Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
21 találat
Paál Vince a Karc FM Számadó című műsorának vendége volt
A műsor témája a rendszerváltás és az utáni korszak médiája volt. A műsor 2022. február 21-én, 14 és 15 óra között hangzott el.
100 éve történt – IV. Károly király húsvéti visszatérési kísérlete a sajtó tükrében
1921-ben cenzúra volt érvényben Magyarországon. A leggyorsabb hírforrás a nagyközönség számára akkoriban a napilapok voltak, amelyeket közvetlenül a háború után egyéb nehézségek is sújtottak (papírhiány, a megjelenésre vonatkozó korlátozások stb.). Tudósítani mégis kellett, amennyire lehetett.
Nemcsak az FPÖ, hanem az SPÖ és az ÖVP is akarták már a Kronen Zeitungot
Néhány napja az úgynevezett Ibiza-videó egyes részleteinek nyilvánosságra hozása és annak következményei keltik a legnagyobb hullámokat az osztrák médiában, de talán Európa szerte is.
Március 15-e és április 11-e: ünnepek a sajtó tükrében
A 1898 és 1927 között hivatalosan nem március 15-ét ünnepeltük, hanem helyette április 11-ét. A magyar polgári átalakulás jogi alapjait lefektető 1848. évi ún. áprilisi törvények királyi szentesítésének napját az 1898. évi V. tc. tette állami ünneppé.
100 éve történt: a tanácsköztársaság és a sajtó
100 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon a kommunisták dominálta kommunista-szocialista kormány vette át a hatalmat. Kikiáltották a tanácsköztársaságot, bevezették a „proletárdiktatúrát”. Hamarosan kiderült, mit is értenek Kun Béláék a „proletár” sajtószabadság alatt.
100 éve történt – Sajtószabadság Magyarországon, 1919 elején
Az októberi forradalmat és az általa hatalomra került új elitet kezdetben a sajtó is rokonszenvvel fogadta. Amint azonban az új kormány sem tudott úrrá lenni az óriási nehézségeken (élelmezési gondok, energiaellátási nehézségek, hadifoglyok és hadirokkantak ügyeinek kezelése, infláció, munkanélküliség stb.), a lelkesedés csökkent a lakosság körében, és ez a lapok hozzáállását is megváltoztatta.
Száz éve halt meg Ady Endre: A korabeli magyar sajtó Ady haláláról
Száz éve, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás jelentős alakja.
Korabeli lapok Tisza István száz éve történt meggyilkolásáról
Száz éve ölték meg Tisza István miniszterelnököt. Tisza István kétszer volt Magyarország miniszterelnöke, másodszor 1913. júniustól 1917. júniusig. Vagyis ő volt a magyar miniszterelnök az első világháború kitörésekor, amikor a Monarchia Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása okán hadat üzent Szerbiának, ami aztán a „nagyháború” elszabadulásához vezetett. A sok szenvedést hozó háborús politika megtestesítőjét a Monarchia közvéleményének jelentős része Tiszában, a Monarchia „erős emberében” látta. Az antant propaganda is sokat tett azért, hogy Tisza neve összekapcsolódjon a háborús irányzattal.
Egy Fórum a múltból
Sajtótörténeti kuriózumot mutattak be nemrég Háromszéken, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az egykori szerkesztők és újságírók kötetbe gyűjtötték a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján oly népszerű Megyei Tükör c. napilap mellékletének, a Fórumnak anyagát. A melléklet, bár a megyei pártvezetőség szoros ellenőrzése alatt állt, hamarosan Erdély-szerte népszerűvé vált, amelyben szívesen publikáltak olyan jeles szerzők is, mint Sütő András, Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Bretter György és mások.
80 éve módosították az 1914. évi sajtótörvényt
Az 1914. évi sajtótörvény (XIV. tc.) elfogadása ellen az akkori ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak, mert abban a sajtószabadság utolsó bástyáinak a lerombolását látták. Az új sajtótörvény azonban a gyakorlatban sohasem érvényesülhetett teljes mértékben. Hatályba lépése után néhány hónappal kitört az első világháború, és ezzel a kivételes hatalom állapota következett be, ami nem tette lehetővé a törvényben kimondott sajtószabadság maradéktalan érvényesülését. Az első világháborút követő forradalmak ugyancsak nem állították vissza a sajtó szabadságát, a sajtótörvényt egyéb törvényekkel, illetve azok alapján hozott rendeletekkel korlátozva alkalmazták. A kiépülő ellenforradalmi rendszer egy ideig fenntartotta a kivételes állapotot, de annak megszüntetése után sem érvényesülhetett e törvény. Új lap alapításához a miniszterelnök engedélye volt szükséges, a belügyminiszter pedig betilthatott lapokat. Többször tettek kísérletet új sajtótörvény elfogadására. Ezek a kísérletek azonban a politikai és az iparági konszenzus hiánya miatt elbuktak.