Magánhálózati megoldások az 5G tükrében

Közzétéve: 2021. december 17.

Az NMHH is látja a magánhálózatok terjedését, felismerte a magánhálózati megoldások jelentőségét. Az innovatív megoldások kihívás elé állítják a szabályozót, hisz dönteni kell arról, hogy szükséges-e részéről beavatkozás. A magánhálózati témakör tanulmányozása eredményeként – piaci szereplők bevonásával – két szakértői anyagot készített az NMHH, melyben elemzi a lehetőségeket, fókuszálva azokra a megoldásokra, amikor szabályozóként szerepe lehet.

A mai felgyorsult világban fontos, hogy az élet különböző területein olyan idő- és költséghatékony megoldások szülessenek, amelyekkel rugalmasan lehet alkalmazkodni a technikai fejlődéshez. Ilyen megoldásokat nyújthatnak a mobil technológián alapuló magánhálózatok, amelyekkel a nyilvános hálózattól elkülönítve, közvetlenül az ügyfeleknél létrehozott hálózatokkal megvalósítható lehet, többek között, az ügyfél egyéni igényeire szabott átviteli sebesség, a szükséges válaszidő vagy az adatok biztonságos kezelése. Az utóbbi években megkezdődött a mobil magánhálózatok (nem nyilvános, jellemzően földrajzilag korlátozott területen elérhető vezeték nélküli hálózatok) elterjedése, jelenleg többségében LTE alapú magánhálózatok működnek, azonban az 5G technológia térhódításával az 5G magánhálózatok ugrásszerű növekedése várható, új felhasználási lehetőségek és igények jelentek meg ezen a területen is.

Az 5G képesség például az ipar, a szállítmányozás, az oktatás/kutatás (egyetemek), az egészségügy, azaz jelen írás tárgykörében vertikumok részére nyithat új lehetőségeket. A nagyszámú eszköz csatlakoztatásának lehetőségét, az alacsony késleltetési időt és a megnövekedett adatátviteli képességet látjuk kiemelkedően fontosnak a vertikumok esetében. Emellett fontos tulajdonsága a technológiának a nagy mértékű személyre szabhatóság, amire jó példa a magánhálózatok (vagy priváthálózatok vagy akár nem publikus hálózatok) kialakításának lehetősége. Az 5G esetében olyan új fejlesztések is megjelentek, amelyekkel a valós fizikai kiépítés mellett virtualizációs technikákkal is megvalósíthatóak magánhálózatok, ilyen pl. a hálózatszeletelés (network slicing). Az új lehetőségek a vertikumok igényeit is növelik és alakítják, illetve a mobilhálózat-üzemeltetők (a továbbiakban: szolgáltatók vagy MNO-k) szolgáltatáspalettáját is színesítik.

Az 5G új szemléletet hoz minden érintett oldaláról (beleértve az állami és a piaci szereplőket). Ez az új szemlélet egyre több új kérdést vet fel a rádióspektrum-gazdálkodás és infrastruktúra használat szemszögéből is, így például azt, hogy kell-e önálló rádióspektrumhasználati jog magának a vertikumok képviselőinek, jelen esetben kifejezetten a magánhálózatok működtetéséhez vagy szolgáltatás igénybevétele is megfelelő számukra. Ha önálló rádióspektrumhasználóvá válnak, kérdés, hogy honnan lesz hozzáférésük 5G-re is alkalmas rádióspektrum erőforráshoz a magánhálózati képességek igénylőinek. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat a következő fejezetekben a rendelkezésre álló adatok vizsgálatával a szabályozás, az infrastruktúra és a technológia szemszögéből. A szakmai elemző anyaggal célunk a legjellemzőbb esetek beazonosítása, különösen azoké, melyekhez valamilyen hatósági jogi aktus szükséges.

A tárgykörnek másik szelete az egyes konkrét esetekben megvalósításra kerülő, alapvetően 5G magánhálózatok azonosítógazdálkodási erőforrásainak igénye és a gyakorlati megvalósításhoz rendelkezésre álló azonosítók köre.

A magánhálózati megoldások üzembe helyezéséhez a Magyarországon rendelkezésre álló azonosítók bemutatásakor, jelen esetben az MCC + MNC körre szűkítve, a nemzetközi és hazai jogi szabályozási környezetet alapul véve a szakmai elemző anyagban ismertetjük a jelenleg rendelkezésre álló eszköztár egyes elemeit, ezen elemek használatba vételének legfontosabb feltételeit, egymáshoz való viszonyát.

Az NMHH szakmai áttekintő anyagai tájékoztatásul szolgálnak, a vonatkozó alkotmányjogi elvek és gyakorlat alapján az NMHH – hatósági eljárás kereteit nélkülöző eljárásban kiadott – véleménye sem jogszabálynak, sem más jogforrásnak vagy közjogi szervezetszabályozó eszköznek nem tekinthető, az semmiféle normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik.