Médiatanács: Veszélyeztette a kiskorúakat a Való Világ 7
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának eheti ülésén született 65 döntés közül kiemelendő, hogy megállapították a Való Világ 7 egy adásának korhatár-besorolási szabálytalanságát, 42 televízióval szemben eljárás indul, mert vélhetően nem teljesítették a magyar és európai alkotásokra törvényben előírt műsoridőt, és pályázható lesz egy esztergomi és egy gyulai rádiós frekvencia. Közzétették emellett a szponzorált tévéműsorokról szóló felmérést is, amely szerint a TV2 időjárás-jelentése a legkedveltebb a támogató cégek körében.
Valóságshow, online hír és gyógyszertárreklám kapcsán hozott döntések
Az RTL2-n közzétett Való Világ 7 műsorszám tavaly január 20-án délben közzétett adása kapcsán a Médiatanács megállapította, hogy a CLT-UFA SA médiaszolgáltató nyilvánvalóan és súlyosan megszegte a korhatár-besorolási szabályokat, mivel a műsort a mély érzelmi kötődésektől mentes, a szexualitást középpontba állító párkapcsolati minták bemutatása miatt a 12 éven aluliak számára nem ajánlott minősítés helyett 16 éven aluliak számára nem ajánlottként és 21 óra után kellett volna műsorra tűznie. Tekintve, hogy a januártól Luxemburgban – korábban Romániában – bejegyzett médiaszolgáltató továbbra sem tartozik magyar joghatóság alá, a médiatörvény és az uniós szabályok szerint a hazai testület jogi mozgástere korlátozott. A testület csak szigorú feltételek megléte esetén járhat el külföldi joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatóval szemben: így teljesülnie kell, hogy a szolgáltató uniós tagállamban letelepedett cég legyen, a médiaszolgáltatás Magyarország területére irányuljon, valamint hogy a kifogásolt műsorszám nyilvánvalóan és súlyosan sértse meg vagy a korhatár-besorolási, a gyűlöletkeltés tilalmára, vagy éppen a kiskorúakra fokozottan káros tartalmak tilalmára vonatkozó törvényi előírásokat. Ha egy éven belül összesen három azonos típusú szabálytalanságra is fény derül, akkor a harmadik alkalommal a Médiatanács kezdeményezésére Magyarországnak lehetősége nyílik konzultációt kezdeményezni az érintett tagállammal az Európai Bizottság bevonásával az alkalmazandó jogkövetkezményekről.
Állampolgári bejelentés kapcsán vizsgálta a Médiatanács egy a 444.hu hírportálon február 15-én megjelentetett cikket, amely egy Facebook-felhasználó – aktfestmény közzététele miatt történt – felfüggesztéséről szólt, és megállapította, hogy a bejelentő álláspontjával szemben a cikk nem pornográf, így nem sérthette meg a kiskorúakat esetlegesen súlyosan károsító médiatartalmakról szóló törvényi rendelkezést. A Médiatanács ezért – jogsértés hiányában – nem indít az ügyben hatósági eljárást.
A Szombathelyi Televízió időjárás-jelentésében egy alkalommal, tavaly novemberben közzétett burkolt patikareklám miatt a testület figyelmeztette a televízió szolgáltatóját.
Induló eljárások és rádiós pályáztatási döntések
Hatósági eljárás indul a Hatoscsatornán a Tabuk, titkok, tények című műsorban február 7-én elhangzottak miatt, amelyek alkalmasak lehettek a mozgássérültek kirekesztésére, mert a meghívott vendég többek között „rossz emberek inkarnációiként” írta le az érintett csoportot, és a kijelentést a műsorvezető sem ellensúlyozta. Szintén hatósági eljárás indul a Bonum TV, az Echo TV, a Filmmánia, a 4-es és 5-ös csatorna, a Pannon TV és 36 helyi kisközösségi televízió üzemeltetőjével szemben, mert adatszolgáltatásuk alapján vélhetően a médiatörvényben, illetve az uniós rendelkezésekben foglaltakhoz képest túl kevés európai, illetve magyar művet tűztek műsorra. A televízióknak évi műsoridejük több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására kell fordítaniuk, és évi műsoridejük legalább 10 százalékában olyan európai műveket, legalább 8 százalékában pedig olyan magyar műveket kell bemutatniuk, amelyeket tőlük független műsorkészítővel készíttettek, vagy más műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szereztek be.
Csütörtöktől nyilvánosak az NMHH honlapján a 19 ezer fős vételkörzetű Esztergom 98,1 MHz, valamint a 31 ezer fős vételkörzetű Gyula 90,5 MHz helyi rádiós frekvencia végleges pályázati felhívásai. A kereskedelmi jellegű hasznosításra a pályázati ajánlatokat Esztergom esetében április 11-én, Gyula esetében április 14-én lehet majd benyújtani. A Médiatanács döntött egy kisközösségi pályázati felhívás tervezetének közzétételéről is, amely a budapesti terézvárosi telephelyű, egy kilométeres sugarú rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi hasznosítását célozza.
Hatósági felmérés a televíziós műsorszponzoráció helyzetéről
Megjelent a www.nmhh.hu oldalon a legfrissebb tanulmány a tévéműsorokban közzétett szponzorüzenetekről. A tavalyi második félévet felölelő jelentés szerint a több mint ezer támogató cég négyötöde csatornahű, azaz csupán egyetlen televízióban jelenik meg támogatóként. A hat hónap alatt közzétett több mint 87 ezer támogatói üzenetet 547-féle műsorban, a folyamatosan monitorozott RTL Klubon, a TV2-n, a Duna Televízión, valamint az – egy-egy hónap erejéig feltérképezett – ATV-n, a Life Networkön, az m4-en, a sport1-en, a Viasat3-on és a Viva televízión mutatták be. A szpotok aránya az összműsoridőhöz képest egy százalék körül alakul, amely évről évre lassú emelkedést mutat. A legtöbb üzenetet a TV2 időjárás-jelentése vonzotta (10 636 db), a legtöbbször feltűnő szpot a HUF-BAU építőpontokat népszerűsítette (1403 alkalommal). A céges összesítésben a pálmát a Magyar Telekom Nyrt. vitte el, amely nyolcféle üzenetet közölt összesen 3271 alkalommal, 5 óra 3 perc összidővel. A legtöbbet költő szektor a szolgáltatás volt, amelynek sikerét a vendéglátóhelyek által felajánlott voucherek és kulturális eseményekre szóló nyereményjegy-felajánlások alapozták meg. A szponzori kommunikáció többsége – 69 százaléka – minimalista: csupán a céglogót vagy -nevet jeleníti meg egy-egy álló inzerten.
Budapest, 2016. március 10.
Háttér – 3 év, 714 rádiós, illetve televíziós médiafelügyeleti vizsgálat
Az NMHH műsorfigyelő és -elemző tevékenységét Magyarországon a hatályos jogszabályok írják elő, egyrészt az ún. médiaalkotmány (Smtv., 2010. évi törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól), valamint a médiatörvény (Mttv., 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról). A műsorok vizsgálatához az NMHH munkatársai saját médiafigyelő informatikai rendszert fejlesztettek ki, Iris néven. A szoftver egyedülállóan nagy adatbázist képes komplex módon, metaadatokkal ellátva feldolgozni: jelenleg több mint 8 millió műsoróra, 115 terabájtnyi adat, 141 rádió és televízió műsorfolyama képezi az elemzések alapját akár 1990-ig visszamenőleg. Ezt a rendszert használja már a máltai és ciprusi hatóság is.
A hatóság rendszeresen vizsgálja a teljes magyar rádiós és televíziós médiatartalom-sugárzást egyrészt mintavételes módszerekkel, másrészt pedig a hatósághoz beérkező kérelmek, bejelentések alapján. Hazánkban bárki tehet bejelentést, ha úgy gondolja, hogy egyes műsorszámokban médiajogi szabály sérülhetett. A bejelentés és a vizsgálat menetéről az NMHH honlapján részletes tájékoztató olvasható http://nmhh.hu/tart/index/494/Hatosagi_eljarast_inditana.
Mintavételes vizsgálatokat kétféleképpen indít a hatóság. Egyrészt sorsolás útján választják ki a vizsgálandó médiumokat, és jellemzően mindössze egy-két kérdéskörre koncentrálnak az elemzések. Másrészt tematikus vizsgálatokat is indítanak, amikor egy bizonyos műsorsávban minden adó műsorát analizálják. Ilyen a 2016 elején indított átfogó vizsgálat célja is: a Music FM, a Petőfi Rádió, a Sláger Rádió és a Class FM reggeli programjaiban elhangzottak nyomon követése az Mttv. 9. §-ának, azaz a gyerekeket védő korhatár-besorolási szabályok szempontjából. A műsorszámok egy része már kapott elmarasztaló határozatot az elmúlt években, így különösen indokolt az ellenőrzés lefolytatása, amely értelemszerűen a legnagyobb eléréssel rendelkező műsorszámmal kezdődik. Minden egyes vizsgálati eredmény döntéssel zárul, amelyet vagy a Médiatanács, vagy az NMHH Hivatala hoz meg.
A 2011-ben életbe lépett médiatörvény hatására a korábbiakhoz képest megváltozott azoknak a jogkövetkezményeknek a rendszere, amelyek a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben alkalmazhatók, így a bírság is. Ez a szemléletváltás a hatóság gyakorlatának átalakítását is szükségessé tette. A Médiatanács jogelődjének, az ORTT-nek bírság- és kötbérkiszabási ügyekben nem, vagy szűk volt a mérlegelési jogköre. A 2011 óta élő rendszerben viszont mind a Médiatanács, mind a Hivatal széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A médiatörvény és így a hatóság az arányosság, a fokozatosság és az egyenlő elbánás elvei mentén a hangsúlyt a jogsértések megelőzésére és az önkéntes jogkövetés előmozdítására (tehát nem elsősorban a jogsértések megtorlására) fekteti. Ennek egyik megtestesítője a felhívás intézménye, mely nem tekinthető szankciónak, pénzbefizetési kötelezettséggel nem jár. Ha a felhívás alkalmazását a médiatörvény kizárja, a hatóság többek között bírságolhat, ha azt alkalmasnak ítéli arra, hogy a médiaszolgáltatót visszatartsa a további jogsértésektől.
A két felügyeleti szerv 2013–2015. között összesen 714 esetben hozott elmarasztaló döntést a hazánkban működő rádió- és televíziószolgáltatókra, amelyek 79%-a televíziókra vonatkozott. 2015-ben a Hivataltól egy jogszabályhely megsértése miatt a legnagyobb bírságot, 2,685 millió forintot, az MTVA alá tartozó Duna Médiaszolgáltató Zrt. kapta, 2014-ben 2,82 millió forint, 2013-ban 2,45 millió forint pénzbírságot pedig a Duna Televízió. A Médiatanács 2015-ben és 2013-ban a TV2-nek ítélte oda a legmagasabb bírságot, mindkét évben külön-külön egy-egy eset miatt 12,5-12,5 millió forintot, míg 2014-ben az RTL Klub 36 milliós bírságot kapott, mert nem megfelelő korhatárkarikával látta el műsorszámát. A leggyakoribb jogsértést a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámok biztosításának elmaradása, azaz a feliratozás hiánya eredményezi, sokszor fordul elő a kiskorúakra káros tartalmak közzététele hibás korhatár-besorolás alapján, emellett gyakori még a reklámszabályok figyelmen kívül hagyása.
A három év alatt 1 millió vagy afeletti bírságot 51 esetben szabott ki a Médiatanács vagy a Hivatal, ebből 28 esetben valamelyik közszolgálati adó volt érintett, összesen több mint 51,6 millió forint értékben. A TV2-re 12 eset miatt 53,3 millió forintot, az RTL Klubra 9 alkalommal összesen 71,2 millió forint bírságot szabtak ki. Az ECHO TV 1,66 millió forintot, a Film Mánia csatorna 1,2 millió, a 4-es csatorna 1 millió forint bírságot kapott egy-egy jogsértés miatt.