Hogyan érinti az üzleti előfizetőket a szerződésekre vonatkozó szabályok változása?
Az NMHH 2/2015. (III. 30.) számú rendeletével (a továbbiakban: rendelet, Eszr.) jelentősen változik az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozó szabályozás. A biztosi honlapon elérhető az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések új szabályozásáról szóló általános tájékoztató. A rendelet üzleti előfizetőkkel kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a szolgáltatóknak 2015. december 1-jétől kell alkalmazniuk. A jogszabály az előfizetői szerződések tartalmát automatikusan módosítja, ehhez az előfizetők külön értesítésére, illetve külön intézkedésre nincs szükség.
A korábbi szabályozástól eltérően a rendelet különbséget tesz az üzleti előfizetők között méretük, forgalmuk alapján. A szélesebb védelem a rendelet alapján a mikro- és kisvállalkozások, valamint más kisebb – nem gazdálkodó – szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok) (a továbbiakban: kis üzleti előfizetők) előfizetői szerződéseire terjed ki, ahol az éves árbevétel a 10 millió eurót és az alkalmazottak száma nem haladja meg az 50 főt.
Az Eszr. nem tartalmaz részletes szabályokat a közép- és nagyvállalkozások tekintetében, azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a mikro és kisvállalkozások mellett a középvállalkozásoknak is lehetőséget ad arra, hogy ne az üzleti, hanem az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályok szerint kössenek szerződést. Azokra a vállalkozásokra tehát, akik élnek ezzel a lehetőséggel, az Eszr. üzleti előfizetők érintő szabályai sem vonatkoznak.
A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt jogszabályi rendelkezésektől, valamint a szolgáltatók általános szerződési feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF) előírásaitól térhetnek el közös megegyezéssel. A szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések mindenben egyeznek az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályokkal. (Az egyéni és üzleti előfizetőkre vonatkozó szabályok közötti eltérések részletes összehasonlító táblázata a főbb eltérések ismertetése után található meg.)
A nagyobb üzleti előfizetők esetében a rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a felek egyező akarattal eltérjenek az Eht. előfizetői szerződéssel kapcsolatos valamennyi jogszabályi előírásától. Ezen felül a kisebb üzleti előfizetők szerződéseinek konkrétan és részletesen tartalmaznia kell egyrészt azokat a rendelkezéseket, melyektől a felek eltérnek, másrészt az előfizetőknek az eltérés elfogadásáról szóló kifejezett nyilatkozatát.
A rendelet a következő esetekben engedi meg, hogy a szolgáltatók a mikro- és kisvállalkozásokkal való megegyezés alapján eltérjenek az előfizetői szerződések megkötésével, teljesítésével és megszűnésével kapcsolatos jogszabályi előírásoktól:
1. Eltérések az előfizetői szerződés létrejötte körében
A 2 éves határozott idejű szerződések nem hosszabbodhatnak meg azok lejártakor újabb 2 évvel automatikusan, hanem csak abban az esetben, ha az üzleti előfizetők az eredeti szerződésük megkötésekor ehhez külön, kifejezett nyilatkozatukkal hozzájárultak. Az egyéni előfizetőktől eltérően viszont eleve megköthetik a szerződést 2 évet meghaladó határozott időtartamra is.
Az egyedi előfizetői szerződésnek a rendeletben konkrétan meghatározott, összesen 49 kötelező tartalmi eleme van a személyes adatok felsorolásától kezdve a felek különböző nyilatkozataival bezárólag. Az üzleti előfizetők esetében rövidebb lehet az egyedi előfizetői szerződésnek ez a része, tehát a tartalmi elemek száma csökkenthető, azonban azt mindenképpen tartalmaznia kell, hogy miben és hogyan térnek el a felek az adott jogszabályi rendelkezéstől vagy ÁSZF ponttól, valamint tartalmaznia kell az eltérés elfogadására vonatkozó kifejezett nyilatkozatot is.
Mivel a szolgáltató meghatározott feltételekkel az adott jogszabályi rendelkezésektől, vagy ÁSZF-től egyoldalúan is eltérhet, az egyedi szerződésnek azt is tartalmaznia kell, miben és hogyan tér el. Ezek az eltérések lényegében a szerződés aláírásával közösen elfogadott eltéréssé válnak.
A szolgáltató az előfizetői szolgáltatás igénybevételét más szolgáltatása igénybevételéhez (pl. internet csak telefonnal együtt), vagy terméke megvásárlásához (pl. mobil-előfizetéshez kapcsolódó készülékvásárlás) kötheti, míg az egyéni előfizetőknél erre nincs lehetősége.
2. Eltérések a szolgáltatás megkezdése körében
Az üzlethelyiségen kívül, illetve a távollévők között megkötött szerződéseket főszabályként az előfizető 14 napon belül (próbaidő) hátrányos jogkövetkezmények és indokolás nélkül megszüntetheti, az üzleti előfizetők szerződésében ettől eltérő próbaidős szabályokat, így pl. 14 napnál rövidebb határidőt is meg lehet határozni.
A rendelet előírja, hogy amennyiben a szolgáltató az előfizető igénybejelentését elfogadja, akkor legkésőbb 90 napon belül meg kell kezdeni a szolgáltatás nyújtását, azonban az üzleti előfizetőkkel akár 90 napnál hosszabb határidőben is meg lehet állapodni.
Amennyiben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére meghatározott határidőt a szolgáltató túllépi,az előfizető az előfizetői hozzáférési pont létesítése előtt még elállhat a szerződéstől. A szolgáltató ilyenkor köteles visszafizetni az előfizetőnek az általa befizetett díjakat, az előfizető pedig a tulajdonában lévő eszközöket visszaszolgáltatni a szolgáltatónak 30 napon belül. Üzleti előfizetők esetében azonban akár ennél hosszabb idő is kiköthető a kölcsönös elszámolásra.
Ha ezt a határidőt a szolgáltató elmulasztja, kötbért kell fizetnie a rendeletben meghatározott számítási mód alapján. Üzleti előfizetők esetében azonban más kötbérszámítási módot is meg lehet határozni és akár a kötbérfizetés mellőzésében is meg lehet állapodni.
3. Eltérések a szolgáltatás teljesítése, valamint nem, illetve nem megfelelő teljesítése körében
A szolgáltató nem köteles az ügyfélszolgálata elérhetőségét a saját hálózatából díjmentesen, más hálózatból pedig a legalacsonyabb díjért biztosítani az előfizetőnek. Az ügyfélszolgálat telefonszámán keresztül, az általános szabályoktól eltérően reklámközlemény vagy ajánlat is továbbítható.
A szolgáltatót terhelő kötbérfizetési kötelezettség esetében a szolgáltató köteles 30 napon belül tájékoztatni az előfizetőt a kötbér mértékéről, számításának módjáról. A szolgáltató az üzleti előfizetőknek - erre vonatkozó megállapodás esetén - eltérő részletességgel is adhat tájékoztatást.
A szolgáltató köteles automatikusan, az előfizető külön kérése nélkül eleget tenni a kötbérfizetési kötelezettségnek, az üzleti előfizetők esetében azonban a szerződésben ez igénybejelentéshez köthető.
4. Eltérések a szolgáltatás szünetelése, korlátozása körében
A szolgáltató a szüneteltetés legrövidebb időtartama meghaladhatja a főszabály szerinti 6 hónapot, szüneteltetés idejére pedig nem köteles csökkentett díjat meghatározni, sőt az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályoktól eltérően a felek abban is megállapodhatnak, hogy a szolgáltatás még az előfizető esetleges későbbi kérésére se legyen szüneteltethető.
A szolgáltató akár a főszabály szerinti 30 napnál rövidebb határidőt is meghatározhat arra, hogy az előfizető a korlátozás okát megszüntesse és így a szerződés felmondását elkerülje.
5. Eltérések az előfizetői szerződés megszűnése körében
Az előfizetői szerződés megszűnésére vonatkozó, az Eht.-ban és az Eszr.-ben meghatározott szabályoktól a felek eltérhetnek akár az előfizetőre nézve szigorúbb feltételek kikötésével is. A megszűnés eseteit és feltételeit a szolgáltató nem köteles üzleti ÁSZF-jében rögzíteni.
Határozatlan idejű szerződés esetében az előfizetői 8 napos és szolgáltatói 60 napos felmondási időtől eltérő határidőkben is megállapodhatnak. Nincs eltérés viszont abban, hogy a szerződést az előfizető egy általa megjelölt határnapra (8-30 nap között) is felmondhatja.
Amennyiben az előfizető a határozott idejű szerződést annak lejárta előtt szünteti meg, vagy szerződésszegésével okot ad a szolgáltatónak az idő előtti felmondásra, akkor a szolgáltató - az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályoktól eltérően - a felmondáshoz az üzleti előfizető által igénybevett kedvezmények ellenértékén túl egyéb hátrányos jogkövetkezményeket (pl. felmondási díj, adminisztrációs díj stb.) is társíthat.
A szolgáltató a szerződés megszűnésekor az üzleti előfizetőtől –szemben az egyéni előfizetőkkel – költségtérítést (pl. kiszállási díj, adminisztrációs díj) is igényelhet.
Ha az előfizető szerződésszegő, a szolgáltató üzleti érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít (pl. veszélyezteti a szolgáltató hálózatát, a szolgáltatást törvénybe ütközően használja, a műsorjelet harmadik személynek továbbítja, jogosulatlanul vételez kódolt adást), akkor a szolgáltató a főszabály szerinti 15 napnál rövidebb határidővel is felmondhatjaaz üzleti előfizetői szerződést ilyen megállapodás esetén.