Hetedjére rendezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az űrkutatás, az űrtechnológia és ezek oktatásának legújabb eredményeiről beszámoló H-SPACE konferenciát. Az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) közösen rendezte meg a kétnapos eseményt április 7-én és 8-án. A BME I-épületének egyik földszinti nagyelőadójában megjelenteket és a Zoomon csatlakozókat Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa köszöntötte. Rövid beszédében üdvözölte a konferenciát és kijelentette: az űripar és az űrkutatás fontos a magyar államnak.

Ezt bizonyítja az is, hogy 2018 óta a magyar űrszektor a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik. A külügy koordinálásában megerősödtek a nemzetközi űripari kapcsolataink az Európai Unióval, az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a V4-országokkal. Európán kívül is számos kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttünk Szingapúrtól Izraelen át Egyiptomig. Nőtt az ágazat finanszírozása és erősödött az ezzel kapcsolatos kommunikáció is. A magyar állam az elmúlt hónapokban tizenhét hazai egyetemmel kötött konzorciumi szerződést űrkutatási szakirányú továbbképzésről. A kormány elkötelezett az űriparba irányuló magyar innovációs kapacitás növelése iránt, a szektor fellendítésében pedig számít a hazai tudósokra, kutatókra – zárta köszöntőjét Ferencz Orsolya.

(Balról jobbra) Bacsárdi László, a BME docense, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) alelnöke,; Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa; Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja és  Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke.

A konferenciának otthont adó BME Magyarországon elsőként indít űrmérnök mesterképzést – vette át a szót Charaf Hassan az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. A tavaly indult űrmérnöki mesterképzésre láthatóan nagy az igény: meghirdetésekor több mint száz fő jelentkezett. Mindez nem független attól, hogy az űrtechnológiai műhelymunka terén immár tizenöt évnyi tapasztalattal bír az egyetem, eközben pedig négy magyar műhold megalkotásában és felbocsátásában is részt vettek, jelenleg pedig már az ötödik is folyamatban. A 2019-ben pályára állított SMOG-P ráadásul a maga kategóriájában világszám: a világ első üzemszerűen működő „PocketQube” (5x5x5cm) méretű műholdja – és mint ilyen, a legkisebb működő műhold is.

Bartóki-Gönczy Balázs: a háború az űrben is zajlik

Mint megjegyezte, a háború negatív hatással van az űriparra és hátráltatta a tudományos együttműködéseket is, valamint tovább élezi a fegyveres konfliktus lehetőségét a világűrben  - fejtette ki előadásában Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjogi és Politikai Kutatóműhelyének vezetője és az NMHH Médiatanácsának tagja, aki a háborús helyzet globális űrpolitikára gyakorolt hatását elemezte. Ami az ukrán űripart illeti, a fejlett, 16 000 embernek munkát adó rakéta és űrhajó gyártási kapacitások még nem semmisültek meg, azonban stratégiai célpontok lehetnek. Az orosz űripart rendkívül visszavetik az exporttilalmi szankciók, a Szojuz rakéta pedig külső megrendelő nélkül maradt. Ez utóbbi kiesése 16 felbocsátás elnapolását, valamint a rakétakapacitás hiányát idézte elő. Ezt az űrt a Space X látszik kitölteni, amíg nem készülnek el az európai fejlesztések (Ariane-6, Vega-C).

Ami a tudományos együttműködéseket illeti, a legnagyobb bizonytalanság a Nemzetközi Űrállomás sorsát lengi körbe. Az oroszok követelik, hogy a nyugati államok vonják vissza az ISS működtetésében részt vevő két orosz cég szankcionálását, azzal fenyegetve, hogy kiszállnak a projektből, ezzel az ISS megsemmisülését okozva. A kanadai, amerikai és európai válasz nem volt megnyugtató, így a Roszkoszmosz hamarosan bejelentést tesz a következményekről. Az ESA orosz Mars-expedíciót – számos egyéb tudományos programmal együtt – pedig törölték.

Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjogi és Politikai Kutatóműhelyének vezetője és az NMHH Médiatanácsának tagja előadást tart a H-SPACE 2022 konferencián.

Bartóki-Gönczy Balázs felhívta a figyelmet háborúba beavatkozó magánpiaci szereplők szerepére is, kiemelve a Space X, a Maxar és az Anonymus szerepét. Ami a háború világűrben való eszkalációját illeti, felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ 2019-ben már a világűrben zajló fegyverkezési verseny megállítására szólított fel, a NATO pedig 2019 óra hadműveleti területnek tekinti a világűrt. Az Atlanti szövetség idén januárban fogadta el űrstratégiáját, az Európai Unió pedig pár napja jelentette be a védelmi ipar koordinált fejlesztését, beleértve az űripart is. Mindez egy erős váltás a korábban alapvetően civil célú felhasználáshoz képest.

Hunor-program: már zajlik a következő magyar űrhajósok kiválasztása

Az új űrkorszakban a magyar űriparnak is meg kell mutatni a képességeit és aktívan részt venni abban. Ennek előkészületét jelenti a folyamatban levő Hunor Magyar Űrhajós Program is, amely azon leendő magyar űrhajósok kiképzését szolgálja, akik a Nemzetközi Űrállomáson fognak missziót teljesíteni. A programot Zábori Balázs, a Hunor Magyar Űrhajós Program programmenedzsere ismertette. Előadásából megtudhattuk, hogy a program jelentkezési fázisa februárban zárult. A 244 jelentkezőből választottak ki 100 „továbbjutót”, akik közül további tesztekkel legkésőbb idén karácsonyra kiválasztanak két embert és további két tartalékost. Ők fognak részt venni azon a legalább egyéves képzésen, amelynek végeredményeképp a Nemzetközi Űrállomás saját tréningjén is részt vesznek majd.  

A nap utolsó plenáris előadásában Michal Brichta, a Szlovák Űrhivatal ipari részlegének vezetője foglalta össze a szlovák űripar jelenlegi helyzetét és kilátásait, majd a tudományos-technológiai szekció előadásaival folytatódott a délután.

Tudományos szekciók: az oxigéngyártástól az űrpszichológiáig

A program tudományos és műszaki témájú prezentációkkal folytatódott. A jelenlevők, illetve a virtuális térben részvevők először a BME-s műholdak, illetve a jelenleg készülő MRC-100 PQ (5x5x15 cm) műhold fejlesztését ismerhették meg. A BME műholdjainak megvalósulását az NMHH eszközzel, anyagilag és hatósági munkával is támogatta az elmúlt 10 évben.

A Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály munkatársa, Fábián Anna Gertrúd hallgatótársával, Varga Róberttel (mindketten a Széchenyi István Egyetem SZESAT szakkollégium tagjai) a QO-100 videójel átvitel címmel tartottak előadást. Ebben a Qatar Oscar-100 (QO-100) geostacionárius rádióamatőr műholddal kapcsolatos adatátvételi kísérletet, valamint a DATV-t mutatták be.  A videojel átviteléhez szükséges eszközöket, szoftvereket és azok kapcsolatát, valamint a megvalósított állomást ábrákkal és fényképekkel szemléltették. Előadásukban beszéltek a megvalósítás problémáiról és kihívásairól, majd megerősítették azon szándékukat, hogy folytatni kívánják az amatőr tévézést, a DATV-t. 

Az űralkalmazásokra kifejlesztett miniatürizált áramlásos kémiai reaktorról tartott előadásból a jövő Hold- és Mars-utazásához elengedhetetlen oxigén és egyéb anyagok előállítására képes, komplex rendszert, illetve annak magyar kutatási eredményeit ismerhették meg az érdeklődők. A földmegfigyelés témakörében többek között a GNSS (globális navigációs műholdrendszer)  magyar reptereken történő zavarásaitól, a Sentinel-1 adatain alapuló térképekről tartottak előadást, de új ismeretekkel gazdagodhattunk a plazmasebesség méréséről a Jupiter holdjain, végül a Jupiter jégholdjaival kapcsolatos ESA-misszióban (JUICE) való magyar részvételről is megnézhettünk egy prezentációt.

A konferencia második napján is számos érdekes témával a folytatódott a tudományos és műszaki szekció. A témák között szerepelt a GPS-jelek csillapításán alapuló csapadékzóna-megfigyelés, a mesterséges intelligencia használata az űrtávközlésben, illetve a kisműholdak ionhajtóművei is. A konferencia témái  között volt a készülő MRC-100 műholdra kerülő spektrummonitorozó berendezés, a Kárpátokban nemzetközi projekt keretében végzett műholdradar-interferometriás mozgásvizsgálat, illetve a kvantumalgoritmusok alkalmazása földmegfigyelési adatok feldolgozásában. Az űrkutatás pszichológiai hatásainak vizsgálatával kapcsolatos előadásokból az antarktiszi tél fogságában dolgozó kutatók videónaplóinak elemzésébe, illetve a kommunikáció tartalmának elemzésébe is betekintést nyerhetett a hallgatóság, végül a szekciót a kognitív képességek űranalóg környezetben történő változásairól szóló előadás zárta.

Nem volt kevésbé érdekes konferencia utolsó szekciójaként megtartott az űroktatással és ismeretterjesztéssel foglalkozó előadássorozat sem: a meghívott előadók közül Parragh Bianka (NKE) a 16 magyarországi egyetem részvételével megalakult UniSpace konzorciumról és az idén ősztől elérhető képzések témáiról adott tájékoztatást, míg Csurgai-Horváth László a BME-n ősztől induló űrmérnök mesterképzést ismertette, amelyre több mint 100-an jelentkeztek. A további előadások a svédországi IRF SpaceLab tevékenységéről, szolgáltatásairól, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban folyó, Perseverance-hez hasonló jármű fejlesztéséről, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium csillagászati és űrkutatási vonatkozású programjairól, Mars-rover-versenyről a koronavírus-járvány alatt.

A képeket a Magyar Asztronautikai Társaság bocsátotta rendelkezésünkre.