunikációs szolgáltatások / Online platformok

Az online kommunikációs szolgáltatások piacán továbbra is a Messenger a piacvezető platform, melyet szinte fej-fej mellett követ a Google a saját kommunikációs szolgáltatásaival. A Teams különösen a nagyvállalatok körében népszerű.

A Messenger az elmúlt évben látott kisebb csökkenése után visszanyerte a korábbi (2023-as) szintjét.

A Google szolgáltatásainak használata azonban több mint kétszeresére nőtt tavaly óta.

Jelentős szerepet játszik harmadik helyen a Viber is – ezt a vállalkozások harmada használja, kicsit többen, mint előző évben.

A Microsoft Teams használata arányosan növekszik a megkérdezett cégek dolgozóinak létszámával – leginkább a nagyvállalatok körében népszerű.

Az online kommunikációs platformok jellemző felhasználási területe az üzenetküldés – az ilyen szolgáltatást használó 5–249 fős vállalkozások 70%-a üzenetküldésre (is) használja ezeket a platformokat. Jelentős felhasználási terület még a munkaanyagok megosztása (51%), és a videótelefonálás is (48%).

Online szolgáltatások – online kommunikációs szolgáltatások használata

Az 5–249 fős vállalkozások elsősorban a Messenger, a Google, a Viber és a Teams alkalmazásokat használják üzleti kommunikációjukban.

A nagyobb cégek körében a Google és a Teams a leginkább elterjedtek.

A Messenger szerepe továbbra is jelentős, függetlenül a cég méretétől.

Az előző évhez képest idén stagnált a Teams-et illetve Zoomot használók köre az 5–249 fős vállalkozói szegmensben. Viszont a Google Meet növekedést mutatott.

Online kommunikációs szolgáltatások használata – idősor

Az előző évhez képest idén stagnált a Teams-et illetve Zoomot használók köre az 5–249 fős vállalkozói szegmensben. Viszont a Google Meet növekedést mutatott.

Online kommunikációs szolgáltatások használati formái

Az 5–249 fős vállalkozások a vizsgált online szolgáltatásokat elsősorban üzenetküldésre használják, de jelentős a munkaanyagok megosztása, és a videótelefonálás is. Csupán a megkérdezett cégek negyede használja a videó nélküli beszélgetést hagyományos telefonos előfizetők hívására.

IoT, mesterséges intelligencia

A kisebb méretű vállalkozási formák esetében igaznak bizonyult idén, hogy csak kevesen használnak IoT megoldásokat – míg a 250 fő feletti nagyvállalatok nagyobb arányban használnak ilyet, bár a penetráció elmarad a tavaly mért értéktől.

A vizsgált kisvállalatok mindössze 1-6%-a használ valamilyen IoT megoldást. A közepes és nagyvállalatok esetén a penetráció 12-19%-os.

Ezzel szemben a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése tovább növekedett a tavalyi évhez képest.

A nagyvállalatok esetében az egy évvel ezelőtti 27%-os használati szint 33%-ra növekedett.

A 250 fő alatt vállalatok esetén tapasztaltuk a legnagyobb előretörést: van olyan cégméret, ahol megduplázódott, adott esetben megháromszorozódott idén MI használata tavalyhoz képest.

A legnépszerűbb MI alkalmazás vitathatatlanul a ChatGPT, melyet ötször annyian használnak, mint a Geminit.

IoT-megoldások*1232* alkalmazása

Az IoT-megoldások penetrációja ezúttal a kisebb cégméret esetében alacsony maradt. Az 50 fő feletti válallkozások esetén meghaladta a 10%, a nagyvállalatok esetén pedig majdnem elérte a 20%-ot.

Automatizált üzleti döntések alkalmazása

Az MI használata tovább növekedett a 2025-ös év során, minden vizsgált cégméret mentén. A cégek méretének növekedésével egyre gyakoribb az MI használata is. Az 5-249 főt foglalkoztató cégek 10%-a használ rendszeresen, a munkafolyamatok bevett részeként mesterséges intelligenciát 10%. Ezen felül ritkán vagy kísérleti jelleggel mesterséges intelligenciát alkalmazó cégek aránya 8%.

Automatizált üzleti döntéseket hozó mesterséges intelligencia (MI): olyan gépi megoldás, amely a rendelkezésére álló adatok alapján, és a korábbi tapasztalatokból tanulva önállóan is képes döntéseket hozni.

MI-alkalmazások igénybevétele

A ChatGPT messzemenően a legnépszerűbb az igénybevett MI alkalmazások közül. Az MI-ket használó cégek négyötöde használja. Második helyen a Google Gemini szolgáltatása áll, azonban azt csupán 16%-a használja a vizsgált cégeknek.

Hardware eszközök

PC, laptop, tablet használata

A PC és/vagy laptop használat gyakorlatilag teljessé vált. A tabletek üzleti célú felhasználásában van még jelentős tartalék - a kisebb vállalkozások körében, és a nonprofit+közszolgálati szektorban a szervezetek többsége nem alkalmaz munkájához tabletet.

PC, laptop, tablet használata – üzleti céllal használt eszközök száma

Bár az asztali számítógépek és a laptopok jelenléte általánosnak mondható a vizsgált cégek körében, azok gyakorisága a cég méretével párhuzamosan növekszik. Ez igaz a tabletek esetében is, azonban azok penetrációja jelenleg még messze elmarad a PC-k és laptopok szintjétől.

PC, laptop, tablet használata – az egyes eszközök részesedése

Összességében az eszközállomány 92%-án a PC-k és a laptopok osztoznak, egymáshoz képest közel azonos arányban. A tabletek aránya egyik kategóriában sem éri el a 10%-ot. A laptopok aránya az 50 főnél több embert foglalkoztató vállalatok esetén a legnagyobb.

Módszertan, cégdemográfia

Kutatás háttere és módszertana

2025-ben az Ipsos Zrt. végezte az Elektronikus hírközlési piac használatát vizsgáló kutatást az üzleti felhasználók körében. A kutatás fókusza ezúttal is a különböző hírközlési szolgáltatások használata volt.

A legalább 5 fő alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások, valamint a non profit és költségvetési szektorban tevékenykedő szervezetek.

A minta kialakításának szempontjai

• létszám szerint nem arányos
• létszámkategóriákon belül gazdálkodási forma, ágazat és régió szerint arányos
• az egyes rétegeken belül egyszerű véletlen mintavétel

Az interjúk CATI (telefonos interjú) módszerrel készültek - ez jelentős eltérés a 2023 előtt alkalmazott CAPI (számítógéppel támogatott személyes interjú) módszerhez képest

Az adatfelvétel 2024. 09. 01. és 2024. 10. 21. között zajlott

A befejezett interjúk száma 1 032.

Célszemély

Interjú azzal a személlyel készült, aki a vállalkozás, szervezet

• első számú vezetője vagy helyettese (ügyvezető, igazgató)
• pénzügyi vagy gazdasági vezetője vagy helyettese
• informatikáért felelős első számú vezetője vagy helyettese
• egyéb informatikai munkatársa
• távközlésért felelős első számú vezetője vagy helyettese
• egyéb távközlésért felelős munkatársa

Teljes alapsokaság

A legalább 5 főt foglalkoztató célcsoportba tartozó vállalkozások száma 88 471, non profit és költségvetési szervezetek száma 13 436 volt a KSH vonatkozó adatai szerint. A minta kialakításánál, és az adatok teljeskörűsítésekor ezeket a számokat használtuk.

Módszertani megjegyzések

A kutatási módszertan változása

A kutatás 2022-ben CAPI (számítógéppel támogatott személyes interjú) módszerrel zajlott. 2023-tól a módszertani változás keretében az adatfelvétel CATI (telefonos interjú) módszerrel történt.

2022. után jelentősen csökkent a minta elemszáma: 2022-ben 1,745, 2023-ban 1,045, 2024-ben 1,035, 2025-ben 1,032 volt.

Az elemzéshez kapcsolódó megjegyzések

A nagyvállalati minta korlátozott elemszáma miatt a vállalati szektort bemutató adatok az 5-249 fős vállalkozások adatait tartalmazzák. A nagyvállalati szektor adatait ettől elkülönítve mutatjuk be.

Az idősoros elemzések a vállalati szektorban a 5-249 fős vállalkozások adatain alapulnak.

A 2023. előtti hullámokkal történő összevetésben az eltéréseket bizonyos mértékig a minta elemszámának, illetve a kutatási módszer változása is befolyásolta.

Cégdemográfia