Balról: Peter Leyland (Metropolitan University, London), Thomas Gibbons (University of Manchester), Fodor Pál (Magyar Tudományos Akadémia), Karas Monika (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), Fekete Balázs (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Russell Lee Weaver (University of Louisville) | Fotók: Sebestyén Gábor

Brit, amerikai, ír, észt, holland, svájci és új-zélandi előadók is képviseltették magukat számos rangos magyar előadó mellett azon a nemzetközi médiajogi konferencián, amelyet az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja szervezett Szabadság és szabályozás címmel. A mintegy háromszáz érdeklődő részvételével megrendezett szakmai eseményt Karas Monika, az NMHH elnöke nyitotta meg.

Az elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a szabadsághoz szükséges szabályozás attól értékes, ha a közösség közös érdekeit veszi figyelembe, és törekszik arra, hogy ezeket az érdekeket meg is tartsa. Ezt tekinti célnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is. A párbeszéd, a tudományos viták, a médiaszabályozásról folytatott eszmecsere pedig hozzájárul ahhoz, hogy a szakértők megteremtsék azt a sorvezetőt, amely mentén e cél elérhető. „A jogelméleti felvetésekről szóló eszmecsere a jövő felügyeleti tevékenységének záloga” – mondta nyitóbeszédében Karas Monika.

Fodor Pál az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a konferencia azt igazolja, miszerint a szólásszabadság és a médiajog kérdései alapvetően érintik a fontos és aktuális társadalmi kérdéseket minden országban, ezért a nemzetközi diskurzus megteremtése nagyon időszerű. A szervezők képviseletében, médiajogi szakértőként Koltay András Médiatanács-tag is köszöntötte a konferencia résztvevőit, kiemelte, hogy a mostani konferencia mérföldkő a magyar és a külföldi szólásszabadság- és médiajogi kutatások összehangolásában, a különböző nemzetiségű kutatók közötti párbeszéd és együttműködés kialakításában. Előadásában, amelynek témája a közszereplők jóhírnévvédelme Európában, kifejti, hogy szerinte a valódi feladat nem az, hogy a szólásszabadság, valamint az egyén személyiségi jogainak érdeke, értéke között erősorrendet, törvényileg előre meghatározandó elsőbbséget állítsanak fel a kutatók, hanem az, hogy megtalálják a kettő közti szükséges egyensúlyt.

Az előadók hat témakört dolgoztak fel, a médiaszabályozás alapkérdéseit, az újmédia szabályozását, a politikai reklámok, a termékmegjelenítések szerepét az Európai Unióban, a jó hírnév és a magánélet védelmét, a gyűlöletbeszéd és terrorizmus témáját, valamint az Európai Unió médiaszabadsággal kapcsolatos értékeit.
Többek között kitértek az internet és a demokrácia viszonyára, az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán használt, szólásszabadsággal kapcsolatos érvelési típusokra, a Nagy-Britanniában kirobbant telefonlehallgatási botrányra adott alkotmányos válaszra. Beszámoltak az Európai Bíróság viszonyáról a politikai reklámok közzétételi tilalmához, a rágalmazás jogának változásáról az angolszász jogrendszerben, a képmáshoz fűződő jogok elvi megalapozásának nehézségeiről. A résztvevők amerikai megközelítésben hallhatták a sértő szimbólumok szabályozási javaslatát, holland véleményt a vallás kapcsolatáról az izgatás tilalmához, brit összefoglalót a militáns demokráciák jellemzőiről.