Ügyiratszám: OP/3525-15/2023.
Ügyintéző: dr. Démy-Gerő Brigitta
Telefon: 06 1 457 7987
Email:demy-gero.brigitta@nmhh.hu
Tárgy: döntés együttműködési kötelezettség tárgyában indult jogvitás eljárásban
Melléklet: 1. és 2. számú melléklet

Határozat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: „Hatóság”) jogvitás ügyben eljáró tanácsa (a továbbiakban: „eljáró tanács”) a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36.; a továbbiakban: „Kérelmező”) által a EuroCable Magyarország Kft.-vel (székhelye: 1012 Budapest, Várfok u. 3-5., a továbbiakban: „Kérelmezett”) szemben kezdeményezett, jogvitás eljárás lefolytatására irányuló, a Hatósághoz 2023. február 15-én érkezett, OP/3525-1/2023. iktatószámú kérelem (a továbbiakban: „Kérelem”), valamint az azt módosító, 2023. február 20. napján kelt és a Hatósághoz 2023. február 21. napján érkezett OP/3525-2/2023. iktatószámú kérelem (a továbbiakban: „Módosított Kérelem”) alapján együttműködési kötelezettség tárgyában indult jogvitás eljárásban

megállapítja

hogy Kérelmezett, mint az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „20/2020. NMHH Építési Rendelet”) 4. § (1) bekezdése szerinti közreműködő, Kérelmező tervezett elektronikus hírközlési építménye vonatkozásában a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti műszakilag indokolt védelmi előírásokon kívüli okokra hivatkozással akadályozta, hogy Kérelmező az alkalmassá tétellel nem érintett tartóoszlopok tekintetében 2022. augusztus 22-október 31. közötti időszakban, valamint az alkalmassá tételi munkákkal érintett tartóoszlopok tekintetében 2022. szeptember 12-október 7. közötti időszakban kiépíthesse FTTH GPON hálózatát és ezzel megsértette az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: „Eht.”) 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elektronikus hírközlési szolgáltatók nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokkal kapcsolatos együttműködésére vonatkozó kötelezettségét.

A megállapított jogsértés alapján az eljáró tanács

megtiltja

Kérelmezettnek, hogy jelen határozat véglegessé válását követően a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti műszakilag indokolt előírásokon kívül további követelményeket támasszon, illetve az Eht. 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt együttműködési kötelezettségét megszegve késleltesse, meghiúsítsa Kérelmező FTTH GPON hálózatának kiépítését.

Az eljáró tanács fentiek mellett

kötelezi

Kérelmezettet, hogy jelen határozat véglegessé válását követően:

1. vegyen részt a 2. és 3. pontban meghatározott értesítés szerinti időpontokban az építési tevékenység kivitelezéséhez kapcsolódó eseményeken, mint az építési munkaterület átadása, az átadás-átvételi eljárás, illetve nyilatkozatában járuljon hozzá ezek lefolytatásához;
2. biztosítsa a Kérelmező általi értesítésben megjelölt időpontokban a szakfelügyeletet a Kérelmező költségére az alkalmassá tételi munkákkal nem érintett jelen határozat 1. számú mellékletben foglalt 467 db tartóoszlop tekintetében azzal, hogy Kérelmezőnek a hálózatának az érintett tartóoszlopokra történő felszerelését megelőzően legalább 5 nappal kell írásbeli értesítést küldenie Kérelmezett felé a munkálatok tervezett megkezdéséről;
3. az alkalmassá tételi munkákkal érintett jelen határozat 2. számú mellékletben foglalt 19 db tartóoszlop tekintetében:
• jelen határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül küldje meg Kérelmezőnek az átszerelés valós költségét;
• vegyen részt a helyszíni bejáráson a Kérelmező általi értesítés szerinti időpontokban azzal, hogy a Kérelmezőnek legalább 5 nappal megelőzően kell írásbeli értesítést küldenie Kérelmezettnek a munkálatok megkezdéséről ezen tartóoszlopok tekintetében;
• végezze el Kérelmező költségére a saját hálózatának átszerelését, azaz leszerelését az elbontásra kerülő infrastruktúráról és felszerelését az új infrastruktúrára a helyszíni bejárás alapján közösen meghatározott időpontban és módon úgy, hogy a Kérelmező saját hálózata tekintetében végzett munkáját ne akadályozza.

Amennyiben Kérelmezett a fenti 3. pont szerinti helyszíni bejáráson nem vesz részt vagy a helyszíni bejáráson egyeztetettek ellenére a saját hálózatának átszerelését, azaz leszerelését az elbontásra kerülő infrastruktúráról és felszerelését az új infrastruktúrára nem végzi el a közösen meghatározott időpontokban és módon, akkor a Kérelmezett köteles tűrni, hogy

1. a Kérelmező az FTTH GPON hálózatának kiépítését a Kérelmező költségére az alkalmassá tétellel érintett – jelen határozat 2. számú mellékletében szereplő – 19 db tartóoszlop tekintetében Kérelmezett meglévő hálózatának régi tartóoszlopokról történő leszerelésével és az új tartóoszlopokra történő felszerelésével elvégezze;
2. a Kérelmező az FTTH GPON hálózatának kiépítését Kérelmező költségére az alkalmassá tételi munkákkal nem érintett – jelen határozat 1. számú mellékletében szereplő – 467 db tartóoszlopok tekintetében elvégezze azzal, hogy mindkét esetben Kérelmező hálózatának az érintett tartóoszlopokra történő felszerelését legalább 5 nappal megelőzően értesítést küld Kérelmezettnek a munkálatok megkezdéséről.

Az eljáró tanács fentieken túl a Kérelmező Módosított Kérelmében foglalt ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelmét

elutasítja.

Az eljáró tanács továbbá

kötelezi

Kérelmezettet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: „Ákr.”). 126. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogvitás eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfelelő 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint eljárási költség jelen határozat véglegessé válásától számított nyolc (8) napon belül Kérelmező részére történő megfizetésére.

A határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető, a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell az eljáró tanácshoz benyújtani. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.

A keresetlevelet az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi. CCXXII. törvény (a továbbiakban: „E- ügyintézési tv.”) 9. § (1) bekezdése szerinti felperes és jogi képviselő kizárólag elektronikus úton, a jogszabályban meghatározott módon terjesztheti elő.

A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására halasztó hatálya nincs. Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

Indokolás

I.

Kérelmező 2023. február 15-én Kérelmet, majd 2023. február 21-én Módosított Kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben kérte az eljáró tanácsot, hogy folytasson le jogvitás eljárást közte és a Kérelmezett között.

Kérelmező Módosított Kérelme előzményeként előadta, hogy Hajdúhadház településen optikai (FTTH GPON) hálózat kiépítése céljából megkereste az OPUS TITÁSZ Zrt.-t (székhelye: 4024 Debrecen, Kossuth u. 41., a továbbiakban: „Áramszolgáltató”), mivel részben annak tartóoszlopain, mint passzív fizikai infrastruktúrán kívánta elhelyezni léges optikai hálózatát. Kérelmezőnek a már hatályát vesztett, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet (a továbbiakban: „14/2013. NMHH Építési Rendelet”) 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján lehetősége volt, hogy építési engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül, előzetes bejelentés alapján helyezze el az áramszolgáltatói tartóoszlopokon léges kábeleit, ezért Kérelmező előzetes bejelentést tett a Hatóság Hivatalához (a továbbiakban: „Hivatal”), amelyet a Hivatal a CD/4147-12/2021. számú határozatában nyilvántartásba vett. Ezen határozat rendelkező részének j) pontja alapján Kérelmezőnek az építési tevékenységet eredetileg a bejelentéstől számított 12 hónapon belül, azaz 2022. február 14. napjáig kellett befejeznie, azonban e határidő a COVID járványra tekintettel jogszabály erejénél fogva meghosszabbodott, ezért az építési tevékenység befejezésére Kérelmezőnek 2023. június 1. napjáig van lehetősége.

A Kérelmező által készíttetett elhelyezési terv alapján megállapítást nyert, hogy Kérelmező léges optikai kábeleinek elhelyezéséhez igénybe veendő 978 áramszolgáltatói tartóoszlopból 43 db tartóoszlop alkalmassá tétele (kicserélése) vált szükségessé, ezért ezen oszlopok tekintetében Kérelmező alkalmassá tételi tervet készíttetett. Az Áramszolgáltató 2022. március 4-én mindkét tervet jóváhagyta.

Kérelmező az Áramszolgáltatóval használati jog alapítása tárgyában 2022. augusztus 22-én „Létesítési megállapodás gyengeáramú rendszer kisfeszültségű és lakott területen belüli középfeszültségű szabadvezeték-hálózatok tartószerkezetein történő elhelyezésére” elnevezésű megállapodást (a továbbiakban: „Létesítési Megállapodás”), a munkavégzés részletes feltételei tárgyában 2022. augusztus 22-én „Többoldalú munkavégzési megállapodás gyengeáramú rendszer kisfeszültségű és lakott területen belüli középfeszültségű szabadvezeték-hálózatok tartószerkezeteire történő fel-, illetve azokról történő leszerelésére” elnevezésű megállapodást (a továbbiakban: „Többoldalú Munkavégzési Megállapodás”), valamint az alkalmassá tétel (oszlopcsere) tárgyában 2022. június 20- án „Együttműködési szerződés KIF és/vagy KÖF közcélú hálózat átalakítása és/vagy áthelyezése tárgyában” elnevezésű megállapodást (a továbbiakban: „Együttműködési Megállapodás”) kötött.

Kérelmező leírása szerint a Létesítési Megállapodás 2-3. pontjai alapján az Áramszolgáltató megjelölt tartóoszlopaira, illetve azok nyomvonalán használati jogot szerzett az optikai hálózata kiépítése céljára, az alkalmassá tétellel érintett oszlopok tekintetében pedig Kérelmező vállalta, hogy azokat a hálózata felszerelési munkáival közös feszültségmentesítés alatt, a hálózata felszerelését megelőzően fogja elvégezni.

Kérelmező Módosított Kérelmében előadta, hogy kiépítendő optikai hálózata érinti a Kérelmezettet, mivel több esetben az áramszolgáltatói tartóoszlopokon a kisfeszültségű (0,4 kV) áramszolgáltatói légvezeték mellett Kérelmezett meglévő hálózata is fent van. Erre tekintettel Kérelmező álláspontja szerint, Kérelmezett a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében olyan közreműködőnek minősül, amelynek építményét a Kérelmező által kiépítendő optikai hálózat az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet (a továbbiakban „8/2012. NMHH Rendelet”) 2. §-a szerint megközelíti vagy keresztezi. Kérelmező Módosított Kérelmében foglaltak szerint Kérelmezett hálózata egyrészt 467 db olyan áramszolgáltatói tartóoszlopon található, amelyek nem igényelnek alkalmassá tételt, másrészt 19 db olyan áramszolgáltatói tartóoszlopon is megtalálható Kérelmezett meglévő hálózata, amelyeknél az optikai hálózat kiépítésének feltétele az alkalmassá tétel (oszlopcsere) elvégzése.

Kérelmező a Módosított Kérelemben előadta, hogy alvállalkozója 2021. szeptember 30-án az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerinti közműegyeztetést kezdeményezett az e-közműben az alkalmassá tételi tervre vonatkozó közműnyilatkozat beszerzése érdekében és a kérelemhez mellékelte az alkalmassá tételi tervet is. A közműegyeztetés során Kérelmezett 2021. október 11-én úgy nyilatkozott, hogy Kérelmező részére az Áramszolgáltató által a hajdúhadházi járás területére kiadott jogszerűségi nyilatkozat, illetve az azt megelőzően elvégzett átalakítási munkák és a tulajdonjogi rendezetlenség miatt a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vizsgálatot folytat és annak jogerős lezárultáig Kérelmezett kezdeményezte Kérelmezőnél az eljárás felfüggesztését, tekintettel arra, hogy Kérelmezett hálózatának tartószerkezeteit, vezetékeit a tervezett munkák érintik, keresztezik, illetve a Kérelmezett tulajdonában álló tartószerkezeteket is használni kívánja a Kérelmező, amelyhez Kérelmezett nem adta hozzájárulását.

A közműegyeztetést követően 2022. augusztus 10-én Kérelmező kivitelező partnere szakfelügyeletet rendelt meg Kérelmezettől a 2022. augusztus 22. és október 31. közötti időszakra tervezett optikai kábelek elhelyezéséhez. A Kérelmező által csatolt kézbesítési igazolás szerint Kérelmezett a küldeményt 2022. augusztus 16-án átvette, azonban Kérelmező szerint Kérelmezettől nem érkezett válasz.

Kérelmező leírása szerint 2022. augusztus 26-án Kérelmező egyik alvállalkozója is megkereste Kérelmezettet, hogy megrendelje az alkalmassá tétellel (oszlopcserékkel) összefüggésben a meglévő hálózat átszereléséhez szükséges szakfelügyeletet, 2022. augusztus 26-i válaszában azonban Kérelmezett megtagadta a tervezett munkához való hozzájárulást, amelyet a tartóoszlopokon végzett átalakításokra vonatkozó részletes kiviteli terv hiányával, a meglévő hálózatra vonatkozó szükséges beavatkozásokat tartalmazó átépítési terv hiányával, a részletes költségviselési nyilatkozat hiányával, valamint az elmaradt közműegyeztetéssel, illetve folyamatban lévő hatósági eljárásokkal és tulajdonjogi vitával indokolt, továbbá meglévő hálózatának megzavarása, engedély nélküli megbontása vagy módosítása esetére büntetőeljárás megindítását helyezte kilátásba.

Kérelmező alvállalkozója 2022. augusztus 30-i válaszlevelében arról tájékoztatta a Kérelmezettet, hogy a kért kiviteli tervet megküldi a Kérelmezettnek, egyúttal jelezte, hogy a tervező részéről megtörtént a közműegyeztetés, a kapcsolódó tervet megküldték. Kérelmező alvállalkozója felhívta továbbá Kérelmezett figyelmét, hogy a közműegyeztetés során Kérelmezett nem a tárgyi témának megfelelően nyilatkozott, mivel az Áramszolgáltató tulajdonában lévő oszlopok kerülnek kicserélésre, amelyet Kérelmező álláspontja szerint a Kérelmezett, mint már fentlévő szolgáltató az Áramszolgáltató szabályzata alapján tűrni köteles. Kérelmező alvállalkozója csatolta továbbá leveléhez az Áramszolgáltató által jóváhagyott alkalmassá tételi tervet, amely tartalmazta az alkalmassá tétellel érintett oszlopok típusát és jelezte, hogy saját hálózata ismeretében az átszerelést a Kérelmezett végezné. Kérelmező alvállalkozója arról is tájékoztatta Kérelmezettet, hogy az átszerelés költségét nem kell viselnie és arra kérte Kérelmezettet, hogy a kivitelezésig küldje meg részére az átszerelés valós költségéről készített kalkulációját, valamint jelezte, hogy azt a munkavégzést követően Kérelmezett kiszámlázhatja felé. Kérelmező alvállalkozója megerősítette, hogy csak a terven feltüntetett, az Áramszolgáltató tulajdonában lévő hálózaton kíván munkát végezni, így Kérelmezett tulajdonjogi vitára vonatkozó érvelését és a hozzájárulás erre alapított megtagadását nem tudta elfogadni, továbbá nem fogadta el Kérelmezettnek a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó hivatkozását, tekintettel arra, hogy sem a Kérelmező, sem az Áramszolgáltató oldaláról semmilyen bírósági határozat, hatósági döntés vagy ideiglenes intézkedés nem érkezett annak tárgyában, hogy az Áramszolgáltató hozzájárulása alapján ne lehetne elvégezni a kivitelezést. Kérelmező alvállalkozója végül arról tájékoztatta Kérelmezettet, hogy rendelkezik az Áramszolgáltatótól az oszlopcseréhez szükséges hozzájáruló nyilatkozattal és a Kérelmező megrendelése nyomán az Áramszolgáltató meghirdette és leszervezte a feszültségmentesítéseket és a munkavégzés biztosított a hálózatán. Mindezekre tekintettel Kérelmezett másnapi visszajelzést kérve megrendelte az átszerelést, az ezt kivitelező személyzet és a szükséges szakfelügyelet biztosítását, mellékelve a tervezett ütemezést a 2022.09.12.-2022.10.07. közötti időszakra, továbbá megerősítette, hogy nem kíván Kérelmezett meglévő hálózatához nyúlni, az átszerelést a megrendelés alapján a Kérelmezett végezné el.
Kérelmezett 2022. augusztus 30-án kelt válaszában elzárkózott az együttműködéstől és korábbi indokai mellett hiányolta, hogy nem került megtervezésre meglévő hálózatának az oszlopcserék miatt történő átépítése, amely alapján a költségeket kalkulálhatná, illetve azzal érvelt, hogy az átépítés üzemkiesést eredményez, amelyről előfizetőit 30 nappal korábban értesítenie kell.
Kérelmező Módosított Kérelmében fentiekkel kapcsolatban előadta, hogy Kérelmezett az együttműködésének megtagadásával teljesen ellehetetlenítette az alkalmassá tételt (oszlopcserét) az eredetileg meghirdetett időszakban (2022.09.12.-2022.10.07. ), amellyel Kérelmező szerint jelentős kárt okozott, mely körben a megrendelt anyagok hónapok óta történő raktározásának költségére, a feszültségmentesítés Áramszolgáltató által történő kiértesítésével összefüggésben felmerülő költségekre, valamint a hálózatépítés meghiúsítása miatt az előfizetői bekötések elmaradásával okozott károkra hivatkozott.
Kérelmező leírása szerint ezt követően elkészíttette Kérelmezett meglévő hálózatának átszerelési tervét, amelyet Kérelmező kivitelezőjének alvállalkozója 2022. szeptember 12-én, majd pedig szeptember 16-án a Kérelmezett kérésére kijavítva megküldött a Kérelmezettnek, amelyre Kérelmezett nem küldte meg az átszerelés költségeit. Kérelmező Módosított Kérelmében előadta, hogy 2022. szeptember 16 – 2023. január 31. között tizennégy alkalommal kereste meg Kérelmezettet, azonban Kérelmezett nem járult hozzá a munkák megkezdéséhez, valamint az átszerelés költségeit sem küldte meg Kérelmező részére, ezért Kérelmező 2023. február 7-én a vitás kérdések rendezése érdekében felsővezetői szintű személyes egyeztetésre hívta Kérelmezettet, azonban Kérelmezett a személyes egyeztetésen sem járult hozzá az átszerelési költségek megadásához és az átszerelés elvégzéséhez, mindössze arra tett ígéretet, hogy 2023. február 12. napjáig visszajelez Kérelmezőnek, amelyre Kérelmező leírása szerint nem került sor.
Ezt követően Kérelmező alvállalkozója 2023. február 13-án, 2023. február 23-án 10 órára szóló meghívót küldött Kérelmezett számára az alkalmassá tétellel összefüggő munkaterület átadására. Kérelmezett aznapi válaszában megtagadta a hozzájárulást, újra az infrastruktúra vitatott tulajdonjogi státuszát hangoztatta és vitatta az építési engedélyt, mivel állítása szerint jogalapja téves dokumentumok alapján született, amelynek vizsgálata folyamatban van. Kérelmezett a hálózatát érintő munkálatok esetére ismét közérdekű üzem megzavarása és rongálás miatti büntető feljelentést helyezett kilátásba.
Fentiekre tekintettel Kérelmező az Eht. 57. § (1) bekezdése szerinti jogvitás eljárás lefolytatására irányuló Kérelmet nyújtott be a Hatósághoz. A Kérelmező Kérelmét 2021. február 21-én önkéntesen módosította.

Módosított Kérelmében Kérelmező kérte, hogy az eljáró tanács:

1. állapítsa meg, hogy a Kérelmezett, mint megközelített hálózat üzemeltetője és ezáltal a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti közreműködő az Eht. 86. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségét megszegve és a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdésébe ütköző módon önkényes és indokolatlan előírásokkal, valamint a válaszadás késleltetésével jogellenesen elzárkózott a Kérelmező hajdúhadházi optikai hálózatának kiépítésével kapcsolatos együttműködéstől, meghiúsította Kérelmező hálózatának eredetileg tervezett ütemezés szerinti kiépítését és ezáltal jogellenesen megfosztotta a hajdúhadházi fogyasztókat és vállalkozásokat az Eht. 2. § b) pont bb) alpontja szerinti, a hálózatok, szolgáltatók és szolgáltatások közötti választás szabadságától.
2. tiltsa meg a Kérelmezett, mint közreműködő számára, hogy a jövőben az Eht. 86. § (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségétől elzárkózzon, és hogy a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő vagy az abban foglaltakat meghaladó tartalmú nyilatkozatot vagy más önkényes és indokolatlan előírást tegyen és ezzel vagy a válaszok késedelmes teljesítésével, egyéb magatartásával vagy mulasztásával a hálózat kiépítését vagy ezen belül a hálózattal érintett fizikai infrastruktúra alkalmassá tételét késleltesse vagy meghiúsítsa. E körben Kérelmező kérte, hogy az eljáró tanács Kérelmezettnek különösen az együttműködés alábbi indokokra hivatkozással történő megtagadását tiltsa meg:
   1. folyamatban lévő bírósági, hatósági vagy ügyészségi eljárások, amennyiben jogerős bírósági határozat vagy végleges ügyészségi, hatósági döntés eltérően nem rendelkezik,
   2. tulajdonjog vitatása, amennyiben jogerős bírósági határozat eltérően nem rendelkezik,
   3. kérelmezetti hálózatra vonatkozó átépítési vagy kiviteli terv, amennyiben rendelkezésre áll az áramszolgáltató által jóváhagyott és közműegyeztetett alkalmassá tételi terv,
   4. részletes költségvállalást tartalmazó nyilatkozat, amennyiben Kérelmezett elmulasztja az ennek kiállításához szükséges, az átszereléssel szükségszerűen felmerülő, valós költségeket első kérésre rendelkezésre bocsátani,
   5. üzemszünetről történő előfizetői értesítések,
   6. vonatkozó szabvány vagy a Kérelmezett érintett hálózati elemére vonatkozó technológiai előírás bemutatása hiányában környezeti, hőmérsékleti követelmények.
3. kötelezze a Kérelmezettet, mint közreműködőt a Kérelmező hálózatának kiépítése során történő együttműködésre, így különösen arra, hogy:
1. a közműegyeztetés során kizárólag olyan nyilatkozatot terjesszen elő, amely megfelel a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak;
2. a meghívó szerinti időpontokban vegyen részt az építési tevékenység kivitelezéséhez kapcsolódó eseményeken, különösen az építési munkaterület átadásán, az átadás- átvételi eljáráson és ezek lefolytatásához nyilatkozatában járuljon hozzá;
3. biztosítsa a megjelölt időpontokban a megrendelt szakfelügyeletet a Kérelmező költségére;
4. harmadik személy hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tétele esetén küldje meg első kérésre az átszerelés valós költségét, a meghívó szerinti időpontokban vegyen részt a helyszíni organizáción, biztosítsa a hálózata átszerelését, azaz leszerelését az elbontásra kerülő infrastruktúráról és felszerelését az új infrastruktúrára a helyszíni organizáció alapján meghatározott időpontokban, a Kérelmező költségére.
4. kötelezze a Kérelmezettet, mint Közreműködőt annak tűrésére, hogy a Kérelmező a Kérelmezett elektronikus hírközlő hálózatát megközelítő vagy keresztező hálózatának létesítésével, különösen a helyszíni organizációval, építési munkaterület átadásával, kivitelezéssel, átadás-átvétellel kapcsolatos tevékenységet vagy a Kérelmezett hálózatával is érintett, harmadik személy hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának alkalmassá tételét saját költségére abban az esetben is jogszerűen lefolytathassa és elvégezhesse vagy mással lefolytathassa és elvégeztethesse, ha a Kérelmezett a 2. pont szerinti tilalmakat, illetve a 3. pont szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi.
5. kötelezze a Kérelmezettet az eljárási költség viselésére az Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontja alapján.

Kérelmező az Eht. 59. § (6)-(8) bekezdései alapján ideiglenes intézkedési kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte, hogy az eljáró tanács:

1. kötelezze a Kérelmezettet arra, hogy:
   1. az ideiglenes intézkedés közlésétől számított 3 napon belül küldje meg az átszerelés valós és indokolt költségeit a Kérelmező részére,
   2. jelenjen meg az átszerelés időpontjainak egyeztetése céljából a helyszíni organizáción a számára megküldésre került meghívóban szereplő időpontban és ott működjön együtt a Kérelmező nevében eljáró személyekkel,
   3. az alkalmassá tétellel érintett áramszolgáltatói tartóoszlopokon található hálózatát a Kérelmezett számára legalább 30 nappal korábban közölt időpontokban, a Kérelmező költségére szerelje át, azaz meglévő hálózatát az elbontásra kerülő oszlopokról távolítsa el és az új oszlopokra szerelje fel.
2. kötelezze a Kérelmezettet annak tűrésére, hogy a Kérelmező a Kérelmezett meglévő hálózatát saját költségén maga átszerelje, azaz a meglévő hálózatot az elbontásra kerülő oszlopokról eltávolítsa és az új oszlopokra felszerelje vagy ezt mással elvégeztesse abban az esetben, ha a Kérelmezett
   1. az ideiglenes intézkedés közlésétől számított 3 napon belül nem küldi meg az átszerelés valós és indokolt költségeit a Kérelmező részére,
   2. a helyszíni organizáción nem jelenik meg a meghívó szerinti időpontban vagy nem működik együtt a Kérelmező nevében eljáró személyekkel,
   3. az átszerelési kötelezésnek a Kérelmező által megjelölt és a Kérelmezettel legalább 30 nappal korábban közölt időpontban nem tenne eleget.

Továbbá Kérelmező az Eht. 58. § (3) bekezdése alapján a jogvitás eljárás lehető leggyorsabb befejezése és különösen az ideiglenes intézkedés minél előbb történő meghozatala érdekében tárgyalás tartását nem kérte az ügyben.

Az eljáró tanács a Kérelem megküldése mellett az OP/3525-4/2023. számú végzésével értesítette Kérelmezettet, hogy vele szemben jogvitás eljárás indult és felhívta, hogy 10 napon belül terjessze elő az eljáró tanács részére – egyidejűleg küldje meg a Kérelmezett részére is – a jogvitás üggyel kapcsolatos nyilatkozatát és az abban foglaltakat alátámasztó bizonyítékokat, valamint helyszíni rajzot és címlistát tartalmazó nyilatkozatát arról, hogy a Kérelemben szereplő, alkalmassá tétellel nem érintett 935 db tartóoszlopból hány db és mely tartóoszlopokon található meg Kérelmezett elektronikus hírközlő hálózata.

Az eljáró tanács felhívásának Kérelmezett a Hatósághoz 2023. március 13-án érkezett OP/3525- 9/2023. számon iktatott Kérelmezetti Nyilatkozattal tett eleget, melyben előterjesztette a Kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát. Az alkalmassá tétellel nem érintett tartóoszlopok tekintetében Kérelmezett csatolta a saját hálózata kiépítésekor készíttetett és az Áramszolgáltató által jóváhagyott elhelyezési tervet, a létesítési megállapodáshoz szükséges Excel-táblázatot, valamint egy, a Gyengeáramú Rendszer (GYR) műszaki adatait tartalmazó Excel-táblázatot, azonban nem jelölte meg, hogy a 935 db alkalmassá tétellel nem érintett tartóoszlop közül hány darab és milyen címen található tartóoszlopokon van fenn elektronikus hírközlő hálózata, mivel Kérelmezett szerint Kérelmező birtokában van a szükséges információknak, tekintettel az alábbi indokokra:

• Kérelmező is készíttetett átalakítási terveket, amelyben minden érintett tartószerkezetnek és azon elhelyezett műtárgynak szerepelnie kell, kiemelten a csúcshúzás számítási kötelezettségre is a tervezés során,
• a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-Közmű rendszer tartalmazza a SZIP Projekt egész hálózatának megépült nyomvonalát,
• az áramszolgáltatói tájékoztatóban teljes egészében szerepelt Kérelmezett teljes hálózata és bérbe vett oszlopszámai, azok pontos címei és egyéb adatai, a SZIP Projekt megvalósítása során Kérelmezett Kérelmezőnek a teljes dokumentációt benyújtotta, mint közműegyeztetésben érintett ügyfél és Kérelmező azokat teljes egészében megismerte és jóváhagyta,
• Kérelmező 2016. évben ugyanúgy nyújtott be SZIP pályázatot a hajdúhadházi járás területére, amelynek során teljes egészében megismerte a területen elhelyezkedő igényhelyeket és infrastruktúra lehetőségeket,
• Kérelmező meghatározó elektronikus hírközlési szolgáltató az érintett területen, teljes helyismerettel rendelkezik.

Az alkalmassá tétellel nem érintett oszlopok tekintetében fenti nyilatkozatok alapján a tényállás tisztázása érdekében az eljáró tanács OP/3525-12/2023. számú végzésével nyilatkozattételre kötelezte Kérelmezőt, melynek Kérelmező a Hatósághoz 2023. március 20-án érkezett, OP/3525-13/2023. számon iktatott beadványával (a továbbiakban: „1. Kérelmezői Nyilatkozat”) tett eleget.

Az 1. Kérelmezői Nyilatkozatban Kérelmező előadta, hogy nem áll rendelkezésére elektronikus vagy papír alapú dokumentum, illetve adatbázis arra nézve, hogy az alkalmassá tétellel nem érintett 935 darab áramszolgáltatói tartóoszlopból hány darab oszlopon és pontosan hol található meg Kérelmezett elektronikus hírközlő hálózata, azonban Kérelmező álláspontja szerint a pontos darabszám és címlista nem szükséges a tényállás tisztázásához, mivel a Módosított Kérelem nem tartalmaz olyan kérelmi elemet, amelyhez szükséges lenne ezen oszlopok darabszámának és hollétének pontos ismerete, azonban a Hatósághoz 2023. április 5-én érkezett OP/3525-14/2023. számon iktatott nyilatkozatában (a továbbiakban: „2. Kérelmezői Nyilatkozat”) Kérelmező leírta, hogy a 978 db áramszolgáltatói tartóoszlopból, amelyet Kérelmező optikai hálózatának kiépítése érdekében igénybe kíván venni, 486 db tartóoszlopon található meg Kérelmezett elektronikus hírközlő hálózata, valamint, hogy ebből 467 db tartóoszlop nem igényel alkalmassá tételt. Továbbá Kérelmező nyilatkozatához csatolt egy Excel- táblázatot, amely cím szerinti bontásban tartalmazza az alkalmassá tételi munkálatokkal nem érintett tartóoszlopok számát.

II.

Az eljáró tanács jelen jogvitás eljárásban a tényállást, illetőleg annak a döntés meghozatalához szükséges releváns elemeit a Módosított Kérelem, valamint a Felek jogvitás eljárás során tett nyilatkozatai és azok mellékletei alapján az alábbiakban rögzíti és értékeli.

1. Az eljáró tanács megállapításai az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelem tárgyában

Kérelmező álláspontja szerint az Eht. 59. § (6)-(7) bekezdései alapján az ideiglenes intézkedés elrendelésének három feltétele, azaz az Eht. szabályainak, különösen alapelveinek megszegése, az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem bekövetkezése vagy bekövetkezésének veszélye, illetve az intézkedéssel elérhető előnyök hátrányokat meghaladó volta jelen ügyben teljesül. Kérelmező szerint az első feltétel teljesüléseként Kérelmezett magatartásával megsértette az Eht. 86. § (1) bekezdését, továbbá az Eht. alábbi alapelveit:

• Eht. 2. § a) pontja: infrastruktúra alapú verseny biztosítása,
• Eht. 2. § b) pont ba) alpontja: rendkívül nagy kapacitású hálózatok elérése és használatba vétele,
• Eht. 2. § b) pont bb) alpontja: hálózatok, szolgáltatók és szolgáltatások közötti választás,
• Eht. 2. §b) pont bd) alpontja: szolgáltatók, szolgáltatások közötti választás a szolgáltatótól függetlenül,
• Eht. 2. § f) pontja: versenytársak érdekeinek tiszteletben tartása, az üzleti tisztesség követelményének megtartása.

Az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem bekövetkezése vagy bekövetkezésének veszélye feltétel körében Kérelmező kérelmében előadta, hogy legkésőbb 2023. június 1-ig kell befejeznie hajdúhadházi optikai hálózatának kiépítését és ennek keretében le kell folytatnia a műszaki átadás-átvételi eljárást, majd 15 napon belül utólagos bejelentést kell tennie a 13/2013. NMHH Építési Rendelet 19. § (7) bekezdése alapján, melyek hiányában a Hivatal bírságot szab ki Kérelmezővel szemben és az utólagos bejelentést Kérelmező ezt követően jogszerűen már nem teljesítheti. Ezért ez esetben Kérelmezőnek saját költségére újabb tervezőt kellene megbíznia a tervdokumentáció elkészítésével, a 20/2020. NMHH Építési Rendelet szerinti építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárást és közműegyeztetést lefolytatnia, új terveket készítenie az Áramszolgáltatónak és új szerződéseket kötnie vele, amely becslései szerint több tíz millió Ft vagy akár száz millió Ft-ot meghaladó kárt okozna Kérelmezőnek.

Kérelmező megjegyezte, hogy még a kérelmének helyt adó ideiglenes intézkedés esetén is rendkívüli gyorsasággal kellene eljárnia a hálózatépítés ügyében, mivel Kérelmező becslései szerint a helyszíni bejárás, időpontok kiválasztása, feszültségmentesítés meghirdetése és az érintett előfizetők értesítése 35 napot, ezen felül az alkalmassá tételi munka kivitelezése 35 napot, valamint a műszaki átadás- átvételi eljárás további 15 napot venne igénybe.

Kérelmező álláspontja szerint figyelembe véve a kivitelezésre rendelkezésére álló idő rövidségét, amennyiben az eljáró tanács csak az eljárást lezáró érdemi döntésében adna helyt kérelmének, akkor nem tudná a hajdúhadházi hálózatépítést határidőben elvégezni, amely súlyos és másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelmet eredményezne a Kérelmezőnek.

Kérelmező az utolsó feltétel kapcsán rögzítette, hogy az intézkedés nyomán a Kérelmezettet semmilyen anyagi vagy egyéb hátrány nem érné, csupán arra lenne köteles, hogy megküldje Kérelmezőnek az átszerelés valós és indokolt költségeit, amelyek viselését Kérelmező vállalja, megjelenik a helyszíni bejáráson és eleget tesz együttműködési kötelezettségének, továbbá a 19 áramszolgáltatói tartóoszlop alkalmassá tétele érdekében átszereli meglévő hálózatát. Kérelmező kifejezésre juttatta azon szándékát, hogy törekszik a helyszíni bejáráson a kivitelezésre vonatkozó olyan időpontok meghatározására, amelyek lehetővé teszik, hogy a Kérelmezett az esetleges szolgáltatáskimaradásról szóló értesítésnek eleget tehessen. E körben Kérelmező megjegyezte, hogy iparági tapasztalatai alapján egy megfelelően létesített hálózat átszerelése – a feszültségmentesítés miatti áramkimaradáson túlmenően – nem eredményez szükségszerűen szolgáltatáskimaradást az előfizetők oldalán. Kérelmező kifejtette, hogy abban az esetben, ha a Kérelmezett e kötelezettségeinek nem tenne eleget, azt kellene tűrnie, hogy a Kérelmező saját költségére átszerelje a meglévő hálózatot vagy ezt mással elvégeztesse, így Kérelmező szerint az intézkedés nem hordoz magában semmilyen érdemi hátrányt a Kérelmezett előfizetői vagy bármely harmadik személy oldalán. Kérelmező szerint az intézkedéssel elérhető előny pedig az, hogy az ideiglenes intézkedés alkalmazása az egyedüli jogszerű megoldás arra, hogy Kérelmező hajdúhadházi optikai hálózatát a 2023. június 1-ig terjedő határidőre kiépíthesse és ezáltal biztosítható legyen, hogy a hajdúhadházi végfelhasználók szabadon választhassanak a hálózatok, szolgáltatók és szolgáltatások között.

Az eljáró tanács Kérelmező ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelmének vizsgálata során az alábbiakat vette figyelembe:

Az Eht. 59. § (6)-(8) bekezdései értelmében:

„(6) Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(7) Ideiglenes intézkedésként az eljáró tanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést az eljáró tanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.”

Az eljáró tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tartalmi vizsgálatakor megállapította, hogy abban Kérelmező az alkalmassá tétellel (oszlopcsere) érintett áramszolgáltatói oszlopok tekintetében azt kérte az eljáró tanácstól, hogy kötelezze Kérelmezettet az ideiglenes intézkedés közlésétől számított 3 napon belül az átszerelés valós és indokolt költségeinek megküldésére, a helyszíni bejáráson való megjelenésre és a Kérelmező nevében eljáró személyekkel való együttműködésre, valamint Kérelmezett meglévő hálózatának a régi áramszolgáltatói tartóoszlopokról történő eltávolítására és az új áramszolgáltatói oszlopokra történő felszerelésére, illetve ezek elmulasztása esetén annak tűrésére, hogy Kérelmező Kérelmezett meglévő hálózatát saját költségén maga szerelje át, mely kérelmi pontok megegyeznek a Módosított Kérelem 3. pontjának d. alpontjában, illetve a 4. pontjában foglaltakkal. Mindezekből az következik, hogy az alkalmassá tétellel érintett tartóoszlopok tekintetében Kérelmező gyakorlatilag ideiglenes intézkedés keretében érdemi döntés meghozatalára kérte az eljáró tanácsot.

Az eljáró tanács e körben rögzíti, hogy az Eht. fent idézett szakasza alapján ideiglenes intézkedés olyan, az Eht. szabályait, valamint alapelveit sértő helyzetekben alkalmazható, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek annak érdekében, hogy egy súlyos és másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem ne következhessen be, és amely esetekben éppen ezért az érdemi döntés meghozatala – annak időigénye miatt – nem járhatna ugyanezzel az eredménnyel. Ilyen esetekben a súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem bekövetkezése vagy annak veszélye nem teszi lehetővé a formális döntéshozatalt megelőző eljárási cselekmények elvégzését, ezért ezekben az esetekben az eljáró tanács kizárólag azt mérlegelheti, hogy az elháríthatatlan jog-, illetve érdeksérelem bekövetkezésének veszélye fennáll-e és ezért a beavatkozás szükséges, valamint arányos-e.

Kérelmező a súlyos és másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelmeként arra hivatkozott, hogy amennyiben 2023. június 1-jéig nem tudja a hálózatépítést befejezni, akkor a 20/2020. NMHH Építési Rendelet értelmében már nem lesz lehetősége előzetes bejelentés keretében kiépíteni hálózatát, amely anyagi vesztességgel járna számára. Az eljáró tanács ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az nem minősül súlyos és másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelemnek, ha Kérelmező jogszabályváltozás következtében 2023. június 1-jét követően már nem tud élni az előzetes bejelentés lehetőségével, mivel ez nem jelenti egyben azt is, hogy Kérelmező hálózatát egyáltalán nem tudja kiépíteni, csupán azzal jár, hogy a 20/2020. NMHH Építési Rendelet alapján rendelkezésre álló engedélyezési eljárás lefolytatását követően teheti azt meg. Az eljáró tanács megjegyzi továbbá, hogy az előzetes bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló határozat szerint az építési tevékenység megkezdésének legkorábbi időpontja 2021. március 25-e volt, így a jogvitás eljárás megindítására irányuló Kérelem 2023. február 15-i benyújtásáig Kérelmezőnek bő 22 hónap állt rendelkezésére az építési tevékenység kivitelezésére, azonban a Módosított Kérelemben foglaltak szerint Kérelmező csak 2022. augusztusában kereste meg Kérelmezettet az alkalmassá tétellel érintett, illetve nem érintett oszlopokra vonatkozó építési munkákkal kapcsolatos együttműködés érdekében, ugyanakkor Kérelmezőnek már a 2021. szeptember 30-án kezdeményezett közműegyeztetés során tudomására jutott, hogy Kérelmezett nem szándékozik együttműködést tanúsítani Kérelmező hálózatának kiépítése érdekében. Így Kérelmező legkésőbb az optikai hálózatának kiépítésére az alkalmassá tétellel nem érintett oszlopok tekintetében előirányzott, 2022. augusztus 22- október 31. közötti időszak, valamint az alkalmassá tételi munkák elvégzésére meghirdetett 2022. szeptember 12- október 7. közötti időszak eredménytelen eltelte után közvetlenül megindíthatta volna a jogvitás eljárást. Mindezekből következően Kérelmezőnek még a pandémia okozta esetleges fennakadásokat figyelembe véve is elegendő ideje volt hálózata kiépítésére, valamint tudomása volt Kérelmezett elutasító magatartásáról, mégsem fordult korábban a Hatósághoz, mely esetben nem lett volna szükség ideiglenes intézkedés kérésére.

Tekintettel arra, hogy jelen ügyben az ideiglenes intézkedés elrendelésének hiányában a súlyos és másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem bekövetkezésének veszélye nem áll fenn, valamint ezen feltétel nemteljesülése szükségtelenné teszi az ideiglenes intézkedéssel elérhető előnyök és hátrányok mérlegelését, ezért Kérelmezőnek a Módosított Kérelemben e körben előadott érveit az eljáró tanács nem vizsgálta.

Az eljáró tanács nem találta továbbá megalapozottnak Kérelmező azon állítását, hogy az ideiglenes intézkedés alkalmazása az egyedüli jogszerű megoldás arra, hogy Kérelmező optikai hálózatát 2023. június 1-ig kiépíthesse és ezáltal a Kérelmező által felsorolt Eht.-ban foglalt célkitűzések érvényesülhessenek, tekintettel arra, hogy ezen célok a jogvitás eljárás eredményeként meghozott határozattal is elérhetők.

Mindezekre tekintettel az eljáró tanács megállapította, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének Eht. 59. § (6) bekezdésében foglalt feltételei jelen ügyben nem állnak fenn, azaz nem állapítható meg olyan súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem, amely az ideiglenes intézkedés elrendelése nélkül bekövetkezne, ezért Kérelmező ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelmét az eljáró tanács elutasítja.

2. Az eljáró tanács megállapításai Kérelmezett Módosított Kérelemmel kapcsolatos Nyilatkozatára

Kérelmezett a Kérelmezetti Nyilatkozatban vitatta a Kérelmező hálózata építésére irányuló előzetes bejelentés nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás keretében 2021. március 25-én meghozott, CD/4147-12/2021. iktatószámú határozat jogszerűségét, tekintettel arra, hogy Kérelmező hálózatépítése Kérelmezett álláspontja szerint nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek. Az eljáró tanács e körben tájékoztatja Kérelmezettet, hogy az Eht. 10. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével kapcsolatos ügyek az Eht. 10. § (2) bekezdése alapján a Hivatal hatáskörébe tartoznak, mely önálló feladat- és hatáskörrel bíró szerv ügyei tekintetében felmerült eljárási, illetve jogértelmezési kérdésekben az eljáró tanács nem jogosult döntést hozni, így az előzetes bejelentés jogszerűségének vizsgálata nem képezheti jelen jogvitás eljárás tárgyát.

Fentiekre tekintettel az eljáró tanács jelen jogvitás eljárásban nem vette figyelembe Kérelmezettnek a Kérelmezetti Nyilatkozatban foglalt, az építési engedélyek megsemmisítésére, valamint Kérelmező kötelezésére irányuló kérelmét az eredeti állapot helyreállítására vonatkozóan.

Ugyanakkor az eljáró tanács megjegyzi, hogy a Hivatal tájékoztatása alapján a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2022. január 12-én kelt, T.K.5321/2021/7. számú levelében foglalt értesítés szerint az érintett hálózat építési engedélyezése tárgyában meghozott határozatok vonatkozásában ügyészi fellépésre okot adó törvénysértés feltárására nem került sor.

Kérelmezett nyilatkozatában előadta továbbá, hogy saját hálózata kiépítése során is szükség volt áramszolgáltatói tartóoszlopok alkalmassá tételére és ezért álláspontja szerint ezen tartóoszlopok tekintetében nemcsak használati joggal rendelkezik, hanem az oszlopcserével tulajdoni jogot is szerzett. Ennek megfelelően Kérelmezett szerint ezen tartóoszlopokra vonatkozóan nem az Áramszolgáltatóval, hanem Kérelmezettel kellett volna Kérelmezőnek megállapodnia a használati jog kérdésében. Álláspontja alátámasztására Kérelmezett a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv (a továbbiakban: „Vet.”) 119. § (3)-(5) bekezdéseire hivatkozott, mely rendelkezéseket Kérelmezett úgy értelmezte, hogy amennyiben támogatott (részben vagy egészben állami vagy európai uniós forrásból megvalósuló) alkalmassá tételi beruházásról van szó, akkor a tulajdonos a beruházó Gyengeáramú Rendszer szolgáltató, aki a hálózatot 5 évig kizárólag üzemeltetés céljából adja a hálózati engedélyes (Áramszolgáltató) használatába. Mivel Kérelmezett szerint az Áramszolgáltató nem fogadta el Kérelmezett fenti álláspontját, ezért az alkalmassá tételi beruházás átadása jogszerűen nem történt meg és így ezen oszlopok a beruházó, tehát Kérelmezett tulajdonában vannak, melyből Kérelmezett szerint az következik, hogy Kérelmező hálózatának kiépítése ezen érintett oszlopokra vonatkozóan Kérelmezett hozzájárulásától függ.

Az eljáró tanács Kérelmezett fenti érvelésének vizsgálatát követően az alábbiakat állapította meg:

A Vet. 119. § (1), valamint (3)-(5) bekezdései szerint:

„(1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

1. az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,
2. a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,
3. műszaki feltételei adottak és
4. a rendszerhasználó – vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt – vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.”

Az eljáró tanács fentiekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a Szupergyors Internet Program (SZIP) célja a háztartások minél szélesebb körének internethozzáféréshez juttatása érdekében történő hálózatépítés, hálózatfejlesztés támogatása, ezért Kérelmezett SZIP beruházás keretében végzett tevékenysége az elektronikus hírközlő hálózatának kiépítése volt az érintett településen, mely során a kivitelezés részeként szükségessé vált egyes Áramszolgáltató tulajdonában lévő oszlopok Kérelmezett hírközlő hálózati elemeinek fogadására történő alkalmassá tétele. A támogatást Kérelmezett nem az áramszolgáltatói oszlopok alkalmassá tételéhez igényelte, hanem saját hírközlő hálózata kiépítéséhez, az alkalmassá tételre pedig nem az áramszolgáltatás biztosításához volt szükség, hanem azért, hogy az addig csak áramszolgáltatás nyújtására alkalmas tartóoszlopok Kérelmezett hírközlési szolgáltatásai nyújtására is alkalmassá váljanak, így az alkalmassá tétel nem az Áramszolgáltató vagy az áramszolgáltatás érdekében történt. Továbbá a Vet. tárgyi hatálya a villamos energiával kapcsolatos tevékenységekre terjed ki, ezért a 119. § (4) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az elektronikus hírközlési vagy egyéb kiépített vagy kiépítendő hálózatok használatára is vonatkozik.

Az eljáró tanács Kérelmezett értelmezését azért sem találta helytállónak, mert a Vet. 119. § (4) bekezdését saját ügyére vonatkozóan Kérelmezett úgy értelmezte, hogy az azt jelenti, hogy amennyiben az átalakítás európai uniós forrásból történt, akkor a hálózatengedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, miközben az idézett előírás azon feltételes rendelkezést rögzíti, mely szerint, ha uniós vagy egyéb említett forrásból valósul meg az átalakítás és a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, akkor hogyan szükséges eljárnia a feleknek.

Kérelmezett a Kérelmezetti Nyilatkozatban e körben hivatkozott még arra is, hogy az Európai Unió 1303/2013/EU Rendelet 71. cikke értelmében az infrastrukturális vagy termelő beruházást magában foglaló műveletre fordított támogatást vissza kell fizetni az utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, ha az infrastruktúra valamely elemében olyan tulajdonosváltozás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy állami szervezet jogosulatlan előnyhöz jut. Ezen rendelkezéssel Kérelmezett azt igyekezett alátámasztani, hogy a SZIP pályázat keretében nyert összeget vissza kellene fizetnie, ha Kérelmező jogosulatlan előnyhöz jutva a hálózatát kiépítené azokon a tartóoszlopokon, amelyek Kérelmezett szerint a tulajdonát képezik. Az eljáró tanács ezzel kapcsolatban egyrészt megjegyzi, hogy Kérelmezett nyilatkozatában csak állította, hogy ezen tartóoszlopok tulajdonjogával rendelkezik, azonban ennek bizonyítására semmilyen okiratot nem nyújtott be, ezért az eljáró tanács jelen ügyre vonatkozóan nem tartotta relevánsnak a fenti uniós rendelkezést. Másrészt az eljáró tanács felhívja Kérelmezett figyelmét, hogy Kérelmező nem az Eht. 94. § (2) bekezdése szerinti ajánlattal fordult Kérelmezetthez, tehát nem mint hálózatüzemeltetőt, hanem mint elektronikus hírközlési szolgáltatót kereste meg annak érdekében, hogy a saját hálózatát kiépítse többek között azokon az áramszolgáltatói tartóoszlopokon, amelyeken Kérelmezett hálózata is kiépítésre került, azaz ugyanazon fizikai infrastruktúrán, Kérelmezett hálózata mellett működő hálózat kiépítését igényli a Kérelmező és ezért Kérelmezettől nem hozzájárulást vár optikai hálózata kiépítéséhez, hanem együttműködést annak érdekében, hogy jogszerűen építse ki hálózatát, valamint Kérelmezett meglévő hálózatának működését a lehetőségekhez mérten a lehető legkisebb mértékben zavarja.

Az eljáró tanács a SZIP megvalósításával összefüggésben a közcélú hálózati elemek átalakításával kapcsolatos tulajdonjog kérdését illetően Kérelmezett által becsatolt levélre vonatkozóan megjegyzi, hogy ezen levélben – Kérelmezett álláspontjával ellentétben – a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal (a továbbiakban: „MEKH”) éppen azt állapította meg, hogy a Vet. fent idézett szabályai alkalmazása alapján a levél címzettje által említett infrastruktúrában vagy annak elemében nem következik be tulajdonosváltozás, ezért a 1303/2013 EU Rendelet 71. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírások sem sérülnek, ugyanakkor jelen ügyben nem szolgálhatnak releváns bizonyítékkal egy, a MEKH által a Magyar Kommunikációs Szövetség Elnökének írt levelében foglaltak, tekintettel arra, hogy a benne foglalt tájékoztatást nem Kérelmezett részére adták, valamint, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján a MEKH rögzítette, hogy a részéről nyújtott tájékoztatás nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, ennek megfelelően jogi bizonyító-, illetve kötőereje nincsen.

Fentiekre tekintettel, az eljáró tanács nem találta megalapozottnak Kérelmezett megállapítását, hogy azon áramszolgáltatói tartóoszlopok, amelyeken saját elektronikus hírközlő hálózata kiépítésekor alkalmassá tételi munkákat végzett, ezt követően az Áramszolgáltatótól Kérelmezett tulajdonába kerültek és így az Áramszolgáltató nem jogszerűen kötött ezen oszlopok használatára vonatkozóan is megállapodást Kérelmezővel.

Kérelmezett nyilatkozatában előadta továbbá, hogy Kérelmező a SZIP pályázat kiírása előtt írásban nyilatkozott, hogy nem szándékozik a településen hálózatot építeni, majd miután Kérelmezett kiépítette hálózatát és egyes tartóoszlopokat ennek érdekében hírközlő hálózat fogadására alkalmassá tett, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy azokon második Gyengeáramú Rendszert lehessen elhelyezni, Kérelmező már minimális költséggel tudja ezen oszlopokon kiépíteni hálózatát, amelyért Kérelmezett álláspontja szerint kártalanítás járna Kérelmezettnek. Továbbá Kérelmezett álláspontja szerint, mivel SZIP beruházás keretében épült ki elektronikus hírközlő hálózata, ezért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sérti, ha Kérelmező is kiépítheti a hálózatát, mivel a 392/2014 (XII.31.) Korm. rendelet eddigi gyakorlati alkalmazása során a jogosultságot a GINOP-3.4.1-2015 SZIP Projekt keretében szereplő vállalkozás használhatta, elkerülve azt az anomáliát, hogy más jogosulatlan vállalkozás előnyökhöz juthasson.

Az Eht. 74. § (1)-(2) bekezdései alapján továbbá:

„(1) Magyarország területén elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, valamint elektronikus hírközlő hálózaton szolgáltatást nyújtani bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult arra, hogy elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltessen, elektronikus hírközlő hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtson, továbbá, hogy kérelmet nyújtson be a Hatósághoz rádióspektrum vagy azonosítók használatára vonatkozó egyedi engedély, illetve elektronikus hírközlési építmények építésére vonatkozó jogosultság megszerzése érdekében.”.

Az eljáró tanács az Eht. fent idézett bekezdései alapján megjegyzi, hogy Kérelmező amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek eleget tesz, jogosult elektronikus hírközlő hálózat építésére és üzemeltetésére, így önmagában az a tény, hogy Kérelmezett részben uniós forrás igénybevételével egy oszlopsoron korábban hálózatot telepített semmilyen jogcímet nem keletkeztet arra, hogy Kérelmezett megakadályozza, hogy Kérelmező is kiépíthesse hálózatát ugyanazon oszlopsoron.

Fentiekre tekintettel az eljáró tanács a Kérelmezetti Nyilatkozatban foglalt állítások vizsgálata során nem talált az eljárás megszüntetésére okot adó körülményt.

1. Az eljáró tanács megállapításai a Módosított Kérelem tartalma és Kérelmező jogi álláspontja alapján, valamint az együttműködési kötelezettség tárgyában hozott döntés indokai

Kérelmező Módosított Kérelmében arra hivatkozott, hogy az Eht. 86. § (1) bekezdése rögzíti az elektronikus hírközlési szolgáltatók együttműködési kötelezettségét, továbbá hivatkozott arra, hogy Kérelmezett, mint közreműködő a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdése alapján kizárólag a tekintetben nyilatkozhat, hogy a tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kíván előírni saját építménye keresztezésénél és megközelítésénél. Kérelmező arra is hivatkozott, hogy a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében amennyiben a közreműködő a nyilatkozatát a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem adja meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy előírást nem kíván tenni. Kérelmezett szerint a Kérelmezett által előadott kifogások indokolatlanok és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy Kérelmezett késleltesse vagy meghiúsítsa, hogy egy versenytársa kiépítse rendkívül nagy kapacitású optikai hálózatát és ezáltal elérje, hogy a hajdúhadházi végfelhasználók kizárólag tőle vehessenek igénybe újgenerációs hálózaton hírközlési szolgáltatásokat, amely magatartásával megsérti az Eht. 2. § b) pontjának bb) alpontjában foglalt célkitűzést. Mindezekre tekintettel Kérelmező azt kérte az eljáró tanácstól, hogy állapítsa meg, hogy Kérelmezett magatartása jogsértő, tiltsa el Kérelmezettet a jogsértéstől, valamint együttműködési vagy ennek hiányában tűrési kötelezettséget írjon elő Kérelmezett számára, valamint kötelezze Kérelmezettet az eljárási költség viselésére.

Az eljáró tanács a Módosított Kérelem, valamint a Kérelmezői Nyilatkozat vizsgálatát követően az alábbiakat állapította meg:

Kérelmező Hajdúhadház településen FTTH fényvezető szálas kábelhálózat építésére vonatkozó előzetes bejelentését a Hivatal 2021. március 25-én kelt, CD/4147-12/2021. számú határozatával nyilvántartásba vette. Kérelmezett az Áramszolgáltatóval a 2022. augusztus 22-én megkötött, majd a 2023. március 2-án megújított Létesítési Megállapodás 3. pontja alapján használati jogot szerzett a kiépítendő hálózata nyomvonalán és tartószerkezetein 1 db Gyengeáramú Rendszer elhelyezésére, mely 978 darab áramszolgáltatói tartóoszlopot érint. A Kérelmező által készíttetett elhelyezési terv alapján megállapítást nyert, hogy Kérelmező hálózatának kiépítéséhez 34 darab oszlop alkalmassá tétele (oszlopcsere) is szükségessé vált, mely munkálatok elvégzésére Kérelmezett alkalmassá tételi tervet készíttetett, illetve a kivitelezéshez szükséges megállapodásokat az Áramszolgáltatóval megkötötte.

Mindezekre tekintettel az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmezett a hálózata kiépítéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik, a kivitelezéshez szükséges megállapodásokat megkötötte, melyek alapján jogszerűen kezdte meg hálózatának kiépítését Hajdúhadház településen.

Kérelmező kiépítendő elektronikus hírközlő hálózata érinti Kérelmezett már kiépült hálózatát, amely az igénybe venni kívánt 978 darab áramszolgáltatói tartóoszlopból 486 db tartóoszlopon található meg, melyek közül 19 darab tartóoszlop esetében alkalmassá tétel (oszlopcsere) is szükséges, 467 darab tartóoszlop pedig nem igényli alkalmassá tételi munkák elvégzését.

Tekintettel arra, hogy az eljáró tanács Kérelmezett egyes áramszolgáltatói tartóoszlopok tulajdonjogának vitatására felhozott érveit jelen határozat indokolási részének 2. pontjában foglaltak szerint nem találta megalapozottnak, az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmezett olyan közreműködőként érintett, amelynek Kérelmező kiépítendő hálózata keresztezi, illetve megközelíti meglévő hálózatát.

A 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint: „Az engedélyezési eljárásban az 1. mellékletben felsorolt azon közművek és más szervezetek (a továbbiakban: közreműködők) működnek közre, amelyek építményét, közművét az elektronikus hírközlési építmény az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet 2. §-a szerint megközelíti vagy keresztezi.”

8/2012. NMHH Rendelet 2. § (1), valamint (3)-(7) bekezdéseiben foglaltak alapján:

(1) Elektronikus hírközlési építményt egyéb nyomvonalas építménnyel keresztezni vagy megközelíteni kizárólag úgy lehet, hogy az elektronikus hírközlési építmény állagát és biztonságát, az elektronikus hírközlés zavartalan lebonyolítását az ne veszélyeztesse, valamint annak karbantartását, meghibásodás esetén a hibaelhárítását ne akadályozza. A megfelelő védelem kialakítása érdekében felmerülő költségek a később engedélyezett építmény beruházóját, üzemeltetőjét terhelik.

(3) Ha az egyéb nyomvonalas építmény tervezett nyomvonala elektronikus hírközlési építményt keresztez, annak építtetője az elektronikus hírközlési építmény üzemeltetőjét előzetes egyeztetés céljából megkeresi.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatokat megelőző tervezés, az engedélyezési eljárás és a kivitelezés végzése összehangolt legyen.

(5) Az építtető a megkereséssel egyidejűleg továbbítja a keresztezni kívánt építmény üzemeltetőjének a keresztezés és megközelítés során műszakilag indokolt védelem előírásához szükséges valamennyi iratot, egyéb adatot, amelyekből egyértelműen megállapítható az (1) bekezdésben előírt követelmények teljesülése.

(6) Ha az egyeztetéshez szükséges valamennyi irat, egyéb adat nem áll hiánytalanul rendelkezésre, a keresztezett építmény üzemeltetője azok kiegészítését kérheti, ellenkező esetben az egyeztetésre irányuló megkeresés és az iratok, egyéb adatok kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a tervezett építmény létesítését milyen feltételektől teszi függővé.

(7) Amennyiben a keresztezett nyomvonalas építmény üzemeltetője határidőn belül nem nyilatkozik, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

Továbbá 8/2012. NMHH rendelet 4. § (3)-(4) bekezdései értelmében:

„(3) A közreműködők nyilatkozata kizárólag arra terjedhet ki, hogy a tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kívánnak előírni saját építményeik keresztezésénél és megközelítésénél. A megvalósult építmény használatbavételéhez adott nyilatkozat kizárólag az előírások kivitelezés során történt teljesítésére vonatkozhat.

(4) A közreműködő a nyilatkozatát a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adhatja meg. Ha a közreműködő határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy előírást nem kívánt tenni.”

Fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmezett, mint közreműködő kizárólag a saját hírközlő hálózatának műszakilag indokolt védelmével kapcsolatos előírásokat tehet a közműegyeztetés során, azonban jogszabályban biztosított lehetőség hiányában nem tagadhatja meg hozzájárulását Kérelmező elektronikus hírközlő hálózatának kiépítéséhez.

A Módosított Kérelemben foglaltak szerint Kérelmező optikai hálózatának kiépítése érdekében az alkalmassá tétellel nem érintett tartóoszlopok tekintetében a szakfelügyelet megrendelése tárgyában 2022. augusztus 10-30. között, az alkalmassá tétellel érintett tartóoszlopok esetében 2022. augusztus 26-2023. február 13. között folytatott eredménytelen elektronikus levelezést Kérelmezettel. Ebben az időszakban Kérelmező, illetve alvállalkozói 19 alkalommal keresték meg Kérelmezettet, aki 6 esetben nem válaszolt a megkeresésre. Válaszaiban a hozzájárulás és együttműködés elutasításának indokaként hivatkozott többek között szabadságolásra, pandémiás kollégákra, évvégi hajrára, illetve arra, hogy 10 Celsius fok alatt nem módosítja hálózatát.

Hivatkozott továbbá folyamatban lévő ügyészségi eljárásra, illetve tulajdoni vitára is, amelynek alapjául szolgáló bizonyítékot Kérelmezett állítása szerint egy esetben sem csatolt válaszaihoz. Kérelmező leírása szerint a Kérelmező alvállalkozója által 2022. szeptember 12-én megküldött, majd szeptember 16-án módosítva megküldött átszerelési tervet, amely az átszerelési költségek megállapításának alapjául szolgált Kérelmezett többszöri kérésre sem véleményezte, valamint az átszerelés Kérelmezett szerint számított költségeit sem küldte meg Kérelmezőnek. A vitás kérdések rendezése érdekében a 2023. február 7-én megtartott felsővezetői szintű személyes egyeztetés ellenére sem sikerült Kérelmezőnek megállapodásra jutnia Kérelmezettel, továbbá a 2023. február 23-án 10 órára az alkalmassá tétellel összefüggő munkaterület átadására szóló meghívóra küldött válaszában Kérelmezett a hálózatát érintő munkálatok esetére közérdekű üzem megzavarása és rongálás miatti büntető feljelentést helyezett kilátásba.

Az Eht. 86. § (1) bekezdés a) pontja szerint:

„Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:

a) elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben működtetni, hogy azok – jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben – a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőknek jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük, és lehetővé kell tenniük egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést.”

Az eljáró tanács az Eht. idézett rendelkezése alapján rögzíti, hogy Kérelmezettet, mint a Kérelmező által kiépítendő hálózattal azonos fizikai infrastruktúrán meglévő hálózatot üzemeltető hírközlési szolgáltatót, az Eht. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján együttműködési kötelezettség terheli a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok létrehozását és működtetését illetően, mely kötelezettség előírja Kérelmezett számára a jóhiszemű, esélyegyenlőséget biztosító együttműködést az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal, így Kérelmezővel szemben is, valamint a szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférés lehetővé tételét, továbbá kiterjed az elektronikus hírközlő hálózatok egyeztetett műszaki feltételrendszerben történő működtetésére is. Kérelmezettnek ezért jelen ügyben kizárólag a meglévő hálózata védelmében volt jogszerű lehetősége követelményeket támasztani Kérelmezővel szemben, Kérelmezett minden ezen túlmutató, Kérelmező optikai hálózatának kiépítését késleltető, akadályozó magatartása az Eht. 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakba ütközik.

Az eljáró tanács jelen ügy vizsgálatakor azt is figyelembe vette, hogy az Eht. 2. §-ában rögzített célkitűzéseihez tartoznak az alábbiak:

a) pont: „az elektronikus hírközlő infrastruktúra fejlesztését és az elektronikus hírközlési szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, következetes, átlátható, az alkalmazott technológiától független versenyt, valamint azokon a területeken, ahol lehetséges, az infrastruktúraalapú versenyt segítő szabályozás megteremtése”;

b) pont bb) alpont: „az infrastruktúrával, a versennyel, valamint a végfelhasználók körülményeivel kapcsolatos feltételek sokféleségének figyelembevétele, a végfelhasználók érdekeinek magas szintű védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a végfelhasználók, és különösen a fogyasztók az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,”

b) pont bd) alpont: „szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között”,

b) pont be) alpont: „az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyilvánosan megismerhető, meghatározott és méltányos feltételek mellett, megfizethető áron, a legmagasabb minőségben vehessék igénybe”,

f) pont: „a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának – a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű – differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket.”

Fentieket figyelembe véve az eljáró tanács megállapította, hogy az Eht. deklarált céljai közé tartozik az olyan szabályozás kialakítása, amely a piaci verseny előmozdítása érdekében támogatja az elektronikus hírközlési szolgáltatók piacra lépését, illetve a piacon lévő szereplők hírközlési tevékenységének és/vagy szolgáltatási területének bővítését, valamint az infrastruktúraalapú verseny előmozdítását, amely a végfelhasználóknak a hírközlési szolgáltatók és szolgáltatások közötti szabad választás lehetőségét biztosítja. Ezen szabályok nemcsak a végfelhasználók, hanem a hírközlési szolgáltatók érdekeit is védik, mivel megakadályozzák, hogy az adott piacon jelenlévő hírközlési szolgáltató jogszerűtlen követelmények támasztásával kiszoríthassa a piacra belépni vagy szolgáltatási területét bővíteni, elektronikus hírközlő infrastruktúráját fejleszteni kívánó versenytársát a piacról vagy annak bizonyos területeiről. Kérelmezett a Kérelmezetti Nyilatkozatban arra hivatkozott, hogy részben SZIP támogatásból megépített hálózata mellett Kérelmező kiépítendő hálózata jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sérti, mivel az adott területen már biztosított a végfelhasználók részére a szolgáltatásnyújtás. Ezzel kapcsolatban az eljáró tanács megjegyzi, hogy a GINOP-3.4.1-15 pályázati felhívás vállalásai közé tartozott, hogy a támogatási kérelmet benyújtó szervezetek a projektjük által megvalósult hálózatot elérhetővé teszik más szolgáltatók számára is (nyílt hozzáférésű nagykereskedelmi termékek biztosítása révén), amely pályázati feltételből nem következik az, hogy a SZIP célja lett volna, hogy a támogatással megépült hálózatot üzemeltető az egyetlen hírközlési szolgáltató legyen az adott területen. Kérelmezett azon érvét illetően, mely szerint Kérelmezőnek kártalanítást kellene azokra a tartóoszlopokra vonatkozóan fizetnie, amelyeknek alkalmassá tételét Kérelmezett végezte el és amelyekre Kérelmező második szolgáltatóként települne fel, az eljáró tanács leszögezi, hogy Kérelmezett a hatályos szabályozás értelmében nem várhatta alappal azt, hogy az érintett területen egyedüli szolgáltatóként lesz jelen, így a hálózata kiépítésére vonatkozó döntése meghozatalakor ezen körülményt figyelembe kellett vennie. Továbbá Kérelmezett üzleti döntései Kérelmezett érdekkörébe tartoznak, amelyek nem élvezhetnek elsőbbséget a végfelhasználók érdekei, illetve a piaci verseny előmozdításához fűződő érdekekkel szemben, mivel az ellentétes lenne az Eht.- ban foglalt szabályozási célkitűzésekkel.

Az eljáró tanács így arra a következtetésre jutott, hogy Kérelmezett azzal, hogy a meglévő hálózatának védelme érdekében szükséges műszaki előírásokon kívüli követelményeket támasztott Kérelmezővel szemben, saját piaci helyzetének védelme érdekében akadályozta az Eht. fent idézett célkitűzéseinek megfelelő infrastruktúraalapú versenyt, ezáltal azt, hogy a végfelhasználók szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak a szolgáltatók, szolgáltatások között, valamint a szolgáltatások ára, illetve minősége tekintetében a végfelhasználókért folytatott versenyben az érintett szolgáltatási területen Kérelmező versenytársként jelenjen meg Kérelmezett mellett. Azonban az Eht. 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakból, valamint az Eht. idézett alapelveiből egyértelműen következik, hogy amennyiben Kérelmező a jogszabályi feltételeknek és Kérelmezett meglévő hálózatának védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz, illetve megfelelő időben értesíti Kérelmezettet a szükséges munkálatokról és vállalja a Kérelmezett meglévő hálózatát érintő munkák költségeit, akkor Kérelmezett nem zárkózhat el Kérelmező hálózatépítése kapcsán az együttműködéstől, ezért a Kérelmezett által felhozott érvek nem szolgáltatnak megfelelő alapot arra, hogy Kérelmező ne építhesse ki optikai hálózatát az érintett területen.

Fentiekre tekintettel az eljáró tanács megállapította, hogy Kérelmezett Kérelmező optikai hálózatának kiépítése kapcsán tanúsított magatartásával megsértette az Eht. célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló, az Eht. 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elektronikus hírközlési szolgáltatók együttműködésére irányuló kötelezettségét.

Az Eht. 49. § (3) bekezdése szerint: „Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel.”
Az eljáró tanács az Eht. 49. § (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megtiltotta Kérelmezettnek, hogy jelen határozat véglegessé válását követően az Eht. 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt együttműködési kötelezettségét megszegve késleltesse, meghiúsítsa Kérelmező FTTH GPON hálózatának kiépítését.

Továbbá az eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte Kérelmezettet, hogy az együttműködési kötelezettsége keretében vegyen részt a Kérelmező értesítésében foglalt időpontokban az építési tevékenység kivitelezéséhez kapcsolódó eseményeken, illetve nyilatkozatban járuljon hozzá ezek lefolytatásához. Az alkalmassá tételi munkákkal nem érintett 467 db tartóoszlop tekintetében az eljáró tanács kötelezte Kérelmezettet, hogy jelen határozat véglegessé válását követően a Kérelmező költségére biztosítson szakfelügyeletet azzal, hogy Kérelmezőnek a munkálatok megkezdését legalább 5 nappal megelőzően értesítenie kell Kérelmezettet. Az alkalmassá tétellel érintett 19 db tartóoszlop tekintetében az eljáró tanács egyrészt arra kötelezte Kérelmezettet, hogy jelen határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül küldje meg Kérelmezőnek az átszerelés valós költségét, amely szükséges ahhoz, hogy Kérelmezett meglévő hálózatának átszerelési költségeit valóban Kérelmező viselje, másrészt az eljáró tanács a helyszíni bejáráson való részvételre kötelezte Kérelmezettet, mellyel kapcsolatban az eljáró tanács szintén előírta Kérelmező részére a munkálatok megkezdését legalább 5 nappal megelőző értesítés kötelezettségét a Kérelmezett felé, illetve Kérelmezettet saját hálózatának Kérelmező költségére történő átszerelésére, azaz az elbontásra kerülő infrastruktúráról történő leszerelésre, valamint az új infrastruktúrára történő felszerelésre kötelezte úgy, hogy ezen tevékenységével Kérelmező hálózatának kiépítését ne akadályozza.

Az eljáró tanács figyelembe véve Kérelmezett hosszú ideje fennálló, együttműködést elutasító magatartását, fenti, az átszerelés költségeinek megküldésére vonatkozó 8 napos, és az értesítések kapcsán az 5 napos határidőt úgy állapította meg, hogy az elegendő időt biztosítson Kérelmezett számára az együttműködés keretében a szükséges intézkedések megtételére, ugyanakkor Kérelmező optikai hálózatának kiépítése érdekében elvégzendő ütemezett munkáit indokolatlanul ne késleltesse, tekintettel az előzetes bejelentés alapján rendelkezésre álló idő rövidségére.

Figyelembe véve, hogy Kérelmező számára az új engedélyezési eljárás lefolytatására tekintettel is jelentős költségekkel járna, ha az előzetes bejelentés alapján rendelkezésre álló időn belül, azaz 2023. június 1-jéig nem tudná kiépíteni optikai hálózatát, az eljáró tanács a rendelkező részben foglaltak szerint tűrési kötelezettséget is előírt Kérelmezett számára annak biztosítása érdekében, hogy Kérelmezett eddig tanúsított elzárkózó, jogsértő magatartásával szemben, a határozat véglegessé válását követően jogkövető módon tudjon közreműködni Kérelmező hálózatának kiépítése kapcsán. Az eljáró tanács álláspontja szerint ezen tűrési kötelezettség elrendelése egyúttal annak érdekében is szükséges, hogy amennyiben Kérelmezett továbbra is elzárkózna a jelen határozatban számára előírt együttműködéstől, akkor ezen magatartásával ne tudja meghiúsítani Kérelmező hálózatának kiépítését. A Kérelmezett további elzárkózó magatartása esetén ugyanis a tűrési kötelezettség hiányában jelen jogvitás határozat végrehajtása érdekében a Kérelmezőnek újabb hatósági eljárást kellene kezdeményeznie, amely óhatatlanul azt okozná, hogy 2023. június 1-jéig a kiépítési munkálatait befejezni nem tudná. Az eljáró tanács ez esetben is előírta Kérelmezőnek a munkálatok megkezdését legalább 5 nappal megelőző értesítés kötelezettségét a Kérelmezett felé.

Kérelmező Módosított Kérelmében foglalt azon kérelmi elemmel kapcsolatban, mely szerint az eljáró tanács kötelezze Kérelmezettet, hogy a közműegyeztetés során kizárólag olyan nyilatkozatot terjesszen elő, amely megfelel a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az eljáró tanács megjegyzi, hogy Kérelmező optikai hálózatának kiépítése érdekében tett előzetes bejelentését a Hivatal 2021. március 25-én nyilvántartásba vette, mellyel kapcsolatban már lezajlott a közműegyeztetés, további közműegyeztetést pedig jelen ügy nem igényel, ezért a jogvita tárgyával kapcsolatban ezen kérelmi elem nem értelmezhető, melynek megfelelően az eljáró tanács e körben nem írt elő a Kérelmezettet kötelező rendelkezést.

III.

Mindezekre tekintettel az eljáró tanács az Eht. 57. §-a szerinti jogvitás eljárás lefolytatását és a rendelkezésre álló adatok vizsgálatát követően megállapította, hogy Kérelmezett, mint a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti közreműködő, Kérelmező tervezett elektronikus hírközlési építménye vonatkozásában a 20/2020. NMHH Építési Rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti műszakilag indokolt védelmi előírásokon kívüli okokra hivatkozással megakadályozta, hogy Kérelmező kiépíthesse FTTH GPON hálózatát és ezzel megsértette az Eht. 86. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt elektronikus hírközlési szolgáltatók nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokkal kapcsolatos együttműködésére vonatkozó kötelezettségét, illetve megtiltotta Kérelmezettnek jelen határozat véglegessé válását követően további jogsértő magatartás tanúsítását, valamint kötelezte Kérelmezettet, hogy működjön együtt Kérelmező FTTH GPON hálózatának Kérelmező költségére történő kiépítése érdekében, ennek hiányában ne tanúsítson ellenállást Kérelmező FTTH GPON hálózatának kiépítése során. Ezenkívül az eljáró tanács kötelezte Kérelmezőt, hogy hálózatának felszerelését legalább 5 nappal megelőzően küldjön értesítést Kérelmezettnek a munkálatok megkezdéséről. Továbbá az eljáró tanács Kérelmezőnek a Módosított Kérelemben foglalt ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelmét elutasította, valamint a Kérelmezettet az Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az eljárási költség megtérítésére kötelezte.

IV.

A jogvitás eljárás költségeként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 15. § (1a) bekezdése szerinti, Kérelmező által megelőlegezett 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint igazgatási szolgáltatási díj merült fel az eljárás során, ezen túlmenő eljárási költséget Kérelmező nem kért megállapítani. Tekintettel arra, hogy az eljáró tanács a Kérelemnek helyt adott, így az Ákr. 126. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az eljárási költségek viselésére a Kérelmezettet kötelezi.

Az eljáró tanács hatáskörét az Eht. 57. § (1)-(2) bekezdései határozzák meg.

A határozat elleni jogorvoslatról való tájékoztatás az Eht. 61/A. §-án, a fellebbezés kizártságáról történő tájékoztatás az Ákr. 116. §-án, a közigazgatási per kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatás az Ákr. 114. §-án, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: „Kp.”) 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontján, a 39. § (1) és (6) bekezdésén, a 48. § (1) bekezdésének l) pontján, az 50. § (1) bekezdésén és a 77. § (2) bekezdésén, továbbá a Kp. 29. § (1) bekezdésére figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §-án, valamint az E- ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdésén alapul.

Elektronikusan aláírt dokumentum.
Kiadmányozta: Dr. Lapsánszky András, az eljáró tanács elnöke, dr. Karl Károly, eljáró tanácstag, és dr. Beke Nándor eljáró koordinátor tanácstag, együttesen: az eljáró tanács nevében Budapesten, az elektronikus aláírás szerinti időpontban.

1. számú melléklet: Alkalmassá tétellel nem érintett oszlopok

2. számú melléklet: Alkalmassá tétellel érintett tartóoszlopok