A vezetékes hívásvégződtetési díjak költségelszámolási modellje – az NMHH BU-LRIC fejlesztése

​Összefoglaló a 2011. október 13-án a vezetékes BU LRIC modell fejlesztéséről tartott nyilvános meghallgatásról

Közzétéve: 2011. október 13.

Helyszín:  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Rendezvény és Oktatási Központja
Időpont:  2011. október 13. 11 óra
Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív, valamint a hatóságot képviselők névsora szerint

Dr. Csorba Imre (NMHH):

Mindenkinek köszönöm a részvételt, aki megjelent és megtisztelt bennünket. Hadd mutassam be az asztalnál ülőket: Kollár Péter főigazgató-helyettes úr, a Szabályozási Divízió vezetője, jobbomon Michal Majewski, aki a modellépítéssel megbízott tanácsadói cég képviseletében van jelen, és segíti a munkánkat ma délelőtt Forrai Andrea tolmács is. Ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy a prezentáció most magyarul lesz föltéve, a tolmácsolás folyamatos lesz, ez senkit ne akadályozzon abban, hogy az észrevételeit kifejthesse.
Ez a nyilvános meghallgatás a vezetékes BU LRIC modellezéssel kapcsolatos. Egy hónappal ezelőtt meghirdettük a nyilvános meghallgatás időpontját, az NMHH honlapjára kitettük az ezzel kapcsolatos előkészítő anyagot. Szolgáltatói észrevétel, amit kitehettünk volna, határidőben nem érkezett, majd most várjuk a szolgáltatói észrevételeket. Jelen nyilvános meghallgatásról hangfelvétel készül, ennek alapján egy összefoglalót vagy jegyzőkönyvet fogunk készíteni. Most szeretném megkérni először Kollár Péter főigazgató-helyettes urat, hogy pár szót mondjon.

Kollár Péter (NMHH):

Bevezetőként szeretnék néhány mondatot mondani arról, hogy miért is látjuk mi szükségesnek a BU LRIC bevezetését, miért is vállalta fel a Hatóság azt, hogy elmozdulunk az eddigi Top Down LRIC-ek irányából egy BU LRIC irányába. Mindenki előtt ismert, hogy a végződtetési díjak meghatározása eddig egy felülről lefelé építkező költségmodell révén történt: minden JPE szolgáltató megcsinálta a saját modelljét, amit a hatóság elbírált. Ez egy részletes folyamat volt, elég sok erőforrást igényelt mind a hatóság, mint a szolgáltatók részéről. Az EU Bizottság 2009-ben közzétett egy ajánlást, amely a helyhez kötött és a mobil végződtetési díjak szabályozásával foglalkozik, és ebben az ajánlásában az alulról felfelé építkező, tehát a BU LRIC modellek használatát ajánlja a tagországok figyelmébe. Azt javasolja, hogy ez alapján állapítsák meg a végződtetési díjakat, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy ezeket a díjakat szimmetrikusan kellene megállapítani a piacon.
A Hatóság már reflektált erre az idén kiadott 2-es és 3-as piaci határozatában. Ott azt vállaltuk, hogy 2013. január 1-től a végződtetési díjak a BU LRIC-kel kerülnek megállapításra és szimmetrikusak lesznek. Ennek az ármegállapításnak a megalapozására indítottuk el ezt a projektet: a cél az, hogy a vezetékes hívásvégződtetési díjakat ennek a modellnek a segítségével tudjuk megállapítani, illetve hogyha már belekezdtünk egy alulról felfelé építkező modellnek az építésébe, akkor szeretnénk ennek a modellnek az eredményeit felhasználni egyéb más szabályozott díjú szolgáltatásoknak a modellezésére is. Jelen pillanatban a fókusz a végződtetési díjakon van. Követni szeretnénk az EU ajánlást, azaz egy hatékony szolgáltató költségeit modelleznénk. Folyóáras értékelést alkalmaznánk, hosszú távú, előretekintő különbözeti költség módszertan alkalmazásával, alulról felfelé építkezve, ahogy ezt mondtuk. A technológiai hatékonyság alapján NGN hálózatot modelleznénk, gazdasági értékcsökkenési leírást használnánk és megváltozna az inkrementális költség tartalma.
Bevezetésnek én ennyit szerettem volna mondani, és át is adnám a szót a Tanácsadónak, hogy részleteiben ismertesse a projektet.

Michal Majewski (Ernst and Young) részletesen ismertette a modell felépítését és összefoglalta a főbb kérdéseket (a prezentáció anyaga jelen összefoglaló melléklete).

Kollár Péter (NMHH):

Köszönjük a prezentációt, remélem, hogy mindenki vizuálisan el tudta képzelni ezeket a hálózati elemeket így egymásra pakolva.
Célunk, hogy egy erős kooperációt valósítsunk meg a szolgáltatókkal a modellépítés kapcsán, tehát szeretnénk, hogy minél több hozzájárulás jöjjön a szolgáltatók részéről. Azt gondoljuk, hogy úgy lehet sikeres ez a modell, hogyha mindenki az erőforrásait ebbe a folyamatba beleteszi. Természetesen szeretnénk minden szolgáltatóval, akit érdekel ez a folyamat, leülni és átbeszélni, hogy részletesen hogyan is gondoljuk mi ezt a munkát - olyannyira, hogy a kétoldalú konzultációknak ez a sorozata már el is kezdődik a mai napon. Szívesen várunk mindenféle kommentet, megjegyzést ezzel a munkával kapcsolatban. Természetesen majd szükségünk lesz adatszolgáltatásra is, hiszen a modellépítésben bizonyos alapvető adatokhoz szükségünk lesz közreműködésre.
Az ütemezéssel kapcsolatban annyit szeretnénk elmondani, hogy ahogy Önök is látják, a projekt most, októberben indul. Szeretnénk, ha az adatgyűjtés, a kérdőívek visszaküldése, a modellépítés, mindez valahol február végére be tudna fejeződni. Tehát február végén lenne egy olyan modellünk, aminek aztán a finomhangolását tudjuk majd elvégezni.
A teljesség kedvéért megemlíteném azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban várjuk az Önök visszajelzését.

  • Az egyik alapvető kérdés: a modell teljes NGN hálózatot feltételezzen-e?
  • A piaci részesedésekkel kapcsolatban: mit gondolnak Önök az egyharmados piaci részesedésről, mint a hipotetikus szolgáltató feltételezett piaci részesedéséről?
  • A díjakkal kapcsolatban: a távolság-független és napszak-független díjak bevezetésével kapcsolatban várjuk a véleményeiket.
  • Egyébként: teljesen nyitottak vagyunk minden egyéb megjegyzésre, illetve kommentárra, amiről a témával kapcsolatban úgy gondolják Önök, hogy fontos lehet.

 

Dr. Csorba Imre (NMHH):

Köszönöm szépen az előadóknak, Péternek és Michalnak a prezentációt. Most azt szeretném kérni a jelenlévőktől, hogy esetleges észrevételeiket, megjegyzéseiket tegyék meg. Ehhez azt szeretném kérni - a hangfelvétel érdekében is – hogy aki észrevételt, megjegyzést tesz, mutatkozzon be, legyen szíves. Nevét, és hogy honnan jött, mondja be, másrészt; ha úgy érzi, hogy valamilyen üzleti titkos adatot, információt mondana, akkor azt legyen szíves közölje, mert akkor azt nekünk a jegyzőkönyvből, összefoglalóból törölnünk kell.

Ruzsa Róbert (Invitel):

Először is köszönjük szépen a nyilvános meghallgatást, köszönjük a prezentációt. A honlapon feltüntetett e-mail címre a reggeli órákban megküldte az Invitel az észrevételeit. (A beérkezett észrevételek jelen jegyzőkönyv mellékletét képezik.) Ezek közül inkább kérdésként szeretném feltenni a következőket.
- Az Európai Uniós ajánlás záró részében van egy 4 éves felülvizsgálati idő, nagyjából abból még 1 év van hátra. Ez azt is jelenti, hogy az egész ajánlás módosulhat, változhat. Mennyire időszerű most építeni egy modellt egy olyan ajánlás alapján, ami változhat és nagyjából 1 év múlva ugyanezt a munkát elkezdhetjük egy másik ajánlás más feltételrendszerével? Tehát az időszerűségét szeretnénk, ha megindokolná a Hatóság, hogy miért is van szükség erre a BU LRIC modellre? Igazán a piaci trendeket nézve, nem látunk olyan problémát, amit a BU LRIC-kel meg kellene oldani. Egyáltalán van-e probléma a 2-es, 3-as piacon? Különösen úgy, hogy minden szolgáltató összekapcsolódott a társszolgáltatóival, és új piacra lépőt mi nem aposztrofálunk a jövőre nézően.
- Természetesen az Invitel közreműködik egy megfelelő konzultációban: ami szükséges információ vagy bármi más adat, azt megpróbáljuk megadni, de itt szeretnénk kérni azt, hogy – mivel az adatszolgáltatás általában egy szolgáltatót túlságosan megterhel - mindenképpen az adatok tekintetében előzetes egyeztetés legyen. Nem szeretnénk abba a csapdába esni, hogy adatot kér a Hatóság és a mi rendszereink ezt nem igazán támogatják.
- A prezentációban elhangzott, hogy a híváskezdeményezési szolgáltatást is BU LRIC–kel kell megállapítani. Mi ezt a bizottsági ajánlásból nem olvassuk ki, nem látjuk, hogy szükséges lenne erre a szolgáltatásra ugyanezt a költségmodellt alkalmazni. Ez is egy kérdés tehát, hogy mi indokolja ezt ezen a piacon?
- Kollár úrtól elhangzott egy olyan mondat, hogy a szimmetrikus díjak bevezetése 2013. január 1–vel megvalósulna. Mi úgy gondoljuk, hogy az addig hátralévő időszakot egyrészről fel kell használni, de mindenképpen szeretnénk, ha meg tudnánk egy aszimmetriát ezzel a dátummal szüntetni: ez pedig a vezetékes és a mobil szektor közötti aszimmetria. Ugyanis jelenleg ha szükséges is a vezetékes szektorra BU LRIC, a mobil tekintetében ez a költségmodell már régóta létezik. Sajnálatos módon azonban mindmáig egyfajta odavezető út van csak, és a tényleges alkalmazás csak 2014–re van előidézve a mostani 7–es piaci határozat indoklásában (és csak az indoklásban, ez nem teljesen köti a Hatóságot, hogy majd úgy is fog történni). Ezért mi mindenképpen kérjük, ha lehetséges, hogy a két szektor számára azonos időben kerüljön bevezetésre azonos elvek mentén kialakított mobil, illetve vezetékes BU LRIC díj – amennyiben ez egyáltalán szükséges.

Kollár Péter (NMHH):

Engedjék meg, hogy röviden reagáljak a felvetésekre.

  • A BU LRIC módszertan fölülvizsgálata valóban kérdés, de azt gondolom, hogy az alapelveken nem fog ez változtatni. Tehát nem jelzünk előre olyan eget rengető változásokat a felülvizsgálat során, ami azt vonná maga után, hogy a régi modellt ki lehet dobni és egy teljesen, alapjaiban új modellt kellene építeni.
  • Az időszerűséggel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy ez a változás egy szabályozói könnyítés lesz. Ha a modell menedzselése és a feladat nagy része alapvetően a Hatóságon nyugszik majd, az könnyebbség lesz a szolgáltatók részére.
  • Egy másik felvetés pedig az időzítéssel volt kapcsolatban. Ez a felvetés teljesen valós és jogos, hogy amennyiben glide path-szal térünk át mondjuk egy mobil végződtetési díjra, akkor van-e létjogosultsága ugyancsak glide path-szal áttérni a vezetékes végződtetési díjak tekintetében.


Kövesi Gabriella (Magyar Telekom Nyrt.):

Szeretnék csatlakozni az Invitel által elmondottakhoz, mert körülbelül mi is ugyanezeket a kérdéseket látjuk. Természetesen mi is meg fogjuk küldeni még a mai nap folyamán az öt kérdésre a válaszunkat, de minket is leginkább a modellváltás indokoltsága érdekel. (A Magyar Telekom írásos válaszai jelen összefoglaló mellékletét képezik). Mi sem látjuk sem a piac, sem a szolgáltatók, sem a fogyasztók oldaláról azt a hatalmas nagy elvárást, hogy a modellváltás és az NGN hálózatokra történő átállás megvalósuljon.
Gondolom, az Önök számára is ismert, mindenkit tájékoztattunk arról, hogy Budafokon csináltunk egy kísérletet. Egy all-IP projektünk volt, ahol egyrészt a fogyasztók részéről nem volt nagy lelkesedés az áttérés tekintetében, másrészt a Hatóság elvárta, hogy párhuzamosan üzemeltessük a PSTN és az NGN hálózatot, ha ez utóbbi megvalósul. Tehát egy ilyen áttérést (csak NGN-alapú összekapcsolás alkalmazását a modellben) mi idő előttinek tartunk akkor, amikor az arányok még nagyon a PSTN javára tolódnak el.
Még egy megjegyzés a Recommendation felülvizsgálatával kapcsolatosan: érdeklődve olvastunk egy hollandiai bírósági ítéletet, amelyet a szolgáltatók nyertek meg a szabályozóval szemben; ott a pure LRIC modell alkalmazását vitatta a szolgáltató, és a bíróság pont a modellváltás indokolatlansága miatt adott igazat a szolgáltatóknak. Tehát nem azt mondta, hogy ez alkalmazhatatlan vagy rossz ötlet, csak az indokoltságát és az időszerűségét kérdőjelezte meg. Köszönöm szépen.

Kollár Péter (NMHH):

Mi is csak ismételni tudjuk magunkat ebben a kérdésben, hogy mi a modellváltás indoka. A modellváltás egy fontos indoka az, hogy az EU ezt tartja egy jó modellnek, aztán indoka a modellváltásnak az, hogy a vezetékes hálózatok továbbfejlesztése, illetve a hatékony szolgáltató felé való elmozdítása valószínűleg az NGN hálózatokon keresztül valósul meg. Indok nem utolsó sorban egy egyszerűsítés: mi azt gondoljuk, hogy a szabályozás költségeit ezzel tudjuk csökkenteni.

Dr. Csorba Imre (NMHH):

Ha nincs több észrevétel, megjegyzés, akkor köszönöm szépen az eddig megtett észrevételeket. Szeretném arról tájékoztatni a megjelenteket, hogy jelen nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet fog készíteni és ezt 30 napon belül nyilvánosságra hozza a honlapján.
Köszönöm még egyszer a részvételt, mindenkinek szép napot kívánok.