Kronosz és kairosz küzdelme, avagy a tévénézési szokások változása az elmúlt huszonöt évben

Közzétéve: 2023. október 2.

A hazai televíziós piac karakteresen átalakult az új évezredben, amit a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése egyaránt befolyásolt. Mindazonáltal a klasszikus televíziózás továbbra is népszerű, ám a streaming-szolgáltatások egyre komolyabb kihívást jelentenek a számára.

A televíziózási rítusok országról-országra más mintát követnek, hiszen az egyes nemzetek különbözőek kulturális, szociális és infrastrukturális stb. szempontból.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy Európában a demográfiai tényezőké a meghatározó szerep, hiszen minél öregebb egy társadalom korfája (amely a fejlett, jóléti állam jellemzője), annál valószínűbb, hogy a televíziók biztos nézőtáborral rendelkeznek, másképpen fogalmazva: a tévénézésre fordított idő nem csökkent látványosan az elmúlt évtizedekben az öreg kontinensen.

Mindemellett 2018 óta Európa-szerte megfigyelhető a streaming térnyerése, a VOD-szolgáltatók hatalmas fikciós- és dokumentumfilm kínálattal rendelkeznek, és egyre speciálisabb igényeket tudnak kiszolgálni a kifinomult algoritmusaiknak köszönhetően.

Az ezredfordulón szabadidős tevékenységekre napunk közel ötödét fordítottuk, a rendelkezésünkre álló 24 órából 4 óra 40 percet regisztrált ekként a KSH időmérleg-felmérése. Tíz évvel később ez az időtartam 14 perccel lerövidült, így 2010-ben összesen 4 óra 26 perc szabadideje maradt az embereknek.

Napjainkban a szabadidő eltöltésében a televízió szerepe még mindig elsődleges, uralkodó mivolta a 15 év feletti lakosság körében vitathatatlan: 2021-ben közel három és fél órát töltöttek internetezéssel honfitársaink, míg a televízió előtt több mint öt órát ültek.

Tévénézési szokások

A televíziózási szokások átalakultak az elmúlt közel két évtizedben. Az internet és a különböző digitális platformokon elérhető videószolgáltatások mind nagyobb népszerűsége hatással volt a fogyasztási attitűdökre is. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították (4+, 1997: 15%), sőt, a Covid-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységnek szentelték.

Negyed évszázad alapján az egyik legfontosabb trendként írhatjuk le, hogy 1997 óta egyre több időt töltünk a képernyők előtt, a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett.

Oszlopdiagram. A napi médiafogyasztással töltött idő percben a 15 évesnél idősebb korosztálynál. Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A napi médiafogyasztással töltött idő percben a 15 évesnél idősebb korosztálynál
A média típusa Eltöltött idő (perc)
televízió 304
internet 204
rádió 152
sajtó 17
forrás: Kantar Hoffmann-Scores Group/NMHH, Nielsen Közönségmérés/NMHH, Ariosz, Scores Group/NOK

Ezen imponáló tévénézési adat sem tudja azonban elfedni, hogy az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a képernyők elől, ugyanakkor akik továbbra is kitartottak mellette – elsősorban az idősebb generáció tagjai –, jellemzően rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt, s akiknek az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a tévéfogyasztási idejük. Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságon belül. A műszeres mérés kezdetétől, 17 éven át naponta több mint hétmillió négy éven felüli nézőt vonzottak a tévéműsorok. 2014-re tehető a trendforduló, ekkor kezdett erodálódni a közönség, melyben csak 2018 és 2020 hozott némi emelkedést. Míg napi szinten az európaiak közel 70 százaléka tévézett 2021-ben, a magyaroknál a lakosság 73 százaléka. Összehasonlításképpen: az ezredfordulón ez az arány még 80 százalék volt.

A tévénéző népesség gyorsabban és nagyobb ütemben öregedett, mint a magyar társadalom egésze. 2022-re átlagosan tíz évvel volt idősebb a képernyő előtt ülő közönség a lakossághoz képest, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. A népesség átlagéletkora az elmúlt két és fél évtizedben 38 évről 43-ra emelkedett, míg a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt.

Oszlopdiagram. Napi elérés, tévénézési idő és a nézők átlagos életkora (teljes nap, teljes népesség, Total TV, Live). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
Napi elérés, tévénézési idő és a nézők átlagos életkora (teljes nap, teljes népesség, Total TV, Live)
Év Az egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő (ATV perc) Az elért nézők napi átlagos száma (RCH ezer fő) A tévénézők átlagos életkora A népesség átlagéletkora (jan. 1.)
1997 222 7 396 42 38
1998 235 7 394 42 38
1999 240 7 292 43 39
2000 249 7 349 43 39
2001 251 7 135 44 39
2002 256 7 147 44 39
2003 262 7 414 45 40
2004 270 7 484 45 40
2005 265 7 465 46 40
2006 263 7 366 47 40
2007 259 7 236 47 40
2008 260 7 302 46 41
2009 265 7 238 47 41
2010 284 7 298 47 41
2011 286 7 230 48 41
2012 286 7 188 48 41
2013 286 7 126 48 42
2014 288 6 942 49 42
2015 283 6 875 49 42
2016 279 6 683 50 42
2017 279 6 521 51 42
2018 277 6 576 51 43
2019 275 6 429 51 43
2020 291 6 457 51 43
2021 289 6 280 52 43
2022 289 6 162 53 43
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

Hazánkban az időeltolásos tévézés elterjedését jelentősen befolyásolta az okos készülékek és a streaming-szolgáltatók népszerűsége, ezek gyorsan leváltották a visszajátszásra képes set-top box-okat, ezért az ún. time shift viewing Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, és a fenti tényezők miatt nem számíthatunk igazi reneszánszra. 2014 novemberében a teljes népesség naponta átlagosan 3,4 percet fordított nem valós idejű televíziós tartalom fogyasztására, ami a teljes tévéhasználat 1,1 százalékának felelt meg. 2022-re is csak öt percre emelkedett a visszanézett tartalommal töltött idő napi szinten. A felvételek megtekintése kezdetben a fiatalabb, elsősorban a 18-49 éves korosztályt, a budapesti, diplomás, vezető beosztású és jó anyagi körülmények közt élőket jellemezte. 2022-re a korosztály kitágult, immár az 50 év felettiek is éltek ezzel a lehetőséggel, akárcsak a beosztott értelmiségiek, a gazdasági státuszt és a vásárlóerőt tekintve pedig a középosztály.

A világ számos országában megfigyelhető, hogy dominánsan az idősek nézik leghosszabb időtartamban a televíziót: nyilván ők rendelkeznek a legtöbb szabadidővel és gyakran a legkevésbé vastag pénztárcával is a szabadidős tevékenységekre költhető összegeket tekintve. A hatvan év felettiek egy nap közel hét és fél órát tévéznek (7 óra 25 perc), az 50-59 évesek 2004 körül szakadtak el a legidősebb generációtól, 2014 óta pedig tévénézési idejük némileg csökkent is. A legfiatalabb (4-17 év közötti) korosztály 2022-ben döntötte meg negatív rekordját, napi 2,8 órával a legkisebb fogyasztónak számít. A 18-49 év közöttiek, azaz az aktív keresők tévénézési ideje ezen időszak alatt kis mértékben ingadozott, tavaly napi 3,7 órát tett ki a műszeres mérések szerint.

Oszlopdiagram. Napi tévénézési idő órában (ATV, teljes nap, Live). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
Napi tévénézési idő órában (ATV, teljes nap, Live)
Év 4-17 évesek 18-49 évesek 50-59 évesek 60 év felettiek
1997 2,9 3,5 4,8 4,5
1998 3,1 3,6 5,0 4,7
1999 3,2 3,7 5,0 5,0
2000 3,3 3,8 5,0 5,2
2001 3,3 3,9 4,9 5,2
2002 3,3 3,9 5,1 5,4
2003 3,4 3,9 5,4 5,5
2004 3,5 4,0 5,6 5,7
2005 3,2 3,9 5,6 5,9
2006 3,0 3,7 5,5 6,1
2007 3,1 3,6 5,4 6,0
2008 3,1 3,7 5,4 6,0
2009 3,0 3,8 5,4 6,0
2010 3,2 4,1 5,7 6,4
2011 3,3 4,0 5,8 6,5
2012 3,2 4,0 5,9 6,5
2013 3,4 4,0 5,5 6,6
2014 3,3 4,0 5,7 6,6
2015 3,3 3,9 5,6 6,7
2016 3,1 3,7 5,7 6,6
2017 3,0 3,6 5,5 6,8
2018 2,9 3,5 5,5 6,9
2019 2,9 3,4 5,6 6,9
2020 3,0 3,7 5,5 7,3
2021 2,8 3,7 5,2 7,4
2022 2,8 3,7 5,1 7,4
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

A hatvan év feletti tévénézők súlya 2009-et követően felerősödött, a képernyők előtt ülők közel harmada (32,1%) ehhez a korosztályhoz tartozott. 2017-re már több mint negyven (41,4%), napjainkra pedig 44 százaléka toborzódik e korosztályból. A gyermekek közül a legkisebbek, a 4-7 évesek jelenléte a legalacsonyabb, igaz, 2021-ig nem változott jelentősen a részesedésük. A fiatalok közül a 13-17 éves korosztály fordult el leginkább a televíziótól, a legnagyobb veszteség mégis a 18-24 évesek körében volt megfigyelhető: itt a felére csökkent a jelenlétük az elmúlt huszonöt évben. Az adatok alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a televíziónéző közönség öregszik, és a tévézés egyre inkább az idősebbek napi szórakozási tevékenységévé válik.

Diagram. A tévénéző közönség korösszetétele (ADH, teljes nap, Total TV, Live). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A tévénéző közönség korösszetétele (ADH, teljes nap, Total TV, Live)
Korcsoport 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022
4-7 éves 2,5 2,8 2,8 2,8 3,3 3 3 3,2 2,8 3,3 2,7 2,6 2,6 2,7 3 2,7 3
8-12 éves 4,2 4,3 4,7 3,6 3,3 3,7 3,6 3,7 3,9 3,8 3,5 3,3 3,5 3,5 3,2 2,9 2,7
13-17 éves 4,3 4,1 4,1 3,7 3,4 3,3 3,1 3,2 3,2 3,1 3 2,9 2,7 2,7 2,5 2,6 2,4
18-24 éves 5,9 6,2 7,2 6,4 5,6 5,1 5 4,8 4,6 4,4 3,8 3,5 3,3 2,9 3,5 3 3
25-29 éves 6,1 5,5 4,8 4,3 5,6 5,4 4,8 5 4,6 4,8 4,9 4,7 4,5 4,6 4,5 4,3 3,7
30-34 éves 6,6 6,6 6,7 7,7 7,6 7,3 7 6,8 6,8 6,3 4,8 4,6 5,1 4,9 5,4 5,4 5,4
35-39 éves 6,4 6,6 6,4 6,8 7,2 7,5 7,9 7,7 7,5 7,3 6,9 6,4 6,6 6,5 6,5 5,5 5,2
40-49 éves 14 14 14,3 13,8 13,6 13,6 13,9 14,4 14,3 14 14,9 15 14,6 14,4 14,8 14,9 15,4
50-59 éves 18,9 18,7 18,7 18,7 18,4 18 18,1 16,6 18 18,1 16,3 15,6 15,7 16 14,8 14,8 14,9
60-69 éves 16,1 15,5 16,3 18,8 19,2 19,4 19,3 19,7 18,2 17,8 20,3 22,4 22 21,4 21,5 21,6 20,9
70 + 15,2 15,5 14,1 13,3 12,8 13,7 14,5 14,9 16,1 17,2 18,8 19 19,2 20,3 20,2 22,4 23,5
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

1997-ben csupán 19 magyar nyelvű csatorna közül választhatott az érdeklődő közönség, mára a piac fragmentációjának köszönhetően közel 120 magyar nyelven sugárzó adó érhető el. 2011-ben 39 magyar nyelvű csatornát tudtak fogni egy átlagos háztartásban, melyek közül 21-et néztek, 2021-ben pedig már 82 magyar nyelvű adóra hangolhattak, de csak 18-at követtek figyelemmel, kb. tíz percig. Azaz, hiába emelkedett meg jelentősen a kínálat, a tévénézők befogadóképessége végesnek bizonyult.

A 2000-es évek elején a háztartások egyetlen tévét tulajdonoltak, az elmúlt évtizedekben azonban az egyre olcsóbbá váló tévékészülékek és a megváltozott fogyasztói szokások az eszközellátottság bővülését eredményezték. A televízióval rendelkező otthonok aránya a vizsgált periódusban nem változott meg radikálisan, a háztartások 95 százalékában volt egy vagy akár több készülék, ám míg 1998-ban a családok 86 százalékában csak egy tévé volt, addig 2021-re már a többkészülékes háztartások kerültek túlsúlyba (53%). 2022-re jelentősen megnőtt a Smart TV-vel rendelkezők aránya, minden második család birtokol okos készüléket (50,9%). A csatornakínálat bővülésével és a képernyők számának emelkedésével párhuzamosan a magyar lakosság nemcsak egyre többet tévézett, de ezen elfoglaltsága egyre inkább magányos tevékenységgé is vált. 2004-től a társas tévénézés helyét átvette az egyéni fogyasztás. Olyannyira, hogy 2022-re a magányos vs. társas tévézés ollója még inkább kinyílt, és az eddigi legnagyobb értéket elérve, 81 perces különbséget ért el. A 2014 óta tartó trendet csak a 2020-as pandémia tudta megtörni.

Diagram. A tévénézés individualizációja (ATV percben, Total TV, Live, teljes nap). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A tévénézés individualizációja (ATV percben, Total TV, Live, teljes nap)
Év 4+ egyedül 4+ társas
1997 88 134
1998 93 141
1999 99 141
2000 116 133
2001 121 130
2002 125 131
2003 128 134
2004 138 132
2005 137 127
2006 143 119
2007 149 110
2008 150 110
2009 151 114
2010 160 124
2011 162 124
2012 167 119
2013 167 119
2014 168 120
2015 167 116
2016 169 110
2017 174 105
2018 171 106
2019 167 108
2020 171 120
2021 181 108
2022 185 104
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

Csatornakínálat

A csatornakínálat bővülését a technológiai fejlődés, a kábeltelevízión és a műholdas továbbításon át a digitális platformokig vezető lehetőségek alapozták meg, ami egyúttal biztosította a médiaszolgáltatók számára, hogy számos különböző tematikájú adót és vételi módot kínáljanak a befogadóiknak. A műsortovábbítási technikák fejlődésével az elérhető szolgáltatások száma valószínűleg továbbra is bővülni fog a jövőben.

A műszeres televíziós közönségmérés kezdetekor (1997) mindössze 12 csatornát vizsgáltak a kutatók, s ekkor a közszolgálati televíziózás dominanciája volt jellemző: az M1 40 százalék feletti közönségaránnyal állt a lista élén (44%), melyet az M2 követett a sorban (SHR%: 13%), s csak ez után „került a képbe” az 1997 őszén elindult TV2 és RTL Klub. A következő évben ellenben átpozícionálták a közönséget a kereskedelmi vetélytársak, a TV2 harminc százalékkal átvette a vezetést az RTL Klub (23,3%) és az M1 (22,6%) előtt.

A televíziós piac töredezettsége 2004-2005 körül erősödött fel, ekkor a legfeljebb egy százalékos közönségaránnyal bíró csatornák száma 16-ra emelkedett, majd újabb jelentős növekedés történt 2012-ben, napjainkban pedig már ötven fölött van azon adók száma, amelyek elérik az egy százalékos közönségarányt. Mindeközben 2016-ra az 1-3%-os Share-rel büszkélkedő adók száma is tizenötre nőtt. Három százalékot meghaladó közönségrészesedéssel azonban egyre kevesebb adó rendelkezik, az elmúlt években átlagosan mindössze öt csatorna.

Vonaldiagram. Csatornák száma az éves közönségarány (SHR%) értékkét tekintve (Total TV, Live, Teljes nap). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A tévénézés individualizációja (ATV percben, Total TV, Live, teljes nap)
Év SHR ≤ 1% 1% < SHR > 3% SHR ≥ 3%
1997 1 4 7
1998 1 6 5
1999 3 3 6
2000 2 3 5
2001 2 7 3
2002 4 5 4
2003 5 5 3
2004 12 2 4
2005 16 3 4
2006 15 4 4
2007 14 6 4
2008 15 9 4
2009 17 9 5
2010 25 7 5
2011 35 9 6
2012 41 9 6
2013 34 13 5
2014 35 12 6
2015 34 15 7
2016 40 14 7
2017 46 14 7
2018 51 12 7
2019 55 15 5
2020 54 14 6
2021 59 14 4
2022 56 15 5
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

2004-2005-re tehető a magyar nyelvű csatornakínálat „kivirágzása”. A tévés piac széttöredezésével a közönség figyelme is osztódott, így a kisebb csatornák a nagyok népszerűségét is erodálták. A Viasat3 ekkor kezdett megerősödni, és egészen 2013-ig a harmadik legkedveltebb adónak számított. 2009 után a Cool, a Film4 és a TV4 is mind nagyobb vonzerőt gyakorolt a nézőkre. 2013-at követően a Mozi+, a Super TV2 és a Prime tudott nagyobb népszerűségre szert tenni. A „kis” csatornák versenyének egyik nyertese az ATV lett, amely 2022-re a negyedik helyet szerezte meg, piaci részesedése 2013 óta töretlenül erősödik.

A két vezető kereskedelmi televízió, a TV2 és az RTL Klub 2004-től sorra útjára indították a kisebb, ún. leánycsatornáikat, melyeket rendre külföldön jegyeztek be, s ezáltal a magyar joghatóság alá tartozó médiumok közönségaránya húsz év alatt a felére csökkent. 2022-ben a háztartásokban fogható magyar nyelvű televíziók csupán ötödét felügyelte az NMHH. Nemcsak a külföldön bejegyzett adók közönségaránya nőtt meg jelentősen 2006 után, hanem az egyéb, tévéképernyőn keresztüli tartalomfogyasztás is. A teljes népességet tekintve 2022-re a videócsatorna és az ún. egyéb kategóriába sorolt magyar és idegen nyelven sugárzó adók együttesen már 18 százalékos részesedést hasítottak ki maguknak, melyből az egyéb magyar nyelvű csatornák csak három százalékot fedtek le. (Az egyéb tévéképernyő-használat döntően a negyven év alatti férfiakat jellemzi.)

Diagram. A magyar és külföldi joghatóság alá tartozó televíziók közönségarányának (SHR%) és számának változása 
(teljes népesség, live, egész nap). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A magyar és külföldi joghatóság alá tartozó televíziók közönségarányának (SHR%) és számának változása (teljes népesség, live, egész nap)
Év Magyar joghatóság alá tartozók (SHR%) Külföldi joghatóság alá tartozók (SHR%) Video-csatorna és az egyéb kategóriába sorolt csatornák (SHR%) Magyar nyelvű csatornák száma (db)
2003 85 3 12 38
2006 78 9 13 59
2012 57 28 15 99
2018 42 45 13 116
2022 37 45 18 119
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

Nézői profil

A tévénézők összetételét különböző faktorok határozzák meg, mint a nem, az életkor, az életstílus vagy egyéb szocio-demográfiai tényezők. A nők, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a kisebb településeken élők, a középkorúak és az idősebbek számítanak hagyományosan a televízió fő célcsoportjának. Az életkort tekintve egyértelmű trendként írható le az egyre inkább idősödő tévénézői kör. Huszonöt év elteltével a budapestiek mindinkább elfordultak a televíziózástól, hiszen míg 1997-ben 22 százalék volt a részesedésük a közönségből, addig 2022-re már csak minden hatodik befogadó élt a fővárosban. A kisvárosokban élő fogyasztók köre azonban szembetűnő módon bővült, jelenlétük 23-ról 36 százalékra emelkedett. Ugyancsak megerősödött napjainkra az egy-két fős háztartások száma a táborban, ahogy a közép- és felsőfokú, gazdaságilag aktív, magasabb társadalmi presztízsű rétegeké is. A nők mindig is többségben voltak, jelenlétük 55-57% között ingadozott.

Diagram. A tévénéző közönség összetétele (ADH, teljes nap, Total TV, Live). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A tévénéző közönség összetétele (ADH, teljes nap, Total TV, Live)
Demográfiai mutató kategóriája Demográfiai mutató 1997 2000 2002 2012 2022
nem férfi 45 46 45 44 45
55 55 55 57 55
településtípus Budapest 22 20 19 17 16
nagyváros 18 18 18 20 20
kisváros 23 26 28 33 36
község 36 36 35 31 28
a háztartás létszáma egy fős háztartás 12 13 11 18 21
két fős háztartás 25 25 25 31 33
három és több fős háztartás 63 62 64 51 46
végzettség alapfokú végzettség 74 74 67 61 55
középfokú végzettség 19 18 23 26 27
felsőfokú végzettség 7 8 10 12 18
gazdasági aktivitás aktív 32 36 36 36 43
inaktív, eltartott 68 65 64 64 57
foglalkozás vezető, önálló   5 5 4 6
beosztott értelmiségi, szellemi   7 8 10 11
fizikai dolgozó   24 22 23 27
tanuló   13 12 10 7
nyugdíjas   37 36 40 41
egyéb, nem tanuló eltartott   14 16 14 9
vásárlóerő PP AB   26 27 26 28
PP C   28 23 22 22
PP DE   47 50 52 50
Esomar Eso ABC1   24 26 26 38
Eso C2   31 36 35 40
Eso DE   45 39 39 23
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

Az elmúlt két és fél évtizedben a főműsoridőben képernyő előtt ülő közönség is jelentős átalakuláson esett át, hiszen a 18 és 22 óra közötti idősávból leginkább a legalacsonyabb vásárlóerővel és alapfokú végzettséggel rendelkező, inaktív, eltartott személyek tűntek el, főleg a gyermekek és a harminc év alatti fiatal felnőttek, ugyanakkor jelentősen (16-19%) nőtt a hatvan éven felüli, aktív és magasabb társadalmi státuszú nézők aránya.

Diagram. A tévénéző közönség összetétele főműsoridőben (18:00 és 22:00 óra között). Az ábrázolt adatok a kép alatti táblázatban érhetők el.
A tévénéző közönség összetétele főműsoridőben (18:00 és 22:00 óra között) – ADH, teljes nap, Total TV, Live
Demográfiai mutató 2000 2022
férfi 44 44
56 56
4-17 éves  12,7 8
18-29 éves 13,5 6
30-39 éves 12,6 10
40-49 éves 17,4 16
50-59 éves 15,1 16
60+ 28,7 45
Budapest 19 17
nagyváros 18 20
kisváros 27 35
község 37 28
egy fős háztartás 14 21
két fős háztartás 26 33
három és több fős háztartás 61 46
alapfokú végzettség 74 53
középfokú végzettség 18 28
felsőfokú végzettség 8 20
aktív 36 55
inaktív. Eltartott 64 45
vezető, önálló 5 6
beosztott értelmiségi, szellemi 7 12
fizikai dolgozó 24 26
tanuló 13 7
nyugdíjas 37 41
egyéb, nem tanuló eltartott 14 8
PP AB 26 30
PP C 28 22
PP DE 47 49
Eso ABC1 24 40
Eso C2 31 40
Eso DE 45 21
forrás: Nielsen Közönségmérés/NMHH

A nézői korösszetételt és a csatornaválasztást tekintve 2022-ben az ATV és a Hír TV követői voltak a legidősebbek, átlagosan 67 évesek. A vezető kereskedelmi csatornák esetében az RTL-csoport közönsége három évvel volt fiatalabb a TV2 táboránál. A legfiatalabb közönséget a Viacom hét csatornája tudhatja magáénak, mely nem meglepő, hiszen portfóliójába tartozik a Nickelodeon, a Nicktoons és a Nick JR is. Általánosságban a hír- és a közszolgálati értékeket felvállaló adók főként az idősebbekhez szólnak, ahogy a Network4 csatornacsoport sorozatai is, míg a TV2 és az RTL portfóliójába tartozó médiaszolgáltatók a fiatalabb generációk figyelmét is megragadják.