Kevesebb „klasszikus bűncselekményt” láthattunk a híradókban tavaly, mint 2014-ben

Közzétéve: 2016. december 30.

null
2014-hez képest tavaly visszaesett a közélethez nem kapcsolható, klasszikus bűncselekményekről szóló híradások száma négy hazai televízió- és két rádiócsatorna híradóiban, mindenhol az előírt húsz százalék alatt maradt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elemzéséből. Tágabban nézve viszont a közélethez nem kapcsolható erőszakról szóló hír plusz az összes közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról is szóló információk megjelenési aránya még mindig nagyon magas az esti híradókban: akár a beszámolók közel felét is elérheti.

A 2014-es eredményekhez képest előrelépés, hogy tavaly a vizsgált hírösszefoglalók egyike sem lépte át a törvényben előírt 20 százalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűncselekmények bemutatásában. A legtöbb ilyen jellegű riportot 2015-ben a TV2 Tények mutatta be 17,5%-os arányban, náluk 2014-ben ez az érték 21,8% volt (a csatornán akkor mindössze két hónapban nem haladta meg a bűncselekmények megoszlása engedélyezett 20 százalékot). Az RTL Klub Híradójában 12,5%-ban jelentek meg ezek a hírek, itt a 2014-es számokhoz képest (13,8%) egy nagyon enyhe csökkenés tapasztalható. A Duna TV és az M1 esti híradójában pedig egységesen 1,1%-ban voltak láthatók a kategóriába sorolható hírek. A hallgatók a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában találkoztak a jelenséggel (0,8%). A Class FM híreiben 5,5%-ban mutatkoztak meg a kategóriába sorolható hírek.

A közélethez kapcsolható bűnügyi hírek közül a terrorcselekmények vezetnek

A médiaszolgáltatók hat vizsgált műsora (Class FM Hírek, Duna TV Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika, M1 esti Híradó, RTL Klub Híradó, TV2 Tények) esetében a közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények, azaz a közélethez kapcsolható bűnügyek részesedése – pl. politikát érintő ügyek, migrációval kapcsolatos bűnesetek, terrorcselekmény, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt érintő bűnügyek, brókerügy – közel megkétszereződött 2014-hez képest. Ezek közül a Tények kivételével mindegyik hírműsorban leghosszabb terjedelemben terrorcselekményekkel találkozhattak a nézők és a hallgatók. A TV2 esetében a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntények bemutatása állt a sor elején.

A közélethez nem kapcsolható bűncselekmények – gyilkosság, egyéb erőszakos bűnügy (pl. rablás, testi sértés, állatkínzás), nem erőszakos bűntény (pl. lopás, gazdasági visszaélés) és ittas vezetés, cserbenhagyás – vizsgálata alapján az ilyen hírekről szóló figyelemfelkeltő híradást a headline-okban a M1 és a Duna TV híradója tett közzé a legnagyobb megoszlásban, ugyanakkor az egész műsorban, teljes hírként alacsony számban fordultak elő. A vizsgált műsorok szerkesztői főleg a hazai bűnesetek bemutatására koncentráltak, ezek aránya 99,2% volt. Az Országos Rendőr-főkapitányság adataival összevetve kiderült, hogy a hazánkban elkövetett bűncselekmények mindössze 0,1%-át tették ki gyilkosságok, a vizsgált műsorokban viszont a bűneseteknek szánt műsoridő több mint 20%-át ennek a témának szentelték.

Az NMHH vizsgálata kiterjedt a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó hírek” vizsgálatára is. Ezek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportokat. A Tények 49,1%-át, az RTL Klub Híradó 36,9%-át tették ki az ilyen összeállítások, a legkisebb arányt a Kossuth Rádió Déli Krónikában regisztrálták (10,8%).

Miért állít korlátot a médiatörvény a híradókban szereplő bűncselekmények arányára?

A hírműsoroknak elsősorban olyan, a közélet történéseivel kapcsolatos releváns eseményekről kell beszámolniuk, melyek segítik a társadalmi kérdések megtárgyalását és a demokratikus döntéshozatalt. Ezért alapvető elvárás, hogy ha már foglalkoznak bűncselekményekkel, azok olyan hírek legyenek, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a közélethez. Ilyenek a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy által vagy ellen elkövetett bűntettek, a terrorcselekmények, az etnikai alapú bűncselekmények és az olyan szociális indíttatású bűncselekmények, mint az uzsora vagy a lakásmaffia bemutatása.

Minden más, egyéb bűncselekményről szóló beszámoló visszaszorítása viszont kívánatos a közélethez kapcsolódó hírek javára, ezért a médiatörvény korlátot rögzít az egyéb bűnügyek bemutatására a nagy médiaszolgáltatók számára. Ennek értelmében az ún. jelentős befolyásoló erővel rendelkező (JBE) médiaszolgáltatók híradói éves összevetésben legfeljebb a teljes műsoridő 20 százalékában sugározhatnak például gyilkosságról, erőszakos bűncselekményről vagy ittas vezetésről szóló riportokat. Az a médiaszolgáltató minősül JBE-szolgáltatónak, amely legalább 15%-os éves átlagos közönségaránnyal rendelkezik, és legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a 3%-ot. Tavaly két ilyen televíziós szolgáltatót tartottak nyilván hazánkban, a TV2 Média Csoport Kft.-t és a Magyar RTL Televízió Zrt.-t, a rádiók közül pedig a Class FM-et. Ennek 20 százalékos küszöb betartását az RTL Klub, a TV2 és a Class FM esti híradói mellett az M1 és a Duna TV esti híradóiban, valamint a Kossuth Rádió Déli Krónika 2015-ös adásaiban vizsgálta az NMHH, összesen 1268 műsorórában.

A teljes jelentés elérhető a jobb oldali oszlop tetején, a Kapcsolódó dokumentumok cím alatt, vagy a Médiatanács > Műsorfigyelés, -elemzés > Tanulmányok útvonalon.