Az online rádiók hallgatottsága 2020-ban a Kantar Hoffmann-Scores Group adatai alapján

Közzétéve: 2021. március 5.

Előzmények

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a piaci szereplőkkel történt egyeztetést követően 2017-ben pályázatot írt ki a rádiós hallgatottságmérés lebonyolítására, melyet a Kantar Hoffmann–M-Meter konzorcium nyert el, jelenlegi nevén a Kantar Hoffmann-Scores Group.

A kutatás a Magyarországon élő, 15 év feletti népességről biztosít információkat. A tender szerint végzett kutatás eredményeinek közlésére az országos és a fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és a hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb, helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor (havi, negyedéves és féléves adatsorok útján). A tender műszaki leírásának megfelelően a hallgatottságmérés – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve - a rádiók kérésére naplós mérési módszertan szerint történik.

Az internetpenetráció növekedésével párhuzamosan – a lakosság majdnem háromnegyede internetezik rendszeresen - időről időre felmerül annak kérdése, hogy a weben terjesztett tradicionális médiumok, így például a rádiók, mekkora közönséget vonzanak. Az NMHH felkérésére a konzorcium megvizsgálta az interneten fogható rádiók hallgatottságát 2020-ban.

A kutatás módszertani dilemmái

Az online rádióadók és a különböző zenei stream-szolgáltatások önmagukban is határterületnek számítanak, ennek megfelelően a hallgatottságuk mérésére is több megközelítés létezik. A csak online elérhető rádiók befogadóinak vizsgálata összességében ugyanazzal a módszerrel történik, ahogyan a „hagyományos” rádióké. Elviekben az online tartalomfogyasztási mérőeszközök alkalmasak lehetnek az online rádiós tartalmak közönségmérésére, de csak megfelelő módszertani szabályok betartása mellett.

A digitális térben mérhető, hogy hányan kapcsolódnak egy adott stream-re, de a gyakorlatban az online hallgató, mint elemzési egység, definiálásában - szakmai konszenzus híján – egyrészt nincs általános szabály, másrészt az így meghatározott „hallgató” nem feltétlenül egyezik meg a tradicionális hallgatottságmérések „hallgató” fogalmával. Harmadrészt pedig – jó esetben – területi és/vagy eszköz szintű információkról vonhatunk le következtetéseket, viszont a médiahasználatot alapvetően meghatározó demográfiai aspektusokról (pl. nem, életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet stb.) nincs elérhető tudás a forgalmi adatokon alapuló mérésekben. Ez utóbbi önmagában indokolja az online rádiók hallgatottságának survey alapú vizsgálatát.

A streaming mérések, a Google Analytics vagy éppen a hazai alternatív kísérletek nem nettó hallgatószámot mérnek, hanem csak pillanatnyi bruttó forgalmat. Az ebből valós látogatószámot produkálni hivatott „olcsó” eljárások (pl. IP-alapú szűrés) megbízhatósága azonban erősen kétséges.

Napjaink hivatalos online látogatottságmérésében az IP-alapú szűrést éppen ezért csak más módszertanok kiegészítőjeként alkalmazzák. Ahhoz, hogy a bruttó forgalmi adatot meghaladó pontosságú, az ismétlődések kiszűrésével kalkuláló, megbízható és érvényes real user mutatókat lehessen produkálni, egy látogatói panel felállítása szükséges, amely olyan emberekből áll, akiknek egyszerre ismertek a szocio-demográfiai jellemzői (alapozó kérdőív útján) és a tartalomfogyasztási szokásai (forgalommérési sütik segítségével).

Az ilyen paneladatok felhasználásával modellezni lehet a többi forgalmi adatra is a felhasználók összetételét. Probléma általában a kis látogatottságú oldalakkal van, melyekhez a panelban adott esetben nem találni felhasználót, így nincs meg a modellezés alapja.

A hazai online rádiós oldalak túlnyomó többsége nem éri el azt a látogatószámot, ami az észszerűen fenntartható panelméret mellett a valid modellezés minimális lehetőségét megteremti. A probléma feloldása lehet egy passzív mérési technológián alapuló single source médiafogyasztási panel felállítása. Mindezek figyelembevételével született döntés a hazai online rádiók közönségének a hagyományos rádiós hallgatottságmérés mintáján történő felmérésére.

A rádiós naplót kitöltő válaszadók minden rádióhallgatásukról be kell, hogy számoljanak, beleértve egyebek mellett a különböző platformokon való rádióhallgatást, illetve az online rádiók hallgatását is. A szerteágazó online rádiós paletta meghaladja a napló terjedelmi kereteit, így nincs lehetőség az online rádióknak a rádiós naplóban való feltüntetésére. A kizárólag online profilú rádiók hallgatóira vonatkozó eredmények ezért a rendes rádiós naplókon történő egyéb rádiós említések újrafeldolgozása révén kerültek kinyerésre.

A találatszámok maximalizálása (minden egyes említés felkutatása) érdekében a minta az összes felvett rádiós naplón alapul, az elemszám megközelíti az évi 60 ezer naplót. A minta súlyozása az atipikus mintaösszetételhez igazodva eltér az analóg rádiók mintáin alkalmazott szigorú követelményektől, de megfelel a tágabb értelemben vett szakmai sztenderdeknek.

A hagyományos rádiók alternatív hallgatási módjai

Érdemes rövid kitérőt tenni a hagyományos módon is fogható rádiók alternatív hallgatottsági módjai irányába, hogy teljesebb képet kapjunk.

Ha azt vesszük kiindulásul, hogy az on-air rádiók különböző mutációit hányan hallgatják, azt láthatjuk, hogy igen széles az online rádióhallgatók köre hazánkban. A tradicionális rádiókra 2020 folyamán hetente 7,31 millióan hangoltak, ebből a hagyományos módon hallgatók 6,98 milliós tömeget tettek ki. Ez azt jelenti, hogy – az átfedésekkel nem számolva – a hagyományos rádiókat minimum 331 ezren fogyasztották alternatív platformokon. Ez a magyarországi digitális rádiózás (DAB) megszűnése (2020. szeptember 5.) óta teljes mértékben online – weboldalról vagy mobil app segítségével történő – hallgatást jelent. Az online rádióhallgatás tehát kifejezetten létező jelenség hazánkban. Az említett, közel félmilliós tábort egészítik ki a kizárólag online rádiós stream-eket hallgatók, akik 2020-ban hetente nagyjából 40-50 ezer főt számláltak.

Az online rádiók hallgatására vonatkozó eredmények alapján úgy tűnik, hogy – a találatszámok maximalizálására tett minden kutatói erőfeszítés ellenére – az internetes rádiók szegmense továbbra is igen alacsony eléréseket produkál, továbbá – az online műfaj sajátosságai, a bárki számára megvalósítható feltételrendszere miatt – nagyon széttöredezett hazánkban. Ebből következik, hogy az alacsony számosság miatt az adatok csak korlátozottan interpretálhatók.

A kutatás eredményei

A csak online elérhető rádiókat hetente 40-50 ezren hallgatják; s ez némi visszaesést jelez a 2019-es értékhez képest. Összességében azonban nem jelentős a változás, csupán a hallgatói preferenciák módosultak az elmúlt évben. (Az alacsony számosság miatt az arányaiban nagynak tűnő ingadozás valójában nem feltétlenül jelent szignifikáns eltérést a mintavételi hibát bekalkulálva.)

Oszlopdiagram. Hagyományos rádiók hallgatási módja (2020 egész év, 15+, heti RCH, ezer fő). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

Hagyományos rádiók hallgatási módja (2020 egész év, 15+, heti RCH, ezer fő)
Rádióhallgatás módjaHeti elérés (RCH), ezer fő
Hagyományos módon (is) hallgat rádiót 6983
Alternatív rádióhallgatás (online, app, DAB) - elméleti minimum* 331
Összesen 7314

Az internetes rádiók elsősorban a 30 év felettiek és a megyeszékhelyeken, valamint egyéb városokban élők körében népszerűek.

Sávdiagram. Online rádiók totál elérése (15+, heti RCH, ezer fő). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

Online rádiók heti elérése a két nem tagjai között (15+, heti RCH, ezer fő)
Nem Heti elérés (RCH), ezer fő
férfi 23,2
22,7
Online rádiók heti elérése az egyes életkori csoportokban (15+, heti RCH, ezer fő)
Korcsoport Heti elérés (RCH), ezer fő
15-29 4,5
30-49 20,0
50+ 21,4
76+ 0,2
Online rádiók heti elérése az egyes településtípsusokon élők körében (15+, heti RCH, ezer fő)
Településtípus Heti elérés (RCH), ezer fő
Budapest 4,0
megyeszékhely 10,5
egyéb város 24,6
község 6,8

2020 nyertese az online rádiók mezőnyében egyértelműen a Szent Korona Rádió, mely csaknem ötjegyű hallgatótáborra tett szert. A Hit Rádió, a MegaDance Rádió, a Kék Duna, a Rádió Gold helye az élmezőnyben annak ellenére stabilnak tűnik, hogy nem könyvelhettek el számottevő hallgatószám-emelkedést, sőt, többnyire inkább csökkent a hallgatottságuk 2019-hez képest.

Sávdiagram. Online rádiók heti elérése (RCH) a 15 évnél idősebbek körében 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban (ezer főben). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

Online rádiók heti elérése (RCH) a 15 évnél idősebbek körében 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban (ezer főben)
Rádió neve 2018 2019 2020
Szent Korona Rádió 0,7 1,7 9,4
Hit Rádió 3,0 5,2 5,2
MegaDance Rádió 5,4 4,3 4,9
Kék Duna 3,5 4,5 3,2
Rádió Gold 6,1 4,3 3,1
Poptarisznya.hu 4,1 5,2 2,9
Mix Rádió 3,6 4,6 2,2
Cool FM 1,0 3,9 1,9
Class FM 9,3 3,2 1,5
Rise FM 0,4 2,1 1,2
Luxfunk Rádió 2,1 0,2 1,0
Callisto Rádió 0,5 0,2 0,3
BBC 1,9 0,5 0,1
Fit Rádió 1,6 1,3 0,1
Mobil Rádió Budapest 0,1 0,0 0,0
All In Party Rádió 0,7 1,4 0,0
egyéb online rádió 12,5 12,6 9,0

A Top 5 leghallgatottabb online rádió közé háromezernél több hallgatóval lehetett bekerülni, a Top 10-hez pedig ezer fő feletti hallgatottság volt szükséges. A már online sem hallható Class FM lassanként kikopott a hallgatók emlékezetéből. A legtöbb férfi a Szent Korona Rádiót hallgatta, a nők körében pedig a Szent Korona mellett a Hit Rádió számított a legnépszerűbbnek.

Sávdiagram. Online rádiók heti elérése a két nem 15 évesnél idősebb tagjai körében (ezer főben). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

Online rádiók heti elérése (RCH) a két nem 15 évesnél idősebb tagjai körében (ezer főben)
Rádió neve Férfi
Szent Korona Rádió 5,9 3,5
MegaDance Rádió 2,6 2,4
Rádió Gold 2,1 1,1
Kék Duna 1,8 1,4
Hit Rádió 1,6 3,6
Cool FM 1,6 0,3
Poptarisznya.hu 1,3 1,6
Luxfunk Rádió 1,0 0,0
Class FM 0,8 0,6
Mix Rádió 0,5 1,6
Callisto Rádió 0,3 0,0
Rise FM 0,1 1,1
Fit Rádió 0,1 0,0
Mobil Rádió Budapest 0,0 0,0
All In Party Rádió 0,0 0,0
BBC 0,0 0,1
Egyéb online rádió 3,5 5,5

A Hit Rádió az idősebb hallgatók körében is komoly rajongótáborral rendelkezett, csakúgy, mint a ’60-as, ’70-es évek slágereit játszó Rádió Gold vagy a Poptarisznya.hu. A fiatalabbak körében a modern zenéket műsorra tűző Mega Dance Rádió és Cool FM, valamint a Szent Korona rádió bizonyultak a leggyakoribb választásnak.

Sávdiagram. Online rádiók heti elérése (RCH) a 14-49 évesek, illetve a legalább 50 évesek körében (ezer főben). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

Online rádiók heti elérése (RCH) a 14-49 évesek, illetve a legalább 50 évesek körében (ezer főben)
Rádió neve 18-49 50+
Szent Korona Rádió 6 4
Hit Rádió 2 4
Rádió Gold 0 3
Poptarisznya.hu 1 2
Kék Duna 1 2
Class FM 1 1
MegaDance Rádió 4 1
Callisto Rádió  - 0
Rise FM 1 0
Luxfunk Rádió 1 0
Cool FM 2 0
BBC  - 0
Mix Rádió 2 0
Mobil Rádió Budapest  -  -
All In Party Rádió  -  -
Fit Rádió 0  -
Egyéb online rádió 4 5

A budapestiekre és a községekben élőkre nem volt jellemző az online rádiók hallgatása - az egyéb városokban lakók között volt a legelterjedtebb az internetes rádiózás.

Sávdiagram. Online rádiók heti elérése (RCH) az egyes településtípusokon élők körében (ezer főben). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.

Online rádiók heti elérése (RCH) a 14-49 évesek, illetve a legalább 50 évesek körében (ezer főben)
Rádió neve Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község
Hit Rádió 0,0 1,2 4,0 0,0
Cool FM 0,2 0,1 3,2 0,5
Poptarisznya.hu 0,0 1,7 2,7 0,8
Rádió Gold 0,0 0,9 2,3 1,1
Rise FM 0,0 0,3 1,7 0,0
MegaDance Rádió 0,0 2,3 1,6 0,4
Mix Rádió 0,5 0,2 1,4 2,4
All In Party Rádió 0,0 0,1 1,2 0,1
Class FM 0,0 1,6 1,0 0,6
Kék Duna 0,2 1,3 0,8 2,1
Szent Korona Rádió 0,0 0,1 0,4 1,1
Fit Rádió 0,5 0,5 0,4 0,0
Luxfunk Rádió 0,0 0,1 0,0 0,1
Callisto Rádió 0,0 0,2 0,0 0,0
BBC 0,3 0,2 0,0 0,0
Mobil Rádió Budapest 0,0 0,0 0,0 0,0
Egyéb online rádió 1,0 2,3 4,9 0,7