A szülők, pedagógusok és diáktársak felelős magatartása akkor érvényesül a megfélemlítéssel kapcsolatos esetek megoldásában, ha a társadalom egésze kiáll a megfélemlítés elleni küzdelem mellett – hangsúlyozta Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója, akinek nyitóbeszédével kezdődött meg a hatóság által szervezett Biztonság az iskolában és azon túl című konferencia. A rendezvényen előadást tartott többek között Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Huber Károly, a Felelős társadalomért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa és Oláh-Paulon László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője is. A konferencia középpontjában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult Megfélemlítés Elleni Program 2014/15-ös tanévben két fővárosi iskolában elért eredményei, a tapasztalatok és a levonható tanulságok álltak.

704 diák, 75 pedagógus, 1200 szülő

Az előadók ismertetése szerint a pilot felmérésben összesen 704 diák, 75 pedagógus és 1200 szülő vett részt. Az eredmények alapján mindhárom célcsoport tájékozatlan a témában, az eseteket jelentőségükhöz képest bagatellizálják, az alkalmazott módszerek pedig sekélyesek. A szülők védettebbnek hiszik gyermeküket a valóságosnál. A szülők szerint gyermekük legtöbbször csak egy közösségi oldalon rendelkezik profillal, míg a gyerekek többsége, bevallása szerint 2-3 oldalra is regisztrált, amelyek ellenőrizetlenek maradnak. A gyermekek közül arányaiban több áldozat található az általános, mint a középiskolások között, a bevallott esetek, megfélemlítő üzenetek még legtöbbje egy-egy személytől és nem baráti társaságtól érkezik. Az idősebbek kritikusabban tekintenek a kényes helyzetekre, közöttük nagyobb jelentősége van a baráti társaságnak, és nagyobb súlyú bántalmazással összefüggő eseteket vallottak be, amelynek áldozatul estek, mint az általános iskolások. Az online megfélemlítési formák nemcsak, hogy elfogadottabbak a baráti körben, de itt jobban érvényesül a kortárscsoport húzóereje is, valamint a „deviáns mag” is jelen van.

A felmérés szerint figyelemre méltó eltérés mutatkozik a tanárok és a diákok véleményében arról, hogy megfélemlítés, bántalmazás esetén szankciót szab ki az iskola: a diákok 38,2%-a szerint választja az iskolavezetés az elkövető diák megbüntetését, míg a pedagógusoknak csak 4,0%-a vallotta, hogy ezt a megoldást alkalmazná. Fontos tudatosítani az iskolaközösségben és a diákokban, hogy a pedagógus által alkalmazott megoldás alapvetően nem szankcionáló-megtorló, hanem konstruktív-megelőző célzatú. A diákoknak szóló felvilágosító, illetve mentorprogramoknak tehát a kompetens személytől való segítségkérést, valamint a más segítő személyekkel való kooperációt is tanítani kell.

A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt, a diákok esetében szülői hozzájárulás ellenében zajlott. A Bárczi Géza Általános Iskola, valamint a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 5-8., valamint 9-13. évfolyamra járó diákjai körében elvégzett pilot, azaz előzetes helyzetkép-elemző állapotfelmérés célja az volt, hogy a felső tagozatos, valamint középiskolás diákok, szüleik és a pedagógusok körében felmérjék a megfélemlítéssel kapcsolatos ismereteket, az attitűdöt, valamint az alkalmazott kezelési módszereket, és megalapozzon egy átfogó, országos a teljes iskolaközösséget, valamint a szülőket is felkészítő, megelőző és intervenciós programot. A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány által lebonyolított program pilotja 2013 januárjában indult, és 2015 márciusának végén zárult.

Bodonovich Jenő, az NMHH média- és hírközlési biztosa záróbeszédében kiemelte, hogy mivel a diákok nagy része főként a médiából (televízióból, internetről) szerzi ismereteit a bántalmazásról, megfélemlítésről, a felelős újságírók, szerkesztők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megfélemlítéssel kapcsolatos tudósítások alkalmával térjenek ki a lehetséges megoldási módokra és a segítséget nyújtó szervezetekre.