Megyei jogú városi rádiós hallgatottságmérési eredmények, 2026. második negyedév
Bevezetés
A „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére rádiós közönségmérések teljes körű lebonyolítása” tárgyú, 2018-tól 2020-ig, majd a hasonló, 2021-től 2023-ig, illetve 2024-től 2026-ig terjedő ciklust felölelő közbeszerzési eljárásokat is a Kantar Hoffmann – M-Meter konzorcium nyerte.
A tender szerint lebonyolított kutatás eredményeinek közlésére az országos és fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor.
A tenderkiírás műszaki leírásának megfelelően az új hallgatottságmérésnek – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve – az országos és a megyei jogú városokban, illetve hálózatos vételkörzetekben folytatott része alapvetően visszatér a hazánkban korábban már alkalmazott naplós mérési módszertanhoz, mégpedig úgy, hogy párhuzamosan, online és offline eljárással felvett önkitöltős naplók feldolgozása révén állnak elő a rádiós hallgatottsági eredmények.
A tenderkiírás mellékletében szereplő műszaki leírásnak megfelelően a naplós adatok piacra való bevezetését megelőzte egy rövid, párhuzamos módszertannal zajló átfutási időszak annak érdekében, hogy a Megrendelő NMHH és a piac szereplői felkészülhessenek a módszertani átállásra, az új módszertannal készült eredmények befogadására és helyes interpretálására.
Jelen dolgozat a tenderkiírásban foglalt kötelezettség teljesítése. A dokumentum kizárólag a tenderkiírás és az azon alapuló rádiós hallgatottságmérés I.B. komponensének rádióit, azaz a megyei jogú városi illetőségű rádiók hallgatottsági eredményeit taglalja.
Az összefoglalóban közölt adatok a megrendelő által előírt grafikonokat, diagramokat tartalmazzák egy logikai struktúra szerint tagolva, rövid szöveges kiegészítésekkel arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a közölt ábrákat.
Ha másképp nem jelöljük, az ábrázolt adatok a megyei 15 éves és idősebb sokaságra értendők.A mérés módszertana
A tenderkiírás műszaki leírása alapján az egyes adatfelvételi hullámok az alábbi számú, kompletten kitöltött naplót tartalmazzák:
- Budapest: legalább 2 000 db,
- Megyei jogú városok és 100 ezer főt meghaladó hálózatok: 31× legalább 500 db = 15 500 db,
- Országos minta vidék (nem Budapest és nem megyei jogú város): legalább 4 000 db.
Az első mérési komponens „B” csoportjának (megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatok) publikált adatbázisa esetében:
megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 100 ezer főnél nagyobb hálózatos vételkörzetek, N=500 fő/vételkörzet (negyedévente legalább 31×500 napló).
Az előírások szerint az online és offline naplók aránya az alábbi kritériumok betartásával alakul:
- 15-59 év közötti csoportban minimum 20% offline napló,
- 60+ korcsoportban minimum 50% offline napló.
A lekérdezés időbeni lefutása úgy történik, hogy a válaszadók megszakítás nélkül egy héten át töltik a rádióhallgatási naplót. A naplóban a főbb adókat rányomtatjuk a kérdőívre (online napló esetén kötelezően feltüntetjük a felkínált adók között), és üres helyeket hagyunk a további állomásoknak.
A hallgatottság mérésénél maguk a megkérdezettek deklarálják magukat egy adott rádió hallgatójának. A napló a kitöltő lakóhelyén fogható rádiókat előre nyomtatottan (online napló esetén a felkínált adók között kötelezően megjelenően) tartalmazza. A sorrendhatás kiküszöbölése érdekében rotálást alkalmazunk. A rádiós napló lehetőséget teremt ugyanakkor arra is, hogy a kitöltő olyan rádiót is megnevezhessen, amely nem szerepel előre feltüntetve. A naplót a résztvevők egy hétig vezetik. A rádióhallgatást 15 perces sávokban kell rögzíteniük 5 perces pontossággal. Ha egy slotban több rádió van és az egyiknek minimum 8 vagy több perce van a slotban, a teljes 15 percet megkapja. Ha a slotban csak egy rádió van, de az nem éri el a 8 percet, viszont eléri az 5-öt, akkor ez a rádió szintén megkapja a teljes 15 percet.
A kutatás reprezentatív a magyarországi 15 éves és idősebb lakosságra életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. A mintavétel során a fenti kritériumok (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) szerinti kvótázást alkalmaztunk.
Az adatfelvételből adódó hibákat korrekciós eljárással, utólagos rétegzéssel (súlyozással) korrigáltuk.
A minta súlyozását iterációs módszerrel végezzük szükség szerint egy, két- vagy háromdimenziós peremeloszlások figyelembevételével. A súlyozást elvégezzük országos és adott esetben vételkörzeti szinten egyaránt, mindegyik vételkörzetre. A (projektálás előtti) átlag súly nem haladja meg az 1,01-os értéket. A havi minta 90%-ának esetében a súlyérték nem esik kívül a 0,2–5,0 közötti intervallumon, és a maximális súly nem haladja meg a 6,0-t.Rádióhallgatás a megyei jogú városokban
| Időtáv | Elérés ezer főben |
|---|---|
| Napi | 562 |
| Heti | 904 |
A jelen negyedéves mérés eredményei alapján a megyei jogú városok 15 éves vagy idősebb lakosságának körében a helyi rádióknak naponta 562 ezer, hetente pedig 905 ezer hallgatójuk volt. Ez a mutató a megyei jogú városokban elérhető összes helyi adó együttes közönségét jelenti, így az országos kereskedelmi és közszolgálati csatornák adatait nem tartalmazza. A teljes rádióhallgatottság a vizsgált városokban ennélfogva lényegesen magasabb.
| Időtáv | Elérés százalékban |
|---|---|
| Napi | 32% |
| Heti | 52% |
Annak ellenére, hogy az I.B. mérési komponens szerint a 15 éves vagy idősebb lakosság 32%-a naponta, 52%-a pedig heti rendszerességgel hallgat helyi rádiót, ezek a mutatók elmaradnak az országos és a budapesti értékektől. Az összehasonlítás azonban csalóka: ha az országos csatornák adatait is beszámítanánk, a heti elérés jóval 80% felett alakulna. Ezek a számok ugyanakkor önmagukban is jól tükrözik a vidéki központok rádióinak piaci pozícióját és erejét: a helyi rádiók révén a megyei jogú városokban élők közel harmada napi szinten, míg több mint a felük heti szinten elérhető.
| A nap adott órája | Hétköznap | Szombat | Vasárnap |
|---|---|---|---|
| 00:00-01:00 | 5 | 4 | 5 |
| 01:00-02:00 | 3 | 3 | 4 |
| 02:00:03:00 | 3 | 3 | 1 |
| 03:00-04:00 | 3 | 2 | 2 |
| 04:00-05:00 | 6 | 6 | 2 |
| 05:00-06:00 | 17 | 13 | 6 |
| 06:00-07:00 | 231 | 96 | 79 |
| 07:00-08:00 | 290 | 114 | 103 |
| 08:00-09:00 | 228 | 109 | 104 |
| 09:00-10:00 | 169 | 98 | 91 |
| 10:00-11:00 | 154 | 132 | 117 |
| 11:00-12:00 | 145 | 121 | 108 |
| 12:00-13:00 | 127 | 91 | 77 |
| 13:00-14:00 | 109 | 73 | 56 |
| 14:00-15:00 | 89 | 56 | 59 |
| 15:00-16:00 | 89 | 61 | 62 |
| 16:00-17:00 | 65 | 49 | 50 |
| 17:00-18:00 | 50 | 41 | 40 |
| 18:00-19:00 | 39 | 46 | 35 |
| 19:00-20:00 | 41 | 45 | 34 |
| 20:00-21:00 | 45 | 44 | 37 |
| 21:00-22:00 | 19 | 29 | 19 |
| 22:00-23:00 | 11 | 8 | 14 |
| 23:00-00:00 | 9 | 9 | 8 |
A diagram jól szemlélteti, hogy a megyei jogú városokban élők napi rutinjában a rádió az első számú médium. A hallgatottság reggel, az ébredési időszakban emelkedik meg jelentősen, majd 7 és 8 óra között éri el a csúcsot. A délelőtt folyamán a görbe lassan mérséklődik, a nap további részében pedig fokozatosan tovább csökken, amíg a késő délutáni és esti órákban át nem adja a helyét a televíziónak és a pihenésnek.
Hétvégén a reggeli csúcsidőszak kevésbé markáns, a helyi rádiók napközbeni hallgatottsága egyenletesebb megoszlást mutat.Toplisták
| Rádió neve | Hallgatottság (%) |
|---|---|
| Rádió 1 (Kecskemét) | 36% |
| Rádió 1 (Győr) | 31% |
| Rádió 1 (Szombathely) | 30% |
| Rádió 1 (Békéscsaba) | 28% |
| Rádió 1 (Kaposvár) | 27% |
| Rádió 1 (Pécs) | 26% |
| Rádió 1 (Baja) | 25% |
| Rádió 1 (Székesfehérvár) | 24% |
| Rádió 1 (Szeged) | 24% |
| Rádió 1 (Sopron) | 23% |
A napi elérés alapú települési toplistát zömében olyan adók dominálják, amelyeknek nincs helyi versenytársuk, így kizárólag az országos csatornákkal kell konkurálniuk. Emellett meghatározók az olyan bejáratott, tradicionális rádiók is – beleértve a hálózatosodott, például a Rádió 1 partnereként működő adókat –, amelyek hosszú évek, nem egyszer évtizedek óta mélyen beágyazódtak a helyi köztudatba.
Figyelemre méltó, hogy a megyei jogú városok tízes toplistáján szereplő összes adó eléri vagy meghaladja a 19%-os napi elérést.
| Rádió neve | Hallgatottság (ezer fő) |
|---|---|
| Best FM (Debrecen) | 40 |
| Rádió 1 (Győr) | 34 |
| Rádió 1 (Kecskemét) | 33 |
| Rádió 1 (Szeged) | 33 |
| Rádió 1 (Pécs) | 32 |
| Rádió 1 (Debrecen) | 26 |
| Rádió 1 (Miskolc) | 22 |
| Rádió 1 (Szombathely) | 20 |
| Rádió 1 (Székesfehérvár) | 20 |
| Rádió M (Miskolc) | 19 |
Az elért népesség abszolút száma miatt a rangsor összetételét jelentősen befolyásolja az adott település mérete; a nagyobb városokból ugyanis alacsonyabb eléréssel is fel lehetett kerülni a listára.
Mindenképpen számottevő eredmény, hogy a rangsor élén álló adó napi hallgatottsága eléri a 40 ezer fős szintet.
