A KSH árstatisztikái szerint 2014-ben a hírközlési szektorban az árak csekély mértékben, 1,2%-kal nőttek, ami az előző évi növekedésnél is kisebb értéket jelent. Ugyanakkor a nemzetgazdaság egészében 2014-ben az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal csökkentek az előző évhez képest, azaz nem infláció, hanem defláció történt. A KSH hosszú távú adatsorai szerint ilyenre utoljára 1963-ban, illetve 1968-ban volt példa Magyarországon. A fogyasztói árszínvonal csökkenésének fő okai a közműszolgáltatások állami árszabályozásában, illetve a nyersanyagok, főleg az energiahordozók világpiaci árának rendkívüli mértékű csökkenésében keresendők, amely tényezők – kis mértékben – a hírközlési szektor áralakulását is befolyásolják. Ezen folyamatok együttes hatására tehát, amíg a korábbi években az infláció jelentősen meghaladta a hírközlési árváltozások mértékét, addig az elmúlt két évben elmaradt tőle.

A történeti visszatekintés alapján, az utóbbi 10 évben a hírközlési ágazatban a szektorális árváltozások –3,2% és +5,3% között alakultak, míg a fogyasztói árszínvonal –0,2% és +8% között változott. A hírközlésben a kiugró értékek az ÁFA csökkentéséhez, majd emeléséhez, valamint a távközlési különadó bevezetéséhez köthetők. Az idősoros adatok azt mutatják, hogy a szolgáltatók üzletpolitikáján alapuló árváltozások jóval kisebb mértékűek voltak, mint a szabályozási környezet hatására bekövetkezők.

Az öt megfigyelt nagy szolgáltató (Magyar Telekom, Invitel, UPC, Telenor, Vodafone) ÁSZF-eiben közzétett listaárak részletes vizsgálata is alátámasztja a KSH adataiból észrevehető tendenciákat. A szolgáltatók az év során aktív díjpolitikát folytattak, a vizsgált 430 díjcsomagból 146  esetében megfigyelhető volt valamely díjtétel emelése. Ugyanakkor a díjváltoztatások összhatása csekély, az áremelés elsősorban a telefon díjcsomagokat jellemezte. 2014-ben a UPC egyáltalán nem módosította meglévő díjcsomagjainak tarifáit. Az Invitel az év első felében, a Telenor és a Vodafone az év második felében változtatott árain, míg a Telekom júniusban a mobil, októberben a vezetékes területen alakította át díjszabását.

A szolgáltatók díjpolitikájára jellemző volt, hogy nem, vagy csak minimális mértékben emelték vezetékes- és mobilinternetes csomagjaik árát, a hangsúlyt a telefonos szolgáltatások díjváltoztatására helyezték. A vezetékes díjcsomagok esetén a forgalmi díjak egyáltalán nem növekedtek, míg a mobil pre-paid ajánlatok SMS- és percdíjait mindhárom cég megemelte. A post-paid előfizetések esetén ilyen egységes tendencia nem mutatható ki: a Vodafone nem módosított díjszabásán, a Telenor csak a havi díjakat, míg a Telekom a forgalmi- és havi díjait is megnövelte.

2014 folyamán a szolgáltatók 44 új díjcsomagot hoztak létre, és közülük több is újfajta lehetőségeket kínál. Ezzel egyidejűleg összességében 70 díjcsomag lezárásra, 27 pedig kivezetésre került. A 2014. évi változások is megerősítik bizonyos új kínálati- és ártendenciák körvonalazódását. A tarifacsaládok, valamint a különböző irányokban ingyenes hívásokat nyújtó korlátlan díjcsomagok egyre jobban terjednek. A díjcsomagok havi díját nemcsak a hűségidő vállalása, hanem az internetes fizetés, a választott készülék típusa és a társkártya megléte is befolyásolja. A mobilszolgáltatók növekvő adattartalom nyújtására törekszenek, a feltöltőkártyás mobil csomagoknál pedig terjed a feltöltés összegétől függő adattartalom biztosítása.