Az internetes tartalomfogyasztás, az új piaci szereplők, a bővülő médiapiaci értéklánc, valamint az átrendeződéssel borítékolható konfliktusok hosszú távon alapjaiban alakíthatják át a médiarendszert, ezért a szabályozásért felelős Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is proaktívan kíván foglalkozni a jelenséggel.

Az interneten megjelenő és elérhető korábban csak a televízió képernyőjén nézhető médiatartalmak különösen átírják az eddigi hagyományos médiafogyasztási szokásokat, és ebben a megváltozó piaci környezetben a szereplők kötelezettségei, felelősségi és hatásköre ma még nem tisztázott. A piaci szereplők kiegyensúlyozott szabályozást igényelnek egy olyan környezetben, ahol szinte napról napra változó, nem megszokott helyzetekben kell helytállniuk.

Az új digitális ökoszisztéma kialakulása és az ehhez kapcsolódó szabályozási környezet megteremtése várhatóan hosszú folyamat lesz, amely azonban már elkezdődött. Ezt jól jelzi, hogy a közelmúltban egyre több OTT-tartalomszolgáltatás jelent meg a hazai piacon is.

A hatóságnak kiemelt célja, hogy az esetleges szabályozói kérdésekre, kihívásokra adott válaszok megalapozottak, lehetőség szerint konszenzuson alapulóak legyenek. A jelenben formálódó és a jövőben létrejövő jól működő médiapiac minden szereplőjének érdeke, közös ügy különösen az OTT-tartalomszolgáltatások piacán. Ezért a Hatóság párbeszédet kezdeményez a piaci szereplőkkel, illetve a témában érdekeltekkel.

A nyilvános konzultációra bocsájtott elemzés hivatott egy átfogó körképet felvázolni az OTT-tartalomszolgáltatások piacáról, a technológiai háttérről, a várható piaci trendekről, illetve a felmerülő szabályozási kérdésekről. A téma komplexitása miatt a közzétett, vitaindító elemzés nem terjed ki minden részletre, hanem egy olyan alapozó munka eredménye, amely alapján azonosíthatóak azok a területek, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a közeljövőben.

Az NMHH várja a területtel foglalkozó szakemberek és minden érintett válaszát a kapcsolódó dokumentumban feltett kérdésekre (kék szövegdobozban), illetve minden egyéb, a témához kötődő észrevételüket 2015. január 31-ig az ottkonzultacio@nmhh.hu e-mail címre. A beérkezett válaszokat, észrevételeket anonimizáltan dolgozzuk fel és ismertetjük.

A 12 kérdéskör:

1. Ön egyetért-e a dokumentumban megfogalmazott OTT-szolgáltatás definícióval?
2. Az Ön véleménye szerint Magyarországon a „hagyományos” műsorterjesztők és az OTT-tartalomszolgáltatók között helyettesítési vagy kiegészítő viszony fog létrejönni 5-10 éves időtávon?
3. Milyen piacra lépési korlátok léteznek ma Magyarországon az OTT-tartalomszolgáltatás nyújtása előtt?
4. Ön szerint milyen szolgáltatásnak minősül a lineáris médiaszolgáltatásokat aggregáló és az OTT-módon terjesztő szolgáltató szolgáltatása? Ha nem sorolható be a jelenlegi jogszabályi keretek közé, akkor indokolt-e e szolgáltatásokat a szabályozás hatálya alá vonni és miként?
5. Mi a véleménye arról, hogy az Európai Bizottság jogalkotási javaslata a hálózatsemlegesség részletesebb szabályozását írja elő?
6. Mi a véleménye arról, hogy az uniós javaslat alapján az egyes tartalomszolgáltatóknak lehetősége nyílna garantált sávszélességére vonatkozó megállapodást kötni az internet-hozzáférés szolgáltatókkal?
7. Álláspontja szerint szükséges-e a hálózatsemlegesség magyarországi szabályozása?
8. Van-e ma a magyar piacon probléma az okosplatformokhoz való hozzáférésben? Ön szerint a későbbiekben indokolhat-e szabályozói beavatkozást ez a kérdés? Ha igen, akkor milyen eszközökkel?
9. Ön szerint reális-e a veszély, hogy az AMSZ-irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók versenyhátrányba kerüljenek az AMSZ-irányelv hatálya alá nem tartozó médiaszolgáltatókkal szemben?
10. Magyarországon érzékelhető-e ma a szabványosítás hiánya a különböző „Okos TV” platformok között?
11. Ön szerint indokol-e szabályozói beavatkozást a tartalomintegritás kérdése?
12. Ön szerint mely területeken szükséges az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet módosítani?