A rendezvény résztvevőit Szombathy Csaba, a HTE Média Klub társelnöke üdvözölte.

Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója

Aranyosné Börcs Janka köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rádió nem csupán egy kommunikációs eszköz, hanem egy híd, amely összekapcsolja a falvakat, a városokat, sőt egy egész nemzetet. Az internet és a podcastok korában a rádió megtartotta azt, ami különlegessé teszi, a közvetlenséget és az emberekhez való közelséget.

„99 éve kezdődött el egy olyan utazás, amely a zene, a hírek és a különféle szórakoztató tartalmak világába vezetett minket. Megszámlálhatatlan műsor készült ez idő alatt, de biztos vagyok benne, hogy mindenki emlékszik arra az érzésre, amikor gyermekként a rádió előtt ült, és izgatottan várta a kedvenc meséje vagy dalának kezdését. Hány álmot, hány emléket éltünk meg közösen a rádió hullámain? Hány nevetés, hány könnycsepp, hány életérzés történt meg annak pillanataiban, amikor a rádió hangjai életre keltek?” – fogalmazott Aranyosné Börcs Janka.

A rádió azonban nem kizárólag a szórakozás eszköze, hanem a társadalmi változásokat, a történelmi eseményeket és a mindennapi életünket is formálta. „Emlékezzünk arra, amikor a nehéz időkben a rádió volt az, ami a híreket hozta, a bátorítást adta, vagy éppen a reményt sugallta.” – idézte fel a rádiózás aranykorát a főigazgató.

Ismertette továbbá, hogy a magyar lakosság körében 2023-ban hetente 7 millió ember hallgatta a magyar rádiókat és a rádióhallgatók átlagosan 4 órát, azaz 226 percet töltöttek rádióműsorok hallgatásával.

A rendszeres rádiósugárzás 1925 december elsején indult el Magyarországon, innentől kezdve nemcsak a magyar rádiózás kezdetét, hanem egyúttal az elektronikus média kezdetét is számítjuk. Bár a telefonhírmondó ekkor már évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendett, mégis a rádió lett az a tömegmédium, amely századik életévéhez közeledve is velünk maradt és az online szolgáltatások terjedése ellenére sem csökken. Ezért a rádiózás nemcsak a múltról szól, hanem ma is él, képes megújulni, és a jövőnket is formálja, hiszen ma már nemcsak a hagyományos frekvenciákon, hanem digitális platformokon is jelen van. Magyarországon az elmúlt öt évben 35 százalékkal bővült a kizárólag interneten vagy saját applikációval elérhető rádiók száma. Aranyosné Börcs Janka hozzátette, hogy 2023-ban interneten 111 rádió volt elérhető.

Balla Éva műsorszórási szakértő, Műsorszóró Berendezések Üzemeltetési Osztálya, AH Infrastruktúra Zrt.

„A rádiózás 99 évében rengeteg munka, szenvedély és elkötelezettség van. Ezért ezen az évfordulón, a rövidhullámú műsorszórás egykori központjában, Diósdon nemcsak magát a rádiózást ünnepeljük, hanem azokat is, akik mindezt lehetővé tették, és lehetővé teszik nap, mint nap: a mérnököket és technikusokat, a műsorvezetőket, szerkesztőket és nem utolsósorban a hallgatókat, akik nélkül mindez értelmetlen lenne.” – zárta köszöntőjét az NMHH főigazgatója.

Árki Zsolt az AH Infrastruktúra Zrt. üzemeltetési igazgatója arról beszélt, hogy az Antenna Hungária és jogelődjei több mint 100 éves múltra tekinthetnek vissza a hazai telekommunikáció terén, napjainkban 136 telephellyel biztosítják a földfelszíni rádiós és televíziós műsorszórást. A 99. évforduló alkalmából nemcsak a rádiózás múltja eleveníthető fel, hanem a jövőjéről is beszélni kell, hiszen a technológia dinamikusan fejlődik – tette hozzá.

A székesfehérvári rövidhullámú adóállomás történetét Narancsik Mihály nyugalmazott fejlesztőmérnök, a diósdi adóállomásét Balás B. Dénes nyugalmazott rendszermérnök, rádiótörténeti szakértő, míg a jászberényiét Halász Sándor, a jászberényi rádióállomás nyugalmazott vezetője ismertette a hallgatósággal.

Az eseményen a magyarországi infokommunikációs tudományos szakmai és érdekvédelmi szervezet, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) elismeréseket adott át, köztük dr. Vári Péternek, az NMHH főigazgató-helyettesének, méltatva egész éves tevékenységét.

Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese

A rendezvény alkalmából felidézték négy egykori magyar szakember munkásságát, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar rádiózás megteremtéséhez. Négy híresség – Erdős Gyula (1893–1984), Paskay Bernát (1872–1954), Puskás Tivadar (1844–1893) és Békésy György (1899–1972) – esetében ez évben kerek évfordulót ünneplünk, ennek jegyében megkoszorúzták a tudósok emlékhelyét. A diósdi múzeum parkjában ugyanis 13 olyan magyar híresség emlékének állítottak kopjafát, akik valamilyen szempontból meghatározó szerepet játszottak vagy magában a rádiózásban, vagy pedig a rádiózáshoz kapcsolódó tudományterületek egyikén.

A rendezvény résztvevői a hivatalos programot követően tárlatvezetés keretében tekinthették meg a Postamúzeum rádió- és televíziótörténeti gyűjteményét.

40 éve hunyt el:

Erdős Gyula (1893–1984)

Posta műszaki igazgató. Az első rádiórendelet kidolgozója. Tevékenyen részt vett a csepeli, székesfehérvári, tárnoki és lakihegyi rádióállomások építésénél és fejlesztésében. Az első magyar műsorszóró állomás, a rádió üzemközpont és a rádió üzemi és zavarelhárító csoport létesülése az ő nevéhez fűződik.

70 éve hunyt el:

Paskay Bernát (1872–1954)

Gépészmérnök, posta műszaki főigazgató, szerkesztő. A Budapesti Távbeszélő Hálózat Igazgatóságánál dolgozott és a Szerecsen utcai telefonközpont és az új interurbán központ építésében vett részt. Dolgozott a Távbeszélő Igazgatóságon, majd a Budapesti Távíró és Távbeszélő Hálózat Műszaki Felügyelőségének vezetését bízták rá. 1919-től az újonnan megalakított rádió kirendeltségen, Posta Találmányi Hivatalnál is dolgozott, mielőtt a Posta Kísérleti Állomás vezetését bízták rá 1921-ben, melyet egészen 1932. szeptemberi nyugdíjazásáig irányított.

125 éve született:

Békésy György (1899–1972)

Biofizikus, aki 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”. Magyari Endrével közösen dolgoztak ki egy teljes akusztikai rendszert, amely a terem utózengési idejének meghatározásától kezdve az elektroakusztikai eszközök jellemzőinek meghatározásáig és elhelyezésüknek módjáig terjedt. (Ez a kutatás keltette fel az érdeklődését a fül működésével kapcsolatban.) Az 1930-as években a Magyar Rádió stúdióinak akusztikus tervezését is ő végezte el.

180 éve született:

Puskás Tivadar (1844–1893)

Vezetésével épült meg a párizsi és budapesti telefonközpont. Találmánya, a Telefonhírmondó egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett, az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg volt a világon, a rádió és internet őse. Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és 1893-ban, először a világon, Budapesten működött.