Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 2021. június 13-án hatályba lépett módosítása a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztésének további egyszerűsítését szolgálja a meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása tekintetében.

Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ezeknek a beruházásoknak a megvalósítására a hírközlési szolgáltatók – a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló uniós irányelv által előírt kötelezettség miatt – elsősorban a meglévő hálózatos, alapvetően áramszolgáltatói fizikai infrastruktúrát használják, elkerülendő a párhuzamos fizikai infrastruktúrák építését.

A 94. § pontosan meghatározza, hogy mely feltételek fennállása esetén nincs szükség az érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulására és egyúttal mellőzhető a Hatóság általi szolgalmi jog megalapítása is.

A 94. és 94/A. §-t érintő többi módosító rendelkezés is jelentős könnyítést eredményez abban az esetben, ha szükséges az ingatlantulajdonos hozzájárulása, illetve ennek hiányában szolgalmi jog alapítása. Így például

• közös tulajdonban álló ingatlan esetén a hozzájáruláshoz elegendő az érintett tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése;
• megadottnak kell tekinteni az olyan ingatlantulajdonos hozzájárulását, akinek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímére vagy székhelyére megküldött ajánlat közlése
• nem lehetséges, mert
• személye bizonytalan vagy
• lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen
• meghiúsul, mert a küldemény „címzett ismeretlen”, „nem kereste”, „kézbesítés akadályozott”, „elköltözött” vagy „átvételét megtagadta” jelzéssel érkezik vissza vagy
• eredményes, de a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem nyilatkozott.

További információkért, illetve kérdés esetén forduljanak az ügyintézőkhöz.