Négyszázmilliós pályázati keret üzemeltetésre közösségi rádióknak és tévéknek

Közzétéve: 2019. november 15.

Négy fordulóban összesen négyszázmillió forintos támogatást nyújt majd a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának e heti ülésén megszavazott pályázat a közösségi médiaszolgáltatók jövő évi működésének és üzemeltetésének támogatására. A grémium emellett kilenc televízió és tizenegy rádió pályázatát nyilvánította nyertesnek a műszaki fejlesztési felhíváson. A testület hozzájárult a szombathelyi Mária Rádió Savaria és a budapesti Mária Rádió hálózatba kapcsolódásához. A tanács bírságokat rótt ki a támogatási szabályok megsértése és helytelen korhatár-besorolás miatt is.

Döntések a mecenatúraprogramban

A testület a Médiatanács Támogatási Programjában négyszázmillió forintos kerettel megszavazta azt a 2020-as pályázatot, amely a közösségi szolgáltatók folyamatos fenntartásához szükséges működési és üzemeltetési költségeihez járul hozzá. Egy sikerrel pályázó közösségi tévé maximum hatszázezer forinthoz, egy közösségi rádió ötszázezer forinthoz, egy kisközösségi rádió pedig legfeljebb négyszázezer forinthoz juthat havi támogatásként, legfeljebb tizenkét hónapon át. Az első fordulóra idén december 12-éig pályázhatnak azok a szolgáltatók, amelyeknek 2018-as nettó árbevétele nem haladta meg a százmillió forintot.

A tanács Magyar Média Mecenatúra Programjának közösségi médiaszolgáltatók számára kiírt műszaki pályázatának idei második fordulójában húsz rádió és televízió pályázott sikeresen. A héten megszavazott nyertesek összesen közel 43 millió forintot fordíthatnak stúdió-, hang- és fénytechnikai berendezések, műsorjel-átviteli, illetve a médiaszolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök vásárlására. A televíziók közül támogatást kapott a Mezőtúri Városi Televízió, a Zemplén TV, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a pécsi Pannon Televízió, az RTV Szekszárd, a Füzesabonyi Városi Televízió, a Régió Tv Esztergom, a TV Budakalász és a budapesti City TV. A közösségi rádiók közül a miskolci és a debreceni Európa Rádió, a szentgotthárdi Radio Monošter, a telkibányai Mária Rádió Zemplén, a Győr Plusz Rádió és a budapesti Trend FM, valamint a Manna FM, míg a kisközösségi rádiók közül a székesfehérvári Alpha Rádió, a siófoki Balaton Rádió, a Rádió Szentendre és az Első Pesti Egyetemi Rádió fejlesztheti technikai berendezéseit.

Rádiós pályázatokkal kapcsolatos és médiafelügyeleti döntések

A Médiatanács felkérte az NMHH Hivatalát, hogy dolgozza ki a Székesfehérvár 99,2 MHz frekvenciatervét a kapcsolódó rádiós pályázati eljárás előkészítéseként. E döntés előzménye, hogy a Médiatanács – törvényi kizáró okok miatt – nem újította meg az ezen a frekvencián jelenleg működő Vörösmarty Rádió jogosultságát, a Civil Rádió ügyéhez hasonlóan, és – mivel a Vörösmarty Rádió a döntést nem támadta jogorvoslati kérelemmel – a Médiatanács döntése jogi értelemben véglegessé vált. A szolgáltatók kérelmére a Médiatanács engedélyezte, hogy a Szombathely 88,4 MHz frekvencián működő Mária Rádió Savaria hálózatba kapcsolódjon a Budapest 88,8 MHz, a Göd 97,3 MHz és a Törökbálint 97,6 MHz frekvenciákon hallható Mária Rádióval.

A testület százezer forintos bírságot szabott ki az RTL Klub szolgáltatójára, amiért a Reggeli egy augusztusi adásában egy, a műsort támogató cipőmárkáról olyan többletinformációkat adtak, amelyek a termék megvásárlására ösztönözhették a nézőket – állandóan jelen voltak például a cipők, illetve a kamera ráközelített a márkajelre –, mindez pedig ellentétes a jogszabályokkal.

A grémium kétszázezer forintos bírságot szabott ki az M5 szolgáltatójára, amiért a Rejtélyes XX. század című műsor szeptemberben sugárzott adását négy alkalommal nem jó időben és nem megfelelő korhatár-besorolással adta le. A Sztálin által Bulgáriában végrehajtott tisztogató tevékenységeket taglaló műsor, témájából kifolyólag, kizárólag 16-os karikával, este 21 és hajnali 5 óra között kerülhetett volna műsorra, míg a csatorna „korhatár nélkül megtekinthető” besorolással, a reggeli órákban és napközben sugározta azt.

A Médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.