A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: NMHH vagy Kiíró) 2020. szeptember 15-én közzétette a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában kiírni tervezett árverési eljárás dokumentációjának tervezetét (a továbbiakban: Dokumentáció-tervezet) és konzultációra vonatkozó felhívást tett közzé. Az NMHH olyan árverési eljárást készít elő, amely a 900 és az 1800 MHz-es frekvenciasávok 2022. április 7-én és 8-án lejáró frekvenciahasználati jogosultságainak újbóli hasznosítására irányul.

A 900 MHz-es sávban 60 MHz, az 1800 MHz-es sávban pedig összesen 120 MHz frekvencia újbóli hasznosításával az NMHH célja elsődlegesen a fogyasztói érdekek figyelembe vétele, azaz a szolgáltatásfolytonosság biztosítása, a szélessávú felhasználás lehetőségeinek bővítésével hosszabb távon az 5G-s szolgáltatások nyújtására alkalmas hálózatok kiépítésének elősegítése, a hálózati fejlesztések, így a lefedettség előmozdítása, valamint az innováció és a vállalkozásfejlesztés elősegítése.

A Kiíró, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 40/A. § (4) bekezdésével összhangban, 2020. szeptember 29-én 10 órától a piaci szereplők részvételével konzultációt tartott. Az NMHH a konzultációt – a pandémiás helyzetre tekintettel, a korábbi eljárások lebonyolítási módjától eltérően – hibrid formában rendezte meg, ami korlátozott számban lehetővé tette a helyszíni részvételt, e mellett viszont lehetőséget biztosított online részvételre is. Négy szolgáltató képviselője személyesen, további több mint hetven résztvevő online vett részt az eseményen.

A konzultáción a résztvevőket Dr. Pados László, a rendezvény levezető elnöke köszöntötte, aki ismertette a napirendet és a legszükségesebb tudnivalókat. A rendezvény első részében a Kiíró munkatársai tájékoztatást adtak a megszerezhető frekvenciakészlet jellemzőiről, a használat körülményeiről, az árverési eljárás rendjéről, valamint az emelkedő áras árverés lebonyolításának menetéről.

Az előadások sorát Dr. Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese nyitotta. (Vári Péter előadásának segédanyaga). Az eljárás előzményeinek ismertetését követően frekvenciasávonként bemutatta a frekvenciasávok sajátosságait, felhasználási szabályait, jelenlegi használatát, és áttekintést adott a folyamatban levő uniós harmonizációról, megemlítve a szélessávú, különösen az 5G alkalmazásának lehetőségét a kérdéses frekvenciasávokban. Kitért a frekvenciaszerzés mennyiségi maximum szabályaira. Előadását a frekvenciahasználati jogosultság megszerzéséhez kapcsolódó lefedettségi kötelezettségek és a felhasználóiblokk-képzés általános és speciális szabályainak ismertetésével zárta. A felhasználóiblokk-képzés szabályainál értelmezést segítő példákat mutatott be, melyek kapcsán hangsúlyozta, hogy az előadásban nem mutatható be az összes lehetőség, és a bemutatott példák nem függenek össze semmilyen valós eredményeket prognosztizáló elemzéssel. Kizárólag a szabályok ábrázolását, ezáltal megértését segítik a bemutatott példák.

Ezt dr. Karl Károly főosztályvezető áttekintő előadása követte az árverési eljárás jogszabályi környezetéről, a hatósági eljárásról, annak részleteiről és időütemezéséről. Ismertette, hogy az árverési eljárás hatósági ügy, amely hivatalból a végleges dokumentáció és a hirdetmény közzétételének napján, a Dokumentáció-tervezet alapján az NMHH tervei szerint 2020. október 16-án indul. Ettől az időponttól a jelentkezés benyújtásáig nyílik meg a regisztráció lehetősége.

A jelentkezésnek nem feltétele a regisztráció, de az írásbeli kérdésfeltevés lehetősége, az összegyűjtött kérdésekre adott válaszok megismerése és az esetleges dokumentációmódosításról szóló tájékoztatás csak a regisztráltak számára biztosított.

A jelentkezés benyújtására a Dokumentáció-tervezet alapján november 10-én 9:00-12:00 között kerülhet sor.

Ezt novemberben–decemberben követheti a jelentkezések bontása és alaki érvényességi vizsgálata az esetleges hiánypótlásokkal egyetemben. Az árverési nyilvántartásba vétel a korábbiakban említett eljárási lépésektől függően decemberben vagy január elején történhet meg.

Az árverési nyilvántartásba vett résztvevők jogosultak lesznek – az előzetesen értesítésben foglaltak szerinti időpontban – próbaárverésen megismerkedni a licitálás működési mechanizmusával.

Az ezt követően tartandó első kezdő licittétel és licitálás időpontjáról az NMHH a résztvevőket legalább 8 nappal előtte végzésben értesíti.

Dr. Karl Károly előadásában külön kitért az elektronikus kapcsolattartás jelentőségére és módjára. A kapcsolattartás alapja a Cégkapu, illetve a Hivatali kapu használata, amely során az NMHH a jelentkező/résztvevő cégkapus címére küldi a hivatalos dokumentumokat, míg a jelentkezőnek/részvevőnek a NAV általános nyomtatványkitöltő programjának (ÁNYK) segítségével kell kitölteni az NMHH általános beadványok benyújtására szolgáló nyomtatványát (NMHH_A01 „Általános űrlap beadványok”) és a kívánt dokumentumot hozzácsatolva az NMHH hivatali kapujára beküldenie.

Az előadás további részében a főosztályvezető néhány fontos eljárási részletszabályt ismertetett: a biztosítékok intézménye és jelentősége, a kezdő licit megtételének folyamata és a licitálás mint az árverés fő eseménye. Az előadó kitért a 900 MHz-es frekvenciasávnál a blokk-kiegészítés és a kétfordulós értékesítés lehetőségére mint az eljárás különös jogintézményeire, valamint arra, hogy az eljárás sajátosságát képezi a teljes árverési díj halasztott megfizetési lehetősége is. Elhangzott: az eljárás egy egybefoglalt határozattal zárul, amely az árverés során kialakult szerzési listákra épül és tartalmazza az elnyert felhasználói blokkok elhelyezkedését a frekvenciasávban.

A licitálás módszertanát Kollár Péter, az NMHH közgazdasági szabályozási szakértője mutatta be részleteiben (Kollár Péter előadásának segédanyaga). Az előadó megfogalmazta az árverés általános célját, és elmondta: az árverés során a frekvenciasávokat egymás után értékesíti a Kiíró. Kitért arra is: licitálni arra lehet, hogy az adott áron hány értékesítési egységre tartanak igényt a résztvevők. Hozzátette: a licit mértéke nem lehet nagyobb, mint a Dokumentáció-tervezetben rögzített szerzési korlát, azaz a maximálisan megszerezhető értékesítési egységek száma.

Az előadó hangsúlyozta: a Kiíró által alkalmazott növekvő áras licitálási metódus alapját az a fő szabály alkotja, hogy az előző körös igényt vagy licitet növelni nem, csak tartani vagy csökkenteni lehet. Kiemelte azt is: azáltal, hogy a Kiíró a kezdőlicittétel és minden licitkör után közzéteszi, hogy mely résztvevő mennyi értékesítési egységre tartott igényt, teljesen transzparenssé válik az eljárás, és minden résztvevő mindvégig tisztában lesz azzal, hogy melyik licitkörben, milyen áron, melyik résztvevő hány értékesítési egységre tartott igényt, és mennyi volt az összes igény az adott frekvenciasávban.

A licitálás általános szabályainak ismertetését a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es licitálási eljárás speciális szabályainak példákkal alátámasztott bemutatása követte. Az előadás végén elhangzott: a résztvevőknek lehetőségük lesz majd próbaárverésen megismerkedni az árverés menetével.

A konzultáció második szakaszában a résztvevőknek módjuk nyílt arra, hogy hozzászólásaikban megfogalmazzák kérdéseiket, javaslataikat, észrevételeiket.

Dr. Kövesi Gabriella a Magyar Telekom képviseletében megköszönte a Dokumentáció-tervezet minőségét és az árverési eljárás időzítését, mert ez lehetőséget ad a szolgáltatóknak az alapos felkészülésre. Ugyanakkor hozzászólásában javaslatként említette a sávdíjak mértékének felülvizsgálatát, hiányolta, hogy a korábbi eljárással ellenétben nem lehetséges a sávdíjkedvezmény, sőt a sávdíjak jövőbeni növekedését jelezte, tekintettel a közelmúlt jelentős mértékű spektrumbővülésére, amely a szolgáltatók díjfizetési kötelezettségének túlzott mértékű növekedését eredményezi. További kérésként jelezte igényét arra vonatkozóan, hogy az árverési eljárás helyszíni licitálásán két személy képviselhessen minden résztvevő szolgáltatót. Hozzászólásban elhangzott, hogy kérdéseiket és további észrevételeiket pedig írásban teszik meg.

Ruzsa Róbert a Vodafone képviseletében szólt hozzá. Megköszönte az NMHH képviselőinek a profi előkészítést, mind a kiírás Dokumentáció-tervezetét, mind pedig a három előadást illetően. A szolgáltató további észrevételeit, javaslatait és kérdéseit írásban kívánja megtenni. Ehhez kapcsolódóan egy kis időt kért az NMHH-tól az írásbeli észrevételei benyújtására, és a kérdésfeltevés határidejére vonatkozó tisztázó kérdést tett fel.

A Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. képviseletében Hoffer Miklós szólt hozzá. Jelezte, hogy hivatalos észrevételeiket a jogi határidőn belül kívánják az NMHH-nak írásban benyújtani. Észrevételeik jelentős része az eljárás részvételi feltételeit fogja érinteni, konkrétan a személyi kritériumrendszert, illetve egyéb olyan kondíciókat, amely álláspontjuk szerint közvetve vagy közvetlenül érintik az eljárásban való részvételük lehetőségét. Meglátásuk szerint a korábban hasonló eljárásokban ismert kritériumrendszernél lényegesen szigorúbb kritériumrendszert kíván ezúttal alkalmazni az NMHH akár a személyi feltételekre, akár a bankgaranciára vagy éppen a lefedettségi kötelezettségekre. Úgy gondolják továbbá, hogy a szolgáltatásbiztonságot mint célt az NMHH egy másik cél rovására kívánja érvényre juttatni, és ez a másik cél a verseny élénkítése. Kérni fogják az NMHH-t a Dokumentáció-tervezet azon rendelkezéseinek felülvizsgálatára, amelyek véleményük szerint a részvételi lehetőségeket, továbbá a verseny élénkítését mint cél megjelölését az eljárásra vonatkozóan szűkítik.

A továbbiakban lehetőség nyílt a konzultáción online formában résztvevők hozzászólásaira, kérdéseire. Teams-platform iránti igényt (a lehetőség ellenére) egy online résztvevős sem kért. A konzultáción a következő kérdések és válaszok hangzottak el:

Kérdés: Ha valaki korábban még 2022 előtt kifizeti a teljes árverési díjat, akkor előbb felszabadítja az NMHH a teljesítési biztosítékot?

Dr. Karl Károly válasza: Igen, természetesen. Az Ápszr. ezt rendezi, és amint a teljesítési biztosíték fenntartásának nincs meg az alapja – mivel valaki kifizeti a teljes árverési díjat –, akkor természetesen felszabadítjuk azt.

Fiala Károly (Spektrum Advice) kérdése: A frekvenciák értékét nemzetközi benchmarkok alapján állapították meg vagy más módszer alapján?

Kollár Péter szóban válaszolt. A párhuzamosságok elkerülése érdekében a kérdésre adott válasz a Kiíró Kérdések és válaszok – A 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában tervezett árverés dokumentációtervezetéről megtartott konzultáció című Dokumentumában olvasható. Általánosan elfogadott koncepció a frekvenciák értékesítése kapcsán, hogy az egymást helyettesítő frekvenciák valamilyen módon egyforma értéket képeznek. A jelen eljárás tárgyát képező frekvenciák benchmarkolását így, már az előző, az 5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési eljárás előkészítésekor megkezdtük. A 700 MHz benchmarkolásával elkezdődött egy olyan, nagyon intenzív benchmarkolási folyamat, ami a 900 és az 1800 MHz-ben is hasznosult. 27 ország 55 értékesítését vizsgáltuk meg a 900 MHz benchmarkolása során az 1 GHz alatti frekvenciaértékesítésekre fókuszálva. Az 1800 MHz-nél 24 ország 75 darab értékesítését vizsgáltuk. Ebben az esetben alapvetően a mid-band-re irányuló, azaz az 1 GHz feletti, de 6 GHz alatti frekvencia értékesítéseket elemeztük, megfelelő súlyozás, korrekciós tényezők használata mellett. Nyilvánvalóan figyelembe vettük a nemrégiben megvalósult hazai frekvenciaértékesítési eljárások eredményeit is, hiszen ezek mostani, jelenlegi piaci körülmények között zajlottak. A Kiíró a korábban említett komponensekből összeállított módszertanát használta a kikiáltási ár, valamint az egyéb árazási szabályok meghatározása során.

Fiala Károly további kérdései: Jelenlegi információk alapján mikorra várható, hogy az Európai Bizottság elkészíti a 900-1800 MHz-es vonatkozó uniós szabályozás teljes technológiasemlegességet célzó módosítását, tehát hogy ezekben a sávokban a 2G, 3G és 4G technológiák mellett az 5G NR technológia alkalmazásának lehetősége is megnyílik?

Második kérdés ehhez csatlakozóan: Ezt követően mikorra várható, hogy ez az uniós szabályozás-módosítást a magyar szabályozási rendszer – az NFFF [7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól] – is átülteti?

Dr. Vári Péter szóban válaszolt. A párhuzamosságok elkerülése érdekében a kérdésre adott válasz a Kiíró Kérdések és válaszok – A 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában tervezett árverés dokumentációtervezetéről megtartott konzultáció című Dokumentumában olvasható.

A Magyar Telekom javaslata: A 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok 5G célú határ menti felhasználása későbbi biztosításának érdekében a Magyar Telekom szeretné kérni a GSM preferenciaalapú határ menti szabályozás felülvizsgálatát a szomszédos országok hatóságaival annak érdekében, hogy a határ menti megállapodásokban is néhány éven belül lehetővé váljon a 4G, 5G preferencia megteremtése a jelenleg preferált 2G rendszerekkel szemben.

Dr. Vári Péter reakciója: A koordinációs megállapodás szempontjából köszönjük a javaslatot. Ehhez meg kell várni az előbb említett harmonizációs szabályt, hogy mit fog tartalmazni műszaki részleteiben. Ezután a szomszédos országokkal fel fogjuk venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy az eddig megkötött koordinációs megállapodásokat átdolgozzuk velük.

A frekvenciakoordinációs megállapodások előkészítésébe továbbra is bevonjuk a hazai szolgáltatókat, és a jó gyakorlatnak megfelelően a tartalmi részét még az előkészítési időszakban egyeztetni fogjuk a jövőben is az operátorokkal. Nem tudhatjuk, hogy 2022-re melyek lesznek uniós tagországok vagy melyek nem a szomszédos országok közül. Két nem uniós tagország szomszédunk van, Szerbia és Ukrajna. Mihelyt erre lehetőség van, megkezdjük a párbeszédet a szomszédos országokkal.

További, a spektrum hatékony használatának elősegítését szolgáló javaslat: A 4/B melléklet – a 4/C melléklethez hasonlóan – egészüljön ki a következőképpen: a sávfolytonosság érdekében az inkumbens résztvevő járuljon hozzá ahhoz, hogy a résztvevőnek a 2029-ben lejáró frekvenciahasználati jogosultsággal érintett, 1, illetve 2 MHz, duplex blokkját a Kiíró a felhasználói blokk képzése keretében újrapozicionálhassa a védősávok sávszélességének mértékében oly módon, hogy a jelenlegi sávkiosztást lehetőség szerint a legnagyobb mértékben változatlanul hagyja, és a kétszer 100 MHz védősávokat felhasználhatja.

Dr. Vári Péter reakciója: A javaslat nagyon jó, a spektrumhatékonyságot mindenképpen támogatja. Viszont szeretném kérni az itt ülőktől, és akik otthon szakértőként vesznek részt a munkában, hogy gondolják át operatív oldalról, hogy ez a javaslat megfelelő-e. Tehát, hogy az újrapozicionálásra legyen-e lehetőség a folyamat során szélesebb körben, mint ez eredetileg a Dokumentáció-tervezetben szerepel. Azaz: ne csak a 4/C mellékletben szereplő esetben lehessen ezt megtenni, hanem a 4/B mellékletben is rögzítsük esetleg ugyanezt a szabályt. Ehhez nyilván jó lenne tudnunk az operátorok véleményét, hogy ők ezt hogyan látják.

A konzultációra írásban érkezett, illetve a konzultáción a Dokumentáció-tervezettel kapcsolatban szóban vagy írásban feltett kérdéseket az NMHH – jogszabályi kötelezettségének megfelelően – 2020. október 8-ig megválaszolja és hivatalos honlapján közzéteszi.

A kérdések és javaslatok kiértékelése után az eljárás végleges dokumentációja a tervek szerint 2020. október 16-án kerül ki az NMHH honlapjára. A helyszíni licitálásra jövő év elején kerülhet majd sor.