A hagyományokhoz híven, a WRC-23-tájékoztatót az NMHH főigazgatója, Aranyosné dr. Börcs Janka nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a három-négy évente megrendezett rádiótávközlési világértekezletek a technológiai fejlődést és a frekvenciahasználati igényeket figyelembe véve felülvizsgálják az ITU Rádiószabályzatát, megteremtve a rádiókommunikációs alkalmazások és szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen szabályozási környezetet.

Vári Péter, az Infokommunikációs Erőforrások Főigazgató-helyettese a WRC-23 eredményeinek ismertetése során elmondta, hogy éjszakákba, sőt hajnalokba nyúló szakmai viták, több ezer fő részvételével zajló plenáris ülések és kis csoportos egyeztetések útján végül sikerült a nagy többség számára elfogadható kompromisszumos megoldásokat találni minden egyes napirendi pont tekintetében. A WRC-23-felkészülés során végzett ITU-vizsgálatok eredményeit tartalmazó konferencia-előkészítő dokumentum, a regionális szervezetek által benyújtott közös javaslatok (így például az európai közös javaslatok) és az igazgatások egyéni javaslatai képezték a tárgyalások alapját.

Összesen 151 tagállam írta alá a WRC-23 záróokmányait. A záróokmányok rögzítik a konferencián hozott határozatokat, beleértve a Rádiószabályzat új és felülvizsgált rendelkezéseit, az összes függeléket, valamint az új és felülvizsgált határozatokat és ITU-R-ajánlásokat. A WRC-23 döntéseivel további frekvenciasávok használata válik lehetővé a szélessávú mozgószolgálati alkalmazások számára, emellett új lehetőségek nyíltak a műholdas és tudományos szolgálatok, valamint a légi navigációs és tengeri szolgálatok számára is.

A beszámolókban az egyes témakörökért felelős NMHH-szakértők a következőket emelték ki. A szélessávú mozgószolgálati alkalmazások spektrumigényeinek kielégítése kulcsfontosságú a szélessávú mobil alkalmazások (IMT), így pl. az 5G és a jövőbeni 6G fejlesztéséhez. A különböző régiókban különböző frekvenciasávok váltak erre a célra elérhetővé, európai viszonylatban a felső 6 GHz-es (6425–7125 MHz) frekvenciasávnak van kiemelt jelentősége. Az UHF-sáv tekintetében csak olyan módosításokat fogadott el a WRC-23, amelyek a műsorszórás további működését és fejlődését biztosítják. A műholdas szolgálatok területén fontos eredmény – többek között – a nem geostacionárius, állandó helyű műholdas szolgálat mozgásban lévő földi állomásai (ESIM-ek) számára használható frekvenciák azonosítása a repülőgépek, hajók, vonatok és járművek fedélzetén történő nagy sebességű szélessávú szolgáltatások biztosítására, de jelentős eredmények születtek a műholdas szolgálatok szabályozása és nemzetközi koordinációs eljárásai tekintetében is. A műholdas Föld-kutatás számára felosztott további frekvenciasávok lehetőséget biztosítanak a pontosabb időjárás-előrejelzés és éghajlatfigyelés céljára, továbbá az űridőjárás-megfigyelés szabályozása terén is fontos előrelépés történt. 

A tengeri szolgálatok területén elfogadott rendelkezések közül kiemelhető pl. a világméretű tengeri vész- és biztonsági rendszer (GMDSS) további korszerűsítésének és az e-navigáció megvalósításának támogatására hozott szabályozási intézkedés.

A WRC-23 elfogadta a következő Rádiótávközlési Világértekezlet (WRC-27) napirendi pontjait és a WRC-31 előzetes napirendjét is. A rendezvényen a WRC-23 mellett a WRC-t megelőző Rádiótávközlési Közgyűlésről (RA-23) és a következő WRC-t előkészítő munkacsoport (CPM27-1) üléséről is tájékoztatást kaptak a résztvevők.

„A WRC-23 szilárd pályára állítja a világot egy összekapcsoltabb, fenntarthatóbb, méltányosabb és mindenki számára befogadóbb digitális jövő felé” – mondta Doreen Bogdan-Martin, az ITU főtitkára. „A legfontosabb szabályozási vívmányok az űrben, a tudományban és a földfelszíni spektrumban a rádiószolgáltatások az ITU egyetemes összeköttetés és fenntartható digitális átalakulás elérése érdekében folyó munkájának lendületére építenek" – olvasható a konferencia hivatalos honlapján.