Ügyiratszám: OP/27003-45/2021.
Ügyintéző: dr. Rohmann Rebeka
Telefon: 06 1 457 7317
Email: rohmann.rebeka@nmhh.hu
Tárgy: döntés emelt díjas azonosítók hozzáférhetővé tétele tárgyában indult jogvitás eljárásban
Melléklet: –

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) jogvitás ügyben eljáró tanácsa (a továbbiakban: „eljáró tanács”) a 4VOICE Távközlési Kft. (székhelye: 1131 Budapest, Kassák Lajos u. 11-13. 3. em. 22.; a továbbiakban: „Kérelmező”, képviseli: Menyhárt Ügyvédi Iroda, dr. Menyhárt Zsolt ügyvéd, 2040 Budaörs, Ébner György köz 4.,) által a Yettel Magyarország Zrt-vel, (székhelye: 2045 Törökbálint, Pannon út 1.; a továbbiakban: „Kérelmezett) mint a Telenor Magyarország Zrt. (székhelye: 2045 Törökbálint, Pannon út 1.) jogutódjával szemben kezdeményezett, jogvitás eljárás lefolytatására irányuló, a Hatósághoz 2021. december 2-án érkezett, OP/27003-4/2021. iktatószámú kérelme (a továbbiakban: „Módosított Kérelem”) alapján emelt díjas azonosítók hozzáférhetővé tétele tárgyában indult jogvitás eljárásban

1. kötelezi Kérelmezettet, hogy Kérelmező számára kijelölt, illetve részére számhordozás útján került valamennyi emelt díjas azonosítójának elérhetőségét biztosítsa saját elektronikus hírközlési hálózatából,
2. kötelezi Kérelmezettet, hogy fizesse meg Kérelmező részére, jelen határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a jelen jogvitás eljárás során felmerült és az eljárással igazoltan összefüggő, összesen bruttó 266.700 Forint, azaz kettőszázhatvanhatezer-hétszáz Forint költséget.

Az eljáró tanács elrendeli a jogvitás eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfelelő 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint Kérelmező részére történő megfizetését, ami iránt az eljáró tanács jelen határozat véglegessé válásától számított nyolc (8) napon belül intézkedik.
A határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell az eljáró tanácshoz benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevelet az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi. CCXXII. törvény (a továbbiakban: „E-ügyintézési tv.”) 9. § (1) bekezdése szerinti felperes és jogi képviselő kizárólag elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott módon terjesztheti elő.
A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya nincs. Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

Indokolás

I.

A Kérelmező 2021. november 19. napján, OP/27003-1/2021. számon nyilvántartott kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben kérte az eljáró tanácsot, hogy folytasson le jogvitás eljárást közte és a Kérelmezett között.

A Kérelem vizsgálatát követően az eljáró tanács megállapította, hogy a Kérelem hiányos, ezért a Kérelmezőt az eljáró tanács hiánypótlásra hívta fel OP/27003-2/2021. számú végzésével (a továbbiakban: „Hiánypótlási Felhívás”), melynek a Kérelmező a Módosított Kérelemmel tett eleget.

Kérelmező a Módosított Kérelemben kérte, hogy az eljáró tanács kötelezze a Kérelmezettet, hogy a Kérelmező számára kijelölt illetve részére számhordozás útján került valamennyi (így valamennyi emelt díjas) azonosító elérhetőségét biztosítsa a saját elektronikus hírközlési hálózatából haladéktalanul.

Kérelmező továbbá a Módosított Kérelemben kérelmezte, hogy jelen eljárás valamennyi költségének viselésére kötelezze Kérelmezettet az eljáró tanács, beleértve a képviseletet ellátó ügyvédi költségeket is a csatolt megbízási szerződés alapján azzal, hogy a képviseletet ellátó ügyvédi iroda ÁFA-körbe tartozik.

A Kérelmező a Módosított Kérelme előzményeként előadta, hogy 2016. november 30-án a Hatóság kijelölte a Kérelmező részére a 90 900-def és 91 999-def azonosítótartományokat, amely közül mindkettő elérhető volt a Kérelmezett hálózatából is.
2021 márciusában a Kérelmező új előfizetői díjkategóriákat alakított ki a 90 900-def számtartományban, amelyben a legmagasabb díj bruttó 5080 Ft/hívás volt, melyről tájékoztató levelet küldött a Kérelmezettnek 2021. március 12-én. 2021. május 1-jén előfizetői panasz alapján derült ki a Kérelmező számára, hogy a Kérelmezett a Kérelmező mindkét emelt díjas számtartományát blokkolta előzetes tájékoztatás nélkül. Május 2-án a blokkolást megszüntette a Kérelmezett.

2021. május 12-én közvetlen egyeztetést követően a Kérelmezett jelezte, hogy 2021. június 1-jétől beállítja a kért díjmódosításokat és ezeket elérhetővé is teszi a saját hálózatában, de ezt követően közölte Kérelmezett, hogy annak ellenére, hogy az Invitech Kft- nek (a továbbiakban: „Invitech”) jelenleg is van Kérelmezettnél bruttó 3000 Ft-nál magasabb díjkategóriájú száma, a Kérelmező tartományait nem állítják be, így ezek a számai nem lesznek elérhetőek a Kérelmezett hálózatában. Kérelmezett az Általános Szerződési Feltételeit (a továbbiakban: „ÁSZF”) tartalmazó dokumentumból is kivette ezeket a számokat.

2021. június 11-én Kérelmezett telefonon jelezte, hogy július 1-jétől csak a Kérelmező emelt díjas számnyilvántartásban szereplő számait tartja beállítva a hálózatán, a többit nem. Ha új számot aktiválna a Kérelmező, akkor ezt emailben kell jeleznie Kérelmezett részére. Erre határidőt nem adtak Kérelmező előadása szerint, illetve Kérelmező szerint előfordult, hogy Kérelmezett két hét elteltével sem állított be emelt díjas számot. 2021. október 14-én a Hatóság kijelölte a Kérelmező részére a 90 189-def számtartományt, amely korábban az Invitech-hez tartozott.

Kérelmező előadása szerint a számtartomány megtalálható a Kérelmezett 2021. október 26-tól hatályos ÁSZF-ében. 2021. október 15-én Kérelmező kérte a Kérelmezettet, hogy a 90 189-def számtartományból állítsák be a 90 189550-es azonosítót, melynek díjazása 5080 Ft/hívás, a Kérelmezett azonban nem reagált a megkeresésre Kérelmező szerint.

2021. október 26-án a Kérelmezett új ÁSZF-ében megjelent egy bruttó 5080 Ft/hívás díjazású számtartomány, ami addig nem szerepelt a korábbi ÁSZF-ben. Ez a számtartomány a Magyar Telekom Nyrt-hez tartozó 06 90 636 900 - 06 90 636 999 számmező volt. Ezt követően Kérelmező hibajegyet nyitott Kérelmező és Kérelmezett között tranzit forgalmi szolgáltatást ellátó Invitech felé, hogy járjon el többek között a 90 189-550-es azonosító beállításával kapcsolatban. Az Invitech visszajelzése alapján a Kérelmezett először belső egyeztetésre hivatkozva időt kért, ezt követően nem válaszolt. Kérelmező 90 900-def és 90 189-def számtartományában lévő bruttó 3000 Ft-nál magasabb előfizetői díjazású számai a Kérelmezett hálózatából továbbra sem érhetőek el, ezzel Kérelmező szerint komoly piaci hátrányt okozva Kérelmezőnek.

Kérelmezett semmilyen levélre, megkeresésére nem válaszol Kérelmező szerint.

Kérelmező előadta továbbá, hogy Kérelmezőnek jelenleg három 1000 db-os emelt díjas számtartománya van, a 90 900-def, a 91 999-def és a 90 189-def számok. A 90 900 def és a 90 189-def számtartományokban van bruttó 3000 Ft-nál magasabb előfizetői díjkategóriájuk.

A Kérelmezett és a Kérelmező között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat Kérelmező előadása szerint. A Kérelmezett a Kérelmező azonosítóit tranziton keresztül éri el. A Kérelmezett évek óta az Invitech ICT Services Kft-t veszi igénybe ezen tranzitszolgáltatásra.

Az eljáró tanács 2021. december 10-én kelt, OP/27003-5/2021. számú végzésével értesítette a Kérelmezettet, hogy vele szemben jogvitás eljárás indult és felhívta, hogy 10 napon belül terjessze elő az eljáró tanács részére és egyidejűleg küldje meg a Kérelmezett részére is a jelen jogvitás üggyel kapcsolatos nyilatkozatát és az abban foglaltakat alátámasztó bizonyítékait is. Kérelmezett ezen kötelezettségének 2021. december 23-án kelt és a Hatósághoz ezen a napon benyújtott, OP/27003-6/2021. számon iktatott nyilatkozatával (a továbbiakban: „Nyilatkozat”) tett eleget.

Kérelmezett Nyilatkozatában előadta, hogy Kérelmező valamennyi megállapítása téves, azok nem helytálló következtetéseket vonnak le, hiszen azok nem veszik figyelembe, hogy a Kérelmezett és a Kérelmező között nincs jelenleg hatályban lévő hálózati szerződés, a Kérelmezett kereskedelmi alapú megállapodást kötött az Invitech-el, amelyben a felek a csalásmegelőzés és a visszaélések csökkentése érdekében kölcsönösen vállalták bizonyos, előfizetők érdekeinek védelmét szolgáló kötelezettségek betartását az emelt díjas számok elérhetővé tételét illetően.

Kérelmezett álláspontja szerint a Kérelmezettnek és valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatónak elsődleges és kiemelt kötelezettsége, hogy az előfizetői érdekeket tartsák szem előtt és ahol szükséges, akár saját vagy más piaci szereplők gazdasági érdekeinek hátrányára is.

Kérelmezett álláspontja szerint kötelessége ellenőrizni, hogy partnerei, illetve saját előfizetői számára a hálózatból elérhető emelt díjas számon szolgáltatást nyújtó harmadik személyek megfelelő eszközökkel, eljárásrenddel rendelkeznek-e a visszaélések megelőzésére, s ennek keretében juthat arra a következtetésre, hogy az esetleges korábbi visszaélések vagy visszaélésgyanús esetek alapján az egyik szolgáltatónál feltételezhetően biztosítottak az előfizetők érdekeinek védelmét szolgáló ellenőrzési pontok. Kérelmezett álláspontja szerint ezen kritériumok mérlegelése mentén tud döntést hozni arról, hogy milyen együttműködést alakít ki az adott szolgáltatóval, a jogszabályi keretek között. Kérelmezett szerint a nem földrajzi számmezők, különösen az emelt díjas számok elérhetővé tétele kapcsán kötelezettsége valamennyi szolgáltatónak vizsgálni, hogy az gazdaságilag nem észszerűtlen-e. Kérelmezett mindezek mellett tájékoztatta az eljáró tanácsot arról, hogy a Kérelmező emelt díjas, bruttó 3.000 Ft-ot meghaladó díjazású számmezőjének beállítását végrehajtotta, a Kérelmező által hivatkozott számmező a Kérelmezett hálózatából elérhető.

Kérelmezett Nyilatkozatában előadta továbbá, hogy „álláspontja szerint ezt a gazdasági ésszerűséget nagymértékben befolyásolja, árnyalja a számmező kereskedelmi alapú beállításával a fogyasztóknak esetlegesen okozott hátrányok megléte, kockázata, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen nem földrajzi számok elérhetőségének biztosításával összefüggésben. Ennek vizsgálata, különösen olyan esetben, amikor korábban már érkeztek ügyfélpanaszok az érintett szolgáltató által üzemeltetett emelt díjas számok kapcsán a Telenorhoz, alapos körültekintést igényel.”

Az eljáró tanács a Kérelmezett Nyilatkozatának vizsgálatát követően megállapította, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: „Eht.”) 148. § (1) bekezdésében foglalt kritériumokra való hivatkozáson túl a Kérelmezett nem igazolta teljes körűen, illetve nem támasztotta alá megfelelően bizonyítékaival, hogy a Kérelmező által kért emelt díjas számmező beállítása milyen okokból kifolyólag észszerűtlen gazdaságilag. Kérelmezett pusztán ügyfélpanaszokra való hivatkozása, azok bármilyen bizonyítékkal, releváns számadatokkal való alátámasztása nélkül nem elegendő annak megfelelő és hitelt érdemlő bizonyítására, hogy adott számmezők közzététele gazdaságilag észszerűtlen. A tényállás tisztázása érdekében az eljáró tanács szükségesnek tartotta a Kérelmezett részéről annak részletes kifejtését és alátámasztását, hogy az emelt díjas számok hívása a hálózatából való elérése gazdaságilag miért észszerűtlen, és hogy mutassa be a Kérelmezett, hogy az általa is hivatkozott Eht. 148. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek hogyan tesz eleget, ezért a fentiek szerint kötelezte a Kérelmezettet az OP/27003-7/2021. iktatószámú végzésével (a továbbiakban: „Kötelezés”).

A Kérelmezett 2022. január 17-én érkezett, OP/27003-8/2021. számú beadványával határidő hosszabbítási kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a Kötelezésben foglalt 8 napos határidő meghosszabbítását.

Ezért az eljáró tanács 8 nappal meghosszabbította a Kötelezésben foglalt határidőt az OP/27003-9/2021. iktatószámú végzésével.

Az eljáró tanács az OP/27003-10/2021. számú végzésével tárgyalásra idézte a feleket.

Kérelmezett az OP/27003-11/2021. iktatószámú nyilatkozatával (a továbbiakban: „Nyilatkozat1”) válaszolt az eljáró tanács Kötelezésében foglaltakra. Kérelmezett előadta, hogy annak ellenére, hogy a Kérelmező nem, vagy hiányos válaszokat, illetve késedelmes kérelmeket terjesztett elő irányába bizonyos díjmódosítások átvezetése tárgyában, a Kérelmezett messzemenőkig együttműködött Kérelmezővel, hogy annak számmezőit elérhetővé tegye és folyamatosan működtesse. Kérelmezett előadta, hogy a 40 db-os számmező tartományból Kérelmezett kizárólag a bruttó 3000 Ft-nál magasabb, fraud-gyanús, kiugróan magas forgalmat, számlát generáló és később esetlegesen panasszal érintett számmezők beállítását tagadta meg, illetve kapcsolta le. Mielőtt a lekapcsolás mellett döntött volna, vizsgálatot indított és egyeztetést kezdeményezett a panasz körülményeinek kivizsgálása céljából, annak érdekében, hogy annak megalapozottságáról meggyőződjön és annak részleteit megfelelően feltárja. Ezekben az esetekben Kérelmezett, állítása szerint, nem kapott minden körülményt figyelembe vevő, megnyugtató visszajelzést a Kérelmezőtől, így mind az előfizetők érdekében, mind a saját ügyfélköre érdekében, mind pedig a tágabb előfizetői kör védelmének érdekében, továbbá az általa nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó reputáció védelmében, döntött úgy, hogy nem engedélyezi a látszólag csalás gyanús számmezők működtetését.

Kérelmezett úgy nyilatkozott továbbá, hogy a 3000 Ft bruttó értéket meghaladó emelt díjas hívásokat pedig előfizetői érdekek védelmében általánosságban is korlátozza társszolgáltatói relációban is. Kérelmezett álláspontja, hogy a gazdasági észszerűséggel nem összeegyeztethető az ilyen magas, kockázati kategóriának minősülő számmezők fenntartása azokban az esetben, ha azokkal kapcsolatban az előfizetők visszaélést tapasztalnak, csalás áldozatainak érzik magukat, az anyagilag megkárosítja őket, valamint, ha az emelt díjas szolgáltatásokat feléjük esetlegesen megtévesztő, erőszakos módon népszerűsítik. Egy magas kockázati kategóriájú, panaszokkal terhelt, fraud-gyanús szám monitorozása, az aktuális szolgáltatóval, valamint számhasználóval való egyeztetetése a beérkező panaszok kivizsgálása – azon túl, hogy nagyon sok értékes erőforrást emészt fel – hosszútávon is károsíthatja az előfizetők, fogyasztók anyagi biztonságát, kihasználva sok esetben fogyasztói érzékenységüket és ezen keresztül a számmező működtetésében résztvevő szolgáltatók reputációját, beléjük vetett bizalmat.

Kérelmezett Nyilatkozat1-ben tételesen igyekezett cáfolni Kérelmező kijelentéseit és tényállításait.

Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy szerinte a gazdasági észszerűség keretei közé tartozik az, hogy kizárólag olyan szolgáltatások nyújtásának engedélyezése történjen meg, amelynek igénybevételére vonatkozó feltételek az ügyfelek számára transzparensek, azok nem károsítják az ügyfeleket, és nem veszélyeztetik őket oly módon, hogy úgy érezzék csalás áldozatai lettek.

A gazdasági észszerűségnek a Kérelmezett álláspontja szerint ellentmond, ha az ügyfelek oldalán ezen jogos panaszok okán a szolgáltatónál kötbérjóváírási kötelezettsége keletkezik, a panaszok egyre szaporodó kivizsgálásával, a társszolgáltatókkal, aktuális szolgáltatókkal, számhasználókkal való egyeztetési körökkel, ezekhez jogászok, külső tanácsadók bevonásával megnövekedett erőforrás- költségigény kapcsolódik, amely erőteljes, hátráltató hatást gyakorol a napi ügyintézés általános menetére, emellett pedig az előfizetők szolgáltatóba vetett bizalma sérül és a csalás-gyanús erőszakos üzenetek okán akár az előfizetők elvesztésébe is kerül. Gazdasági észszerűségnek ezért a Kérelmezett álláspontja szerint ellentmond, ha a szolgáltató amiatt veszíti el ügyfeleit, vagy csorbul a gazdasági hírneve, mert olyan számmezőt tesz elérhetővé a hálózatában, amelyre vonatkozóan csalás gyanújára hivatkozó bejelentések, és panaszok érkeznek.

Kérelmezett szerint ő mindent megtett annak érdekében, hogy a Nyilatkozat1-ben részletesen is hivatkozott ügyfélpanaszokat a Kérelmezőnél kivizsgálja mielőtt a számmező tiltására szánja el magát, de az esetek nagyrészében hárító válaszokat kapott az ügyfél panaszok körülményeit illetően, vagy egyáltalán nem érkezett válasz abban a vonatkozásban, hogy mennyire volt erőszakos/tolakodó és megtévesztő a nyereményről szóló értesítés folyamatos felugrása az ügyfél böngészőjében, ami arra indította az ügyfelet, hogy felhívja az emelt díjas telefonszámot. A panaszokkal kapcsolatos válaszok hiánya, illetve nem kimerítő, minden kétséget tisztázó és megnyugtató jellege, valamint a korábbi emelt díjas számokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok és azok díjtételéből fakadó magas kockázati besorolású jelleg voltak együttesen azok a tényezők, amely alapján Kérelmezett úgy értékelte, hogy csalás-gyanús telefonos hívásokról van szó, és a további súlyosabb károsodás megelőzése érdekében határozott úgy, hogy felfüggeszti az emelt díjas számmezőt.

Kérelmezett álláspontja szerint továbbá nem értelmezhető az Eht. 148. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés úgy, mint ami egy csalás-gyanús, a jogszabályokkal nem összhangban működtetett szám elérését tenné kötelezővé a végfelhasználók számára. Kérelmezett szerint a jogalkotó szándéka nem irányulhatott, olyan számmezők elérhetővé tételének kötelezésére, amelyek a jogszabályokkal nem összeegyeztethetően működnek, illetve amelyeket azok megkerülésével használnak.

Kérelmező az OP/27003-12/2021. iktatószámú beadványában - az eljáró tanács idéző végzésében foglaltaknak megfelelően - bejelentette a jogvitás tárgyaláson résztvevő képviselőit. A Kérelmezett OP/27003-13/2021. iktatószámú beadványában jelentette be a jogvitás tárgyaláson résztvevő képviselőit.

A szabályszerű idézésre a felek és képviselőik a tárgyaláson megjelentek, képviseleti jogosultságukat megfelelően igazolták és az eljáró tanács kérdéseire nyilatkozataikat megtették, amelyről az általános közigazgatási rendtartásrólszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: „Ákr.”) 78. § (4) bekezdés alapján az eljáró tanács hangfelvételt készített.

Az eljáró tanács kérdésére a Kérelmező előadta, hogy a bruttó 3.000 Ft feletti számtartományuk sosem volt berendezve a Kérelmezett hálózatában, ott nem működött telefonszám, így ügyfélpanasz sem érkezhetett. A Kérelmezettől az elmúlt egy évben nagyságrendileg kettő vagy három panasz érkezett e-mailen, amit egy-két napon belül Kérelmező meg is válaszolt. Kérelmező előadta továbbá, hogy nem volt értelme más szolgáltatóknál a számok beállításának, ugyanis ha a Kérelmezett hálózatából nem érhető el ez a szám, amely egy olyan jelentős piaci szegmenst képez, amelynek a kiesésével a Kérelmező a piacon nem tud értékesíteni ilyen szolgáltatásokat, tehát más szolgáltatók előfizetői számára sem lettek volna hozzáférhetőek ezek a szolgáltatások. Az eljáró tanács kérdésére Kérelmező helyesbítette az előadottakat és kiemelte, hogy a nagyobb szolgáltatóknál, így például a Magyar Telekomnál számai beállításra kerültek. Ügyfélpanasz nem érkezett ezektől a szolgáltatóktól, mert Kérelmező a hivatkozott számokat nem adta át tartalomszolgáltatóknak, tehát szolgáltatás nem érhető el rajta, csak a számmezők kerültek beállításra.

Az eljáró tanács kérdésére a Kérelmezett előadta, hogy azt a bevételt, amely a hivatkozott számmező által elérhető volt, azt részben a panaszok miatt jóváírásra és kötbérfizetésre fordította a Kérelmezett, ezáltal Kérelmezett nem tartja gazdaságilag észszerűnek az ilyen számmező fenntartását. Kérelmezett szerint annak a kockázatát is figyelembe kell venni, hogy különböző intézkedésekkel szükséges megelőzni, hogy ne történjen a jövőben sem ilyen jellegű veszteség. Tehát ha a Kérelmezett tendenciát lát arra, hogy a jövőben ezek a veszteségek bekövetkezhetnek, akkor Kérelmezettnek lépnie kell annak érdekében, hogy ezt megakadályozza.

Az eljáró tanács a Kérelmező és a Kérelmezett részére is további kérdéseket tett fel, melyek megválaszolására a felek határidőt kértek, így az eljáró tanács az Ákr. 4. §-ára tekintettel a jogvitás eljárás lehető leggyorsabb lefolytatása érdekében a tárgyaláson készült jegyzőkönyvbe foglalt végzésben a feleket 15 nap határidővel kötelezte nyilatkozattételre.

A tárgyaláson az eljáró tanács a felek közötti egyezség létrehozását megkísérelte, de a felek között a tárgyaláson nem jött létre egyezség. Az egyezség létrehozása vonatkozásában a Kérelmező előadta, hogy az egyezség megkötésére készen állt, erről megállapodás tervezet is készült, amelyet a tárgyalás kezdetén egy példányban átadott a Kérelmezettnek, egy példányt pedig az eljáró tanács részére. A megállapodás tervezet OP/27003-15/2021. számon került nyilvántartásba. Kérelmező előadta továbbá, hogy a megállapodás tervezet kitér a Kérelmezett által beadványaiban is jelzett fraud-gyanúra, illetve annak megfelelő kezelésére is. Kérelmezett képviselője előadta, hogy jelenleg tudomása szerint nem látnak olyan megállapodás tervezetet és feltételeket, amelyek mentén egy jól működő megállapodást tudnának kialakítani. Az eljáró tanács felhívta a felek figyelmét, hogy amennyiben Kérelmezett a későbbiekben úgy nyilatkozik, hogy hajlandó egyezséget kötni Kérelmezővel, akkor terjesszenek elő egy beadványt arra nézve, hogy ennek megkötését mikorra tudják vállalni.

Kérelmező a tárgyaláson előadta továbbá, hogy a Kérelmezett benyújtott nyilatkozatait nem ismerték, azokról a tárgyaláson értesültek először. A Kérelmezett 2022. január 13-án megjelent ÁSZF-ében már szerepelnek a Kérelmező bruttó 3.000 Ft-nál magasabb díjszabású telefonszámai, illetve próbaként kértek egy telefonszámbeállítást egy bruttó 5080 Ft-os telefonszám vonatkozásában, amelynek a Kérelmezett eleget tett. Kérelmező előadta továbbá, hogy 2021. december 16-án megjelent kérelmezetti ÁSZF-ben egy új szolgáltató is, a Calgo Kft., amelynek a Kérelmezett szintén beállította a bruttó 3.000 Ft-nál magasabb díjszabású számait. Ez a szolgálató viszonylag új a piacon, tehát a Kérelmezett sem rendelkezhet információval azzal kapcsolatosan, hogy a jelent-e esetlegesen fraud-veszélyt a szolgáltató tevékenysége, de a Kérelmezett mégis beállította a számait.

Kérelmezett előadta a tárgyaláson továbbá, hogy a számmező beállításokkal kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nyilvánvalóan okkal történt a számok lekapcsolása, ahogy a beadványokban is ismertette Kérelmezett. A Kérelmező számaival kapcsolatban sok panasz érkezett és rengeteg negatív tapasztalat volt, illetve a Kérelmező kissé agresszív, nem együttműködő magatartása tette indokolttá azt, hogy Kérelmezett ekként járt el. Amikor először lekapcsolta Kérelmezett a számokat, azért történt, mert a díjmódosításokat a Kérelmező bejelentette, de nem biztosított semmilyen mozgásteret Kérelmezett részére. Az Invitech-el Kérelmezett folyamatosan egyeztetett, azonban a Kérelmező részéről a kommunikáció nem volt biztosított, Kérelmezett véleménye szerint Kérelmező elzárkózó volt, csak akkor lépett kapcsolatba Kérelmezettel, amikor Kérelmezett a számokat lekapcsolta. Kérelmezett a számok visszakapcsolásakor együttműködő volt, azonban megvizsgálta a számokat érintő panaszokat, és azokat érintő korábbi negatív tapasztalatokat, amely nyugtalanítónak bizonyult. Kérelmezett kifejtette, hogy a 3.000 Ft feletti díjazású számok közzétételét általánosságban aggályosnak tartja, ezért ezekkel a számokkal kapcsolatban óvatosabban járnak el, különös tekintettel azokra a szolgáltatókra, amelyekkel szemben ténylegesen érkeztek már negatív visszajelzések.

Kérelmező előadta, hogy nem egyértelműek a Kérelmezett által előadottak, mert Kérelmezőnek az Invitech reakcióira nincs ráhatásuk, a Kérelmezett nem kereste meg Kérelmezőt a díjmódosításokkal kapcsolatban, illetve lehetősége lett volna határidőt megállapítani ezek beállítására, ahogy más szolgáltató tette, indokolatlannak érzi Kérelmező, hogy a díjváltozással nem érintett számmezőket is tájékoztatás nélkül lekapcsolták.

Az eljáró tanács a Kérelmezett részére OP/27003-16/2021. számon, Kérelmező részére OP/27003-17/2021. számon küldte meg a jogvitás tárgyalásról készült jegyzőkönyvet.

Kérelmező 2022. február 18-án benyújtott, OP/27003-18/2021. számon nyilvántartott beadványában előadta, hogy Kérelmező 2016. december 1. óta biztosít emelt díjas telefonszámokat tartalomszolgáltatók számára, jelenleg 131 aktív számuk van. Ezen idő alatt eddig csak a 90 900-956-os számon nyújtott szolgáltatással kapcsolatban merültek fel kérdések, melyek leginkább az esetlegesen félreérthető hirdetésekből származhattak. Az elmúlt öt évben kizárólag a Magyar Telekom Nyrt. kezdeményezett egyeztetést Kérelmezővel a csaló hívások figyelésével/megelőzésével kapcsolatos folyamatokról, egyéb kifogás nem érkezett. Mind a szolgáltatóktól, mind pedig az előfizetőktől esetleg közvetlenül beérkezett előfizetői panaszokat Kérelmező előadása szerint 2-3 munkanapos határidővel minden esetben kivizsgálja és megválaszolja. Ellentmondásosnak tartja Kérelmező, hogy a Kérelmezett elmondása alapján a 90 900-956-os emelt díjas számon tapasztalt magas számú előfizetői panaszra hivatkozva tagadta meg a bruttó 3.000,- Ft-nál magasabb emelt díjas számok beállítását, melyet cáfol a Kérelmezett által benyújtott levelezés is. A 90 900-956 szám forgalmát Kérelmezett 2021. július elején függesztette fel minden előzetes értesítés nélkül, majd a beérkező előfizetői panaszok hatására Kérelmező 2021. augusztus 2-án saját maga kapcsolta le a szolgáltatást, míg a Magyar Telekom 2021. augusztus 23-án jelezte a telefonszám forgalmának felfüggesztését. A másik két nagy mobilszolgáltató (Vodafone Magyarország Zrt. és Invitech ICT Services Kft.) egyetlen előfizetői panaszt sem továbbított Kérelmező irányába és a szolgáltatás korlátozásáról sem küldött tájékoztatást.

Kérelmező előadta, hogy az elmúlt egy évben a Kérelmezett részéről összesen 2 e-mailben 4db előfizetői számmal kapcsolatos panasz került bejelentésre, egyetlen emelt díjas számmal (90 900-956) kapcsolatban. Az első panasz 2021. június 25-én, a második 2021. június 30-án érkezett. Ezen panaszbejelentések több mint másfél hónappal azt követően keletkeztek, hogy a Kérelmezett elutasította a bruttó 3.000,- Ft feletti emelt díjas számok beállítását. A 90 900-956-os emelt díjas számon kívül 2021. január 1-től összesen 9 db előfizetői vagy szolgáltatói panasz érkezett az összes emelt díjas számon nyújtott szolgáltatással kapcsolatban, melyek nagy része műszaki problémára volt visszavezethető. A fent említett 90 900-956-os emelt díjas számra a Kérelmezett 4 db panaszán túl összesen 7 panasz érkezett.

Kérelmezett 2022. február 21-én benyújtott, OP/27003-19/2021. számon nyilvántartott nyilatkozatában (a továbbiakban: „Nyilatkozat2”) előadta, hogy a jogvitás tárgyaláson előadottakkal összhangban megerősítik, hogy nem hajlandóak a Kérelmezővel egyezséget kötni, tekintettel Kérelmező visszaélésszerű, kényszerítő magatartására és az előfizetői panaszokra, valamint az együttműködés hiányára. Kérelmezett kérte az eljáró tanácsot, hogy ne adjon helyt egy olyan felek közötti szerződés létrejöttének, amelyen keresztül Kérelmező olyan számok elérhetővé tételére kötelezi Kérelmezettet, amely az előfizetők oldalán sérelmet okoz, amelyek miatt Kérelmezettnél az előfizetők panaszt tesznek, illetve amelyek miatt Kérelmezettnek jóváírási kötelezettsége keletkezik, a szolgáltatásainak renoméja csökken és amelyen keresztül Kérelmező szerződésszegési szankciókkal igyekszik Kérelmezettet belekényszeríteni olyan számmezők elérhetővé tételébe és egyéb szerződéses felételek teljesítésébe, ami Kérelmezett számára károkat okozna, illetve, ami jogszabálysértésre buzdítaná Kérelmezettet.

Kérelmezett előadása szerint nem követett el jogszabálysértést, tekintettel arra, hogy a hivatkozott emelt díjas számokat a fogyasztók védelme érdekében jogszerűen korlátozta, melyre a Kérelmezett és az Invitech Kft. között fennálló szerződés alapján kerülhetett sor. A szerződés Üzleti titok pontja tartalmazza a szerződő felek között a szolgáltatások díjának megosztási elvét és kifejezetten rögzíti, hogy a szerződő felek tárgyalásokat folytatnak egymással a maximális Üzleti titok Ft/percnél, Ft/hívásnál magasabb hívásdíjú tarifasáv bevezetésére vonatkozóan és csak abban az esetben van a szerződő feleknek lehetőségük kiegészíteni a szerződés rendelkezéseit, ha ezek a tárgyalások sikerrel záródnak. Ezért is jelezte vissza folyamatosan Kérelmezett a Kérelmező számára, hogy a 3000 Ft/perc/hívásnál magasabb számokat nem áll módjában beállítani.

Kérelmezett előadta továbbá, hogy a vitatott 90 900-956 kijelölési számmal kapcsolatban az Eht. 91/A. § alapján bejelentést is kíván tenni a Hatóság részére.

Kérelmezett előadta, hogy az ügyfélvesztési arány Üzleti titok -es évi átlagot nézve Üzleti titok volt, havonta átlagban Üzleti titok előfizetői szerződés szűnt meg. Tekintettel arra, hogy az előfizetők a szerződés megszüntetését nem kötelesek indokolni, a számhordozási igényüket legfeljebb bejelentik, így a megszüntetés pontos oka nem ismert, de könnyen lehet, hogy ez az arány, vagy ennek egy jelentős része a panaszos, magas hívásforgalmat generáló emelt díjas számoknak tudható be. Kérelmezett álláspontja szerint egyértelműen romlik a szolgáltató megítélése és hírneve az ilyen csalás-gyanús hívások esetén és sajnos előfordulhat, hogy a havonta átlagban mért Üzleti titok db előfizetői szerződés jelentős részét ilyen okokból kifolyólag veszítik el. Ennek megfelelően pedig az ebből eredő kár is ezen megszűnt előfizetői szerződések értékében, mint elmaradt jövedelem értékében állapíthatók meg.

Kérelmezett előadta, hogy a vitatott Üzleti titok kijelölési szám esetében a kijelölési számra Üzleti titok perc mennyiségű hívás érkezett a panaszos időszakban Kérelmezett saját ügyfelei részéről. Ezen a percmennyiségen Kérelmezettnek mintegy Üzleti titok forint nagykereskedelmi költsége keletkezett és mintegy Üzleti titok forint kiskereskedelmi bevétele, tehát a Kérelmezett által realizált árrést nagyságrendileg Üzleti titok forintra becsülte, amely azonban még nem tartalmazta az esetleges ügyfél nemfizetés költségét (azaz a számla be nem fizetését) és egyéb működési költségeket. Kérelmezett mellékelte Nyilatkozat2-höz a tömeges panaszok és jóváírás kezelésével felmerülő adminisztratív költség számítását tartalmazó kimutatást, valamint a korábbi nagyságrendi becslés után a csatolt táblázat tartalmazza az érintett forgalmon Kérelmezett által realizált árrés pontos levezetését is. Kérelmezett előadta, hogy a Üzleti titok -es év forgalmi adatait tekintve a teljes kiskereskedelmi árbevétel Üzleti titok HUF volt, melyből Üzleti titok HUF összeget fizetett át Kérelmezett a Kérelmezőnek, Üzleti titok HUF összeget pedig az Invitech-nek, mint tranzitdíjat. A Kérelmezett oldalán így Üzleti titok HUF összeg, azaz átlagosan a kiskereskedelmi nettó árbevétel Üzleti titok -a marad meg árrésként a nagykereskedelmi költségek leszámítását követően. Ez az összeg azonban nem a forgalom tényleges üzemi eredménye, ugyanis ez az összeg nem tartalmazza a szolgáltatás működtetésével kapcsolatos, nem számszerűsíthető indirekt működési költségeket. Az indirekt működési költségeken felül ennek az összegnek kell továbbá fedezetet nyújtania a szintén nem számszerűsíthető, az emeltdíjas szolgáltatással kapcsolatos ügyfél elégedetlenség miatti esetleges ügyfélvesztés/megszűnt szerződések okán kieső egyéb telekommunikációs szolgáltatási bevételek összegére. Kérelmezett előadta, hogy a veszteségnek az összege akár Üzleti titok Ft-ot is elérhet, tehát addig amíg Kérelmező az emelt díjas szolgáltatásaival csak a Kérelmezett ügyfeleiből Üzleti titok Ft bevételt szerzett; addig ez Kérelmezett oldalán akár több Üzleti titok forintos veszteséget is jelenthet, ami gazdaságilag Kérelmezett számára egyáltalán nem észszerű.

Kérelmező 2022. február 24-én OP/27003-20/2021. számon nyújtotta be észrevételeit (a továbbiakban: „Észrevétel1”) az eljáró tanács részére a Kérelmezetti Nyilatkozat2-re tekintettel. Kérelmező előadása szerint Kérelmező csak olyan számára kijelölt azonosító-tartományok Kérelmezett hálózatában történő beállítását kérte, amit a Kérelmezett minden más elektronikus hírközlési szolgáltatónak is megtett. A Kérelmezett kifogásolja azt is, hogy a Kérelmező egyoldalúan módosította emelt díjas számainak tarifáit. Kérelmező előadása szerint az emelt díjas számok tarifáját a szolgáltatók önállóan állapíthatják meg és módosíthatják, Kérelmező szerint a Magyar Telekom Nyrt. tavalyi díjmódosításakor is így járt el, amikor is a szolgáltató bevezette a bruttó 5.080,- Ft-os díjsávját, melyet a Kérelmezett 2021. október 26-án hatályba lépett ÁSZF-jében közzé tett és egyúttal az előfizetői számára is elérhetővé tett. Kérelmező sérelmezi, hogy bár Kérelmezett visszaélésre és fraud-gyanúra hivatkozik, 2021. október 26-án a Magyar Telekom Nyrt. részére, 2021. december 16-án a Calgo Kft. részére is beállította a bruttó 3.000,- Ft-nál magasabb díjazású számait. Kérelmező véleménye szerint a Kérelmezett azon állítása sem megalapozott, hogy az előfizetői panaszok utáni jóváírás miatt a Kérelmezettet anyagi kár éri. A Kérelmező előadása szerint ugyanis minden olyan esetben, amikor tudomására jutott, hogy az emelt díjas számot felhívó előfizető nem kapta meg a várt szolgáltatást, a hívás díját a szolgáltató részére jóváírta. Így sem az előfizetőt, sem pedig a szolgáltatót nem érte kár. Kérelmező a jogszerűen jelöltette ki a vitatott azonosítókat a Hatóságnál. A Kérelmezett nem jogosult egyes szolgáltatókat önkényesen és hátrányosan megkülönböztetni, és számukra megtagadni a kijelölt azonosítók beállítását, miközben a többi szolgáltatónak azt megteszi.

Az eljáró tanács a Kérelmezetti Nyilatkozat2-nek és a Kérelmező Észrevételeinek vizsgálatát követően megállapította, hogy a Kérelmezett további adatszolgáltatásra kötelezése szükséges a tényállás megfelelő tisztázása érdekében, ezért OP/27003-21/2021. számú végzésével adatszolgáltatásra kötelezte Kérelmezettet.

Kérelmezett 2022. március 25-én OP/27003-24/2021. számon nyújtotta be nyilatkozatát (a továbbiakban: „Nyilatkozat3”). Kérelmezett nyilatkozott az eljáró tanács kötelezésére mind a gazdasági észszerűtlenség, mind pedig a Kérelmező magatartása és az előfizetői panaszok vonatkozásában. Kérelmezett kitért az eljárás során benyújtott adatszolgáltatásainak, nyilatkozatainak értelmezésére, valamint arra, milyen okból kérte az eljáró tanácstól az emelt díjas számok díjainak legfeljebb 3.000 Ft-ban történő maximalizálását. Kérelmezett kiemelte, hogy az emelt díjas szolgáltatások óránként ára igen magas értéket képvisel, amely a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között felveti az objektív értékaránytalanság kérdését is. Mindezek mellett az ilyen magas díjszabás visszaélésekhez vezethet, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás díja számlás előfizetőknél nem azonnal jelentkezik, a szolgáltatás igénybevétele során nem tudják felmérni azt, hogy a szolgáltatásért arányos vagy aránytalan díjat kell megtéríteniük és mennyi a valós kiadás egy-egy emelt díjas hívással. Kérelmezett előadta, hogy jelen eljárás tárgyát jelentő azonosítók közül a 90/900-21f, 90/900-22f, 90/900-23f azonosítók vonatkozásában nem történt forgalmazás a Kérelmezett hálózatán, míg gyakorlatilag ugyanez mondható el a 90/900-205 azonosítóról is (technikai értelemben elérhető szolgáltatás ezen az azonosítón, azonban a Kérelmezett releváns ügyfélforgalmat nem azonosított). Ebből kifolyólag panaszbejelentés sem érkezett ezekkel a számokkal kapcsolatban. Kérelmezett kifejtette, hogy a 2021. májusában Kérelmezett a bruttó 3.000 Ft/perc díjazást meghaladó számok beállítását preventív céllal, a jelentős költségű emelt díjas számokhoz rendszerint kapcsolódó visszaélések miatt tagadta meg, de az akkor beállítani kért konkrét azonosítók korábban nem voltak elérhetők a hálózatában. Kérelmezett döntését nem a konkrét azonosítókon elérhető emelt díjas szolgáltatások tekintetében érkező panaszok befolyásolták, hanem a magas díjtétel rendelkező emelt díjas számokhoz köthető múltbeli általános rossz tapasztalatok. Ebből eredően Kérelmezett véleménye szerint nem értékelhető Kérelmezett hátrányára, hogy a konkrét számokra nem érkezett panasz, hiszen a konkrét számokon nem is indult el döntése miatt a Kérelmezett ügyfelei számára emelt díjas szolgáltatás. A számok elérhetővé tétel utáni (2021. november utáni) panaszok számát pedig az zárja ki, hogy a Kérelmező az aktiválás óta Kérelmezett nyilatkozatáig nem indított forgalmat az érintett emelt díjas számmezőbe sorolt azonosítókon. Kérelmezett az eljáró tanács kérdésére előadta, hogy más emelt díjas számmal rendelkező szolgáltatók irányába, így a Magyar Telekom és a Vodafone felé egyetlen reklamációt sem nyújtott be, míg az Invitech felé egyetlen reklamáció benyújtására került sor, ami éppen a Kérelmező emelt díjas szolgáltatására vonatkozott. Kérelmezett Nyilatkozat3-ban ismételten megerősítette továbbá, hogy Kérelmező magatartása nem volt együttműködő és jóhiszemű az eljárás során, hatósági eljárások kilátásba helyezésével fenyegette Kérelmezettet, magatartása kényszerítő jellegű volt.

Kérelmezett Nyilatkozat3-ban kifejtette továbbá, hogy a jogvitás eljárás tárgyául szolgáló azonosítókon keresztül Kérelmező jogellenesen nem emelt díjas szolgáltatásokat nyújt, hanem „Fizetési szolgáltatás” megnevezéssel nyújt szolgáltatást, mely Kérelmezett álláspontja szerint az emelt díjas szám felhívása a megnevezett szolgáltatások (virtuális termék, internetes alapú extra tartalom, weboldalhoz való hozzáférés, termékvásárlás, webshop díjfizetés) ellenértékének kiegyenlítésére szolgál, így lényegében készpénz helyettesítő fizetési megoldásnak minősül, miközben maga a szolgáltatás nem a hívott számon, az emelt díjas hívás keretében válik közvetlenül hozzáférhetővé.

Az eljáró tanács OP/27003-25/2021. számon nyilvántartott végzésével további nyilatkozattételre kötelezte a Kérelmezettet, melyre Kérelmezett OP/27003-26/2021. számon nyilvántartott nyilatkozatával (a továbbiakban: „Nyilatkozat4”) válaszolt. Nyilatkozat4-hez Kérelmezett mellékelten csatolt egy kimutatást is, amely tartalmazta a 2021. évre vonatkozó emelt díjas hívások darabszámát, percforgalmát és azt, hogy hány hívószámról indultak a hívások.

Az eljáró tanács Kérelmező részére OP/27003-27/2021. számon iktatott levele mellékleteként küldte meg a jelen jogvitás eljárás során Kérelmezett-től beérkezett beadványokat, nyilatkozatokat. Kérelmező a megküldöttekkel kapcsolatban OP/27003-28/2021. számon nyilvántartott beadványával nyújtotta be észrevételeit (a továbbiakban: „Észrevétel2”) az eljáró tanács részére. Kérelmező Észrevétel2-ben előadta, téves Kérelmezett azon állítása, miszerint bruttó 3.810,- Ft, 4.445,- Ft és 5.080,- Ft / perc díjazású számok beállítását kérte volna Kérelmező.

Legmagasabb percdíj alapú emeltdíjas száma Kérelmezőnek állítása szerint bruttó 2.000,- Ft díjazású. Sem a Kérelmezett-től, sem más távközlési szolgáltatótól nem kérte olyan díjazású számmező beállítását, amit Kérelmezett más belföldi szolgáltató részére már korábban ne állított volna be. Kérelmező előadása szerint a Kérelmezett hálózatából 2016. óta elérhető az Invitech Kft. bruttó 5.080,- Ft/hívás díjazású számtartománya, valamint 2021. évben elérhetővé tette a bruttó 3.000,- Ft feletti díjazású emelt díjas számokat is a Magyar Telekom Nyrt. és a Calgo Kft. részére. Kérelmező véleménye szerint ez nem egyeztethető össze azzal, hogy Kérelmezett fentebb is hivatkozott nyilatkozataiban előadta, hogy „közvetlenül felmerülő humán jellegű költségek és a reputációs költségek már önmagukban alátámasztják azt, hogy a bruttó 3.000,- Ft feletti emelt díjas számok beállítása a Kérelmezett számára nem egyeztethető össze a gazdasági észszerűség követelményével”. Kérelmező kifejtette továbbá, hogy fenntartja azon álláspontját, hogy a Kérelmezett – piaci erőfölényével visszaélve - diszkriminálta a Kérelmező szolgáltatásait, mellyel jogsértést követett el és sértette az egyenlő elbánás elvét. Kérelmezett a mai napig nem küldött indokolást a számmező beállításnak megtagadásáról, a Kérelmező kifejezett érdeklődéseire nem adott releváns választ, ezért Kérelmező nem tartja saját magatartását kényszerítőnek illetve zsaroló jellegűnek, tekintettel a hatósági eljárás megindítására, melyre felhívta Kérelmezett figyelmét is.

Kérelmező 2022. június 7. napján kelt, OP/27003-30/2021. számon iktatott beadványával tájékoztatta (a továbbiakban: „Tájékoztatás”) az eljáró tanácsot arról, hogy Kérelmezett a Kérelmező bruttó 3.000 Ft feletti emelt díjas számainak elérhetővé tételét ismételten megtagadta. Kérelmező a Tájékoztatás mellékleteként benyújtotta a Kérelmezett-tel folytatott levelezést is. Kérelmező Tájékoztatását az eljáró tanács OP/27003-31/2021. számon küldte meg Kérelmezett részére.

Kérelmezett 2022. június 21-én kelt, OP/27003-32/2021. számon nyilvántartott beadványával (a továbbiakban: „Nyilatkozat5”) nyilatkozott a részére megküldött Tájékoztatásra. Kérelmezett kifejtette, hogy az azonosítók elérését két indok miatt utasította el: a nevezett, emelt díjas számmezőbe sorolt azonosítókon fizetési szolgáltatás lett volna elérhető, ami nem felel meg az emelt díjas szolgáltatás jogszabályi követelményeinek, így az érintett azonosítóval jogellenes tevékenységet folytatna a Kérelmező, továbbá a díjazásuk bruttó 3.000 Ft fölötti. Kérelmezett ismételten hivatkozott arra, hogy a jelen jogvitás eljárást lezáró döntés alapján fogja kialakítani későbbi gyakorlatát az azonosítók elérhetősége vonatkozásában.

Nyilatkozat5-öt az eljáró tanács 2022. június 23-án, OP/27003-34/2021. számon küldte meg tájékoztatásul Kérelmező részére. Kérelmező Nyilatkozat5-re tekintettel OP/27003-35/2021. számon nyilvántartott beadványt (a továbbiakban: „Észrevétel3”) nyújtott be, amelyben kifejtette, hogy Kérelmező továbbra is fenntartja a jogvitás eljárás során kifejtett álláspontját, miszerint a Kérelmezett piaci erőfölényével visszaélve és az egyenlő bánásmód elvét sértve, hátrányosan megkülönbözteti a Kérelmezőt. Észrevétel3-at az eljáró tanács OP/27003-36/2021. számon tájékoztatásul küldte meg Kérelmezett részére.

Az eljáró tanács OP/27003-37/2021. számú végzésével kötelezte Kérelmezőt, valamint Kérelmezettet is OP/27003-38/2021. számon nyilvántartott végzésével, hogy nyilatkozzanak a jelen jogvitás üggyel összefüggésben felmerült valamennyi költségükről, beleértve a jogi képviselet ellátásából fakadó költségeket is. Kérelmező 2022. július 8-án érkezett, OP/27003-39/2021. számon nyilvántartott beadványával nyújtotta be a költségekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Kérelmezett az eljáró tanács kötelezésére 2022. július 11-én, OP/27003-40/2021. számon nyújtotta be nyilatkozatát az eljárás során keletkezett költségeivel kapcsolatban. Az eljáró tanács az eljárási költségekkel kapcsolatos nyilatkozatok vizsgálatát követően megállapította, hogy azok hiányosak, nem tesznek eleget az erre vonatkozó kötelezésben foglaltaknak, ezért az eljáró tanács OP/27003-41/2021. számon nyilvántartott végzésével a Kérelmezettet, OP/27003-42/2021. számú végzésével pedig Kérelmezőt ismételten nyilatkozattételre kötelezte. Kérelmező 2022. július 15-én érkezett, OP/27003-43/2021. számon nyilvántartott beadványával tett eleget az eljáró tanács kötelezésének. Kérelmezett 2022. július 22-én érkezett, OP/27003-44/2021. számú beadványával tett eleget az eljáró tanács végzésében foglaltaknak.

II.
Az eljáró tanács a jelen jogvitás eljárásban a tényállást, illetőleg annak a döntés meghozatalához szükséges releváns elemeit a Módosított Kérelem, a Tárgyaláson el hangzottak, a Felek jogvitás eljárás során tett nyilatkozatai és azok mellékletei alapján az alábbiakban rögzíti és értékeli.

1. Az emelt díjas szolgáltatásokról általában

Az emelt díjas szolgáltatások tartalmáról az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről és az azonosítógazdálkodás rendjéről szóló 14/2020. (XII.15.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „ANFT”) 3. § 7. pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „emelt díjas szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból értéknövelt - különösen információt, tartalmat, kényelmi funkciót nyújtó - szolgáltatások elérését teszi lehetővé emelt díjas indított hívás, vagy emelt díjas indított, vagy fogadott üzenetek útján, és az emelt díjas szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az értéknövelt szolgáltatás díját is”.

Az emelt díjas számok hívásával az előfizetők emelt díjas szolgáltatásokkal információs/kényelmi/szórakoztató jellegű tartalmakat (például társkereső szolgáltatás, tanácsadási tevékenység, ezotéria stb.) nyújtó tartalomszolgáltatók szolgáltatásait vehetik igénybe, így tulajdonképpen átmenetet képeznek az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a digitális tartalomszolgáltatások között. Az ANFT idézett meghatározása szerint kizárólag értéknövelt szolgáltatások tartoznak az emelt díjas szolgáltatások körébe, ugyanis a felhasználó rendszerint valamilyen tartalmat rendel meg és ezek árát fizeti meg a tartalom átviteléhez szükséges elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával együtt.

Az emelt díjas szolgáltatások nyújtását is biztosító azonosítók korlátos erőforrások, melyek az ANFT alapján kerülnek kijelölésre a szolgáltatók részére. A kijelölés alapján a szolgáltató a kijelölési engedély jogosultja, az azonosítók használatát átengedheti tartalomszolgáltatók részére is.

A tartalomszolgáltató és az elektronikus hírközlési szolgáltató gyakran elkülönül egymástól. Az emelt díjas szolgáltatások nyújtásának feltételeiről szóló 13/2020. (XII.15.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „NMHH Rendelet”) 2. § (1) bekezdése értelmében „az emelt díjas szolgáltatás nyújtása céljából számhasználati jogviszony erre a célra kötött számhasználati szerződéssel hozható létre”. Az NMHH Rendelet 3. §-a szerint a 2. § szerinti számhasználói jogviszony keretében használt azonosítók útján nyújtott szolgáltatásokról az azonosító aktuális szolgáltatója nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak naprakészen, pontosan és teljes körűen kell tartalmazni az NMHH Rendeletben meghatározott adatokat minden számhasználati jogviszony keretében használt azonosító vonatkozásában, így a számhasználóra és az aktuális szolgáltatóra vonatkozóan is.

1. Az eljáró tanács megállapításai a Módosított Kérelem tartalma és Kérelmező jogi álláspontja alapján

Kérelmező kérte az eljáró tanácsot, hogy kötelezze Kérelmezettet, hogy Kérelmező számára kijelölt illetve részére számhordozás útján került valamennyi (így valamennyi emelt díjas) azonosító elérhetőségét biztosítsa a saját elektronikus hírközlési hálózatából haladéktalanul.

Kérelmező kérte továbbá, hogy Kérelmezett viselje a jogvitás eljárás valamennyi költségét, beleértve a képviseletet ellátó ügyvédi költségeket is, azzal, hogy a képviseletet ellátó ügyvédi iroda ÁFA-körbe tartozik.

Kérelmező álláspontja szerint Kérelmezett több hírközlési szabályt is megsértett. Kérelmező hivatkozik az Eht. 86. § (1) bekezdés a) pontjára, mely rendelkezik a jóhiszeműségről és az esélyegyenlőséget biztosító együttműködésről, valamint a műszaki adatokhoz való hozzáférhetőségről.

Kérelmező álláspontja szerint Kérelmezett nem az ANFT-ben meghatározottak szerint járt el a megfelelő azonosítóhasználat megvalósítása kapcsán, megsértve a diszkriminációmentesség követelményét, valamint a kijelölt azonosítókhoz való hozzáférést sem tette lehetővé. Kérelmező hivatkozik az Eht. 148. § (1) bekezdésére is, amely alapján telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Unió bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem földrajzi számokat, valamint elérhessék és használhassák a szolgáltatásokat, amennyiben ez műszakilag lehetséges és gazdaságilag nem észszerűtlen.

Kérelmező a Módosított Kérelemben egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy álláspontja szerint Kérelmezett nem hajlandó a Kérelmező bruttó 3.000,- Ft-ot meghaladó díjazású emelt díjas számait elérhetővé tenni a saját hálózatából, megjelölve ezáltal a jelen jogvitás eljárás tárgyát is. Mindezek mellett kiemeli, hogy sérelmezi azt is, hogy Kérelmezett a Magyar Telekom azonos díjkategóriájú emelt díjas számait viszont hozzáférhetővé tette saját hálózatában. Kérelmező a Módosított Kérelemben is előadta, hogy a legmagasabb díj bruttó 5.080 Ft, melyet 2021 márciusában alakított ki és erről tájékoztatta Kérelmezettet is. Kérelmező Módosított Kérelme mellékleteként csatolta a díjmódosításokról szóló tájékoztató e-mailt, melyet Kérelmezettnek küldött meg. Ez a díj előadása szerint nem egyedi a piacon, ugyanis az Invitech-nek évek óta van ilyen díjkategóriája. Kérelmező azonban nem volt következetes Észrevételek2-ben tett előadása kapcsán, ahol kiemelte, hogy legmagasabb percdíj alapú emeltdíjas számuk bruttó 2.000,- Ft díjazású, mely kijelentése ellentmondásos a Módosított Kérelemben foglaltakkal, ahol Kérelmező utalt arra is, hogy komoly piaci hátrányt szenved, mert Kérelmezett hálózatából továbbra sem érhetőek el bruttó 3.000 Ft-ot meghaladó emelt díjas számai. Az eljáró tanács megállapítása alapján nem valós tehát Kérelmező azon állítása, miszerint nem kérte Kérelmezett-től a bruttó 5.080 Ft/perc díjazású számok beállítását.

Kérelmező a Módosított Kérelemben kiemelten hivatkozik az Eht. 91. § (2) bekezdésében foglalt diszkriminációmentességre is, miszerint „a szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosítóbővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését diszkriminációmentesen megvalósítani.” AKérelemben és a Módosított Kérelemben is hivatkozik arra a Kérelmező, hogy a közölt díjmódosítást követően Kérelmezett elutasító volt Kérelmezővel szemben. A mellékelt levelezés alapján megállapítható, hogy Kérelmezett 2021 májusában tájékoztatta Kérelmezőt, hogy beállítja a kért díjmódosításokat és elérhetővé teszi a számtartományokat hálózatából, de egyúttal tájékoztatta Kérelmezőt, hogy annak ellenére, hogy az Invitech-nek is van a Kérelmezettnél bruttó 3.000 Ft-nál magasabb díjkategóriájú száma, Kérelmező ezen díjazású tartományait nem állítják be. Ezt követően Kérelmezett több levelére sem adott választ Kérelmezőnek.

2. Az eljáró tanács megállapításai a Kérelmezett Módosított Kérelemmel kapcsolatos Nyilatkozatára

Kérelmezett a jogvitás eljárásról való értesítését követően Nyilatkozatában kérte az eljáró tanácsot, hogy utasítsa el a Módosított Kérelmet és vizsgálja meg, hogy a Kérelmező által az emelt díjas számokon elérhetővé tett szolgáltatások vonatkozásában az előfizetők védelme maradéktalanul érvényesül-e.

Kérelmezett kifejti, hogy Kérelmezőnek nincs hálózati hozzáférése a Kérelmezett által, az őt megillető frekvencia használati és rádió engedélyek alapján üzemeltett elektronikus hírközlési hálózathoz, melyről kereskedelmi döntés alapján történhet megállapodás az Eht. rendelkezései alapján. Az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmező nem vitatta Kérelmezett ezen álláspontját, a Módosított Kérelemben és további nyilatkozataiban, észrevételeiben is előadta, hogy Kérelmező és Kérelmezett között nincsen semmilyen közvetlen szerződéses kapcsolat. Kérelmezett a Kérelmező azonosítóit tranzitszolgáltatáson keresztül éri el.

Kérelmezett álláspontja szerint kiemelt figyelmet fordít a csalásmegelőzésre és az előfizetői érdekek védelmére, melyre Kérelmezettet különösen feljogosítja a Kérelmezett és az Invitech között fennálló hálózati szerződés (a továbbiakban: „Hálózati Szerződés”) rendelkezései, mely Hálózati Szerződésre Kérelmező is hivatkozott, utalva a tranzitszolgáltatáson keresztüli hozzáférésre. Kérelmezett álláspontja szerint a Hálózati Szerződés alapján Kérelmezettnek jogosultsága és egyben kötelezettsége is volt a jelen jogvitás eljárás tárgyát is képező 90900956-os emelt díjas szám letiltása, felfüggesztése. Mindezek mellett a Hálózati Szerződés értelmében a Kérelmezett – ahogyan az Invitech is – jogosult eldönteni, hogy saját hálózatában elérhetővé teszi-e a másik szolgáltató hálózatában üzemelő, 1.600 Ft/hívásnál és 1.600 Ft/percnél magasabb díjazású emelt díjas számmezőket diszkrecionális jogkörük alapján.

Kérelmezett álláspontja szerint az előfizetői érdekek ügyfélpanaszok révén bizonyított sérülése a gazdasági észszerűség meglétét kizárja, vagyis az Eht. 148. § (1) bekezdése szerinti követelménynek a nem földrajzi számmező nem felel meg, így a Kérelmezett azzal követett volna el jogsértést, ha az emelt díjas számmezőt ennek ellenére továbbra is elérhetővé teszi a hálózatából. Kérelmezett álláspontja szerint az Eht. 148. §-a szerinti gazdasági észszerűséget nagymértékben befolyásolja, árnyalja a számmező kereskedelmi alapú beállításával a fogyasztóknak esetlegesen okozott hátrányok megléte, kockázata. Az eljáró tanács Kérelmezett ezen állításait a gazdasági észszerűség megítélése körében vizsgálta.

Kérelmezett előadta, hogy véleménye szerint nem járt el diszkriminatívan Kérelmezővel szemben, ugyanis bár a Magyar Telekom emelt díjas számmezőjét 2021. októberi megkeresés alapján hozzáférhetővé tette hálózatában, utóbb Kérelmező számára is beállította a 2021. május 12. napján kért bruttó 3.000 Ft-nál magasabb díjazású emelt díjas számmezőt egységes és következetes eljárásmód szerint. Az emelt díjas számmezők beállítása vonatkozásában Kérelmezett a fent előadottak mentén jelezte és utasította el más szolgáltató szám beállítási kérését is, amennyiben 3000 Ft-nál magasabb díjazású emelt díjas számmező Kérelmezett hálózatából történő eléréséről volt szó. Az eljáró tanács Kérelmezett által e tekintetben előadottakat a diszkriminációmentesség követelményének érvényesülése körében vizsgálta.

3. Az eljáró tanács által az emelt díjas azonosítók hozzáférhetővé tétele tárgyában hozott döntés indokai

3.1. Kérelmezett által hivatkozott Eht. 148. §-a szerinti gazdasági észszerűtlenség vizsgálata

A gazdasági észszerűtlenség vonatkozásában az eljáró tanács vizsgálta a Kérelmezett által fentebb hivatkozott beadványaiban, nyilatkozataiban foglaltakat, valamint a Tárgyaláson előadottakat, tekintettel a jelenleg hatályos európai uniós, valamint a hivatkozott hazai hírközlési rendelkezésekre. 

A nemföldrajzi, így az emelt díjas számok hozzáférhetővé tételéről a Hírközlési Kódex az alábbiak szerint rendelkezik.

97. cikk (1) „A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben gazdaságilag megvalósítható - kivéve azt az esetet, ha valamely hívott végfelhasználó kereskedelmi okokból úgy döntött, hogy meghatározott földrajzi területeken lévő hívó felek hozzáférését korlátozza -, az érintett nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok minden szükséges lépést megtegyenek annak biztosítására, hogy a végfelhasználók:
a) nem földrajzi számok használatával hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz, és használni tudják azokat az Unión belül;
b) az üzemeltető által alkalmazott technológiától és készülékektől függetlenül hozzá tudjanak férni az Unión belül biztosított valamennyi számhoz, beleértve a tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő számokat és az egyetemes nemzetközi díjmentes hívószámokat (UIFN) is.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó vagy egyéb illetékes hatóságok kötelezhessék a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat arra, hogy eseti alapon gátolják meg a számokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi, és előírhassák, hogy ilyen esetekben az elektronikus hírközlési szolgáltatók visszatartsák az érintett összekapcsolási vagy más szolgáltatásokból származó bevételeket.”

A Hírközlési Kódex hivatkozott cikkével összehangban az Eht. 148. § (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik a nemföldrajzi számok elérhetőségével kapcsolatban:

(1) „A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Unió bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem földrajzi számokat, valamint elérhessék és használhassák a szolgáltatásokat, amennyiben ez műszakilag lehetséges és gazdaságilag nem ésszerűtlen.”

A Hírközlési Kódex 254. preambulumbekezdése szerint „a belsőpiac azt is jelenti, hogy a végfelhasználók hozzá tudnak férni a más tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő valamennyi számhoz, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz, többek között a díjmentes és az emelt díjas hívószámokhoz az Unión belül nem földrajzi számok segítségével, hacsak a hívott végfelhasználó úgy nem döntött kereskedelmi okokból, hogy korlátozza a hozzáférést egyes földrajzi területekről. A végfelhasználóknak hozzá kell férniük az egyetemes nemzetközi díjmentes számok (UIFN) köréből származó számokhoz is. A számozási erőforrásokhoz és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést csak objektíven indokolt esetekben szabad akadályozni, például a csalások vagy visszaélések elleni küzdelem érdekében (például egyes emeltdíjas szolgáltatásokkal kapcsolatban), amikor a számot kizárólag belföldön használhatóként határozzák meg (például belföldi rövid szám), vagy ha az gazdaságilag nem kivitelezhető.” A Hírközlési Kódex fentebb idézett céljainak és rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza az Eht. 148. § (1) bekezdése azon kitételt, hogy a nem földrajzi számok elérhetővé tételének általános kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, amikor az elérhetővé tétel a telefonszolgáltatónak gazdaságilag észszerűtlen lenne. Mindezek mellett a Hírközlési Kódex és annak rendelkezéseit implementáló Eht. rendelkezéseiből is az következik, hogy gazdasági észszerűtlenség egy objektív ok, tehát egy szolgáltató a Kérelmezett álláspontjával szemben pusztán kereskedelmi okból nem dönthet úgy, hogy bizonyos emelt díjas számokat nem végződtet. A gazdasági észszerűtlenség akkor állhat fenn a szolgáltató hivatkozási alapjaként, ha ez az észszerűtlenség adott esetben objektíven valószínűsíthető, azaz a szolgáltató valószínűsíteni tudja, hogy a szolgáltatás nyújtásának költségei hosszú távon meghaladják az abból származó bevételeit, így azon nem tud nyereséget realizálni.

3.2. Kérelmezett által benyújtott adatok a gazdasági észszerűtlenség vonatkozásában

Jelen jogvitás eljárás során Kérelmezett az emelt díjas számmezők hozzáférhetősége kapcsán a hozzáférés gazdasági észszerűtlenségére hivatkozott.

Kérelmezett a gazdasági észszerűtlenséget az ügyfélpanaszok számára, azok jellegére alapozza beadványaiban. Kérelmezett a gazdasági észszerűség keretein belül értelmezi azt a tényt, hogy kizárólag olyan szolgáltatások nyújtásának engedélyezése történjen meg, amelynek igénybevételére vonatkozó feltételek az ügyfelek számára transzparensek, azok nem károsítják az ügyfeleket, és nem veszélyeztetik őket oly módon, hogy úgy érezzék csalás áldozatai lettek. A Kérelmezett a gazdasági észszerűség keretein belül értelmezi tehát, hogy az ügyfelek részéről ne érkezzenek különös aggodalomra okot adó panaszok, melyek csalás gyanújára engednek következtetni.

E körben Kérelmezett álláspontja szerint ellentmond a gazdasági észszerűségnek az ügyfelek oldalán keletkező panaszok révén a Kérelmezett kötbérjóváírási kötelezettsége, valamint a panaszok egyre szaporodó kivizsgálása által a társszolgáltatókkal, illetve számhasználókkal való egyeztetések sorozata is. Továbbá jogászok és külső tanácsadók bevonásával megnövekedett erőforrás és költségigény keletkezik, amely erőteljes, hátráltató hatást gyakorol a napi ügyintézés általános menetére. Mindezek mellett Kérelmezett előadta Nyilatkozat1-ben, hogy a számokkal kapcsolatos panaszok emelkedésének intenzitása egyértelműen megfigyelhető volt, azonban az eljáró tanács álláspontja szerint Kérelmezett előadása nem volt következetes, ugyanis Nyilatkozat3-ban előadta, hogy „jelen eljárás tárgyát jelentő azonosítók közül a 90/900-21f, 90/900-22f, 90/900-23f azonosítók vonatkozásában nem történt forgalmazás a Yettel hálózatán, míg gyakorlatilag ugyan ez mondható el a 90/900-205 azonosítóról is (technikai értelemben elérhető szolgáltatás ezen az azonosítón, azonban a Yettel releváns ügyfélforgalmat nem azonosított).” Kérelmezett ugyanezen nyilatkozatában előadta továbbá, hogy a „Yettel döntését nem a konkrét azonosítókon elérhető emelt díjas szolgáltatások tekintetében érkező panaszok befolyásolták, hanem a magas díjtétel rendelkező emelt díjas számokhoz köthető múltbeli általános rossz tapasztalatok.”

Kérelmezett gazdasági észszerűtlenségre vonatkozó számításai és megállapításai a panaszkezelés miatt keletkező költségek számszerűsítésén alapszanak. Kérelmezett kétféle számítást végzett: az egyik eset az egyedi panaszok és azok egyedi jóváírásának eredményeire, a másik eset pedig a tömeges panaszok és azok tömeges jóváírásainak eredményeire vonatkozott.

Az egyedi panaszok esetére vonatkozó számításának Kérelmezett általi számszerűsített végeredménye pozitív, azaz kimutatta, hogy számára profitábilis, tehát gazdaságilag mégis ésszerű lenne a szolgáltatás nyújtása.

Kérelmezett számításai az alábbiak voltak:

• Kérelmezetti árrés 2021. május 29 -július 1. közötti időszak forgalmán – Üzleti titok
• Panasz / hatósági eljárás miatti ügyféljóváírás – Üzleti titok
• Panaszkezelés / jóváírás direkt adminisztrációs költség – Üzleti titok
• Hatósági eljárás direkt adminisztrációs költsége – Üzleti titok
• Direkt költségekkel korrigált árrés – Üzleti titok

Bár maga a kimutatott pozitív eredmény önmagában elegendő a gazdasági észszerűség kimutatására, számításai több helyen megalapozatlanok (ami miatt akár még jelentősebb pozitív eredmény lenne valószínűsíthető) az alábbiak szerint:

• A kimutatott bevételek (Üzleti titok Ft) csupán Üzleti titok bevételeit tükrözik, miközben a panasz miatti ügyféljóváírási költség (Üzleti titok Ft) Üzleti titok vonatkozik (ld. Excel számításainak „1) Egyedi panaszok” munkalap G16-os cellához fűzött megjegyzést), a panaszkezelés költsége (Üzleti titok Ft) pedig Üzleti titok db panaszra vonatkozik.
• Az eredményt nagymértékben csökkentette a hatósági eljárás adminisztrációs költsége (Üzleti titok Ft), ugyanakkor az eljáró tanács véleménye szerint a gazdasági észszerűségi vizsgálat esetén a hosszútávú folyamatot kell megvizsgálni annak érdekében, hogy az mennyire megtérülő vagy veszteséges és hosszútávon nem merül-e fel rendszeresen ilyen típusú költség.

A tömeges panaszok és tömeges jóváírásainak eredményeire vonatkozó esetet és ennek számításait az eljáró tanács nem tudta figyelembe venni, mivel, mint ahogyan az előző pontban is hangsúlyozta, a gazdasági észszerűségi vizsgálat egy hosszútávú folyamatról, működési modellről alkot véleményt, nem pedig egy konkrét esetről. Hosszútávon pedig nem feltétlenül igazolható, és Kérelmezett nem is bizonyította, hogy minden emeltdíjas hívás állandó jelleggel tömegesen kerül jóváírásra az előfizetők részére.

A fenti számításokban szereplő pozitív eredmény ellenére (pl. egyedi panaszok kezelése) Kérelmezett szerint „a vizsgált emelt díjas szolgálatás (illetve emelt díjas azonosító) elérhetővé tétele a Yettel számára egyik vizsgált esetben sem felel meg a gazdasági észszerűség követelményének, még akkor sem, ha az egyedi panaszok kapcsán a számítás eredménye pozitív. Ennek az az oka, hogy a Yettel üzleti tevékenysége során nem kizárólag a pénzügyi eredményeket veszi figyelembe, hanem a gazdálkodással összefüggően minden olyan szempontra figyelemmel van, ami a vállalat értékelését, teljesítményét, megítélését befolyásolja”. Az eljáró tanács ezen véleményt nem tartja helytállónak, ugyanis a számítások eredményének pozitív mivolta önmagában elegendő a gazdaságilag racionális (észszerű) döntés meghozatalához, azaz az, hogy az érintett szolgáltatás tekintetében nem mutatható ki veszteség, önmagában lehetetlenné teszi a Kódex 97. cikkében és az Eht. 148. § (1) bekezdése szerinti – a fentieknek megfelelően – objektív módon vizsgálandó gazdasági ésszerűtlenség fennállását.

Másrészt a bemutatott érvelés alapján az eljáró tanács nem tartja elfogadhatónak, hogy Kérelmezett előfizetők, fogyasztók általi megítélése az érintett szolgáltatás és az ebből származó panaszok miatt fog romlani, amit jelen határozatban az eljáró tanács több helyen már kifejtett. Az eljáró tanács ismételten felhívja a figyelmet, hogy Kérelmezett pusztán ügyfélpanaszokra való hivatkozása, azok bármilyen bizonyítékkal, releváns számadatokkal való alátámasztása nélkül nem elegendő annak megfelelő és hitelt érdemlő bizonyítására, hogy adott számmezők közzététele gazdaságilag objektív módon észszerűtlen. A Kérelmezett által benyújtott számadatok pedig az eljáró tanács véleménye szerint éppen a gazdasági észszerűség objektív meglététét igazolták. Az eljáró tanács megjegyzi továbbá a fentiekre is tekintettel, hogy a jövőben esetlegesen felmerülő, még meg nem történt panaszok alapján nem lehet kijelenteni egy szolgáltatásra vonatkozóan, hogy az gazdaságilag észszerűtlen lenne.

3.3. Diszkriminációmentesség követelménye és együttműködési kötelezettség Kérelmező és Kérelmezett közötti érvényesülése

Az Eht. vonatkozó rendelkezései az alábbiak szerint rendelkezik a diszkriminációmentesség és a felek együttműködési kötelezettségéről:

91. § (1) „A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működése érdekében kötelesek a hálózataik műszaki rendszereiben az ANFT-ben meghatározott azonosítóhasználatot megvalósítani.
(2) A szolgáltatók a hálózatok egységes azonosító rendszerben való működéséhez kötelesek az egymás érdekkörében végzett, indokolt azonosítóbővítéseket az ANFT keretén belül elfogadni, és saját eszközeikkel azok elérését diszkriminációmentesen megvalósítani.”
Az ANFT vonatkozó, 21. § (6) bekezdése pedig a következő: „Az Eht. 91. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott egységes azonosítóhasználat megvalósítása érdekében a szolgáltató a saját hálózatából biztosítja a hatóság által kijelölt azonosítók elérhetőségét az azonosítóhasználat kijelölés szerinti időtartamának kezdetétől számított 30 napon belül, illetve a hatóság által visszavont azonosítók elérhetőségének megszüntetését a kijelölés megszüntetésétől számított 30 napon belül.”

Kérelmezett a jelen jogvitás eljárás során cáfolta Kérelmező álláspontját, miszerint Kérelmezett diszkriminatívan járt volna el, amikor nem állította be a kért emelt díjas számmezőket saját hálózatában. Kérelmezett Nyilatkozat1-ben előadta, hogy véleménye szerint Kérelmező nem megfelelő időben jelezte felé az egyes emelt díjas számokat érintő díjmódosítási igényét. Kérelmezett Nyilatkozat 1-ben előadta, hogy 2021. március 19-én kapott tájékoztatást a 90 900-def számtartományt érintő díjváltozásról. Kérelmezett ezt követően jelezte, hogy végrehajtja a díjmódosításokat, azonban azt május 1. helyett csak később tudja megtenni más, Kérelmezettre irányadó határidőkkel összhangban. Mivel azonban Kérelmezett előadása szerint Kérelmezett nem tudta garantálni Kérelmező által kért díjmódosítás bevezetésének idejét, ezért blokkolta a 90 900-as számmezőt. Kérelmező a blokkolásról való tudomásszerzést követően felvette a kapcsolatot Kérelmezett-tel és megjelölte azokat a számokat, amelyek kapcsán nem történt díjváltoztatás, ezeket Kérelmezett haladéktalanul újra elérhetővé tette. Mindezek mellett Kérelmező jelezte azt is, hogy a díjmódosítás bevezetését 2021. június 1. napjára ütemezi.

A fentiek tükrében az eljáró tanács megjegyzi, hogy nem tartja helytállónak Kérelmezett azon megállapítását, miszerint véleménye szerint Kérelmező nem megfontolt, kellő időben és részletezettséggel tette meg bejelentéseit a díjmódosításokra vonatkozóan. Kérelmező díjmódosítási szándékáról már 2021 márciusában tudomása volt Kérelmezettnek, mely az eljáró tanács megítélése szerint elegendő időt kell, hogy jelentsen egy olyan hírközlési szolgáltatónak, amely jelentős piaci erővel, illetve megfelelő humán-és adminisztratív erőforrásokkal rendelkezik feladatai és kötelezettségei teljesítéséhez. Az eljáró tanács álláspontja szerint Kérelmezett állításaival ellentétben Kérelmező és Kérelmezett saját nyilatkozataikhoz mellékelt levelezések, e-mailváltások alapján is megállapítható, hogy Kérelmező megfelelő időben válaszolt és tette meg nyilatkozatait Kérelmezett felé. Az eljáró tanács felhívja a figyelmet továbbá arra is, hogy az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet 10. § (2) bekezdése értelmében „az általános szerződési feltételeket a szolgáltató első alkalommal a szolgáltatás megkezdésével egyidejűleg és - az Eht. 132. § (4) bekezdése szerinti módosítást kivéve - minden módosítás esetén a módosítás hatálybalépését 30 nappal megelőzően egységes szerkezetben közzéteszi, a Hatóságot a módosításról a közzététellel egyidőben értesíti, valamint a módosítást a Hatóságnak megküldi. (…)” Mindezek alapján tehát ezen jogszabályi kötelezettségekre tekintettel is a Kérelmezettnek elegendő ideje lett volna az emelt díjas számok legkésőbb 2021. június 1-i ÁSZF módosítással történő beállítására.

Az eljáró tanács álláspontja szerint téves a Kérelmezett azon értelmezése, miszerint mivel Kérelmezett nem áll semmilyen szerződéses kapcsolatban Kérelmezővel, így nem áll fenn tájékoztatási kötelezettsége vele szemben közvetlenül, mivel Kérelmezővel tranzit szolgáltatón keresztül állnak kapcsolatban. Bár közvetlen szerződéses kapcsolatban Kérelmező és Kérelmezett nem állnak, és az előadásaik alapján közvetlen összekapcsolódási igény sem merült fel, ettől a ténytől függetlenül eljáró tanács értékelése szerint a felek akár közvetlen vagy közvetett kereskedelmi, üzleti kapcsolatában elvárható a jóhiszemű és tisztességes együttműködés és kapcsolattartás a felek között. Kérelmezett álláspontja a tekintetben sem helytálló az eljáró tanács megítélése szerint, hogy bár Kérelmezett maga részéről kinyilvánította közvetlen tájékoztatási kötelezettségének hiányát, Kérelmező részére mégis felrótta, hogy nem közvetlenül egyeztette le Kérelmezettel díjváltoztatási szándékát és nem kérte ki véleményét Kérelmezettnek, hogy mikortól tud indulni hivatalosan a szolgáltatás, ezzel pedig véleménye szerint az előfizetők kellő időben való garanciális feltételek mellett történő tájékoztatási határidejének betartására nem volt figyelemmel. Az eljáró tanács megjegyzi továbbá, hogy az Eht. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szolgáltatók hálózatok egyeztetett műszaki feltételrendszerben történő működtetésére vonatkozó együttműködési kötelezettsége anélkül fennáll, hogy közvetlenül össze lennének kapcsolódva. Ezzel összefüggésben az eljáró tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy az Eht. 148. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az Európai Unió bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem földrajzi számokat, valamint elérhessék és használhassák a szolgáltatásokat, azaz ebből a rendelkezésből is egyértelműen következik, hogy közvetlen összekapcsolást nem kötelező létrehozni valamennyi európai szolgáltató között, illetve ez nem is lehetséges. Az eljáró tanács osztja Kérelmező azon álláspontját, miszerint az emelt díjas számok díjszabását a szolgáltatók ésszerű és a jogszabály által biztosított kereteken belül önállóan állapíthatják meg és módosíthatják.

Kérelmező előadta, hogy 2021 októberében Kérelmezett ÁSZF-ében megjelent egy bruttó 5080,- Ft díjazású számtartomány, melyek a Magyar Telekom-hoz tartozó számmező volt. Kérelmezett Nyilatkozatában előadta, hogy már megállapodott a tartalomszolgáltatóval és a Kérelmezett – tekintettel a régóta jól működő társszolgáltatói partnerségre – úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel biztosítja az elérhetőséget azzal a feltétellel, hogy a díjazást a Kérelmezett kérésének megfelelően a maximum elvártra csökkentik, illetve a Magyar Telekom konzekvensen előadta, hogy a tartalomszolgáltatóval garanciális feltételek mellett megállapodott a szám használatáról és álláspontja szerint csalás gyanúja nem merülhet fel ezen számok kapcsán. Kérelmezett álláspontja szerint Kérelmező a fentiekre való tudomásszerzését követően kényszerítő jellegű magatartása mellett, hatósági eljárást helyezett kilátásba Kérelmezettel szemben, így igyekezve rábírni emelt díjas számainak beállítására. Kérelmezett ezt követően Kérelmező részére is beállította bruttó 3.000 Ft-ot meghaladó emelt díjas számmezőit, annak ellenére, hogy Kérelmezett előadása alapján már 2016 óta érkeznek negatív ügyfél visszajelzések és csalás gyanús tapasztalatok.

Kérelmező előadása szerint Kérelmezett a Calgo Kft. emelt díjas számait is hozzáférhetővé tette saját hálózatában. Kérelmezett Kérelmező jelen állítását nem tagadta, azonban előadta, hogy erre a jelen jogvitás eljárás megindítására tekintettel került sor, valamint Kérelmezett kiemelte, hogy Kérelmezőt és a Calgo Kft.-t is egyenlő elbánásban részesítette, amikor mindkét szolgáltató emelt díjas számait elérhetővé tette hálózatában. Kérelmezett előadta, hogy jövőbeli gyakorlatát a jelen jogvitás eljárás kimenetelére tekintettel fogja kialakítani.

Az eljáró tanács megállapítása szerint a Kérelmezett nem kötheti jövőbeni feltételekhez egyes emelt díjas számok hozzáférhetővé tételét tekintettel arra is, hogy ellentmondásos Kérelmezett azon nyilatkozata miszerint Kérelmezett a gazdasági észszerűtlenségre hivatkozva nem tette közzé Kérelmező emelt díjas számait saját hálózatában, ennek ellenére viszont a Calgo Kft. azonos vagy hasonló díjszabású, bruttó 3.000 Ft feletti emelt díjas számait beállította saját hálózatában. Bár Kérelmező számait szintén hozzáférhetővé tette Kérelmezett a jelen jogvitás eljárás megindítására tekintettel, ahogy a Calgo Kft. számait is, eljáró tanács azonban nem tartja megfelelően bizonyítottnak, illetve megalapozottnak Kérelmezett azon állítását, miszerint Kérelmezett mindkét szolgáltatót azonos elbánásban részesítette.

Az eljáró tanács a tényállás, a Tárgyaláson előadottak és a fenti körülmények vizsgálatát követően arra a következtetésre jutott, hogy Kérelmezett magatartása és eljárásmódja diszkriminatív volt Kérelmezővel szemben, amikor is Kérelmező emelt díjas számait nem állította be a fenti hivatkozott jogszabályhelyeknek megfelelő módon és kérésének megfelelően, tekintve, hogy a Magyar Telekom hasonlóan magas díjszabású számait hozzáférhetővé tette saját hálózatában. Annak megállapítása, hogy a Kérelmezett által hivatkozottak szerint Kérelmező csalás gyanús szolgáltatásokat nyújt, nem képezi jelen jogvitás eljárás tárgyát, ennek vizsgálatára az eljáró tanácsnak nincs is hatásköre (az Eht. 91/A. § szerint ezen hatáskört a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság Hivatala gyakorolja), így azt az eljáró tanács jelen eljárásban nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta. Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett jelen ügyben becsatolta az erre irányuló, Hivatalhoz intézett kérelmét, az eljáró tanácsnak hivatalos tudomása van arról, hogy a Kérelmezett a Kérelmezővel szemben az Eht. 91/A. §-a szerinti eljárást kezdeményezett, ugyanakkor az eljáró tanács hatáskör hiányában ezen eljárásnak az eredményeként hozandó hatósági döntés tartalmát nyilvánvalóan a jogvitás eljárásban nem előlegezheti meg, Ezért e körben a Kérelmezett hivatkozásai jelen jogvita eldöntése szempontjából irrelevánsak, az eljáró tanács hatáskör hiányában nem vizsgálhatja, így nem is veheti figyelemvbe a gazdasági észszerűtlenség objektív okainak fennállása körében azt, hogy a Kérelmezett szerint a Kérelmező magatartása feltételezhetően egy Eht. szerinti tiltó szabályba ütközik.

III.

Az eljáró tanács a Kérelmező Módosított Kérelmének az eljárás költségének Kérelmezett általi megtérítésére vonatkozó részét szintén helyben hagyta tekintettel az Ákr. 124. §-ára, 126. § (2) bekezdés b) pontjára, az Ákr. 129. § (1) bekezdésére, valamint az Ákr. 51. § (1) bekezdésére tekintettel, amelynek értelmében:

124. § [Az eljárási költség]
„Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.”

126. § [Az eljárási költség ügyfél általi viselése]
„(2) A jogvitás eljárásban a hatóság az eljárási költségek viselésére kötelezi
a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet,
b) a kérelemnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet.”

Az Ákr. 129. § (1) bekezdése alapján „az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.”

Az eljáró tanács megállapította, hogy jelen jogvitás eljárással összefüggésben felmerült további költség a Kérelmező jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díja, amelyet a Kérelmező által benyújtott ügyvédi megbízási szerződés (a továbbiakban: „Megbízási Szerződés”) és a Kérelmező jogi képviselője által benyújtott számlák igazolnak. A Megbízási Szerződés alapján az eljáró tanács megállapította, hogy 30.000 Ft +ÁFA, azaz harmincezer forint +ÁFA az eljáró ügyvéd óradíja. Kérelmező fentebb hivatkozott OP/27003-39/2021. és OP/27003-43/2021. számú nyilatkozataival nyújtotta be a jelen jogvitás eljárással összefüggésben felmerült eljárási költségeket igazoló számlákat és tételes elszámolást. A költségekre vonatkozó nyilatkozatok vizsgálatát követően az eljáró tanács Kérelmező által benyújtott ügyvédi költségeket és munkaidő-elszámolást figyelembe véve 7, azaz hét munkaórának megfelelő, bruttó 266.700 Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hétszáz forint eljárási költséget állapított meg, mely magába foglalja a Kérelmező ügyféllel való egyeztetést (1 óra), a jogvitás tárgyaláson való részvételt (2 óra), valamint a Kérelmezett beadványainak feldolgozását és a válaszbeadványok szerkesztését, előkészítését (4 óra).

Az eljáró tanács felhívja a figyelmet az Ákr. 124. §-ának rendelkezésére, miszerint eljárási költség mindaz, ami az eljárás során merül fel. E rendelkezés értelmében – az Ákr. vonatkozó kommentárját is figyelembe véve –eljárási költségként nem vehetők figyelembe azok a költségek, amelyek az eljárás megindulását megelőzően keletkeztek, így a kérelem előkészítésével, benyújtásával kapcsolatos költségek sem, továbbá azon költségek sem, amelyek nem az eljárás során keletkeztek. Kérelmező előadása alapján a jelen jogvitás eljárással összefüggésben Kérelmezőnek összesen bruttó 989.400 Ft, azaz kilencszáznyolcvankilencezer-négyszáz forint költsége keletkezett, melyből bruttó 914.400 Ft, azaz kilencszáztizennégyezer-négyszáz forint ügyvédi munkadíj, 75.000 Ft, azaz hetvenötezer forint pedig a jelen jogvitás eljárás lefolytatásáért a Hatóság részére fizetett igazgatási szolgáltatási díj. Az eljáró tanács Kérelmező költségekkel kapcsolatos nyilatkozatainak vizsgálatát követően megállapította, hogy Kérelmező részére az Ákr. 124. §-ában foglalt fenti szabály alapján nem ítélhetők meg eljárási költségként azok a költségelemek, amelyek bár az eljárással összefüggésben, de nem az eljárás során keletkeztek. Az eljáró tanács így  nem vehette figyelembe Kérelmező jogi képviselője által a jelen jogvitás ügy megismerése, valamint a jogvitás eljárás alapjául szolgáló kérelem szerkesztése során felmerült ügyvédi költségeket (12 óra), mivel ezek az eljárás megindítását megelőzően felmerült költségek, amelyet az Ákr. vonatkozó kommentárja is egyértelműen kizár az eljárási költségek köréből. Továbbá  a Kérelmezettel történő egyeztetés és Kérelmezettel történő megegyezésre vonatkozó megállapodás tervezet előkészítése körében keletkezett költségek (5 óra) szintén nem vehetők figyelemebe az eljárási költség megállapítása során, mivel ezen költségek nem az eljárással összefüggésben, nem az eljárás során benyújtott beadványokkal vagy az eljárás során a megjelenési kötelezettséggel (tárgyalás) kapcsolatos költségek, azok az eljárás lefolytatásától függetlenül merültek fel.

Az eljáró tanács megállapította továbbá azt is, hogy a Megbízási Szerződés szerinti 30.000 Ft+ ÁFA-s, azaz harmincezer forint+ ÁFA-s óradíj jelenleg a piacon nem minősül kiugróan magas ügyvédi óradíjnak, az eljáró tanács álláspontja szerint a Megbízási Szerződésben rögzített óradíj átlagos mértékűnek tekinthető, figyelemmel a jogi képviselő által nyújtott különleges szakértelmet igénylő képviseleti tevékenységre. Ennek eredményeként tehát az eljáró tanács az eljárási költség összegszerű megállapításakor az eljárási költség számításának alapjául szolgáló óradíj mértékét nem módosította.

Az eljáró tanács kötelezte a rendelkező részben foglaltak alapján Kérelmezettet, hogy az eljáró tanács által összegszerűen megállapított eljárási költséget jelen határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül térítse meg Kérelmező részére az Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontja alapján.

Az Ákr. 51. § (1) bekezdése értelmében:

„Ha a hatóság
a) határidőben nem intézkedik a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakról,
b) az ügyintézési határidőt túllépi, vagy
c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi,
az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.”

Az eljáró tanács megállapította, hogy jelen jogvitás eljárásban költségként merült fel a jogvitás eljárás igazgatási szolgáltatási díja, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X.6.) NMHH rendelet 15. § (1a) bekezdése értelmében 75.000 Ft, azaz hetvenötezer forint. Mivel jelen jogvitás eljárásban az eljáró tanács az ügyintézési határidőt túllépte, az Ákr. fentebb hivatkozott, határidő túllépésére vonatkozó rendelkezései értelmében Kérelmező részére a jelen jogvitás eljárás igazgatási szolgáltatási díját az eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint visszafizeti.

IV.

Mindezekre tekintettel az eljáró tanács az Eht. 57. §-a szerinti jogvitás eljárás lefolytatását és a rendelkezésre álló adatok vizsgálatát követően kötelezte Kérelmezettet a jelen jogvitás eljárást lezáró határozat indokolásában foglaltak alapján, hogy saját hálózatában tegye hozzáférhetővé, a Módosított Kérelemben Kérelmező által megjelölt emelt díjas számait, ugyanis a jelen jogvitás eljárás során, Kérelmező és Kérelmezett által benyújtott bizonyítékok és rendelkezésre álló adatok alapján az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmező emelt díjas számainak hozzáférhetővé tétele nem minősül gazdaságilag észszerűtlennek Kérelmezett hálózatában. Az eljáró tanács kötelezte továbbá Kérelmezettet, hogy az indokolásban foglaltak alapján térítse meg Kérelmező részére a jelen jogvitás eljárás során felmerült, valamennyi igazolt költségét, amelyet jelen jogvitás eljárást lezáró döntésben az eljáró tanács összegszerűen megállapított.

V.

A határozat elleni jogorvoslatról való tájékoztatás az Eht. 61/A. §-án, a fellebbezés kizártságáról történő tájékoztatás az Ákr. 116. §-án, a közigazgatási per kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatás az Ákr. 114. §-án, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: „Kp.”) 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontján, a 39. § (1) és (6) bekezdésén, a 48. § (1) bekezdésének l) pontján, az 50. § (1) bekezdésén és a 77. § (2) bekezdésén, továbbá a Kp. 29. § (1) bekezdésére figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §-án, valamint az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdésén alapul.

A jogvitás eljárás ügyintézési határideje 2022. február 12. napján letelt. A jogvitás eljárás költségeként a Kérelmező által megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj merült fel az eljárás során, ezen túlmenő eljárási költség Kérelmező jogi képviseletét ellátó ügyvéd munkadíja. Tekintettel arra, hogy az eljáró tanács a Módosított Kérelemnek helyt adott, így az Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az eljárási költségek viselésére a Kérelmezettet kötelezi. Az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeg Kérelmező részére történő megfizetéséről az eljáró tanács az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságegyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X.6.) NMHH rendelet 1. §-ának és 15. § (1a) bekezdésének megfelelően döntött.

Az eljáró tanács hatáskörét az Eht. 57. § (1)-(2) bekezdései határozzák meg.

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Dr. Koltay András, az eljáró tanács elnöke, dr. Vári Péter, eljáró tanácstag, és dr. Beke Nándor eljáró koordinátor tanácstag, együttesen: az eljáró tanács nevében Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban