A Médiatanács 1601/2011. (XI. 9.) számú határozata alapján a Műsorfigyelő és -elemző főosztály 2020-ban hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel vizsgálta az Mttv. 39. §-ának érvényesülését nyolc országos médiaszolgáltató programjában.

A vizsgálat célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése volt.

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati és a JBE audiovizuális médiaszolgáltatók minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, valamint politikai tájékoztató és fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Továbbá feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz. 2015-től minden fent nevezett programot akadálymentesítve kell közzétenniük. A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük, és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét. A törvény a nem felvételről sugárzott műsorszámokra vonatkozóan észszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozást ír elő. A műsorban elhangzottakat csak akkor lehet rövidített tartalmi összefoglaló formájában feliratozni, ha egyébként a felirat terjedelme a tartalom követését nem tenné lehetővé.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó rendelkezései - az AVMS irányelv átültetésére tekintettel - módosultak, s amelyek 2020. szeptember 20. napjától léptek hatályba.

A 39. § (1) bekezdése a korábbiakhoz hasonló tartalommal írja elő azt a kötelezettséget a médiaszolgáltatók számára, miszerint törekedniük kell arra, hogy a műsorszámaikat folyamatosan és fokozatosan akadálymentesítsék.

A módosítás lényegi eleme a (2) bekezdésben található, mely szerint a kötelezettség mindazokra az országos audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyeknek az évi átlagos közönségaránya az előző évben az 1%-ot meghaladta. A meghatározás értelmében az akadálymentesítésre kötelezett médiaszolgáltatók köre évente változhat.

A törvénymódosítás eredményeként bővült az akadálymentesítési kötelezettség hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók köre, amely 2020 szeptemberétől a Hír TV, az ATV és a Digital Media and Communications Zrt. TV4 csatornájával egészült ki. Ennek következtében a nevezett médiaszolgáltatók is bekerültek a vizsgálati mintába.

Az NMHH vizsgálatának módszere

A műsorok elemzése a Médiatanács által elfogadott metodika szerint, egy erre a célra fejlesztett webes alkalmazás segítségével történt. A módszertan a műsorszámok formális jellemzőinek (sugárzás dátuma, időpontja, médiaszolgáltató neve, program címe, műfaja) rögzítése mellett az alábbi kérdéseket tartalmazta:

• akadálymentesítették-e a médiaszolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat,
• minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott műsorszámot elláttak-e segédlettel,
• a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és oldalszámot és
• megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák?

A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna Televízió, Duna World) és két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) médium programjára irányult. Négy általános tematikájú televízió mellett egy hír, egy sport és egy gyerekcsatorna, valamint egy kulturális/ismeretterjesztő tartalmakat sugárzó szolgáltató szerepelt.

Valamennyi elemzésbe vont csatornánál a Műsorelemző osztály havonta négy nap analízisét végezte el a 0 órától 24 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan. Az adatfelvételt külsős hallássérült munkatársak végezték. A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adatain és az abból nyert átlagértékeken alapulnak.

A vizsgálat eredménye

Az alábbiakban 2020 második félévének tapasztalatait foglaljuk össze. A vizsgált hat hónap 192 napjának elemzése során 4608 műsoróra kontrollját végeztük el. Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy a médiaszolgáltatók az ellenőrzésbe vont napokon a műsoridő 83,7 százalékát látták el segédlettel.

Hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot leghosszabb időtartamban a Duna TV (524,6 óra) és az M4 (522,8 óra) adott közre a félév ellenőrzött napjain (1. táblázat). Az élenjáró csatornákat az M2 követte a sorban, míg az M5, a Duna World, az M1 és a TV2 mérsékeltebb időtartamban sugárzott feliratozott programokat. A legalacsonyabb akadálymentesített óraszámot az RTL Klubnál regisztráltuk (366 óra).

A Médiatörvény rendelkezése alapján minden olyan műsorszámot akadálymentesíteni kell a napi programban, amely megfelel az Mttv. 39. § (2) bekezdésében szereplő meghatározásnak. Az adatok alapján megállapítható, hogy a félév során az akadálymentesítendő műsoridőnek a 99,9 százalékát látták el segédlettel a médiaszolgáltatók.

A segédlettel kötelezően ellátandó műsorszámok

A segédlettel kötelezően ellátandó programok között a törvény kiemeli a hírműsorokat, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a közérdekű közleményeket, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat.

Két hírműsor kivételével a médiaszolgáltatók biztosították a segédletet a hírekhez (M4, RTL Klub). Az 1109 ellenőrzött időjárás-jelentés közül szintén két esetben maradt el a segédlet (M4, RTL Klub). A sporthíreket, a közérdekű közleményeket és a politikai tájékoztató műsorokat feliratozva mutatták be az ellenőrzött napokon. Közlekedési híreket és politikai reklámot nem regisztráltunk a második félévben.

Műfaji kínálat

A műsorfolyam teljeskörű akadálymentesítésének eredményeként a hallássérült nézők széles programkínálatból választhattak. A közszolgálati és a kereskedelmi csatornákra egyaránt jellemző volt a szórakoztató programok, a különböző vetélkedők és gasztro műsorok térhódítása, melyeket segédlettel ellátva mutattak be. A tematikus csatornákon elsősorban a profiljukra jellemző műsorok jelentek meg. A kereskedelmi médiumok a saját gyártású napi sorozatok, ügyességi sportvetélkedők és zenés showműsorok bemutatását részesítették előnyben. A sportprogramok után legnagyobb arányban sorozatok és hírműsorok szerepeltek a kínálatban. Gyermekeknek készült programok, ismeretterjesztő műsorok és mozifilmek közül választhattak még nagyobb gyakorisággal a nézők. A legváltozatosabb kínálatot az általános tematikájú Duna TV biztosította, míg a legszűkebb repertoárral - érthető módon - az M4 rendelkezett.

Figyelemfelhívás

A feliratozott műsorszámok előtti figyelemfelhívás és a teletext oldalszám feltüntetésének követelménye közel száz százalékban megvalósult. A felhívás szövegét az egyes médiaszolgáltatók különböző formákban jelenítették meg, a teljes képernyős felhívástól a fül ikonig többféle megoldást alkalmaztak. Az ellenőrzött napokon a figyelmeztetés mindössze három műsorszám előtt maradt el, a hiányosság az M1 és az RTL Klub programjában fordult elő. Az M1 és az M4 Sport csatornán az összetett műsorok előtti figyelmeztetés érvényesnek minősült minden szegmensre vonatkozóan.

Gyártási hely

Az akadálymentesített műsorok közel háromnegyed része hazai gyártásban készült (3. táblázat), második helyre kerültek – jelentősen elmaradva - az európai országokból származó alkotások.

A közszolgálati csatornák (M1, M2/Petőfi TV, M4 Sport, M5, Duna TV, Duna World) naponta átlagosan 21,2 órányi programot láttak el segédlettel, mellyel a műsoridő 88,3 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. A fogyatékkal élő személyekről szóló műsorszámok, a politikai tájékoztató műsorok, a sporthírek és a közérdekű közlemények akadálymentesítése hiánytalanul megvalósult. A félév során ellenőrzött 2627 hírműsor és időjárásjelentés közül egy-egy műsorszámnál maradt el a segédlet. Jeltolmáccsal ellátott műsorszámokat a Duna TV, a Duna World és az M1 adott közre, az M2 pedig a gyermekműsorok egy részéhez jelnyelvi narrációt biztosított. A teletext felirattal vetített műsorszámok előtt két esetben hiányzott a figyelemfelhívás és az oldalszám. Az akadálymentesített programok 74,5 százaléka magyar gyártásban készült, melyeken kívül európai országokban létrehozott produkciók fordultak elő nagyobb arányban. Leghosszabb időtartamban sport- és ismeretterjesztő műsorokat láthattak segédlettel a nézők, majd a gyermekeknek készült programok, a hírműsorok és a sorozatok következtek. Az M1, a Duna TV és a Duna World kínálatában rendszeresen látható volt fogyatékkal élő emberek számára készült műsorszám, melyet minden esetben mindkét segédlettel ellátva adtak közre. A leggazdagabb műfaji spektrummal a Duna TV rendelkezett, míg a tematikus csatornák elsősorban a profiljuknak megfelelő programokat kínáltak.

A kereskedelmi médiaszolgáltatók (RTL Klub, TV2) naponta átlagosan 16,8 órányi műsort feliratoztak, mellyel a műsoridő 70 százalékát tették befogadhatóvá a hallássérült nézők számára. Akadálymentesítve mutatták be a politikai magazinműsorokat, míg a híradók és az időjárás-jelentések közül egy-egy műsorszámról hiányzott a segédlet az ellenőrzött napokon. A főként hazai gyártásban (60,3%) készült műsorszámok mellett amerikai produkciók fordultak elő nagyobb arányban. A felirattal vetített műsorszámok előtt egy esetben hiányzott a figyelemfelhívás és a txt. oldalszám. Leghosszabb időtartamban sorozatokat, mozifilmeket és hírműsorokat láthattak a nézők akadálymentesítve, melyeket játékok és vetélkedők követtek a sorban. Jeltolmácsolt műsorszám nem szerepelt az ellenőrzött napok programjában.

Az Mttv. módosítása következtében az akadálymentesítési kötelezettség a szeptember 20-i hatályba lépést követően a Hír TV, az ATV és a TV4 csatornára is kiterjed. Az eddig rögzített adatok alapján az ATV és a TV4 programjában sem feliratozott, sem jeltolmáccsal akadálymentesített műsorszámot nem regisztráltunk. A Hír TV megfelelve az elvárásnak, a teljes műsorfolyamát (beleértve a reklámokat, a műsorajánlókat és a televíziós vásárlási műsorablakokat is) felirattal látta el. Az akadálymentesítés automata beszédfelismerő programmal történik, amely változó minőségű feliratot eredményez, a szó szerinti leirattól az értelmetlen szövegig széles skálán mozog. A felirat mérete nagyobb a megszokottnál és feljebb helyezkedik el, ezáltal a képernyő alján lévő kiírások is láthatóak. Hátránya, hogy nagyobb részt kitakar a képből, amely esetenként zavaró (pl. időjárás-jelentések ábráinál). Szótévesztések, elírások előfordultak, amelyek halmozódás esetén a tartalom követését is akadályozták. Nagymértékben nehezítette a megértést a felirat túl gyors tempója, valamint a szöveg tagolatlansága és a központozás hiánya. Formailag a felirat egybefüggő, tagolatlan szövegfolyam. Úgy véljük, az automata beszédfelismerő program bekapcsolását követően nincs kontroll és korrekció, a feliratozás minőségét nem ellenőrzik. Figyelemfelhívás és txt. oldalszám nem szerepel a műsorok előtt, így a nézők nem kapnak információt arról, hogy hol érhetik el a segédletet.

A feliratozás minősége

A segédlet különböző időtartamú hiánya, tartalmi pontatlansága, illetve a beszéddel nem egyidőben történő megjelenése továbbra is nehezítette számos műsorszám figyelemmel kísérését. Anomáliák döntően az automata beszédfelismerő programmal készült átiratokban, valamint a tartalmat összegző feliratokban jelentkeztek. A felvételről közzétett műsorok feliratozása általában szó szerinti, mennyiségi és minőségi szempontból megfelelő volt. A nem felvételről közzétett „élő” műsorok feliratozása jellemzően tartalmi összefoglaló jelleggel történt, amely hol bővebben, hol szűkebben jelenítette meg a beszélgetések tartalmát. Az automata beszédfelismerő programmal készült feliratokban szótévesztések, elírások és hiányok nehezítették a megértést. Akadályozták az információk befogadását az ismétlések, a nyelvtani hibák és a szövegbe nem illő kifejezések, amelyek miatt a feliratok sokszor nem képeztek összefüggő tartalmat. További nehézséget okozott a szöveg tagolatlansága, a központozás hiánya és az utólagos szójavítás, amely miatt a feliratot folyamatosan vissza kellett olvasni. A gyors váltások miatt a két- és háromsoros feliratokat nem lehetett végig olvasni. A külföldi nevek és az idegen nyelvű kifejezések tolmácsolása is nehézséget okozott. Jól leírja az „élő” műsorok feliratozásának problémáit az RTL Klub Reggeli című műsora, amelyben a felsorolt anomáliák mindegyike ismétlődően előfordult, és amelyek következtében a feliratok gyakorta nem voltak érthetők.

Egyes társadalmi célú reklámoknál az égetett felirat mellett txt. segédlet is megjelent. A feliratok nem azonos ütemben váltottak, részben vagy egészben átfedésben voltak, nehézséget okozva ezzel az olvasásban (pl.: Koronavírus Akcióterv, Nemzetközi Roma nap, Együtt újra sikerülni fog! - Győrfi Pál, Válaszd a hazait!, Nemzeti konzultáció).