A Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Kft. 2021 végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából felmérést készített a vidéki társadalom helyi médiával való ellátottságáról, illetve a helyi médiatartalmak fogyasztásáról. A felmérés része annak a 2020-ban útjára indított kutatássorozatnak, amelynek keretében az NMHH a helyi médiafogyasztási szokásokat próbálja meg feltárni. Jelen kutatási hullámban Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros szerepelt.

A kutatássorozat második hullámának legfontosabb megállapításai a következők:

• Összhangban a kutatás első fázisának adataival, a vizsgált vidéki nagyvárosokban nagyon erőteljes lokálpatrióta érzések figyelhetők meg, mindez viszont nem párosul erőteljes közéleti aktivitással.
• Abban, hogy a helyi közéleti aktivitás nem olyan intenzív, szerepet játszik, hogy a helyi információk (közélet) iránti lakossági érdeklődés sem olyan nagymérvű. A helyi politika, a helyi történések kevésbé foglalkoztatják az embereket, mint az országos politika, az országos jelentőségű események.
• A közéleti aktivitás szintje, illetve a lokálpatriotizmus erőssége alapján a vizsgált négy település közül három nagyon közel áll egymáshoz (Győr, Sopron és Székesfehérvár), egy település – Dunaújváros – válik el tőlük, és jelentkezik valamennyire külön entitásként.
• A közéleti aktivitásban tetten érhető tagozódás akkor is megfigyelhető, amikor a kérdezettek a helyi médiatér jellegét, elmozdulásait értékelik. Győr, Sopron és Székesfehérvár esetében az a vélemény a meghatározó, hogy a jelenlegi helyi médiahelyzet jobb a városban, mint korábban volt. Ugyanakkor a helyi média intézményesülését, a település helyi médiával való ellátottságát ma mindenhol jobbnak tartják a kérdezettek, igaz, Dunaújvárosban valamivel kevesebben vannak ezen az állásponton.
• A helyi médiafogyasztási struktúrában sok helyütt bekövetkező változások (csökkenőben a helyi tévé nézése, csökkenőben a nyomtatott sajtó olvasása, összességében stagnáló rádióhallgatás, illetve a helyi online sajtó olvasottságának emelkedése), az egyes szegmenseken belül megfigyelhető lemorzsolódások nem jelentik azt, hogy a helyi média olvasókat/nézőket veszítene el. Sőt, a vizsgált településeken a megkérdezettek szerint a helyi média fogyasztóinak száma nem hogy csökken, hanem nő. Ez különösen Sopronban, a „leghűségesebb” városban jelentkezik hangsúlyos véleményként.
• Az adatok azt mutatják, hogy a nyugati határhoz közelebb eső települések esetében a helyi események, a közélet iránti érdeklődés szintje valamivel magasabb az ország középső részén fekvő településekhez viszonyítva, és ugyanez mondható el a megyei jogú városokról is a megyeszékhelyekkel ellentétben. Ez utóbbi összefüggés arra utalhat, hogy egy település nagysága is kihatással lehet az érdeklődés intenzitására. A közép-dunántúli régió, illetve a megyeszékhelyek lakói az országos politika irányába jobban nyitottak.
• A különböző helyi média hallgatottsági és nézési indikátorszámok szerint a helyi rádiók hallgatottsága, a helyi nyomtatott és online sajtó olvasottsága, illetve a helyi hírműsorok preferálása Nyugat-Dunántúlon valamivel erőteljesebb, mint Közép-Dunántúlon.
• Ha az elérési mutatókat heti szinten vizsgáljuk, akkor a helyi médiatérben az internetes hírportálok rendelkeznek a legnagyobb elérési mutatókkal (szemben a helyi tévékkel, rádiókkal és újságokkal). Amennyiben a napi szintű eléréseket nézzük, akkor Közép-Dunántúlon a helyi rádiók vezetnek, és csak utánuk következnek a helyi hírportálok. Nyugat-Dunántúlon az internetes portálok állnak az első helyen napi szinten is.
• A kutatási adatok azt mutatják, hogy a nyomtatott sajtó olvasottsági adatai esnek, de ez nem jelenti azt, hogy a lapok által elért közönség nagysága is csökkenne. Az olvasók nagy része ugyanis csak platformot váltott, és többségük ma már online követi ezeket a tartalmakat. Különösen látványos az online forma preferálása a Kisalföld c. lap esetében.
• Mindkét megyében szignifikáns különbségeket mutat a megyei napilapok olvasottsága a megyeszékhelyek, illetve a megyei jogú városok bontásában. Egy megyei napilap – akár online, akár nyomtatott változatban – elsősorban a megyeszékhelyen talál magának olvasókat, tehát a megyei jogú városok lakói már kevésbé érzik magukénak a lapot/a portált. A felmérés tanúsága szerint nagyon fontos, hogy egy megyei jogú városban jelen legyenek jól működő, helyben készített napilapok (de nemcsak egy megyei jogú városban, hanem a kisebb településeken is), mert a fogyasztói igényeket egy megyei szintű napilap nem tudja teljes mértékben kielégíteni.

A helyi hírek fogyasztásakor mind a négy városban kiugróan magas a lokális internetes portálok igénybevétele. A hírfogyasztók valamivel több mint 60 százaléka elsősorban ezen az új médián keresztül értesül a helyi történésekről. A többi médiaeszközt – tévé, rádió, nyomtatott sajtó – a helyi hírek fogyasztásakor már jóval kevesebben részesítik előnyben: második helyen a nyomtatott sajtó következik, a harmadik helyen a rádiók, a negyedik helyen pedig a tévék állnak. (A kutatássorozat első hullámában – igaz, más településeken – a sorrend a magasan kiemelkedő internet után a következő volt: második a rádió, harmadik holtversenyben a televízió és a nyomtatott sajtó). Idősorosan nézve az adatokat, az online média – részben az internethasználat általánosabbá válása miatt – tovább erősödik a helyi jellegű hírközlési és hírvételezési folyamatokban. Ezzel párhuzamosan a helyi televíziók továbbra is csökkenő pályán mozognak, a rádiós szegmens pedig stagnál. A nyomtatott sajtó viszont mintha erősödne, ami feltehetően a sajtótermékek nyomtatott és online változatainak szerves szimbiózisának köszönhető, ami miatt mintha összemosódna ennek a két formának a használata és értelmezése a megkérdezettek körében.

A részletekhez töltse le a kutatást PDF-formátumban.