Így változtak a telefonálási szokások

Közzétéve: 2022. szeptember 14.

Az NMHH a lakosság 2014–2021 közötti telefonálási szokásait elemezve megállapította, hogy a vizsgált időszakban mind az előfizetések és a hívások számában, mind a percforgalom alakulásában is a havidíjas mobilelőfizetések kerültek túlsúlyba.

Az előfizetések száma, a hívásszám és a percforgalom alakulása havidíjas, feltöltőkártyás és vezetékes telefonálás esetén 2014–2020 között. Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatokban érhetők el.

Előfizetések aránya 2014 és 2020 között havidíjas mobil, feltöltőkártyás mobil és vezetékes telefon esetén
Év Havidíjas mobil Feltöltőkártyás mobil Vezetékes
2014 34,5% 45,4% 20,1%
2020 47,3% 33,0% 19,7%
Hívások aránya 2014 és 2020 között havidíjas mobil, feltöltőkártyás mobil és vezetékes telefon esetén
Év Havidíjas mobil Feltöltőkártyás mobil Vezetékes
2014 63,4% 22,3% 14,3%
2020 80,5% 12,2% 7,3%
A percforgalom aránya 2014 és 2020 között havidíjas mobil, feltöltőkártyás mobil és vezetékes telefon esetén
Év Havidíjas mobil Feltöltőkártyás mobil Vezetékes
2014 59,7% 13,7% 26,6%
2020 79,6% 6,2% 14,2%

A felhasználók tájékoztatása, a fogyasztói tudatosság fokozása és a telefonszolgáltatások közötti választás megkönnyítése érdekében az NMHH 2012-ben kidolgozta az Átlagos havi költségmutatót (a továbbiakban ÁHK), melyet honlapján havi frissítéssel publikál a legnagyobb mobil- és vezetékestelefon-szolgáltatók (Magyar Telekom, Yettel, Vodafone, DIGI és Invitel) aktuálisan előfizethető díjcsomagjaira vonatkozóan.

A mutató egyetlen összeggel jelzi, hogy egy konkrét díjcsomag választása esetén – átlagos fogyasztást feltételezve – az ügyfél havonta mekkora kiadással számolhat. A vizsgálat az ÁHK-hoz benyújtott szolgáltatói adatok alapján mutatja be a belföldi hívásforgalomban 2014 és 2021 között bekövetkezett szerkezeti változásokat.

A vizsgált 8 év során a lakossági havidíjas mobiltelefon-használat – a korábbi tendenciáknak megfelelően – tovább bővült, a feltöltőkártyás szegmens pedig tovább szűkült. Egy számlás előfizetésre jutó havi átlagos percforgalom és a hívások átlagos hossza is több mint 40 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, közel azonos hívásszám mellett. A feltöltőkártyás felhasználók 2021-ben 21 százalékkal kevesebb hívást kezdeményeztek havonta, mint 8 évvel ezelőtt, a lebeszélt havi forgalom azonban kevésbé csökkent, ami miatt egy átlagos hívás tovább tartott. Mind a feltöltőkártyás, mind a havidíjas mobiltelefon-használatban jelentősen visszaesett az indított SMS-ek átlagos havi száma – feltehetően az ingyenes csetelési és üzenettovábbítási lehetőségek elterjedése miatt.

A lakossági vezetékestelefon-előfizetések száma a vizsgált első 2 évben nőtt ugyan, de csökkenő mértékben, majd 2017-ben, a DIGI adatszolgáltatásba történő bekerülésével – egy egyszeri jelentősebb ugrást követően – stagnálni, illetve enyhén csökkenni kezdett a megfigyelt időszak végére. Ebben a szegmensben a hívások száma drasztikusan visszaesett a percforgalom szolidabb csökkenése mellett, ami az átlagos híváshossz közel 2,5 perccel való növekedését eredményezte.

Mindhárom típusú telefonhasználat esetén a saját hálózatba irányuló hívásforgalom a legjelentősebb – bár az utóbbi 8 év alatt csökkenő – arányú. A mobiltelefont használók második leggyakoribb hívásiránya a növekvő arányú hálózaton kívüli hívás. A mobil szolgáltatások esetében a mobilirányú hívásforgalom így a teljes forgalom több mint 90 százalékát teszi ki.

2021-ben a vezetékes telefonról beszélők második legtöbb forgalmat jelentő hívásiránya – a növekvő – mobil hálózati, utána pedig a helyi, hálózaton kívüli. A távolsági hívásforgalom mind saját, mind más hálózatba csökkenő arányú. A nemzetközi percforgalom mind a három telefonelőfizetésnél jelentéktelen, 1% alatti súlyú.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatási adatbázisa az NMHH honlapjának Kutatás menüpontjában címen elérhető.