A 21. század egyik legfontosabb kompetenciája a tudatos és biztonságos médiahasználat

NMHH-műhelykonferencia a médiatudatosságról

Közzétéve: 2016. március 31.

null

Mintegy 160 szakember és a médiaértésre fogékony pedagógus vett részt azon a műhelykonferencián, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének tanácsadó szerve, a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal rendezett meg március 30-án a gyermekek digitális felkészültségéről. A médiaértést és a tudatos médiahasználatot górcső alá vevő délelőtti előadások után a kerekasztal is megtartotta az ülését megalakulásának második évfordulóján.

Gyermekeink digitális mindennapjai konf.

Koltay András, az NMHH Médiatanácsának tagja, a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal elnöke nyitotta meg a konferenciát, amely a 21. század egyik legfontosabb kompetenciájáról, a tudatos és biztonságos médiahasználatról szólt. Az NMHH gyermekvédelmi tevékenységének rövid ismertetése után (Internet Hotline, Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ, a televíziók és rádiók felügyelete, a szűrőszoftverek közzététele) Koltay András röviden bemutatta a program előadóit.

Elsőként Sziklay Júlia szólalt fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) képviseletében. Előadásában kifejtette, hogy a magánélet védelméhez és a magánélettel kapcsolatos adatok védelméhez mindenkinek joga van, ezért aggódva szemlélhetjük azokat a szülőket, akik gyermekeikről csecsemőkoruktól kezdve rengeteg fotót osztanak meg a közösségi oldalakon. Ezzel a tevékenységükkel ugyanis olyan digitális lábnyomot generálnak a gyermeknek, amivel egész életében szembe kell néznie, és ami tőle függetlenül került a világhálóra. Sziklay Júlia arról is beszélt, hogy a NAIH gyakorlatából kiforrta magát a szabály, hogy nem lehet kontextustól függetlenül bárhol felhasználni azokat a képeket, amiket a képen szereplők töltenek fel, ugyanis ez bűncselekménynek számít.

Lápossy Attila az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatáról számolt be, amely a hazai médiaértés-oktatás helyzetét tárja fel. Előadásából kiderült, hogy Magyarországon a Nemzeti alaptanterv ugyan megfelelően integrálja ennek a műveltségterületnek a fejlesztését, a helyi tantervekben azonban már kevésbé jelenik meg konkrétan ez a tananyag. Az ombudsmani hivatal szorgalmazza a NAT megújítását, ami elől az EMMI nem zárkózik el, ugyanakkor a minisztérium álláspontja az, hogy a változtatás még nem időszerű.

A kulturális sokkról beszélt Rab Árpád, valamint arról, hogy meghatározó ereje van a kultúrának arra nézve, hogy hogyan észleljük a világot. Marshall McLuhan technológiai determinizmusához hasonlóan Rab Árpád is kiállt amellett, hogy a médium, amin keresztül a világot nézzük, befolyásolja a gondolkodásunkat. Felvetette, hogy a jövőben a technológia által egyre inkább elhatárolódunk majd a fizikai valóságtól – már ma is vannak ilyen eszközök: bankkártyán van a pénzünk vagy elektronikusan levelezünk. Az okostelefonok ráadásul arra késztetnek minket, hogy folyamatosan online legyünk, így a tudatunk mindenképpen átrendeződik majd.

Baracsi Katalin (Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács) gyakorlatias témát hozott a közönség elé, a cyberbullying témáját fejtegette, amellyel a legtöbb pedagógus eszköztelenül néz szembe. Az internetes zaklatás témájáról azért időszerű beszélni, mert az iskolai zaklatások gyakran az online térbe kerülnek át, aminek az a következménye, hogy az iskolai erőszak nem áll meg az intézmény falai között, hanem az áldozat a nap 24 órájában kitett a zaklatóknak. Baracsi Katalin kiemelte, hogy a kamaszok elsődleges célja az, hogy elfogadtassák magukat a társaikkal, ezért különösen kegyetlenek tudnak lenni másokkal, hogy a saját megbecsülésüket növeljék.

A pszichológiai aspektust Kósa Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára képviselte, aki az online és a valós identitást, valamint a tanár és a diák közösségi oldalakon való jelenlétét fejtegette. Az online identitásban az a vonzó és veszélyes egyben, hogy egészen másmilyennek láttathatják magukat a fiatalok, mint ami a valóság. A közösségi oldalak népszerűségét mutatja, hogy a 12-17 évesek mindössze 4%-a nincs jelen egyetlen közösségi oldalon sem. Kósa Éva egy kutatás eredményein keresztül arról is beszélt, hogy a tanár-diák kapcsolatra milyen hatással lehet az online jelenlét: a gyerekek és a tanárok sem szeretnek túl intim magánéleti információkat megtudni egymásról, az iskolai kapcsolatra jobb hatással van a távolságtartás.

A tanácskozás az előadások után elhangzó kérdések és beszélgetések tanúsága alapján hasznos ismereteket jelentett a jelen lévő pedagógusok és szakemberek számára, akik az eszmecseréből inspirálódva adhatják át tudásukat tanítványaiknak.