A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a szerkesztői felelősségről, hamis hírek közzétételéről alkotott álláspontját kérő sajtóérdeklődésre válaszolva a hatóság elnöke az alábbi állásfoglalást adja közre

Közzétéve: 2018. március 24.

A valótlan, igaztalan információk, álhírek fékezhetetlen elterjedése világszerte messzemenő károkat okozhat gazdasági, politikai, társadalmi dimenziókban. Mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, hogy a károk ne következzenek be.

Az infokommunikációs javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés – mind technológiai, mind tartalmi értelemben – korunk társadalmának alapvető igénye, azonban ez az igény felelősséget is magával von mind előállítói, mind fogyasztói oldalon.

A jelen és a következő időszak kiélezett és felhevült kommunikációs légkörében zajló közéleti események közepette mindannyiunknak különösen nagy szüksége van bölcs belátásra a médiatartalom-fogyasztás során, különösen a hírek befogadásakor.

A tartalom-előállítók és szolgáltatók kötelessége – az olvasók, nézők, hallgatók alkotmányos érdekeit szem előtt tartva – a megbízható, tiszta forrásból származó hiteles információk jogszerű és etikus közlése.  Kötelező a tények és vélemények különválasztása, és elvárás a következtetések levonásakor a bölcs mérlegelés, valamint a közérdeklődésre számot tartó események, vélemények közreadása, a közélet kiegyensúlyozott bemutatása. A médiaszolgáltatók törvényi kötelessége az is, hogy uszító, gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalmaknak ne adjanak teret, sem a tények közlésekor, sem vélemények megfogalmazásakor.

A médiatartalom-fogyasztók saját, önálló lehetősége és felelőssége pedig az olvasott, látott tartalmak értelmező, kritikát mozgósító befogadása, a széleskörű több, különböző forrásból merítő tájékozódás és megfontolt mérlegelés a tartalmak további terjesztése, megosztása előtt.

Budapest, 2018. március 24.

dr. Karas Monika