Benne leszünk a tévében? – A tévé és a streaming jövője

Médiamítoszok 7. – Klubbeszélgetések a médiáról

Hogyan tudnak a tévécsatornák naprakészek maradni, és mit tanulhatnak a streamingszolgáltatóktól? Hogyan lehet felvenni a versenyt globális szereplőkkel, és milyen helyzetbe kerülnek a hazai gyártású tartalmak? Az NMHH Médiatudományi Intézete által szervezett Médiamítoszok című beszélgetéssorozat hetedik alkalmán ezeket a kérdéseket járták körbe a gyakorlati szakemberek: Angyalosy Eszter forgatókönyvíró, dramaturg, előadó, Csikesz Erika, a TV2 Média Csoport Zrt. értékesítési és digitális igazgatója, valamint Pető Zoltán, az MTVA program-főigazgatója. A beszélgetést, amelyre 2024. április 10-én, szerdán a Scruton V.P.-ben került sor, prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője moderálta.

nmhh_20240410_015.jpg

Angyalosy Eszter forgatókönyvíró, dramaturg, előadó, Csikesz Erika, a TV2 Média Csoport Zrt. értékesítési és digitális igazgatója, Pető Zoltán, az MTVA program-főigazgatója és Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője

A klubbeszélgetés egy alapvető fogalommeghatározással indult: mi és miért más ma a tévé(zés), mint egy videómegosztó oldal? A televízió egy tartalomtípus, egy platform vagy a tartalom elosztásának egy funkcionális szintje, esetleg a közös történetek, események megélésének eszköze? Rövid válasz helyett minden szereplő saját aspektusból járta körbe a kérdést, így a vélemények alapján a fontos pillanatok varázsát közvetítő, a családi tábortüzet helyettesítő, ugyanakkor jelentős üzleti potenciállal bíró eszköz/szolgáltatás definíciója rajzolódott ki.

„A televízió egyfelől, a befogadók szempontjából egy olyan médium, ahol a nézők audiovizuális tartalmakat fogyasztanak intimebb módon, mint például a moziban. Másfelől, a tartalomszolgáltatók szempontjából pedig egy izgalmas, hihetetlenül gyorsan változó biznisz” – fogalmazott Angyalosy Eszter.

nmhh_20240410_031.jpg

Angyalosy Eszter forgatókönyvíró, dramaturg, előadó

„Mi vagyunk jelenleg Európa ötödik »legtévésebb« nemzete: a magyarországi összlakosság naponta átlagosan 4 óra 57 percet tölt a televízió előtt. A magyar nyelvű csatornák száma 430 feletti, és 15 tartalomszolgáltató működik az NMHH felügyelete alatt. A mai napig a közép- és dél-európai posztszocialista országok lakosai tévéznek a legtöbbet. A tévé lett az a tábortűz, amelyhez este leülünk, hogy ott valaki közzé tegye az aznapi híreket. De vajon hol húzódik ennek a kulturális vonulata?” – szőtte tovább a beszélgetés fonalát az este moderátoraként dr. Aczél Petra.

Csikesz Erika arra hívta fel a figyelmet, hogy a háttér-televíziózás kifejezetten jellemző idehaza; a napközbeni műsorok úgy épülnek fel, hogy némi interakcióra sarkallják a nézőt, miközben megadják a szükséges közérdekű információkat a napi életvitelhez.

nmhh_20240410_022.jpg

Csikesz Erika, a TV2 Média Csoport Zrt. értékesítési és digitális igazgatója

„Néhány évtizede még a vetítést követő napokban mesélték egymásnak az emberek a Dallas széria epizódjainak aktuális emlékeit. Ma nem könnyű közös metszetet találni, mert mindenkinek más streamingelőfizetése lehet, és más tartalmakat néznek, ezért nehéz ilyen témában beszélgetésbe elegyedni. Emiatt talán éppen a tábortűz jelleg látszik elveszni” – vélte Pető Zoltán. Majd hozzátette: a televíziózásban fontosak a helyi tartalmak és mindazon értékek, amelyeket nem üzleti érdekek befolyásoltak. Olyan történeteket szeretünk látni, hallani és átérezni, amelyek ezáltal közös élménnyé válnak. Pető Zoltán kitért arra is, hogy a kevésbé bevételorientált közmédia egyik felelőssége az innováció: egyre több műsort töltenek fel online felületeikre, hogy azok visszanézhetők legyenek. A közmédia másik szempontja, hogy bemutassa mindazon tartalmakat vagy felhasználókat, amelyek és akik a nagy streamingszolgáltatók üzleti érdekeiből kimaradnak. Felelősségüknek érzik, hogy egyáltalán készüljenek ilyen jellegű tartalmak – például sportközvetítések –, amelyeket azután az online felületeiken tesznek elérhetővé a széles közönség számára. A tartalmak archiválása azonban a szereplő beleegyezésére vonatkozó jogszabályi keretrendszer, illetve a bonyolult feltöltési háttérfolyamatok miatt válik nehézzé.

nmhh_20240410_030.jpg

Pető Zoltán, az MTVA program-főigazgatója

Csikesz Erika erre reflektálva szintén fontosnak tartotta megemlíteni a saját gyártású tartalmak értékét, mert hiába népszerűek nemzetközi szinten például a kvízshow-k, a magyarok abból is hazait szeretnek nézni: magyar játékosokkal, magyar feladványokkal, a mi közös történeteinkből, történelmünkből. Továbbá nálunk tradicionális elem, hogy az új tartalmakat magyarul és azokkal az értékes színészekkel szeretjük hallani, akiknek megkedveltük a hangját.

A beszélgetés következő részében a televíziózás és a streaming közötti különbségeket keresték a résztvevők. A streamingszolgáltatók erejét eddig a választás szabadsága határozta meg, a piac fejlődési folyamata azonban azt hozta magával, hogy a szórakoztató célú tartalom esetében a lineáris tartalomszolgáltatók és a streamingszolgáltatók közelíteni kezdtek egymás irányába. A kétféle szolgáltatás közötti határvonal ott húzódik, hogy a lineáris szolgáltatásokban jelenik meg a tájékoztató tartalom: a hírek, a tudósítások, a közéleti viták, a sportközvetítések, a tematikus hazai tartalmak és a nagyszabású hazai showműsorok. A streamingszolgáltatások esetében a választás szabadságát és a kínálat bőségét a befogadók többször zavarba ejtőnek vagy nyomasztónak találják, de azt is érdemes kiemelni, hogy a platformok ezekkel a tartalmakkal formálják a közízlést.

Angyalosy Eszter mindezt azzal egészítette ki, hogy a hírek és a többi felsorolt, a lineáris szolgáltatásokban megjelenő tartalom célközönsége jellemzően lokális, hiszen egy hétköznapi műsor relevanciája időben és térben limitált, míg a streaming esetében nemzetközi potenciálról van szó. Ugyanakkor a streamingre készített tartalmaknak nem elég, hogy egy jó történetet mutassanak be, mert – elsősorban a nyelv miatt – nem egyszerű egy ország filmjeit és sorozatait más országokban is terjeszteni. Például a zenés-táncos műsorokat is kizárólag magas elérésre éri meg gyártani, ami az angol és a spanyol nyelvű, illetve az ázsiai piacot jelenti. Mindez azt is jelzi, hogy Európa jelenleg streamingválságban van, mert bármennyire is hihetetlen, de a kontinens piaca önmagában kicsinek számít. A streaming-trend egyébként a 6-8 részes, rövidebb sorozatok felé mozdul el.

nmhh_20240410_050.jpg

Prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője

„A közeli jövőben várható is elmozdulás a streaming-előfizetések formájában, mert a rendkívül drágán forgatott szuperprodukciók, több évadot felölelő – egyébként népszerű – sorozatok megtérülése komoly pénzügyi terheket ró a filmeket finanszírozó társaságokra, ezért egyre több szereplőtől hallani, hogy a streamingszolgáltatók az alap-előfizető csomagokon túl a reklámos formát is tervezik bevezetni” – hívta fel a figyelmet Csikesz Erika.

A beszélgetés résztvevői zárásként egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy kétségkívül tíz év múlva is lesz tévénk, bár azt nem tudjuk még, hogy miként fog kinézni és milyen tartalmakat kínál majd számunkra.

kapcsolódó témastreamingszolgáltatásokkapcsolódó tématelevízió

Benne leszünk a tévében? – A tévé és a streaming jövője Galéria

nmhh_20240410_005.jpg
nmhh_20240410_011.jpg
nmhh_20240410_015.jpg
nmhh_20240410_016.jpg
nmhh_20240410_022.jpg
nmhh_20240410_030.jpg
nmhh_20240410_031.jpg
nmhh_20240410_036.jpg
nmhh_20240410_050.jpg
nmhh_20240410_059.jpg
nmhh_20240410_060.jpg
nmhh_20240410_070.jpg