Az online rádiók hallgatottsága 2020-ban a Kantar Hoffmann-Scores Group adatai alapján
Előzmények
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a piaci szereplőkkel történt egyeztetést követően 2017-ben pályázatot írt ki a rádiós hallgatottságmérés lebonyolítására, melyet a Kantar Hoffmann–M-Meter konzorcium nyert el, jelenlegi nevén a Kantar Hoffmann-Scores Group.
A kutatás a Magyarországon élő, 15 év feletti népességről biztosít információkat. A tender szerint végzett kutatás eredményeinek közlésére az országos és a fővárosi rádiók esetében havonta, a megyei jogú városok és a hálózatos vételkörzetek esetében negyedévente, míg a kisebb, helyi vételkörzeteknél félévente kerül sor (havi, negyedéves és féléves adatsorok útján). A tender műszaki leírásának megfelelően a hallgatottságmérés – a kisebb, helyi vételkörzeteknek szentelt kutatási résztől eltekintve - a rádiók kérésére naplós mérési módszertan szerint történik.
Az internetpenetráció növekedésével párhuzamosan – a lakosság majdnem háromnegyede internetezik rendszeresen - időről időre felmerül annak kérdése, hogy a weben terjesztett tradicionális médiumok, így például a rádiók, mekkora közönséget vonzanak. Az NMHH felkérésére a konzorcium megvizsgálta az interneten fogható rádiók hallgatottságát 2020-ban.
A kutatás módszertani dilemmái
Az online rádióadók és a különböző zenei stream-szolgáltatások önmagukban is határterületnek számítanak, ennek megfelelően a hallgatottságuk mérésére is több megközelítés létezik. A csak online elérhető rádiók befogadóinak vizsgálata összességében ugyanazzal a módszerrel történik, ahogyan a „hagyományos” rádióké. Elviekben az online tartalomfogyasztási mérőeszközök alkalmasak lehetnek az online rádiós tartalmak közönségmérésére, de csak megfelelő módszertani szabályok betartása mellett.
A digitális térben mérhető, hogy hányan kapcsolódnak egy adott stream-re, de a gyakorlatban az online hallgató, mint elemzési egység, definiálásában - szakmai konszenzus híján – egyrészt nincs általános szabály, másrészt az így meghatározott „hallgató” nem feltétlenül egyezik meg a tradicionális hallgatottságmérések „hallgató” fogalmával. Harmadrészt pedig – jó esetben – területi és/vagy eszköz szintű információkról vonhatunk le következtetéseket, viszont a médiahasználatot alapvetően meghatározó demográfiai aspektusokról (pl. nem, életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet stb.) nincs elérhető tudás a forgalmi adatokon alapuló mérésekben. Ez utóbbi önmagában indokolja az online rádiók hallgatottságának survey alapú vizsgálatát.
A streaming mérések, a Google Analytics vagy éppen a hazai alternatív kísérletek nem nettó hallgatószámot mérnek, hanem csak pillanatnyi bruttó forgalmat. Az ebből valós látogatószámot produkálni hivatott „olcsó” eljárások (pl. IP-alapú szűrés) megbízhatósága azonban erősen kétséges.
Napjaink hivatalos online látogatottságmérésében az IP-alapú szűrést éppen ezért csak más módszertanok kiegészítőjeként alkalmazzák. Ahhoz, hogy a bruttó forgalmi adatot meghaladó pontosságú, az ismétlődések kiszűrésével kalkuláló, megbízható és érvényes real user mutatókat lehessen produkálni, egy látogatói panel felállítása szükséges, amely olyan emberekből áll, akiknek egyszerre ismertek a szocio-demográfiai jellemzői (alapozó kérdőív útján) és a tartalomfogyasztási szokásai (forgalommérési sütik segítségével).
Az ilyen paneladatok felhasználásával modellezni lehet a többi forgalmi adatra is a felhasználók összetételét. Probléma általában a kis látogatottságú oldalakkal van, melyekhez a panelban adott esetben nem találni felhasználót, így nincs meg a modellezés alapja.
A hazai online rádiós oldalak túlnyomó többsége nem éri el azt a látogatószámot, ami az észszerűen fenntartható panelméret mellett a valid modellezés minimális lehetőségét megteremti. A probléma feloldása lehet egy passzív mérési technológián alapuló single source médiafogyasztási panel felállítása. Mindezek figyelembevételével született döntés a hazai online rádiók közönségének a hagyományos rádiós hallgatottságmérés mintáján történő felmérésére.
A rádiós naplót kitöltő válaszadók minden rádióhallgatásukról be kell, hogy számoljanak, beleértve egyebek mellett a különböző platformokon való rádióhallgatást, illetve az online rádiók hallgatását is. A szerteágazó online rádiós paletta meghaladja a napló terjedelmi kereteit, így nincs lehetőség az online rádióknak a rádiós naplóban való feltüntetésére. A kizárólag online profilú rádiók hallgatóira vonatkozó eredmények ezért a rendes rádiós naplókon történő egyéb rádiós említések újrafeldolgozása révén kerültek kinyerésre.
A találatszámok maximalizálása (minden egyes említés felkutatása) érdekében a minta az összes felvett rádiós naplón alapul, az elemszám megközelíti az évi 60 ezer naplót. A minta súlyozása az atipikus mintaösszetételhez igazodva eltér az analóg rádiók mintáin alkalmazott szigorú követelményektől, de megfelel a tágabb értelemben vett szakmai sztenderdeknek.
A hagyományos rádiók alternatív hallgatási módjai
Érdemes rövid kitérőt tenni a hagyományos módon is fogható rádiók alternatív hallgatottsági módjai irányába, hogy teljesebb képet kapjunk.
Ha azt vesszük kiindulásul, hogy az on-air rádiók különböző mutációit hányan hallgatják, azt láthatjuk, hogy igen széles az online rádióhallgatók köre hazánkban. A tradicionális rádiókra 2020 folyamán hetente 7,31 millióan hangoltak, ebből a hagyományos módon hallgatók 6,98 milliós tömeget tettek ki. Ez azt jelenti, hogy – az átfedésekkel nem számolva – a hagyományos rádiókat minimum 331 ezren fogyasztották alternatív platformokon. Ez a magyarországi digitális rádiózás (DAB) megszűnése (2020. szeptember 5.) óta teljes mértékben online – weboldalról vagy mobil app segítségével történő – hallgatást jelent. Az online rádióhallgatás tehát kifejezetten létező jelenség hazánkban. Az említett, közel félmilliós tábort egészítik ki a kizárólag online rádiós stream-eket hallgatók, akik 2020-ban hetente nagyjából 40-50 ezer főt számláltak.
Az online rádiók hallgatására vonatkozó eredmények alapján úgy tűnik, hogy – a találatszámok maximalizálására tett minden kutatói erőfeszítés ellenére – az internetes rádiók szegmense továbbra is igen alacsony eléréseket produkál, továbbá – az online műfaj sajátosságai, a bárki számára megvalósítható feltételrendszere miatt – nagyon széttöredezett hazánkban. Ebből következik, hogy az alacsony számosság miatt az adatok csak korlátozottan interpretálhatók.
A kutatás eredményei
A csak online elérhető rádiókat hetente 40-50 ezren hallgatják; s ez némi visszaesést jelez a 2019-es értékhez képest. Összességében azonban nem jelentős a változás, csupán a hallgatói preferenciák módosultak az elmúlt évben. (Az alacsony számosság miatt az arányaiban nagynak tűnő ingadozás valójában nem feltétlenül jelent szignifikáns eltérést a mintavételi hibát bekalkulálva.)
Rádióhallgatás módja | Heti elérés (RCH), ezer fő |
---|---|
Hagyományos módon (is) hallgat rádiót | 6983 |
Alternatív rádióhallgatás (online, app, DAB) - elméleti minimum* | 331 |
Összesen | 7314 |
Az internetes rádiók elsősorban a 30 év felettiek és a megyeszékhelyeken, valamint egyéb városokban élők körében népszerűek.
Nem | Heti elérés (RCH), ezer fő |
---|---|
férfi | 23,2 |
nő | 22,7 |
Korcsoport | Heti elérés (RCH), ezer fő |
---|---|
15-29 | 4,5 |
30-49 | 20,0 |
50+ | 21,4 |
76+ | 0,2 |
Településtípus | Heti elérés (RCH), ezer fő |
---|---|
Budapest | 4,0 |
megyeszékhely | 10,5 |
egyéb város | 24,6 |
község | 6,8 |
2020 nyertese az online rádiók mezőnyében egyértelműen a Szent Korona Rádió, mely csaknem ötjegyű hallgatótáborra tett szert. A Hit Rádió, a MegaDance Rádió, a Kék Duna, a Rádió Gold helye az élmezőnyben annak ellenére stabilnak tűnik, hogy nem könyvelhettek el számottevő hallgatószám-emelkedést, sőt, többnyire inkább csökkent a hallgatottságuk 2019-hez képest.
Rádió neve | 2018 | 2019 | 2020 |
---|---|---|---|
Szent Korona Rádió | 0,7 | 1,7 | 9,4 |
Hit Rádió | 3,0 | 5,2 | 5,2 |
MegaDance Rádió | 5,4 | 4,3 | 4,9 |
Kék Duna | 3,5 | 4,5 | 3,2 |
Rádió Gold | 6,1 | 4,3 | 3,1 |
Poptarisznya.hu | 4,1 | 5,2 | 2,9 |
Mix Rádió | 3,6 | 4,6 | 2,2 |
Cool FM | 1,0 | 3,9 | 1,9 |
Class FM | 9,3 | 3,2 | 1,5 |
Rise FM | 0,4 | 2,1 | 1,2 |
Luxfunk Rádió | 2,1 | 0,2 | 1,0 |
Callisto Rádió | 0,5 | 0,2 | 0,3 |
BBC | 1,9 | 0,5 | 0,1 |
Fit Rádió | 1,6 | 1,3 | 0,1 |
Mobil Rádió Budapest | 0,1 | 0,0 | 0,0 |
All In Party Rádió | 0,7 | 1,4 | 0,0 | egyéb online rádió | 12,5 | 12,6 | 9,0 |
A Top 5 leghallgatottabb online rádió közé háromezernél több hallgatóval lehetett bekerülni, a Top 10-hez pedig ezer fő feletti hallgatottság volt szükséges. A már online sem hallható Class FM lassanként kikopott a hallgatók emlékezetéből. A legtöbb férfi a Szent Korona Rádiót hallgatta, a nők körében pedig a Szent Korona mellett a Hit Rádió számított a legnépszerűbbnek.
Rádió neve | Férfi | Nő |
---|---|---|
Szent Korona Rádió | 5,9 | 3,5 |
MegaDance Rádió | 2,6 | 2,4 |
Rádió Gold | 2,1 | 1,1 |
Kék Duna | 1,8 | 1,4 |
Hit Rádió | 1,6 | 3,6 |
Cool FM | 1,6 | 0,3 |
Poptarisznya.hu | 1,3 | 1,6 |
Luxfunk Rádió | 1,0 | 0,0 |
Class FM | 0,8 | 0,6 |
Mix Rádió | 0,5 | 1,6 |
Callisto Rádió | 0,3 | 0,0 |
Rise FM | 0,1 | 1,1 |
Fit Rádió | 0,1 | 0,0 |
Mobil Rádió Budapest | 0,0 | 0,0 |
All In Party Rádió | 0,0 | 0,0 |
BBC | 0,0 | 0,1 |
Egyéb online rádió | 3,5 | 5,5 |
A Hit Rádió az idősebb hallgatók körében is komoly rajongótáborral rendelkezett, csakúgy, mint a ’60-as, ’70-es évek slágereit játszó Rádió Gold vagy a Poptarisznya.hu. A fiatalabbak körében a modern zenéket műsorra tűző Mega Dance Rádió és Cool FM, valamint a Szent Korona rádió bizonyultak a leggyakoribb választásnak.
Rádió neve | 18-49 | 50+ |
---|---|---|
Szent Korona Rádió | 6 | 4 |
Hit Rádió | 2 | 4 |
Rádió Gold | 0 | 3 |
Poptarisznya.hu | 1 | 2 |
Kék Duna | 1 | 2 |
Class FM | 1 | 1 |
MegaDance Rádió | 4 | 1 |
Callisto Rádió | - | 0 |
Rise FM | 1 | 0 |
Luxfunk Rádió | 1 | 0 |
Cool FM | 2 | 0 |
BBC | - | 0 |
Mix Rádió | 2 | 0 |
Mobil Rádió Budapest | - | - |
All In Party Rádió | - | - |
Fit Rádió | 0 | - |
Egyéb online rádió | 4 | 5 |
A budapestiekre és a községekben élőkre nem volt jellemző az online rádiók hallgatása - az egyéb városokban lakók között volt a legelterjedtebb az internetes rádiózás.
Rádió neve | Budapest | Megyeszékhely | Egyéb város | Község |
---|---|---|---|---|
Hit Rádió | 0,0 | 1,2 | 4,0 | 0,0 |
Cool FM | 0,2 | 0,1 | 3,2 | 0,5 |
Poptarisznya.hu | 0,0 | 1,7 | 2,7 | 0,8 |
Rádió Gold | 0,0 | 0,9 | 2,3 | 1,1 |
Rise FM | 0,0 | 0,3 | 1,7 | 0,0 |
MegaDance Rádió | 0,0 | 2,3 | 1,6 | 0,4 |
Mix Rádió | 0,5 | 0,2 | 1,4 | 2,4 |
All In Party Rádió | 0,0 | 0,1 | 1,2 | 0,1 |
Class FM | 0,0 | 1,6 | 1,0 | 0,6 |
Kék Duna | 0,2 | 1,3 | 0,8 | 2,1 |
Szent Korona Rádió | 0,0 | 0,1 | 0,4 | 1,1 |
Fit Rádió | 0,5 | 0,5 | 0,4 | 0,0 |
Luxfunk Rádió | 0,0 | 0,1 | 0,0 | 0,1 |
Callisto Rádió | 0,0 | 0,2 | 0,0 | 0,0 |
BBC | 0,3 | 0,2 | 0,0 | 0,0 |
Mobil Rádió Budapest | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
Egyéb online rádió | 1,0 | 2,3 | 4,9 | 0,7 |