Tizenöt iparági vélemény érkezett a Magyarországon működő legnagyobb hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől arra a nyilvános konzultációs felhívásra és a kapcsolódó téma-összefoglaló hatósági anyagra, amelyet tavaly novemberben tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az interneten megjelenő és elérhető, korábban csak a televízió képernyőjén nézhető médiatartalmak átírják az eddigi hagyományos médiafogyasztási szokásokat, a változó piaci környezet pedig kiegyensúlyozott szabályozást igényel. Emiatt az NMHH tavaly novemberben nyilvános konzultáció keretében, a szakma bevonásával 12 pontban keresett válaszokat az OTT (online) tartalomszolgáltatások médiarendszerre gyakorolt hatásairól annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a jövőben. A konzultáció részét képezte, magának az OTT fogalmának meghatározása is.

Az Allegro Group, Antenna Hungária Zrt., Invitel Zrt., Littvay István, Initiative of European Network Operators, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, Magyar Telekom Nyrt., Microsoft Magyarország Kft., M-RTL Zrt., Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, Pataki Tamás, Telenor Magyarország Zrt., TV2 Média Csoport Kft., UPC Magyarország Kft., Vodafone Magyarország Zrt. konstruktív észrevételei szolgálnak alapul a hatóságnak ahhoz, hogy komplexebb képet alakítson ki erről a dinamikusan fejlődő területről. Az NMHH így proaktívan, az iparági szereplők véleményét is figyelembe véve tudja majd képviselni a nemzeti álláspontot az uniós egyeztetések során, különösen az Európai Unió Bizottsága Digitális Egységes Piac javaslatának megvitatása, illetve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával.

A válaszadók szinte mindannyian úgy vélték, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon nem fogják helyettesíteni, illetve kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. A piacra lépés korlátjaként említik a nyelvi és kulturális kérdéseket, a piac méretéből adódó limitált üzleti lehetőségeket, a fejlődést nem megfelelő ütemben követő jogi környezetet, valamint nem látják biztosítottnak az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki feltételeket.

A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy az audiovizuális uniós irányelv hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók számára versenyhátrányt jelenthet az, hogy az irányelv olyan kötelezettségeket ír elő számukra, melyeket az EU-n kívül működő, de Európába irányuló szolgáltatást nyújtó cégeknek nem kell teljesíteniük. További hátrányként említik, hogy azok a nem európai szolgáltatók, akik az USA-ban, ill. Európában terjeszkednek, azok jellemzően angol nyelvterületen működnek, így nem kell fizetniük a filmek fordításért, feliratozásért, valamint nem kell foglalkozniuk a szigorú európai műsorkvótarendszerrel és a sokkal szigorúbb adózási feltételekkel.

A szolgáltatók megoldásnak tartanák, ha a szabályozók engedélyeznék az internetszolgáltatók számára az új üzleti modellek, újszerű szerződéses feltételek kialakítását a fogyasztókkal, illetve az OTT-szolgáltatókkal, hiszen a hagyományos bevételi forrásaikat épp a sikeres OTT-kommunikációs és -üzenetküldő alkalmazások veszélyeztetik. A hálózatsemlegesség részletes szabályozásáról szóló európai bizottsági kezdeményezés kapcsán a rugalmas és differenciált szabályozás mellett teszik le a voksukat a válaszadók. Az internethozzáférés-szolgáltatók szorgalmazzák, hogy legyen lehetőségük arra, hogy további díj ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtsanak az arra igényt tartó tartalom- és alkalmazásszolgáltatók számára, mert a bevétel segítségével fenntarthatóvá válna a hálózat eddigi és további fejlesztése, ami biztosítaná a megkülönböztetésektől mentes best-effort jellegű szolgáltatások megfelelő minőségben történő működését is. A tartalomszolgáltatói vélemények hangsúlyozzák, hogy az „utolsó mérföld”, azaz a terjesztés végső szakasza legyen versenysemleges, és üdvözölnék, ha az internethozzáférés-szolgáltatók nem korlátozhatnák a sávszélességet a potenciális versenytársakkal szemben.

Az okostévék kapcsán a válaszadók egyetértettek abban, hogy a közös szabványok hiánya már most is érezteti hatását. A platformok zártak, az alkalmazások nem átjárhatók, „idegen” alkalmazások nem telepíthetők, a gyártók csak az általuk üzletileg preferált tartalomszolgáltatások elérését teszik lehetővé. Azzal kapcsolatban azonban eltérőek voltak a vélemények, hogy indokolt lenne-e az állami beavatkozás a piaci folyamatokba.

A hatóság a beérkezett vélemények szintetizálásával proaktívan dolgozik azért, hogy az új digitális ökoszisztéma, illetve a szabályozási környezet naprakész kialakításához értékes információhoz jusson az OTT-tartalomszolgáltatások piacára vonatkozóan. Bár az OTT-szolgáltatások piaci részesedése még csekély, de az új szereplők megjelenése hosszú távon alapjaiban alakíthatja át a médiarendszert, és az ehhez kapcsolódó szabályozási környezet megteremtése egy összetett folyamat lesz.

A 12 kérdésre érkezett részletes válaszok (anonim módon) nem tekinthetőek az NMHH hivatalos álláspontjának, hiszen azok a válaszadók véleményét tükrözik. A hatóság folyamatosan törekszik a dinamikusan változó piac igényeinek megismerésére és a piaci szereplők által képviselt vélemények figyelembe vételére, a fenntartható verseny és a fogyasztók számára legmegfelelőbb, kiegyensúlyozott szabályozási megoldások megteremtése érdekében.