Az irányelv átültetésére két év áll a tagállamok rendelkezésére, de számos rendelkezést már ennél korábban alkalmazni kell – a hírközlési szektor minden tagja számára alapvetően fontos, hogy felkészülhessen az alkalmazásukra. Az Európai Bizottság 2016 szeptemberében tette közzé az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexre vonatkozó javaslatát annak érdekében, hogy ösztönözze a nagy kapacitású hálózatok építését és az 5G-s fejlesztéseket, és így növelje Európa gazdasági versenyképességét. A javaslatról az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament több éves tárgyalássorozatot folytatott. Ennek eredményeként az Európai Parlament november 14-én elfogadta a javaslatcsomagot, a Távközlési Tanács december 4-én szavaz róla, így várhatóan az irányelv még idén december közepén megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kiemelt jelentősége lesz a párbeszédnek

Karas Monika, az NMHH elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a legutóbbi átfogó felülvizsgálatra bő tíz éve került sor, mára azonban a piaci környezet annyira megváltozott, hogy a keretszabályozásnak is meg kell újulnia. Az elnök elmondta, fontos, hogy minden érintettet meghallgassunk, minden nézőpontot mérlegelhessünk, hiszen az új keretszabályozás éveken át meghatározza majd az elektronikus hírközlési szektort, ezen keresztül pedig az ország lakóinak mindennapjaira is nagy hatással lesz.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a Magyarország digitális fejlesztéséhez kapcsolódó kormányzati programok között ismertette, hogy terveiknek megfelelően szintet lép a digitalizáció, azaz elindul a Szupergyors Internet Program újabb szakasza SZIP 2.0 néven. Ennek során, 2019 januárjától már a legalább 100 Mbps sávszélességű hálózat kiépítése a cél. Kitért arra is, hogy a kormányzat még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a jövőben többek között az idősek és a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztésére is – utóbbi kapcsán követendő mintaként említette meg az NMHH Bűvösvölgy-projektjét.

Még több szerepe lesz a BEREC-nek és a szabályozó hatóságoknak

Stefan Lechler, az Európai Bizottság új elektronikus hírközlési keretszabályozásért felelős főosztályának megbízott vezetője szerint a kódex érzékelhető hatással lesz a piaci folyamatokra. Ismertette az Európai Unió digitális gazdaságának jelenlegi helyzetét, majd bemutatta a kódex legfontosabb újításait. A Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy az új keretszabályozás kapcsán az Európai Bizottság szorosan együttműködik az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC). A szakember közölte, a kódex implementációjában a tagállami hatóságokra fontos szerep fog hárulni.

Germana Volpi, az olasz társhatóság (AGCOM) és a BEREC keretszabályozási munkacsoportjának szakértője bemutatta ez utóbbi szervezet szerepét a keretszabályozás felülvizsgálatában. Hangsúlyozta, hogy a BEREC a bizottsági javaslat megjelenése előtt is folyamatosan részt vett a konzultációkban. Elmondása szerint tavaly a szervezet tizenhárom témában foglalt állást, köztük olyanokban, mint a társberuházások, a szimmetrikus, azaz minden piaci szereplőre egyformán vonatkozó vagy a spektrumokkal kapcsolatos új szabályozási elemek.

Három szekcióban folytatódott a konferencia

A rendezvény az NMHH vezetői által tartott tematikus előadásokból, illetve az egyes témákhoz kapcsolódó panelbeszélgetésekből épült fel; utóbbiak a hírközlési piac képviselőinek (a Magyar Telekom Nyrt., a Vodafone Magyarország, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., a Telenor Magyarország Zrt., az Invitech Zrt. és a UPC Magyarország Kft.) aktív részvételével zajlottak.

Beke Nándor szabályozási igazgató az első szekciófelvezetésében azt járta körbe, hogy a hozzáférés szabályozásának változásai erősíteni fogják-e a versenyt a magyar elektronikus hírközlési piacon. Az igazgató elmondta, hogy a piacelemzési eljárások lefolytatásának határideje az eredeti három éves időtartam helyett öt évre nő, ez kivételes esetben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A résztvevők részletesen elemezték azt az irányelv adta lehetőséget, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók kötelezettséget vállaljanak rendkívül nagy kapacitású hálózatok telepítésére társberuházásként. Másrészt véleményt cseréltek az ún. kizárólag nagykereskedelmi üzleti modellről, amelynek lényege, hogy a szabályozó hatóságok kedvezőbb szabályokat határozhatnak meg annak a vállalkozásnak, amely csak nagykereskedelmi tevékenységet végez.

Karl Károly, a Hírközlés-felügyeleti Főosztály vezetője a második szekciót felvezetve ismertette a kódex alapelveit, melyek fontos részét képezi a végfelhasználók – különösen a fogyatékkal élők – fokozott védelme. Felsorolta a változó főbb definíciókat, részletesen beszélt a végfelhasználói jogokról. Kiemelte, hogy a tagállamok a kódexhez képest sem szigorúbb, sem kevésbé szigorú nemzeti rendelkezéseket nem alkalmazhatnak a végfelhasználók védelmével kapcsolatban. A szekcióban szó esett az egységes európai segélyhívószámról és a csomagajánlatok felmondhatóságáról is. Utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy ha a csomag legalább egy internet-hozzáférési vagy számfüggő szolgáltatást tartalmaz, és a felhasználónak joga nyílik a csomag egy elemét felmondani, akkor joga lesz annak többi elemével szembeni ilyen igényét is jelezni.

Vári Péter főigazgató-helyettes a frekvenciaértékesítés változó keretszabályainak az 5G hálózatok kiépülésére gyakorolt várható hatását elemző utolsó szekcióban megosztotta tapasztalatait az új irányelv előkészítő tárgyalásairól. Ezután bemutatta az 5G fejlesztésekhez kötődő szabályozási célkitűzéseket és az Európai Bizottság kapcsolódó cselekvési tervét. Utóbbi szerint még ennek az évnek a célkitűzései közé tartozik, hogy minden egyes európai uniós tagállamon belül legalább egy nagyvárosban legyen elérhető 5G. Az EU 2020-ra datálja a kereskedelmi 5G szolgáltatás meghirdetését, 2025-re pedig azt kívánja megvalósítani, hogy a városokban, a főbb közlekedési útvonalak mentén, illetve a főbb vasútvonalakon legyen elérhető 5G hálózat. A főigazgató-helyettes jelezte: a legfontosabb frekvenciasávok értékesítése (700 MHz, 2100 MHz, 2600 MHz, 3,6 GHz) még nem az újkódex alapján – de annak figyelembe vételével – zajlik. Aváltozó jogszabályi környezetre a hatóság minden esetben felhívja a figyelmet, és amennyire lehet, rugalmas keretek között biztosítja a kiszámíthatóságot. Az NMHH-nak ugyanis mindezekkel párhuzamosan a piaci igényekre és az európai 5G-s általános célkitűzésekre is egyszerre tekintettel kell lennie.

Kajzinger Ervin nemzetközi és stratégiai igazgató – aki az egész konferencia moderátora is volt – a panelbeszélgetések után a BEREC hírközlési szektorban betöltött meghatározó szerepét és a kódexből fakadó új feladatait ismertette. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az új részletszabályok kialakítása a szektor valamennyi szereplőjének közös feladata, ezért biztatta a résztvevőket, hogy a szervezet online konzultációs platformján keresztül mindenki vállaljon szerepet a részletszabályozás alakításában.

Aranyosné Börcs Janka főigazgató záróbeszédében nagyon hasznosnak ítélte a konferenciát. Úgy összegzett: a kódex nagyon stabil szabályozási keretet határoz meg, lehetőséget ad a jogalkotónak és a szabályozó hatóságnak a hazai viszonyoknak megfelelő átültetésre, illetve terepet kínál az új társadalmi elvárásoknak megfelelő fellépéshez. A konferencia – mint mondta – jó lehetőséget teremtett arra, hogy a „szabályozó és a szabályozottak” időben elkezdhessenek együtt gondolkodni, végül biztosította a részvevőket arról, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a jövőben is a hírközlési szektor szereplőinek konstruktív szakmai partnere lesz.

Az elhangzott előadások nyilvános prezentációs anyagai a kapcsolódó dokumentumok között elérhetők.