A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
3 találat
A szólásszabadság korlátozása a büntetőjog eszközeivel II. – A rémhírterjesztés bűncselekményének elemei
A mai sajtóban gyakorta találkozunk olyan írásokkal, amelyek rémhírterjesztés miatti letartóztatásokról, vagy vádemelésekről írnak. Korábbi blogbejegyzésünkben már említést tettünk az álhírekkel szembeni fellépés eszközeként a szólásszabadság büntetőjogi korlátozásáról, illetőleg annak jelentőségéről, ehelyütt pedig a konkrét büntetőjogi szabály értelmezésére teszünk kísérletet. Fontos azonban már itt kiemelni, hogy a hazai büntetőjog nem önmagában a hazugságot (valótlan tényállítást) rendeli büntetni, a szabályozás ennél lényegesen komplexebb.
A szólásszabadság korlátozása a büntetőjog eszközeivel I. – Az álhír mint bűncselekmény
Nem túlzás azt kijelenteni, hogy az álhírek korát éljük. A pandémiás helyzet számos fronton kihívás elé állítja a jogalkotót, amelyek alapjogi kérdéseket is érintenek. Ilyen időkben kivételes fontosságú a valósághű információhoz és a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a fake news elleni küzdelemben pedig a jog egyre gyakoribb eszköz. A magyar jogalkotó a rémhírterjesztés bűncselekményének módosításával átszabta egy régi norma hatókörét, konstatálva a szólásszabadság határait különleges jogrend idején.
„A hír fake, a vélemény szabad” - a Segway találkozása a magyar online hírújságírással a Tóth Árpád sétányon
„Segway gázolt gyermeket a Budai Várban” adta hírül a ’lényeget’ a magyarországi online hírsajtó java szombaton (2018.06.02.). Ám ’hír’-ből csak a közlekedési eszköz (segway) és a helyszín (Tóth Árpád sétány) az igaz, minden más pedig hamis. Mi történt valójában és milyen tanulságai lehetnek e hírtorzulásnak egy olyan időszakban, amikor Európa és a világ éppen a fake news elleni harcát vívja?