A hatósági felügyelet biztosítja az alkotmányos alapelvek (például emberi méltóság tisztelete, gyermekek védelme) érvényesülését, elősegíti a kiegyensúlyozott és jogszerű tájékoztatást, megakadályozza a jogsértő vagy káros médiatartalmak terjedését, illetve elősegíti a közönség bizalmát a médiarendszer iránt.
A felügyelet elsődleges célja a szólásszabadság és a közérdek közötti egyensúly fenntartása, jogszerű médiatartalmak közzétételének előmozdítása.
Emberi méltóság és gyűlöletbeszéd
A médiaigazgatási rendelkezések előírják, hogy a médiaszolgáltatóknak az általuk közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot. A Médiatanács az emberi méltóság intézményes védelme érdekében jogosult és köteles eljárni, azaz nem egyéni jogsérelmekről dönt. A szabályozás célja, hogy a szólásszabadság ne vezessen az emberi méltóság sérelméhez.
Nem tehető közzé olyan médiatartalom sem, ami alkalmas valamely médiajogi értelemben vett közösség, csoport (így például egy nemzet, egy nemzeti, etnikai, nyelvi kisebbség, vallási közösség) – vagy a közösséghez tartozása miatt ezek bármely tagja – elleni gyűlölet keltésére, erőszakra uszításra vagy a közösség kirekesztésére. A szabályozás elsődlegesen a demokratikus nyilvánosság védelmére irányul. A rendelkezések célja, hogy a médiatartalmakat befogadó közönség számára olyan nyilvánosság álljon rendelkezésre, amely arra is szolgál, hogy a megtámadott közösségek, csoportok, illetve azok tagjai védelemben részesüljenek.
Gyermekek és kiskorúak védelme
A médiaigazgatási szabályok kiemelt védelmet biztosítanak a gyermekek és a kiskorúak számára, melyre figyelemmel a médiaszolgáltatóknak a műsorszámokat korhatár-kategóriákba kell sorolniuk, és a besorolásnak megfelelő idősávban közzétenniük.
Az Smtv. a sajtótermékekre vonatkozóan is tartalmaz kiskorúvédelmi rendelkezéseket, ami alapján. a kiskorúak személyiségfejlődését súlyosan károsító tartamka csak oly módon tehetők a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá.
A szabályozás célja, hogy megóvja a gyermekeket az ártalmas, erőszakos, szexuális vagy félelmet keltő tartalmaktól, emellett biztosítsa, hogy csak az életkoruknak megfelelő médiatartalmakkal találkozzanak.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége
Az Mttv. és az Smtv. rendelkezései szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris (televíziós és rádiós) médiaszolgáltatásoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatást segíti, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő (közéleti) ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, és a közönség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni az adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat.
Fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámok
Az Mttv. előírja, hogy a médiaszolgáltatók fokozatosan növeljék a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámok arányát. Ennek módja lehet például a feliratozás, a jelnyelvi tolmácsolás és az audionarráció alkalmazása. A szabályozás célja, hogy a közérdekű és kiemelt tartalmak a lehető legszélesebb közönség számára hozzáférhetők legyenek.
Kereskedelmi közlemények
Az Smtv. és az Mttv. meghatározza a kereskedelmi közlemény fogalmát, amely gyűjtőfogalom, és amelybe beletartozik többek között a reklám, támogatás és termékmegjelenítés is.
A törvényi szabályozás megállapítja a kereskedelmi közlemény közzétételének módját, valamint tartalmi korlátokat is előír. A Hatóság a felügyelet keretében ellenőrzi a kereskedelmi üzenetek felismerhetőségét és más médiatartalmaktól való megkülönböztethetőségét, valamint a tartalmi előírások betartását (például az emberi méltóság tiszteletben tartása és a kiskorúak védelme). Emellett ellenőrzi a reklámidő betartását, a reklámok hangerejét, valamint a támogatásra és termékmegjelenítésre vonatkozó törvényi rendelkezések érvényesülését.